OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. június 5.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

29. Korlátok, uralkodók és az öntudatos személyiség

A könnyűséget a bizalom, a stabilitást a szabályok biztosítják. Ez a két első és legfontosabb elem, amit A nevelés során meg kell adni minden gyerekeknek. A gyerekek azonban nem egyformák abban a tekintetben sem, hogy mire mennyire fogékonyak. A szabályok befogadására sem egyformán képesek. A nevelést, és általában a környezet viszonyulását az egyén viselkedéséhez érdemes igazítani. Nem minden szabály érvényes mindenkire egyformán, de vannak olyanok, amelyek mindenki számára kötelezők.

Belülről szabályozott személyiség kialakítása

A nevelés a lehetőségek megnyitása. Ahhoz, hogy az egyén hozzáférjen saját belső erőihez, önismeretre és önfegyelemre van szüksége. Mindezek fejlődését az egyén és a környezet interakciója alakítja, az a visszacsatolásos rendszer, amelyben a tetteknek következményük van. A korai időszakban főleg a család, majd az egyre szélesebb társadalom szolgál szocializációs terepként.

A gyerekek utánzással tanulnak, és a környezet visszajelzései alapján értékelik önmagukat. Így érthető, hogy az gyakorolja a legnagyobb hatást a gyerek fejlődésére, akivel a legtöbb időt tölti.

A szabályokat nem verbálisan, hanem zsigeri módon, mozdulatokon, tetteken keresztül tanuljuk meg. Ahogyan minden tanulás, a viselkedés tanulása is három lépésben történik:

1. Szabad kalandozás – ezen a szinten a viselkedési mintákból lehet válogatni, kipróbálni a lehetőségeket, feszegetni a határokat. A legerősebben itt a modellkövetés érvényesül, ezért fontos, hogy legyenek elérhető, választható viselkedésminták. A vegyes csoportok nagyon sokat segítenek abban, hogy a közösségbe kerülők megfelelő mintákat láthassanak viselkedésük kialakításához. A vegyes életkorú óvodás csoportokban például a kisgyerekeknek a nagyobbak példája megkönnyítheti a beilleszkedést.

2. Módszeres viselkedés tanulás – a viselkedési szabályok tudatosításának szintje. A szabályok betartásának gyakorlását segíti a szabályok egyértelműsége, a tettek azonnali következménye, vagyis a megerősítés. A szabályok betartását is gyakorolni kell. A vegyes csoportokban a szabályokat már ismerő csoporttagok modellként jelenhetnek meg, és nekik is segíthet a szabályok tudatosításában és gyakorlásában, a viselkedés tanulásában a korábbi viselkedésszinten lévőkkel megvalósuló közös tevékenység.

3. Értő viselkedés tanulás – a viselkedés internalizációja, amikor már nem a konkrét szabályokat követjük, hanem egy meghatározott értékrendet. A szabályszerűségek ennek megfelelően egy átfogóbb rendszert alkotnak, és így a szabályok betartását nem a konkrét előírások, hanem a mögöttes értékek határozzák meg. Ekkor már nem pusztán követjük a szabályt, hanem a kialakult belső irányításunk alapján kötelezzük el magunkat valamely viselkedés mellett.

A viselkedés tanulásának magasabb szintjein a belső fegyelem, majd a belső irányítás kialakulását követően az önálló akaratunk fejlődik. Tehát nem a helyzetek és a késztetések kiszámíthatatlan játékaként alakul a viselkedésünk, hanem azt a belső kontrollt megszerezve tudatosan alakíthatjuk.

A kemény dió

A hiperaktívnak nevezett gyerekek esetében nem a hiperaktivitás, hanem késztetéseik kontrolljának elégtelensége okozza az igazi zavarokat. A hiperaktivitás ugyanis mindössze azt jelenti, hogy az ingerek nem hatnak elég erősen az agyra, ezért sokkal több inger kell ahhoz, hogy az egyén az ingerkörnyezetet optimálisnak érezze. Az ilyen agy a szokásosnál jelentősen több aktivitást igényelhet. Ha ez nem jár együtt a fékrendszer gyengeségével, akkor egy túl energikus, zizegő egyént látunk. Az igazán nagy problémát az jelenti, ha valakit az impulzusai vezetnek: előbb cselekszik, azután gondolkodik. Ha egyáltalán eljut odáig.

A késztetések kontrolljának gyengesége veszélyes zavar, mert aki a tetteit nem uralja, könnyen kárt tehet másokban és önmagában. Ezért különösen fontos ezeknél a gyerekeknél az önszabályozás fejlődésének támogatása. Mivel nincs érzékük a szabályokhoz, nagyon egyértelmű modellekre és az átlagosnál sokkal több gyakorlásra van szükségük, hogy képesek legyenek internalizálni a viselkedési szabályokat.

Hogy megvalósulhasson a szokásosnál nagyobb odafigyelés, a környezetnek három területen kell megerősítenie magát: 1. kemény korlátok biztosítása, 2. sok türelem, 3. értelmes tevékenységek lehetősége.

1. Impulzív egyének esetében a szokásosnál sokkal keményebben betartott, következetes szabályok kellenek. Majdnem az idomítás szintjén kell történnie a szabályok tanításának. Világosan megfogalmazott, kőbe vésett előírások és azonnali megerősítő visszajelzések nélkül könnyen félrecsúszik a viselkedés tanulása.

2. A türelem nem a szabályok, hanem a fejlődés szempontjából lényeges. Egyszerre ugyanis nem tud több szabályt megtanulni az, akinek ehhez nincs érzéke. Csak akkor lehet újabb szabályt bevezetni, ha az előzők már megragadtak. A korábbi szabályok gyakorlásáról sem szabad lemondani, hiszen a lazulással a nehezen megszerzett kontroll könnyen meggyengülhet.

3. A viselkedés alakítása leghatékonyabban tevékenységek során történhet. A tevékenység leköti a hiperaktivitást, így csökkenhet a feszültség, s erősödik a szabályok tanulásának valószínűsége. Amíg van lehetőség értelmes tevékenységre, addig a hiperaktív egyén nem fog más, esetleg elfogadhatatlan aktivitást keresni.

Kisgyerekek esetében szóban, nagyobbaknál már írásos szerződésben is lefektethetők a viselkedés szabályozását meghatározó keretek. Az elvárások (szabályok) és a következmények (megerősítések) így nyíltak, könnyen tudatosíthatók és jól követhetők, így megfelelően támogatják a fejlődést.

Állíts magadnak korlátokat!

Az önuralom tesz uralkodóvá. Ha tehát uralkodók, vagy legalábbis önmagunk szeretnénk lenni, akkor belső erőinket kell edzeni. Akár megvannak bennünk a belső korlátok, akár sem, akár túl lazák akár túl szorosak, mindenképpen optimális belső szabályozásra van szükségünk. Ezt a szabályozást magunk is kialakíthatjuk. A napi ritmus, a feladatok kijelölése, és az ezek elvégzéséhez tartozó megerősítés a leghatékonyabb terep, hiszen mindez amúgyis nélkülözhetetlen, ha sikeresek akarunk lenni.

Fejleszthető az önuralom ez egyszerű kontrolépítéssel: rövidtávú, konkrét célok tűzhetünk ki, például kijelöljük feladatok határidejét, és ezeket feljegyezzük a naptárunkba. Nagyon sokat segítenek a rendszeresen végzett tevékenységek, például a napi testmozgás, a munkaidő utáni lazítás.

Ugyanis a lazítás jutalom értékű, és pozitív érzéssel társul, ha elért teljesítményt követ. Ezt a megerősítő érzést sokan keresik a befektetett munka nélkül is. Könnyű megmagyarázni magunknak, hogy „megérdemeljük”. Mivel azonban a jutalom értéke nem érezhető eléggé az előzetes munka nélkül, végtelen jutalom kereséssé válhat a lazítás.A túlszabályozottságot jelezheti az agyonhajszoltság, amikor a kötelezettségek átveszik a hatalmat felettünk. Ilyenkor legalább annyira fontos a korlátok felállítása, mint akkor, ha a léhaságunk miatt rendszeresen elhanyagoljuk a kötelezettségeinket.

A tudatos kontrollépítést hasznos gyakorlatokkal lehet kezdeni: diéta, dohányzásról leszokás, rendszeres esti séta (ehhez nagy segítség lehet egy kutya), nyelvtanulás, vagy egyéb hobbi, aminek a napi- vagy hetirendünkben meghatározott ideje lehet. Erősítheti a szabályozást, illetve a szabályok következetes betartását, ha sikerül ezekhez a tevékenységekhez társakat találni.

A korlátlan hatalom elbutít

A külső kontroll nem csupán a kisgyereknél szükséges a belső fegyelem kialakulásához, hanem egész életünkben sokat segít az önszabályozás fenntartásában. A társas együttélés szabályai a társadalom és az egyén számára egyaránt megerősítést jelentenek. Ha ezek a szabályok nem tiszták, vagy a betartásukat a környezet nem várja el, az egyének késztetéseik szerint viselkedhetnek, és ez olykor több veszélyt hordoz, mint egy csapat impulzív kisgyerek. Egyénenként változó mértékben, de a belső kontroll nagyon könnyen korrumpálódik. Ha a rászorulók segítése nem elvárás, sokan nem adják át a helyüket a rászorulónak. Ahol a szemetelés nem szabályszegés, ott többen szemetelnek. Ha a tanulás nem érték, kevesebben tanulnak.

Az optimális korlátokat tehát nem csupán magunk, hanem a környezetünk számára is fel kell állítani, ezzel biztosítva az egyensúlyt, az együttéléshez szükséges rendszert és a társadalmi közeg fejlődését.

Mind önmagunk, mind a környezet felé is az aktuálisan szükséges korlátok, szabályok a legműködőképesebbek. Ezek akkor hatékonyak, ha – ahogyan a kisgyerekek esetében is – egyértelműek, mindenkire érvényesek, és következetesen betartják őket.

Hogyan előzheted meg, hogy elbutuljon főnököd/professzorod/vezetőd?

Azoknál az embereknél következhet be leginkább a személyiség bemerevedése és az elbutulás, akik valamilyen pozíciót szereztek, és így nagy kontrolljuk van mások felett, miközben őket (látszólag) senki sem ellenőrzi. Ha hiányzik a stabil énkép és belső értékrendszer, a hatalmi pozíció nem tesz jót a személyiségnek.

A hatalom még akkor is nehezen kezelhető, ha az érintett erős belső szabályrendszerrel és ennek alapján megfelelő önkontrollal rendelkezik. A nagyobb belső kontroll, az önuralom jelenthet némi védelmet. A gyakorlatban azonban nem csupán a belső szabályozás erőssége, hanem – igen gyakran – külső erők hatására is kerülhet valaki pozícióba olyan esetben is, amikor az illetőből hiányzik az önkontroll képessége.

Valamennyiünk feladata és felelőssége, hogy a mások felett hatalmat, kontrollt nyert embereknek segítsünk. Ezt – többek között – az alábbi módokon lehet megtenni:

  • Jelezd vissza, ha hibát találsz abban, amit ír vagy mond! – Ha nem is feltétlenül örül ennek, jót teszel vele.
  • Emlékeztesd a határidőkre, aktuális feladataira! Neki is használsz ezzel.
  • Ha elfelejt valamit, udvariasan jelezd ezt neki! – Lehet, hogy még hálás is lesz ezért.
  • Ha valamit másképpen látsz, mondd el nyíltan az övétől eltérő véleményedet! – Jó lehetőséget adsz így neki a gondolkodásra.
  • Kérdezz rá, és ha szükségesnek tartod, kérdőjelezd meg azt, ami szavaiban és cselekedeteiben nem érthető vagy nem elfogadható! – Ha nem válaszol, vagy kitérő választ ad, akkor nem hajlandó átgondolni a kérdést. Ez azt is jelezheti, hogy rugalmassága, gondolkodása gyengül.

Ha bármelyik fenti lépésed miatt bántódás ér, akkor feltételezhetően nagy baj van a főnököd/professzorod/vezetőd személyiségével.

Mindez természetesen a Te esetedben is igaz, ezért üdvözöljed, ha bárki a fentieket teszi Veled. Szóvá teszi tehát a hibáidat, emlékeztet a feladataidra, jelzi, ha elfelejtettél valamit, nyíltan elmondja a Tiedétől eltérő véleményét, ha nem ért valamit, esetleg nem ért egyet Veled, kérdez és megkérdőjelez. Ezek a kívülről érkezett jelzések segítenek abban, hogy megőrződjön, sőt megszilárduljon a belső szabályozásod.

Gyarmathy Éva

További olvasmányok:
Gyarmathy Éva (2002): A hiperaktivitás kezelése. Új Pedagógiai Szemle, LII. Évfolyam, november. 84-89.
Gyarmathy Éva (2003): A hiperaktív felnőtt (pdf).
Gyarmathy Éva (2013): Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza. Tehetség, XXI/1 11-12.
Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza. Dr. habil. Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek