OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. június 21.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Gyermek a kórházban I.

Arról, hogy mit gondol, mit érez egy gyermek ha kórházba kerül, mire van szüksége és mihez van joga betegsége idején

Az ember ösztönösen hárítja magától a szomorúságot. Talán ezért van, hogy egy fogyatékkal élő vagy beteg emberről elkapja a tekintetét, sajnálkozik, de ritkán segít, mert zavarban van, vagy fél, hogy nem jól segítene. Sokszorosan igaz ez, ha gyerekről van szó. Nem tudja, nem akarja elképzelni, hogy a fehér bottal tétován biztonságot kereső, az arcán maszkot hordó és kopasz fejét elkendőző, a szívbeteg, a diszkrét hallókészüléket viselő, a cukorbeteg, a dialízisre járó, a művégtaggal élő vagy kerekes székes, a Down-kóros vagy autista gyermek az ő gyermeke, az ő tanítványa, rokona, barátai gyermeke is lehetne. Sajnálkozik. A sajnálkozás azonban nem segít, és nem is helyénvaló. Ezek a gyerekek nem akarnak szomorúak lenni, még kevésbé szomorúságot okozni, és sajnálkozásra semmi szükségük. Élni akarnak, a korlátaik között lehetséges legteljesebb, gyermeki életet élni. Örülni, nevetni, játszani, tanulni, barátkozni, gyógyulni - akkor is, ha éppen kórházban vannak.

Mi, a Kórházpedagógusok Egyesületében olyan óvónők, tanítók, tanárok vagyunk, akik a kórházba került beteg gyerekekkel foglalkozunk. Tizenhárom éves történetünk során sok tapasztalatunk halmozódott fel. 2015-ben - frissebb adat még nincs - 221 315 gyermek fordult meg a kórházak csecsemő- és gyermekosztályain ill. a gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályokon. Mi csak töredékük mellett lehetünk ott, mert nagyon kevés helyen dolgozik kórházpedagógus, de ahol ott vagyunk, talán olyasmit is látunk, észre veszünk, ami mások számára rejtve marad.

Sokszor látjuk azt a pillanatot, amikor egy gyerek belép a kórházba nála nem kevésbé szorongó, ijedt szüleivel.

Mit gondol? Mit érez?

Minden új, idegen számára. Nem tudja mire számíthat. Fehér köpenybe bújt emberek kérdezgetik, elvárják, hogy értse és teljesítse a kéréseiket, és még ha nagyon kedvesek is, idegenek. Furcsa gépek veszik körül, némelyikbe bele is kell bújnia és moccanás nélkül várakozni. Jönnek a tűk. Vért vesznek, injekciót adnak, infúziót kötnek be. Csupa olyan dolog, amibe nincs beleszólása, ami vele történik, de nem általa. Kiszolgáltatottnak érzi magát. Ha bent kell maradni a kórházban, vajon a szülei vele maradhatnak-e? Mekkora a baj? Mikor mehet haza? Haza mehet egyáltalán? Megannyi kérdés, bizonytalanság.

Aztán azok a kérdések, amelyekre mi, felnőttek nem is gondolnánk, és hangosan kimondani ő sem meri. Vajon a betegség mennyire súlyos? Amikor a szomszéd nénit kórházba vitte a mentő, soha többé nem látta - azt mondták, meghalt. Megtörténhet ez vele is? A betegség büntetés a korábbi rosszaságáért? Ha sokáig itt kell maradni nem felejtik el az osztálytársai, a barátai? Mi lesz, ha lemarad a tanulásban? Évet kell ismételnie? Új osztályban kell tanulnia mint a bukott tanulóknak? Meddig nem találkozhat a testvérével? Meglátogatja majd az osztályfőnöke? Nagyi öreg már, vajon el tud jönni hozzá? És folytathatnánk a sort.


A gyerekkort nem lehet elhalasztani

Mire van szüksége?

Mindenekelőtt biztonságérzetre van szüksége. Fontos, hogy valamelyik szülő vagy ha ez nem lehetséges, valaki, akit elfogad a szüleit helyettesítő személynek, mindig vele lehessen, ápolásában részt vehessen.

Világos, pontos és érthető információkat kell kapnia a betegségével, állapotával kapcsolatban. Nem elég a szülő tájékoztatása. Az orvosnak a gyermekkel is meg kell beszélnie mindent az életkorának megfelelő szinten. A beteg gyermek biztonságérzetének fontos feltétele a világos jövőkép. Tudnia kell, hogy hogyan tarthat lépést az osztálytársaival, ill. ha ez nem lehetséges, hogyan készülhet fel a gyógyulását vagy javulását követő vizsgákra, hogy tanulmányait eredeti osztályközösségével tudja folytatni. A reintegráció lehetőségének biztos tudata célt és erőt ad, még a gyógyulás esélyét is javítja.

A gyermeki lét két alapvető tevékenysége a játék és a tanulás. Ha ezeket elvennénk tőle a kórházban, a gyermekkorának legfontosabb részétől fosztanánk meg. Ezt nem tehetjük. A játékhoz eszközök és játszótársak kellenek. A tanuláshoz is kellenek eszközök, de leginkább segítőtárs, aki amellett, hogy megszervezi a tanulás élményét, kapcsolatot is tart az anyaiskolával.

A biztonságérzet feltétele az is, hogy a beteg gyermek ne veszítse el a kapcsolatát a külvilággal. Lehetővé kell tenni, hogy családtagjai, barátai és tanárai meglátogathassák, ill. telefonon, e-mailben vagy skype segítségével rendszeres kapcsolatban maradhassanak vele. Célszerű, ha a kapcsolatrendszer megőrzésén túl, még arra is lehetősége van, hogy új barátokkal gazdagítsa már meglévő kapcsolati rendszerét (önkéntesek, betegtársak, érdekes vendégek). Különösen hasznos, ha ez önbizalmat erősítő kihívásokhoz (kutató munka, pályázat) kapcsolódik.


Üzenetek az osztálytársaktól

Mire van joga?

A gyermekek jogait az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzíti, amelyet Magyarország is ratifikált. A beteg gyerekeket ezek a jogok ugyanúgy megilletik, mint egészséges társaikat. Az EACH (European Association for Children in Hospital - Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért) Chartája részletesen megfogalmazza a beteg gyerekekre vonatkozó jogokat. Ehhez ugyan Magyarország nem csatlakozott állami szinten, de mivel a Gyermekjogi Egyezménnyel teljes összhangban van, abból levezethető, irányadónak tekinthetjük. Röviden:

1.cikk
Gyermek* csak akkor kerüljön kórházba, ha olyan ellátásra* van szüksége, amely otthon vagy nappali kórház keretein belül nem biztosítható.

2.cikk
A gyermek joga, hogy szülei* vagy a szüleit helyettesítő személyek* vele lehessenek a kórházi tartózkodás egész ideje alatt.

3.cikk
(1) Elhelyezést* kell felajánlani minden szülőnek és ösztönözni kell ennek igénybevételét.
(2) Nem lehet a szülőket további kiadásokkal vagy a bevételeik csökkentésével terhelni.
(3) A szülőket tájékoztatni kell az osztály napirendjéről*, és biztatni kell őket az aktív részvételre.

4.cikk
(1) A gyermekeknek és szüleiknek egyaránt joguk van a koruknak és értelmüknek megfelelő tájékoztatáshoz.
(2) A testi és lelki terhek csökkentése érdekében minden szükséges lépést meg kell tenni.

5.cikk
(1) A gyermekek és szüleik joga, hogy kellő információ birtokában részt vehessenek minden, egészségügyi ellátásukkal* kapcsolatos döntésben.
(2) Minden gyermeket óvni kell a felesleges vizsgálatoktól és kezelésektől.

6.cikk
(1) Gyermeket azonos szükségletekkel* rendelkező gyermekekkel kell együtt ápolni és nem szabad őket felnőtt kórteremben* elhelyezni.
(2) Ne legyen a látogatók életkorára vonatkozó korlátozás.

7.cikk
A gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani az életkoruknak és állapotuknak megfelelő játékhoz, kikapcsolódáshoz és tanuláshoz, ehhez megfelelően tervezett, berendezett és felszerelt környezetre*, és hozzáértő személyzetre van szükség.

8.cikk
Olyan speciálisan képzett személyzet foglalkozzon a gyermekekkel , akik tisztában vannak fizikai, érzelmi és fejlődési szükségleteikkel, és tudják hogyan viszonyuljanak hozzájuk és családjaikhoz.

9.cikk
A kezelés során biztosítani kell az állandóságot.

10.cikk
A gyermekeket tapintattal és megértéssel kell kezelni és a magánéletüket tiszteletben kell tartani.


Levél érkezett a legjobb baráttól

A kórházban ápolt és az otthon lábadozó gyerekek pedagógiai ellátásáról a Köznevelési törvény is rendelkezik, amennyiben az egészségügyi okból magántanulóvá váló gyerekek pedagógiai ellátására átlagosan heti tíz óra órakeretet biztosít.

Következik: Gyermek a kórházban II. Arról, hogy milyen megoldást kínál az állam a beteg gyermekek tanuláshoz való jogának biztosítására és hogyan látja ezt a Kórházpedagógusok Egyesülete.

Cseke Enikő: gyermek szakápoló, tanító, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, a Kórházpedagógusok Egyesületének vezetőségi tagja

Orosházi Katalin: nygd. kórházpedagógus, matematika - fizika szakos tanár, a Kórházpedagógusok Egyesületének aktivistája

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek