OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. július 2.
» Hozzászólások (0)

Gyermek a kórházban II.

Arról, hogy milyen megoldást kínál az állam a beteg gyermekek tanuláshoz való jogának biztosítására és hogyan látja ezt a Kórházpedagógusok Egyesülete.

Az állam a jogok érvényesülése érdekében

„A magyar jogi szabályozás igyekszik a tartós kórházi ellátásra vagy gyógykezelésre szoruló tanulók iskolai hátrányainak leküzdése érdekében különleges intézkedésekkel biztosítani az egyenlő esélyeket a tanulásban, nem szabályozza azonban kielégítően a megvalósítás kereteit, a felelősök hatáskörét, nem biztosított a hozzárendelt szakértői ellátórendszer.”1

Az EEMI állásfoglalása szerint a betegsége miatt kórházba került gyermek szülőjének kezdeményeznie kell az iskolában a magántanulói jogviszonyt.

„...a magántanulót annak az intézménynek kell ellátni, akivel jogviszonyban áll, akkor is, ha nem a körzetében lévő kórházban van. Ez úgy oldható fel, ha

  • a tanuló magántanulói státusza is átkerül a kórház szerinti illetékességű iskolához, vagy
  • a magántanulói státusz nem kerül át és – tiltó rendelkezés hiányában – az iskola úgy tesz eleget ezen kötelezettségének, hogy „megbízza” a kórház szerinti illetékességű iskolát a feladat ellátásával (ezt nyilván a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) központi szerve teheti meg helyette).”

Mindez azonban a gyakorlatban nem működik. Akadálya nem csupán az eljárás rendkívül hosszadalmas, bürokratikus mivolta. Egyrészt sem az iskolák, sem a szülők, sem a kórházak nem ismerik az eljárást, másrészt a beteg gyerekek ellátására nincs felkészült team a kórházak körzetében működő iskolákban. (Egyetlen jó példa van, Miskolcon, a Petőfi Sándor Általános Iskolában működik egy kórházi tagozat, állandó tanár csoporttal és felelős tagozatvezetővel. Itt speciális - rehabilitációs - hosszú ideig az intézményben élő gyermekcsoport ellátása a feladat.) Jobb híján az iskola lyukasórás tanárait küldhetnék a kórházba, ami ellentmond mindannak, amit az EACH Charta előír. Nincs állandóság, nem épülhet ki a bizalom légköre, hiányzik a speciális felkészültség, stb.

(A kórházhoz rendelt, a kórházfenntartó által finanszírozott kórháziskola működik Mosdóson. Az egyetlen állami finanszírozású kórháziskola a Fővárosi Iskolaszanatórium a főváros több, mint tíz kórházát látja el. Civil kezdeményezésre jött létre a Pécsi Kórháziskola.)

A heti tíz óra tanítás alkalmas lenne a már otthon lábadozó, de a közösségtől még eltiltott gyermekek pedagógiai gondozására. Sajnos azonban ezt a középiskolások egyáltalán nem kapják meg - ha a középiskola nem a gyermek lakóhelyén van, akkor ez gyakorlatilag nem is lehetséges -, az általános iskolások közül is csak kevesen, ugyanis a rendelkezésre álló órakeretet más célra használják fel az iskolák, visszacsoportosításuk nehezen megoldható.

Nemzetközi kitekintés

„A különböző európai államok számos széles spektrumú tevékenységet látnak el, különböző szakmai végzettségű és felkészültségű kollégák segítségével (pl. kötelező részvétel felkészítő tanfolyamokon a LLL jegyében, egészségügyi intézmények mellett működő kórháziskola vagy részleg, tanműhelyek, ambulanciákon fejlesztő, feszültségoldó foglalkozások, a rehabilitációs folyamat támogatása (l. Schroeder, J, Hiller-Ketterer, I, Häcker, W, Klemm, M, Böpple, E, 1996) – szükség esetén konkrét technikai megoldások alkalmazásával).” 2

A Kórházpedagógusok Egyesületének álláspontja

A gyerekek pedagógiai ellátására országos, egységes ellátórendszert kell létrehozni, egyenlő esélyeket kell teremteni. Minden kórházban, ahol gyermekellátó osztály működik, lennie kell legalább egy kórházpedagógusnak, aki a gyerekeket az egészségügyi team mellett fogadja és segít a félelem, a szorongás leküzdésében. Azokon az osztályokon, ahol súlyos betegséggel tartósan bent fekvő gyerekeket ápolnak, 3-4 fős pedagógus teamre van szükség (óvodapedagógus, tanító, humán ill. reál szakos tanár). Mindez jóval kevesebb, mint Európa más országaiban, de indulásként talán elfogadható. Tapasztalataink alapján a következőket gondoljuk:

I. A kórházpedagógia célja és alapelve

A kórházpedagógia célja az oktatás-nevelés speciális eszközeivel optimális feltételeket biztosítani a gyógyításhoz a gyógyítóknak és a gyógyuláshoz a betegnek. Mindehhez a kórháziskolának személyközpontúnak és nem tananyagközpontúnak kell lennie.

A kórházpedagógus feladatai

A hospitalizáció megelőzése

A kórházpedagógus szoros kapcsolatban az anyaiskolával biztosítja, hogy megmaradjanak a beteg gyerek baráti és osztálytársi kapcsolatai. Az anyaiskola tanáraival együttműködve szervezi, hogy ezek a kapcsolatok kölcsönösen a résztvevők fejlődését szolgálják.

Az önkéntesi hálózat felépítésével gazdagítja a gyerekek kapcsolatrendszerét. Tanulási és szabadidős élményekhez juttatja a beteg gyerekeket.

Különleges, a beteg gyermek érdeklődésére építő, motiváló tanulási módszerekkel szervezi a tanulást, hogy az semmiképpen se legyen szorongás forrása, sokkal inkább élményt adó, felfedező kaland, aminek eredményeként nő az önbizalom, erősödik az önbecsülés.

Perspektíva biztosítása

A tanítás - tanulás lehetősége és a gyógyítók általi támogatása a gyógyulás reményét erősíti.

Ha a gyermek és a szülő az évismétlés mellett dönt, akkor a rendszeres tanulás a korábbi ismeretek szinten tartását, a gondolkodás aktivitásának megőrzését, a tanulási képességek visszafejlődésének megakadályozását célozza.

Ha az otthoni intézménnyel történő együtthaladást választja a család, akkor a kórházpedagógusok az anyaiskolával együtt kidolgozzák a szükséges, de még teljesíthető feltételeket a továbbhaladás érdekében. Ha lehet, folyamatos értékeléssel, ha a betegség lefolyása ezt nem engedi, akkor vizsgára való felkészítéssel segítenek. Ez esetben erős motiváló tényező a gyógyuláshoz és a tanuláshoz egyaránt a szeretett osztályba való visszakerülés esélye.

Amennyiben a betegség a korábban választott pályát, életcél elérését kizárja, akkor közös erővel, az orvos bevonásával igyekeznek megtalálni a célhoz legközelebb álló, de lehetséges, esetleg az eredetinél is vonzóbb és megvalósítható pályaképet.

A szabadság élményének átélhetővé tétele

„Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent.” (József Attila)

Olyan tanulási módszereket kell választani, amelyek a beteg gyerekek számára a nagyon sok szempontból zárt, korlátozott - betegszobához, gyógyszerekhez, gépekhez kötött - életet a szabadság élményével gazdagítják és egyéniségének a legjobban megfelelnek. A tanulás technikája az orientált önképzés lehet.


A steril boxban

II. Javaslat országos módszertani központ létrehozására

Szükség van egy országos tudásbázisra, módszertani tanácsadóra, szolgáltató és továbbképző központra. Egy Kórházpedagógiai Módszertani és Koordinációs Központ sokféle funkciót betölthetne:

1. Feltérképezhetné

  • a pedagógiai ellátás helyzetét az ország gyermekellátó egészségügyi intézményeiben,
  • a tanuláshoz való jog érvényesülését az országban,
  • a közösségtől eltiltott, de már otthon lábadozó gyerekek törvényben biztosított heti tíz órás otthoni tanításának megvalósulását.

2. Megismertethetné

  1. a gyógyítókkal, a leendő gyógyítókkal (orvosok, nővérek) a tanárokkal és a leendő tanárokkal a komplex szemléletű kórházpedagógia céljait, feladatait és eszközrendszerét3,
  2. a szülőkkel a gyerekek tanuláshoz való jogát és e jog érvényesítésének útjait,
  3. az iskolákkal azokat a módokat, ahogyan a tanárok, az osztálytársak és a szülők a beteg gyermeket és családját segíthetik; illetve az ilyen helyzetekben rejlő nevelési lehetőségeket,
  4. a kórházpedagógusokkal a legújabb módszereket és eszközöket.

3. Kidolgozhatná

  1. egy optimális országos kórházpedagógiai ellátórendszer alapjait,
  2. egy alkalmassági vizsgálat metodikáját a leendő kórházpedagógusok számára,
  3. protokollokat a gyerekek kórházi fogadására, az iskolákkal való kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra,
  4. az együttműködés módját a kórházak közelében dolgozó szakszolgálatokkal és/vagy EGYMI-vel, hogy szükség esetén a megfelelő gyógypedagógus szakember rövid idő alatt mozgósítható legyen (diagnózis felállítása és/vagy tanácsadás és/vagy - ha szükséges - a gyermek gondozása érdekében).

4. Jelezhetné

  1. a gyerek betegségéből eredő, megoldandó családi és társadalmi problémákat (pl. a gyermekével a kórházban tartózkodó szülő munkahely-vesztése, az egészséges testvéreket fenyegető veszélyek, a betegség után az iskolába visszatérő gyerekeket veszélyeztető tényezők) és lehetséges megoldásukat
  2. a leggyakoribb betegségekben érintett fiatalok létszámának tendenciáit,
  3. az ellátó rendszer módosításának a szükségességét
  4. a gyermekek számára nyitott pályázati lehetőségeket, valamint a kórházpedagógia és a gyógyítók számára kiírt, a feltételek javítását lehetővé tevő pályázatokat.

5. Gondoskodhatna

  1. magyar nyelven elérhető kórházpedagógiai szakirodalom létrehozásáról és megjelenítéséről (fordítás, a saját tapasztalatok megírása) nyomtatással és/vagy egy interaktív weblapon keresztül
  2. egy interaktív weblap naprakész üzemeltetéséről a következő tartalommal:
    • információk a széles közönségnek (jogszabályok, kórházpedagógiai ellátás elérhetősége és tartalma kórházanként),
    • kiadványok összegyűjtése (saját és partnerek kiadványai, online tartalmak szakmai ajánlással),
    • védett tartalmak a szakma számára (ötletek, jó gyakorlatok folyamatos közzététele, cseréje, tanácsadás),
  3. a gyermekút követéséről
    • a betegség következtében előálló korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében,
    • az alapbetegség szövődményeként előálló kognitív és egyéb deficitek orvoslása, a szükséges pályamódosítások fájdalommentes véghezvitele, valamint az időben a megfelelő szakemberhez történő eljutás céljából.
  4. az önkéntesek, alapítványi segítők működésének koordinálásáról, a kórházakban végzett pedagógiai munka protokolljáról

6. Működtethetne

  1. utazó szupervíziót a kórházpedagógusok számára
  2. továbbképzési rendszert
  3. érdekérvényesítési tanácsadást
  4. interaktív weblapot
  5. mintaiskolát:
    • ahol mindennapos gyakorlat a legújabb módszerek, megalapozott ötletek kipróbálása, a tapasztalatok dokumentálása,
    • amely gyakorlóhely a pszichopedagógus hallgatóknak, később a kórházpedagógus képzés résztvevői számára is,
    • ahol az orvostanhallgatók és az egészségügyi főiskolák gyermekgyógyászat iránt érdeklődő hallgatói a gyakorlatban is betekintést kaphatnak a korszerű kórházpedagógiáról.

Mindez a várható eredményekhez képest kis anyagi befektetéssel megvalósítható. Ha létrejönne egy atipikusfejlődés - módszertani központ, akkor az általunk javasolt szervezet annak részeként is működhetne, „hogy végre legyen egy olyan hely, amely összefogja a különféle gyermekek igényeinek megfelelő módszereket” (Gyarmathy Éva)4.


Egy szégyenlős alkotó a kerekesszékben

III. Krónikus beteg tanulók

Mi itt csak a kórházakban gyógyuló gyerekekkel foglalkoztunk. Ám az orvostudomány fejlődésének következtében sok krónikus betegségben érintett gyermek ma is jár iskolába, esetleg kényszerűségből magántanuló. Róluk is gondoskodni kell, hogy ne utasíthassa el tanításukat az iskola hozzá nem értésre hivatkozva. Mindez tehát a pedagógusképzés egészét is érinti.

Nem feledkezhetünk meg a beteg gyerekekről, akár kórházban vannak, akár az iskolapadban akár – magántanulói státuszban – otthon.

„Világszinten a gyermekek 10-20%-a krónikus beteg (Boekaerts,1999), s emellett a kórházban átmenetileg tartózkodó – ám ellátást, megsegítést, támogatást igénylő – gyermekek száma felbecsülhetetlen.„5

Cseke Enikő és Orosházi Katalin

Kórházpedagógusok Egyesülete

Egyesületünk országos szervezet. Célunk az ország kórházpedagógusainak összefogása, képzése a beteg gyermekek életminőségének javítása, jogaik érvényesítése érdekében.

Szervezetünk 2004-ben alakult Pécsett. Kezdetektől tagjai vagyunk a HOPE-nak (HospitalOrganisation of Pedagogues in Europe - Európai Kórházpedagógusok Szövetsége), és nagyon sok szakmai segítséget kaptunk az évek során a Tübingeni Gyermekklinikától is.

Az egyesület jelenlegi honlapja (az új honlap készítése folyamatban van).

Az egyesület facebook oldala

A HOPE honlapja

A HOPE Facebook oldala

Nemzetközi dokumentumok:

EACH Charta (pdf)

ENSZ Gyermekjogi Egyezmény

1Kórházpedagógusok Egyesülete és Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet : Állásfoglalás a kórházpedagógia hazai fejlesztési lehetőségeiről)

2Kórházpedagógusok Egyesülete és Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet : Állásfoglalás a kórházpedagógia hazai fejlesztési lehetőségeiről)

3Egyesületünk vándorkiállítást hozott létre a komplex kórházpedagógiáról, szívesen eljuttatjuk azt kórházakba, rendelőintézetekbe, iskolákba, könyvtárakba

4Parancsszóra nem változik meg a gyermekek idegrendszere, Magyar Nemzet, 2017.05.12

5Kórházpedagógusok Egyesülete és Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet : Állásfoglalás a kórházpedagógia hazai fejlesztési lehetőségeiről

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek