OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Szabó Ildikó

Eligazodás a társadalomban, a világban

Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 2.

Asszociációs vizsgálat

A módszerről

A „Mi jut az eszedbe, ha azt a szót hallod, hogy...?” kezdetű kérdéssel fel lehet térképezni, hogy milyen kép él a gyerekekben egy-egy fogalom társadalmi teréről, milyen mezőben helyezik el ezt. A módszernek több előnye is van:

  • Ahhoz, hogy a kérdésre válaszoljanak, a gyerekeknek csak szavak sorozatát vagy rövid, leíró mondatokat kell írniuk. A módszer a legkisebbektől a legnagyobbakig minden korosztályban egyaránt alkalmazható.
  • Asszociációkkal mindenki szeret játszani. Ezt a feladatot a gyerekek élvezettel, felszabadultan csinálják. Az a kérés, hogy írják le: mi jut eszükbe egy fogalomról, lazítja, és arra ösztönzi őket, hogy engedjék el magukat, hagyják szárnyalni fantáziájukat. Edzi őket arra, hogy vessék le szellemi kötöttségeiket, ne törődjenek a vélt vagy valóságos elvárásokkal, fejezzék ki minél teljesebben önmagukat.
  • Az asszociációs módszerrel olyan tudattartalmak is feltárhatóak, amelyek egyébként rejtve maradnának. Segítségével a nem verbalizálható érzelmek is megjeleníthetőek.
  • Az asszociációkban a gyerekek világképének egyszerre többféle dimenziója is felvillan.
  • Az asszociációk fejlesztik a gyerekek verbális kultúráját és képzelőerejét.
  • Az asszociációk segítségével árnyaltabbá válik a gyerekek önkifejezési stílusa.
  • Az asszociációk leírásának feszültségoldó hatása van. Azzal, hogy a tanulók felszínre hozzák a bennük élő képzeteket, kivetítik azokat az érzelmeiket is, amelyeket egyébként nem fogalmaznának meg a maguk számára.

A módszer alkalmazása

A szóasszociációk módszere – hasonlóan más, mindössze pár szavas írást igénylő módszerhez – semmilyen előkészületet nem igényel. A tanárnak csak arra kell biztatnia a gyerekeket, hogy gondolkozás nélkül írjanak le mindent, amit a szó előhív bennük. Magától értődik, hogy ebben az esetben nincsenek „jó” vagy „rossz” válaszok. Minden asszociáció egyaránt érdekes és értékes, mert a gyerekek tudatában lévő világba enged bepillantást.

Mennyi asszociációt írjanak le a gyerekek? Amennyi egy lendületből kijön belőlük. A válaszok mennyiségét nem érdemes korlátozni. Ami pedig a válaszok leírására fordítható időt illeti, ezt természetes módon szabályozza a gyerekek íráskészségének fejlettsége.

Érdemes előre bekalkulálnunk, hogy az asszociációk áradatától a gyerekek kissé „feldobódnak”. Hagyjunk időt arra, hogy kibeszéljék magukat és lecsillapodjanak.

A válaszokat kétféleképpen dolgozhatjuk fel. Egyrészt összeszámolhatjuk, hogy egy-egy motívumot, képet vagy válaszelemet összesen hányan említettek. Így megállapíthatjuk, hogy melyek a legtipikusabb asszociációk. Másrészt megnézhetjük, hogy a válaszok milyen dimenzióban foglalnak helyet. Ebben az esetben olyan gyűjtőfogalmat kell keresnünk, amely alá többféle konkrét válaszelem is besorolható.

Példák

Az egyik budapesti iskola két ötödik osztályában 1990 áprilisában összesen 57 gyerek írta le, hogy mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, hogy „forradalom” és ha azt, hogy „választások”. Ezután, egy másik alkalommal az osztályfőnökök azt kérték a diákoktól, hogy írják le: mit jelentenek ezek a fogalmak. A definíciókkal összevetve az asszociációkat megállapíthattuk, hogy ezek kölcsönösen árnyalják, kiegészítik egymást. A fogalmak tartalmának más és más elemeit hozza felszínre az egyik, illetve a másik módszer. Bebizonyosodott az is, hogy érdemes különböző időpontokban alkalmazni ezt a két módszert, hogy a gyerekekben már elmosódjon valamelyest a második alkalomra, hogy mit is válaszoltak először. Az tűnik logikusabbnak, ha az első alkalommal csak a spontán képzettársításaikat írják le, és a bonyolultabb kognitív műveleteket egy másik alkalomra halasztjuk.

Érdemes konkrétan is megnéznünk, hogy ebben a különleges időszakban mi jutott az ötödik osztályosok eszébe ezekről a fogalmakról. Válaszaik ma már maguk is a korszak dokumentumai. A forradalomról a legtöbben egyrészt a magyar forradalmak „prototípusára” asszociáltak: 1848-ra, Petőfire, a Pilvax kávéházra, másrészt a háborúra: arra, hogy ez valami rettenetes dolog és sok emberéletet kíván (8-9 gyerek). Az utóbbi választípus konkrétabb formában is megjelent: vészhelyzet, halál, hazaárulás, diktatúra, kivégzés. Voltak, akiknek a közeli romániai forradalom jutott az eszébe, másoknak Litvánia. Néhány további válasz: „Akinek nincs szerencséje, menekül.” „Szép dolog, csak nyerni kell.” „Minden kis veszekedésből forradalom válhat ki.” „Borús, elhagyott táj jut eszembe.” „Két lábon járó lovak, Napóleon jut eszembe.” „Magyar-román háború.” „Nagy állatság.” „Most már csak a parlamentben van.”

Az asszociációkból jól látható, hogy a forradalomról a gyerekeknek az életveszély, illetve az emberi élet fenyegetettsége jut a leggyakrabban az eszébe. Azokon a válaszokon is átüt a szorongás, amelyekben konkrétan nem fogalmazódik meg a konfrontáció semmilyen követelménye.

A gyerekek biztonság utáni vágya ebben a korban különösen erős. Az a szorongás, amelyet a „forradalom" szó hívott bennük elő, fejlődéslélektani okokkal is magyarázható. Az azonban, hogy a fenyegetettséget nagyfokú konkrétsággal idézik fel már korunk ama sajátosságával magyarázható, hogy a televíziónak köszönhetően a politikai történések – így a forradalmak is – sokkal jobban vizualizálhatóbbak, mint korábban. Olyan küzdelmeket láthatunk egyenes arányban, amelyeknek a forgatókönyvét nem írták meg előre. Ugyanakkor a hagyományos iskolai oktatás a forradalmakat érthető módon akkor tárgyalja, amikor már lezárultak. Így velük kapcsolatban a jelenidejű fenyegetettség problémája fel sem vetődik.

Ha megnézzük, hogy ugyanezek a gyerekek hogyan határozták meg a forradalmat, megállapíthatjuk, hogy a definíciókból teljesen hiányoznak az érzelmi mozzanatok. Többségük egy bizonyos távolságtartással emelte ki a forradalommal járó konfrontáció különböző elemeit. Egyharmaduk abban ragadta meg a forradalom lényegét, hogy az emberek fellázadnak a vezetés, a gazdagok, az elnyomók ellen. Többen „formai” elemeit hangsúlyozták: fegyveres összetűzés, összecsapás; a nép zavargása; tüntetés valami ellen vagy mellett stb. Azt, hogy a szenvtelen stílusban jellemzett forradalom, amely a gyerekeket megérintő ideológiák kulcsfogalma és amely a történelemoktatás és az állampolgári szocializáció kitüntetett kategóriája egészen pontosan milyen érzelmeket is vált ki belőlük, az asszociációs módszer tárja fel a legteljesebben. Itt jegyezzük meg, hogy több hazai és külföldi szociológiai vizsgálat is igazolta: a politikai konfrontációra utaló fogalmakat – köztük a forradalmat – a tizenévesek többsége nem szereti.

Közvetlenül az első szabad választások előtt, a választási kampány kellős közepén rendkívül tanuságos volt látni, hogy a választás szó milyen képzeteket keltett a gyerekekben. A legnagyobb csoportot azok alkották, akiknek konkrétan valamelyik párt jutott az eszébe, mégpedig úgy, mint „legsikeresebb" (20 gyerek). Ezután azok következtek, akik a politikai hirdetéseket és plakátokat idézték fel általában vagy konkrétan is (7 gyerek). Megfogalmazódtak a választásokkal vagy a választási kampánnyal kapcsolatos ellenérzéseik is: felesleges pénzkidobás (6 fő), nem kellett volna megrendezni (4 fő) stb. Többen a demokráciára, az állam átalakítására és konkrétan az elnökválasztásra asszociáltak. Néhány érdekes vélemény: „Amelyik párt nem nyer, az megsértődik.” „Miattuk még az adásidőt is megrövidítették a tévében.” „Csak egy párt kell.” „Miért járnak az elnökök Mercedesszel?”

Láthatjuk, hogy a gyerekek asszociációi világképük olyan ismereti és érzelmi elemeit is feltárják, amelyek egyébként rejtve maradnának. Válaszaik sajátos tükörként mutatják, mit váltanak ki belőlük az iskolában tanult vagy más forrásokból hallott fogalmak. Érdemes ezt a tükröt nekik is megmutatni, hogy szembesülve önmagukkal partnerek legyenek mind az így feltáruló szorongásaik kibeszélésében, mind pedig ismereteik tanári segítséggel történő elrendezésében és kiegészítésében.

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek