OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. szeptember 14.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

PSZICHOháttér

32. Feladat (1) - Az értelmetlent is értelmessé lehet tenni

A szabadidejében lehet önmaga az ember, mert ekkor maga választja meg a tevékenységeit és ezek intenzitását. Mutasd meg magad a szabadidődben, és megmondom ki vagy!

A szabad tevékenység az identitásfejlődés egyik kulcsa. A szabadság, vagyis a választás lehetősége segíti, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Sok mindent kipróbálhatunk, kereshetünk kihívásokat, hogy aztán megvalósítsuk önmagunkat, betöltsük szerepünket. Az iskola ennek lehetne terepe, ha kevesebb és szabadabban megválasztható feladattal erősítené meg a mindenkiben meglévő tevékenységvágyat. Már csupán a tanulás korlátainak tágításával, és a nagyobb tanulási szabadsággal is lehetőség nyílik a tanuló megismerésére, valamint a személyre szabott tanításra.

Agyonhajszoltságból tehetetlenség

A szabadság korlátozását jelenti a túlhajszolás és az értelmetlen feladatok végeztetése. Az ilyen munkában, tanulásban elgyötört lélek már csak semmit tenni akar, elveszíti önmagát, tömegemberré lesz, és nem tudja betölteni a szerepét.

A legtöbb ember természetesnek tartja, hogy egész nap robotolnia kell, és utána, ha lehet, pihen, vagyis lógatja az agyát és testét, menekül minden feladat elől. Emiatt egyáltalán nem tud önmaga lenni. A feladatokat, kihívásokat nem lehetőségnek, hanem bajnak éli meg. Innen is származhat, hogy a probléma a bajjal lett szinonim kifejezés, és ha probléma merül fel, akkor sűrű sóhajtozás valamint elkerülési manőverek, nem pedig tevékenységvágy jelenik meg.

Ha elég hosszú, elkerülhetetlen és intenzív a túlhajszolás, akkor maradandó változásokat okoz a lélekben. A már attitűddé vált passzivitást az egyén jellegzetes viselkedési és mentális jelei mutatják:

  • közömbössé válik, nem érdekli, mi történik,
  • problémamegoldási és gondolkodási képessége csökken,
  • gépies a tevékenysége és a feladatmegoldása,
  • kerüli a kihívásokat, de még a feladatokat is – sumákol,
  • nem hiszi, hogy képes jól megoldani a feladatokat, elővételezi a kudarcot,
  • nem hiszi el, hogy a tevékenységének sikere rajta múlik.

Aktív passzivitás esetén mindehhez még hozzájárulnak a következők:

  • nem követi vagy szabotálja az utasításokat,
  • ellenséges, rendbontó,
  • bohóckodó vagy gúnyos,
  • önelégült, másokat lenéz, leszól.

Vezérfonalak a tevékenységvágy lohasztásához

Egyénenként változó, hogy mennyire könnyű elérni a csöndes vagy hangos tehetetlenséget, de az alábbiak rendszeres és intenzív alkalmazásával biztos az eredmény. Önmagában az egyik vagy másik elem nem feltétlenül vezet átható tehetetlenséghez, mert az ember, és különösen a gyerekek meghatározó mozgatóereje a tevékenységvágy.

Ezért különösen pusztító hatásúak az alábbiak, ha egy csomagban jelennek meg:

Kényszer és kötelesség – Bevonódás és érdeklődés hiányában a kényszer és kötelesség addig ér el tevékenységet, amíg a nyomás tart. Ilyen a megszabott tananyag tanulása, a szigorú ellenőrzés, büntetés-jutalmazás alapú motiváció.

Hiányos, homályos, inkonzisztens visszajelzések – A tevékenységet megerősítik a pontos, azonnali visszajelzések, mert ilyenkor a hatékonyságunk helyéről és hiányáról kapunk információt. Az egyértelmű pontrendszerek vagy szöveges értékelések jobban segítik a tevékenységet, mint a sokszor átláthatatlanul kialakuló osztályzatokkal történő minősítés. Különösen rontja a visszajelzések értékét, ha nem információként, hanem büntetésként használják.

Következetlen szabályrendszer – Lehetetlen feladat egy állandóan változó rendszerben hatékonynak, vagy kezdeményezőnek lenni, mert ha úgysem tudható, hogy mi szerint lehetünk hatékonyan tevékenyek, a legbiztosabb adaptáció a semmittevés.

Homályos kimeneti célok – Nehéz olyan célért megfeszülni, amelyet nem látunk, vagy ami nem is igazi cél. Az iskolai tanulás legtöbbször nem a tanuló célja, hanem minden más szereplő által kijelölt távlati célfélék elegye. Hogy bejusson a tanuló egy következő, majd egy másik következő iskolába, majd onnan egy munkahelyre, csupán látszatcél, nincsen önmagában tartalma, nem más, mint egy meghatározott rendszerbe történő beillesztés folyamata.

Állandó versenyeztetés – A tevékenységet némi versengés erősítheti, mert a társak teljesítménye visszajelzés, és ez motiváló lehet. A túl sok verseny viszont nem ad újabb információt (úgyis nyerek, vagy úgysem nyerek), így a tevékenység unalmassá, olykor rendkívül frusztrálóvá válhat. Ha a cél pusztán mások legyőzése, a tevékenységnek nincs valódi, saját célja.

Gépies feladatok – Az ismétlődő, monoton feladatok köztudottan nem alkalmasak a motiválásra. Az iskolában gyakran külső okokkal magyarázzák, hogy miért kell a gyerekeknek lélekölő feladatot végezniük. Az iskola lényege sok esetben gépies feladatok végeztetése. (Egy óvodában a szülőknek kiírták az iskolaérettség jellemzőit. Az első helyen az állt, hogy monotóniatűrés. Annak érdekében, hogy a laikus szülők is megértsék, hogy miről van szó, zárójelben ott szerepelt: unalmas feladatok végzése.)

Az „értelmetlen, gépies, feszültségkeltő” feladatok feloldása

A rövidlátó gondolkodás miatt az iskola és a munka világa sem feltétlenül akar alkalmazkodni az egyén érdekeihez, nem feltétlenül cél, hogy a tanulás és munka érdekes legyen. Hiába mutatta ki már számtalan tanulmány, hogy az érdeklődésen, belső motiváción alapuló tevékenység hatékonyabb, mint bármi más, az oktatás és a munka elmaradott világa a rövidtávon elérhető produktumért feláldozza a hosszú távon elérhető nagyobb eredményeket.

Minden tevékenység érdekessé válhat, ha figyelem és érdeklődés kíséri. A figyelem nemcsak azért fontos, hogy eredményes legyen a munka, hanem azért is, hogy alkalmunk legyen észrevenni benne a számunkra érdekeset, értékeset, megélhessük az alkotás örömét.

A nyitottsággal, nagyobb odafigyeléssel a legunalmasabb feladat is érdekessé tehető, hiszen minden pillanatban felfedezhetünk benne valami újat. Akkor érezzük gépiesnek a tevékenységet, ha a lélek elfordul.

A nyitott figyelem gyakorolható. Sajnos rengeteg alkalom adódik értelmetlen és gépies tevékenységre, viszont éppen ezért sok lehetőség nyílik a gyakorlásra is. Az értelmetlen feladat is megtölthető értelemmel, hiszen

  • a részleteket külön-külön is meg lehet nézni,
  • az egész egy másik nagy egész részeként szemlélhető,
  • a részek másképpen is összerakhatók,
  • a részek más környezetben is elképzelhetők,
  • összefüggések fedezhetők fel ott, ahol ez első látásra nem egyértelmű,
  • másképpen is lehet szervezni a feladatot,
  • kitalálható gyorsabb, pontosabb eljárás,
  • ki lehet tűzni saját célokat.

Időtolvajlás

Az egyetlen biztos csapda a túlterhelés, amivel elvész az idő, és még arra sincs lehetőség, hogy az értelmetlen tevékenység értelmessé tegyük.

Michael Ende meséje erről szól. Főhőse Momo, egy árva kislány, aki annyira oda tud figyelni az emberekre, hogy ettől jobbak és okosabbak lesznek. A „szürke urak” azonban ellopják, kicsalják az emberek idejét. Momo elveszíti barátait, és csak úgy tudja megszabadítani őket, ha visszaszerzi az idővirágokat, amelyeket a „szürke urak” elvettek és befagyasztottak.

Mindenkinek van idővirága, amelyre vigyáznia kell. Az emberek hagyják, hogy elrabolják tőlük az időt. Értelmetlen tevékenységek sorát végeztetik velük a hivatalok, a munkahelyek sőt már korán elkezdi ezt tenni a gyerekekkel a szülő és az iskola. Nincs idő arra, hogy amit tesz, azt jól tegye. Ezen, vagy bármi máson elgondolkodni sincsen elég idő. Mégis, egy pillanatra érdemes megállni, és észrevenni, hogy minek és kinek adunk az idővirágunkból.

A tanulás és a munka is jó, különösen, ha szabadidős

Az ember akkor fejlődhet a legjobban, amikor nem kell tennie semmit, de tevékeny lehet, és maga választhatja meg, hogy mivel foglalkozik. Ilyen a szabadidős tevékenység, ami az önfejlesztés egyik kiváló eszköze. A szabadidejében az ember önmaga hatékonyabbá tételére fordíthatja energiáit. A szabadidő görög neve „scholea” volt, amiből az iskola szó is származik. Akkoriban úgy gondolták, hogy a legjobb kikapcsolódás a tanulás.

A szabadidőben megnyílnak a lehetőségeink, mert könnyebben kiiktathatók a tevékenységvágy lohasztását célzó ártalmak. Néhány lehetőség, amelyet a szabadidőben megtehetünk, és növeli a kezdeményező és alkotó képességet:

Nagyobb kihívás – Mivel nem „vérre megy”, nem gond, ha nem sikerül. Kezdhetünk olyan projektekbe, amelyek vonzanak, de azzal a kockázattal járnak, hogy nem fog sikerülni. Ha mégis sikerül, a későbbiekben a tanulásban és a munkában jól jöhet mint új lehetőség. Például megtanulsz egy nyelvet, és új területeket hódíthatsz meg. Elkezdesz zsonglőrködni, és ha sikerrel jársz, a tanítványaidnál egy új idegrendszeri harmonizációs technikát is be tudsz vetni.

Nagyobb spontaneitás – Nem gond, ha nincsen tuti terved, és inkább csak kalandozol. Sőt, az exploráció által, próba-szerencse alapon új utakra, új belátásokra juthatsz, ami korábban meg sem fordult a fejedben. Ilyesmit sokan megtesznek például a konyhában vagy kertészkedés során. Nem csupán az új recept vagy valami kerti újdonság lehet az eredmény, hanem maga a szabad kalandozás élménye is örömforrást jelent. Az interneten való böngészés vagy a „turi”, a használt ruhaboltban keresgélés is azért tud addiktívvá válni, mert az újdonságokra találás esélye örömforrás az agyunk számára.

A célnélküliség élvezete – Legyen az életedben olyasmi, aminek semmi célja nincsen. A szabadság magas foka, amikor elengedheted a hatékonyságot. A hobbik egy része ilyen. A játékok, a zenehallgatás, a zenélés, a tánc, a színjátszás, stb., minden hobbiból űzött művészet idesorolható. A kirándulás, a sportolás, ha nem azért teszed, mert erős, egészséges és fiatal akarsz maradni, szintén cél nélküli, szabad csavargásként, tevékenységként élvezhető.

Helyezkedjél bele mások szemszögébe! – Kiváló élmény, és megnyithat új érzéseket. A színjátszással is elérhető, de csupán puszta képzelettel is nagy utakat tehetsz meg mások megismerésében. Ha meghallgatsz másokat, beszélgetsz, odafigyelsz a körülötted lévőkre, izgalmas új világok tárulhatnak fel előtted.

Ismerd meg a mélyebb motivációidat! – Az önismeret nagy kincs. Meditáció, vagy bármely más lelki gyakorlat, technika segíthet, hogy a belső hajtóerőidet feltárjad. A szabadidődet önmagaddal való beszélgetésre is használhatod. Kiderülhet, hogy milyen új lehetőségek rejlenek benned, és hogy mi minden gátolja, hogy az eddig elkerült feladatokat, kihívásokat felvállald.

Saját élet, saját felelősség

A szociokulturális hátrány egyik eleme, hogy a hátrányos helyzetűek, még ha rengeteg szabad idejük is van, nem tudják azt értelmessé tenni. Hiányzik hozzá a gyerekkori élmény a strukturált életvezetésről, valamint az anyagi és kulturális hiányok is akadályozhatják a szabadidő értelmes eltöltését. A teljes céltalanság, a lődörgés szinten megrekedő tevékenység csak alig valamit használ ki a felsorolt lehetőségekből. A másik véglet: a kényszer alatt végzett gyermekmunka is azért olyan pusztító, mert elveszi az identitásfejlődéshez szükséges szabadságot.

Vizsgálatok is jelzik, hogy a szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében az iskolai szünidők a képességek és tudás csökkenésével jár (summer learning loss), míg a jobb helyzetben lévő tanulók a vakációk alatt gyakran többet fejlődnek, mint a tanév során. Ez a jelenség nem csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára minél több értelmes szabadidős tevékenységet kell biztosítani, hanem arra is, hogy az iskolai tanítást is célszerű lenne a magas szintű szabadidős tevékenységekhez hasonlóvá tenni.

A szabadidő lehetőséget ad arra, hogy saját kezünkbe vegyük életünk szervezését. Akik úgy nőnek fel, hogy az életük minden pillanatát mások osztják be, vagy nem kaphattak mintát az idő ésszerű beosztására, elesnek egy fontos tanulási lehetőségtől. Nincs lehetőségük megtapasztalni, hogy minden eltöltött percéért felelős az ember, feladatainak és szabadidejének értelmes szervezésével megsokszorozhatja az életét.

Szakirodalom
Cooper, H., Nye, B., Charlton, K., Lindsay, J., Greathouse, S. (1996). “The effects of summer vacation on achievement test scores: A narrative and metaanalytic review.” Review of Educational Research, 66, 227–268.
Csikszentmihalyi, M. (1978). Intrinsic rewards and emergent motivation. In M. R. Lepper & D. Greene (Eds.), The hidden costs of reward (pp. 205–218). New York: Erlbaum
Deci, E. L., Nezlek, J., Sheinman, L. (1981). Characteristics of the rewarder and intrinsic motivation of the rewardee. Journal of Personality and Social Psychology, 40(1), 1-10.
Dubin. R., Champoux, J. (1977). Central life interests and job satisfaction. Organizational Behavior and Human Performance. 18, 366–377.
Ende, Michael (1979) Momo. K. Thienemanns Verlag. Magyarul (2001) Móra Könyvkiadó. Letölthető: http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/ende_momo.pdf
Ryan, R. M., Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68-78.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek