OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. szeptember 14.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

PSZICHOháttér

32. Feladat (1) - Az értelmetlent is értelmessé lehet tenni

A szabadidejében lehet önmaga az ember, mert ekkor maga választja meg a tevékenységeit és ezek intenzitását. Mutasd meg magad a szabadidődben, és megmondom ki vagy!

A szabad tevékenység az identitásfejlődés egyik kulcsa. A szabadság, vagyis a választás lehetősége segíti, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Sok mindent kipróbálhatunk, kereshetünk kihívásokat, hogy aztán megvalósítsuk önmagunkat, betöltsük szerepünket. Az iskola ennek lehetne terepe, ha kevesebb és szabadabban megválasztható feladattal erősítené meg a mindenkiben meglévő tevékenységvágyat. Már csupán a tanulás korlátainak tágításával, és a nagyobb tanulási szabadsággal is lehetőség nyílik a tanuló megismerésére, valamint a személyre szabott tanításra.

Agyonhajszoltságból tehetetlenség

A szabadság korlátozását jelenti a túlhajszolás és az értelmetlen feladatok végeztetése. Az ilyen munkában, tanulásban elgyötört lélek már csak semmit tenni akar, elveszíti önmagát, tömegemberré lesz, és nem tudja betölteni a szerepét.

A legtöbb ember természetesnek tartja, hogy egész nap robotolnia kell, és utána, ha lehet, pihen, vagyis lógatja az agyát és testét, menekül minden feladat elől. Emiatt egyáltalán nem tud önmaga lenni. A feladatokat, kihívásokat nem lehetőségnek, hanem bajnak éli meg. Innen is származhat, hogy a probléma a bajjal lett szinonim kifejezés, és ha probléma merül fel, akkor sűrű sóhajtozás valamint elkerülési manőverek, nem pedig tevékenységvágy jelenik meg.

Ha elég hosszú, elkerülhetetlen és intenzív a túlhajszolás, akkor maradandó változásokat okoz a lélekben. A már attitűddé vált passzivitást az egyén jellegzetes viselkedési és mentális jelei mutatják:

  • közömbössé válik, nem érdekli, mi történik,
  • problémamegoldási és gondolkodási képessége csökken,
  • gépies a tevékenysége és a feladatmegoldása,
  • kerüli a kihívásokat, de még a feladatokat is – sumákol,
  • nem hiszi, hogy képes jól megoldani a feladatokat, elővételezi a kudarcot,
  • nem hiszi el, hogy a tevékenységének sikere rajta múlik.

Aktív passzivitás esetén mindehhez még hozzájárulnak a következők:

  • nem követi vagy szabotálja az utasításokat,
  • ellenséges, rendbontó,
  • bohóckodó vagy gúnyos,
  • önelégült, másokat lenéz, leszól.

Vezérfonalak a tevékenységvágy lohasztásához

Egyénenként változó, hogy mennyire könnyű elérni a csöndes vagy hangos tehetetlenséget, de az alábbiak rendszeres és intenzív alkalmazásával biztos az eredmény. Önmagában az egyik vagy másik elem nem feltétlenül vezet átható tehetetlenséghez, mert az ember, és különösen a gyerekek meghatározó mozgatóereje a tevékenységvágy.

Ezért különösen pusztító hatásúak az alábbiak, ha egy csomagban jelennek meg:

Kényszer és kötelesség – Bevonódás és érdeklődés hiányában a kényszer és kötelesség addig ér el tevékenységet, amíg a nyomás tart. Ilyen a megszabott tananyag tanulása, a szigorú ellenőrzés, büntetés-jutalmazás alapú motiváció.

Hiányos, homályos, inkonzisztens visszajelzések – A tevékenységet megerősítik a pontos, azonnali visszajelzések, mert ilyenkor a hatékonyságunk helyéről és hiányáról kapunk információt. Az egyértelmű pontrendszerek vagy szöveges értékelések jobban segítik a tevékenységet, mint a sokszor átláthatatlanul kialakuló osztályzatokkal történő minősítés. Különösen rontja a visszajelzések értékét, ha nem információként, hanem büntetésként használják.

Következetlen szabályrendszer – Lehetetlen feladat egy állandóan változó rendszerben hatékonynak, vagy kezdeményezőnek lenni, mert ha úgysem tudható, hogy mi szerint lehetünk hatékonyan tevékenyek, a legbiztosabb adaptáció a semmittevés.

Homályos kimeneti célok – Nehéz olyan célért megfeszülni, amelyet nem látunk, vagy ami nem is igazi cél. Az iskolai tanulás legtöbbször nem a tanuló célja, hanem minden más szereplő által kijelölt távlati célfélék elegye. Hogy bejusson a tanuló egy következő, majd egy másik következő iskolába, majd onnan egy munkahelyre, csupán látszatcél, nincsen önmagában tartalma, nem más, mint egy meghatározott rendszerbe történő beillesztés folyamata.

Állandó versenyeztetés – A tevékenységet némi versengés erősítheti, mert a társak teljesítménye visszajelzés, és ez motiváló lehet. A túl sok verseny viszont nem ad újabb információt (úgyis nyerek, vagy úgysem nyerek), így a tevékenység unalmassá, olykor rendkívül frusztrálóvá válhat. Ha a cél pusztán mások legyőzése, a tevékenységnek nincs valódi, saját célja.

Gépies feladatok – Az ismétlődő, monoton feladatok köztudottan nem alkalmasak a motiválásra. Az iskolában gyakran külső okokkal magyarázzák, hogy miért kell a gyerekeknek lélekölő feladatot végezniük. Az iskola lényege sok esetben gépies feladatok végeztetése. (Egy óvodában a szülőknek kiírták az iskolaérettség jellemzőit. Az első helyen az állt, hogy monotóniatűrés. Annak érdekében, hogy a laikus szülők is megértsék, hogy miről van szó, zárójelben ott szerepelt: unalmas feladatok végzése.)

Az „értelmetlen, gépies, feszültségkeltő” feladatok feloldása

A rövidlátó gondolkodás miatt az iskola és a munka világa sem feltétlenül akar alkalmazkodni az egyén érdekeihez, nem feltétlenül cél, hogy a tanulás és munka érdekes legyen. Hiába mutatta ki már számtalan tanulmány, hogy az érdeklődésen, belső motiváción alapuló tevékenység hatékonyabb, mint bármi más, az oktatás és a munka elmaradott világa a rövidtávon elérhető produktumért feláldozza a hosszú távon elérhető nagyobb eredményeket.

Minden tevékenység érdekessé válhat, ha figyelem és érdeklődés kíséri. A figyelem nemcsak azért fontos, hogy eredményes legyen a munka, hanem azért is, hogy alkalmunk legyen észrevenni benne a számunkra érdekeset, értékeset, megélhessük az alkotás örömét.

A nyitottsággal, nagyobb odafigyeléssel a legunalmasabb feladat is érdekessé tehető, hiszen minden pillanatban felfedezhetünk benne valami újat. Akkor érezzük gépiesnek a tevékenységet, ha a lélek elfordul.

A nyitott figyelem gyakorolható. Sajnos rengeteg alkalom adódik értelmetlen és gépies tevékenységre, viszont éppen ezért sok lehetőség nyílik a gyakorlásra is. Az értelmetlen feladat is megtölthető értelemmel, hiszen

  • a részleteket külön-külön is meg lehet nézni,
  • az egész egy másik nagy egész részeként szemlélhető,
  • a részek másképpen is összerakhatók,
  • a részek más környezetben is elképzelhetők,
  • összefüggések fedezhetők fel ott, ahol ez első látásra nem egyértelmű,
  • másképpen is lehet szervezni a feladatot,
  • kitalálható gyorsabb, pontosabb eljárás,
  • ki lehet tűzni saját célokat.

Időtolvajlás

Az egyetlen biztos csapda a túlterhelés, amivel elvész az idő, és még arra sincs lehetőség, hogy az értelmetlen tevékenység értelmessé tegyük.

Michael Ende meséje erről szól. Főhőse Momo, egy árva kislány, aki annyira oda tud figyelni az emberekre, hogy ettől jobbak és okosabbak lesznek. A „szürke urak” azonban ellopják, kicsalják az emberek idejét. Momo elveszíti barátait, és csak úgy tudja megszabadítani őket, ha visszaszerzi az idővirágokat, amelyeket a „szürke urak” elvettek és befagyasztottak.

Mindenkinek van idővirága, amelyre vigyáznia kell. Az emberek hagyják, hogy elrabolják tőlük az időt. Értelmetlen tevékenységek sorát végeztetik velük a hivatalok, a munkahelyek sőt már korán elkezdi ezt tenni a gyerekekkel a szülő és az iskola. Nincs idő arra, hogy amit tesz, azt jól tegye. Ezen, vagy bármi máson elgondolkodni sincsen elég idő. Mégis, egy pillanatra érdemes megállni, és észrevenni, hogy minek és kinek adunk az idővirágunkból.

A tanulás és a munka is jó, különösen, ha szabadidős

Az ember akkor fejlődhet a legjobban, amikor nem kell tennie semmit, de tevékeny lehet, és maga választhatja meg, hogy mivel foglalkozik. Ilyen a szabadidős tevékenység, ami az önfejlesztés egyik kiváló eszköze. A szabadidejében az ember önmaga hatékonyabbá tételére fordíthatja energiáit. A szabadidő görög neve „scholea” volt, amiből az iskola szó is származik. Akkoriban úgy gondolták, hogy a legjobb kikapcsolódás a tanulás.

A szabadidőben megnyílnak a lehetőségeink, mert könnyebben kiiktathatók a tevékenységvágy lohasztását célzó ártalmak. Néhány lehetőség, amelyet a szabadidőben megtehetünk, és növeli a kezdeményező és alkotó képességet:

Nagyobb kihívás – Mivel nem „vérre megy”, nem gond, ha nem sikerül. Kezdhetünk olyan projektekbe, amelyek vonzanak, de azzal a kockázattal járnak, hogy nem fog sikerülni. Ha mégis sikerül, a későbbiekben a tanulásban és a munkában jól jöhet mint új lehetőség. Például megtanulsz egy nyelvet, és új területeket hódíthatsz meg. Elkezdesz zsonglőrködni, és ha sikerrel jársz, a tanítványaidnál egy új idegrendszeri harmonizációs technikát is be tudsz vetni.

Nagyobb spontaneitás – Nem gond, ha nincsen tuti terved, és inkább csak kalandozol. Sőt, az exploráció által, próba-szerencse alapon új utakra, új belátásokra juthatsz, ami korábban meg sem fordult a fejedben. Ilyesmit sokan megtesznek például a konyhában vagy kertészkedés során. Nem csupán az új recept vagy valami kerti újdonság lehet az eredmény, hanem maga a szabad kalandozás élménye is örömforrást jelent. Az interneten való böngészés vagy a „turi”, a használt ruhaboltban keresgélés is azért tud addiktívvá válni, mert az újdonságokra találás esélye örömforrás az agyunk számára.

A célnélküliség élvezete – Legyen az életedben olyasmi, aminek semmi célja nincsen. A szabadság magas foka, amikor elengedheted a hatékonyságot. A hobbik egy része ilyen. A játékok, a zenehallgatás, a zenélés, a tánc, a színjátszás, stb., minden hobbiból űzött művészet idesorolható. A kirándulás, a sportolás, ha nem azért teszed, mert erős, egészséges és fiatal akarsz maradni, szintén cél nélküli, szabad csavargásként, tevékenységként élvezhető.

Helyezkedjél bele mások szemszögébe! – Kiváló élmény, és megnyithat új érzéseket. A színjátszással is elérhető, de csupán puszta képzelettel is nagy utakat tehetsz meg mások megismerésében. Ha meghallgatsz másokat, beszélgetsz, odafigyelsz a körülötted lévőkre, izgalmas új világok tárulhatnak fel előtted.

Ismerd meg a mélyebb motivációidat! – Az önismeret nagy kincs. Meditáció, vagy bármely más lelki gyakorlat, technika segíthet, hogy a belső hajtóerőidet feltárjad. A szabadidődet önmagaddal való beszélgetésre is használhatod. Kiderülhet, hogy milyen új lehetőségek rejlenek benned, és hogy mi minden gátolja, hogy az eddig elkerült feladatokat, kihívásokat felvállald.

Saját élet, saját felelősség

A szociokulturális hátrány egyik eleme, hogy a hátrányos helyzetűek, még ha rengeteg szabad idejük is van, nem tudják azt értelmessé tenni. Hiányzik hozzá a gyerekkori élmény a strukturált életvezetésről, valamint az anyagi és kulturális hiányok is akadályozhatják a szabadidő értelmes eltöltését. A teljes céltalanság, a lődörgés szinten megrekedő tevékenység csak alig valamit használ ki a felsorolt lehetőségekből. A másik véglet: a kényszer alatt végzett gyermekmunka is azért olyan pusztító, mert elveszi az identitásfejlődéshez szükséges szabadságot.

Vizsgálatok is jelzik, hogy a szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében az iskolai szünidők a képességek és tudás csökkenésével jár (summer learning loss), míg a jobb helyzetben lévő tanulók a vakációk alatt gyakran többet fejlődnek, mint a tanév során. Ez a jelenség nem csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára minél több értelmes szabadidős tevékenységet kell biztosítani, hanem arra is, hogy az iskolai tanítást is célszerű lenne a magas szintű szabadidős tevékenységekhez hasonlóvá tenni.

A szabadidő lehetőséget ad arra, hogy saját kezünkbe vegyük életünk szervezését. Akik úgy nőnek fel, hogy az életük minden pillanatát mások osztják be, vagy nem kaphattak mintát az idő ésszerű beosztására, elesnek egy fontos tanulási lehetőségtől. Nincs lehetőségük megtapasztalni, hogy minden eltöltött percéért felelős az ember, feladatainak és szabadidejének értelmes szervezésével megsokszorozhatja az életét.

Szakirodalom
Cooper, H., Nye, B., Charlton, K., Lindsay, J., Greathouse, S. (1996). “The effects of summer vacation on achievement test scores: A narrative and metaanalytic review.” Review of Educational Research, 66, 227–268.
Csikszentmihalyi, M. (1978). Intrinsic rewards and emergent motivation. In M. R. Lepper & D. Greene (Eds.), The hidden costs of reward (pp. 205–218). New York: Erlbaum
Deci, E. L., Nezlek, J., Sheinman, L. (1981). Characteristics of the rewarder and intrinsic motivation of the rewardee. Journal of Personality and Social Psychology, 40(1), 1-10.
Dubin. R., Champoux, J. (1977). Central life interests and job satisfaction. Organizational Behavior and Human Performance. 18, 366–377.
Ende, Michael (1979) Momo. K. Thienemanns Verlag. Magyarul (2001) Móra Könyvkiadó. Letölthető: http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/ende_momo.pdf
Ryan, R. M., Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68-78.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek