OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. október 12.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
     

PSZICHOháttér

33. Grit – avagy a fogcsikorgató szívósság

A „grit” hosszú távú cél elérésére irányuló szenvedélyesen nagy motiváció. Extrém kitartó erőfeszítéssel és felelősségvállalással extrém kihívásoknak is meg lehet felelni, az akadályok leküzdhetők. A „grit”elmélete szerint a cél érdekében érdemes akár fogcsikorgatva (grit=csikorog) is küzdeni. Angela Duckworth, a „grit” fogalmának megalkotója szerint ez a személyiségvonás jobban korrelál a későbbi pénzkeresettel és a boldogsággal, mint akár az IQ, akár a tehetség. Tegyük azonban hozzá, hogy nagyon nem mindegy: mit ért valaki boldogságon és tehetségen.

Egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy a mai fiatalok puhányok, hiányzik belőlük a kitartás. Az USA-ban már program készül ahhoz, hogy növeljék a gyerekek kitartó küzdeni akarását, célratörését. Bár e nélkül is sokan boldogok és tehetségesek, és sokan nem, akármit is értünk ezeken a fogalmakon.

Nem mindenki ért azonban egyet azzal a szemlélettel, hogy a gyerekeket keménységre kell nevelni, és sokan nem tartják jó ötletnek, hogy olyan oktatási modelleket vezessenek be, amelyek arra nevelnek, hogy a kijelölt célt akár fogcsikorgatva is érje el a gyerek. Szakértők a demokrácia szempontjából katasztrofálisnak tartják azt az elképzelést, hogy az iskola kivesse azokat, akik nem akarnak vagy nem tudnak engedelmesen megfeszülni. A „grit” ellenzői féltik az álmodozó, feltaláló, lázadó, kalandozó típusú gyerekeket.

Kezdetben a gyerekek célra és sikerre törők

A szívósságra (nevezzük így a „grit”-et) nevelés alaptétele, hogy a gyerekek nem képesek önmagukban kifejleszteni a célratörést, ezért erre rá kell nevelni őket. Aki azonban már figyelt meg kisgyereket játék közben, tapasztalhatta, hogy újra meg újra próbálkozik, ha nem sikerül valami elsőre, többször is megkísérli. A gyerekek szívesen tűznek ki maguknak célokat, és igyekeznek ezeket el is érni. Gyakorolják, megvan bennük –ha nem is mindegyikükben egyformán – a célratörés és a szívósság anélkül is, hogy bárki tanítaná őket erre. Az persze már egy másik probléma, hogy a környezet többnyire leszoktatja őket erről.

A túlféltés, a túl nagy biztonság és kényelem igénye, vagy a túlzott elvárások, a hibázás katasztrófaként történő feltűntetése mind az ellen hatnak, hogy a gyerek a természetes megküzdésekben megerősödjön. Hasonlóan ahhoz, ahogy a tanulás iránti természetes vágyukat sikerül kioltani a túl sok felesleges okítással és minősítgetéssel, a sikerre törés velük született adottságát is sok esetben éppen a nevelés öli ki a gyerekekből.

Még mindig tartja magát a tévhit, hogy a gyerek semmire sem jó a felnőttek gondoskodó nevelése nélkül, és rendületlenül tovább él az az ostoba rendszer, amelyben fontos túlélési alapeszközöktől fosztjuk meg a gyereket, majd kemény munkával újra fejlesztjük ugyanazokat a belső forrásaikat, amelyeket mi magunk vettünk el tőlük.

A komfortzónában és azon túl

Több kiváló elméletalkotó is megfogalmazta a tanulás és fejlődés alaptételét, a fejlődési zónák fontosságát, amire számos pszichológiai és pedagógiai elmélet épült, és amit a fejlesztéssel és tanítással foglalkozó szakemberek tömegei nem akarnak, vagy nem tudnak megérteni.

A lényege pedig egyszerű: a közlekedésben bevált piros/sárga/zöld rendszer. A zöld a komfortzóna, ahol stresszmentesen, önállóan lehet haladni, mert a képességek számára nincs nagyobb kihívás annál, mint ami saját erőből viszonylag könnyen elérhető. Számos pedagógia éppen ezt a területet célozza be, biztonságban tartva a tanulót. Az egyéni odafigyelést garantálni képtelen közoktatásnak ez kellene legyen a célterülete, minthogy a komfortzónájában önállóan is képes haladni a gyerek, sőt ezen belül örömmel tevékenykedik, különben unatkozna.

A könnyen elejthető préda azonban kevés ahhoz, hogy jelentősen fejlődjünk. Az alapvetőkön túli tanulás és fejlődés, az átlépés a legközelebbi fejlődési zónába viszont feszültséggel jár. Az itt felmerülő feladat kisebb-nagyobb mértékben meghaladhatja az egyén belső lehetőségeit, ezért ebbe a zónába már csak megfelelő külső támogatással szabad átvinni a tanulót.

A fejlesztések ezen a területen zajlanak, és a fejlesztés módszertana arra szolgál, hogy megkönnyítse a feladat elvégzését. A tanulónak ebben a zónában személyre szabott támogatás jár. A mediált tanulás azért rendkívül hatékony eljárás mert a mediációval: a fejlődés tudatosítására épülő egyénre szabott támogatással maximalizáljuk a fejlődést.

A közoktatás felvállalhatná ezt a zónát, de ehhez felkészült pedagógusok és személyre szabható tananyag szükséges. Egyelőre – szakmai és emberi szempontból is elfogadhatatlan módon – e feltételek nélkül rángatja bele az iskolai oktatás a diákokat a sárga, sőt néha a piros zónába is.

A piros zónába pedig senkit nem szabadna belevinni. Éppen azért piros, mert veszélyes. Még a sárga is kockázatokkal jár, és csak önként, vagy hozzáértéssel vezetve szabad megfeszíteni a képességeket, különben éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A jelenlegi nevelési szemlélet alapján igenis minden áron bele kell nyomni a gyerekeket a sárga zónába. E nyomással együtt járó feszültségek miatt is kerüli a gyerek többsége a kihívásokat, –amennyire lehet – visszahúzódik a komfortzónájába, ahonnan aztán ki sem akar jönni. Pedig a fejlődéséhez szükség lenne erre, de a korábban meglévő belső hajtóerő elveszett a túlhajtott küzdelemben.

A motiváció helye és egyéb eszközök

Egyénenként rendkívül különböző, hogy kinek hol vannak a zónahatárai, ráadásul a különböző területeken ezek eltérők is lehetnek. Akad például olyan gyerek, akinek matematikából széles a komfortmezője, és e területen akár a sárgába is átrándul, ugyanő mondjuk gyöngyfűzésben ki nem mozdulna az amúgy is szűk komfortzónájából.

A kiemelkedő tudás és képesség segíthet abban, hogy a komfortzóna elhagyása nélkül is kiemelkedő teljesítményeket érhessen el az egyén, az erőteljes fejlődés érdekében azonban el kell hagynia a biztonságos tereket. A kulcs az önkéntesség, a szabad bevállalás. A tehetség egyik meghatározó eleme a kihívások irányában való nyitottság, így válhat képessé a tanuló arra, hogy jelentős fejlődést érjen el.

A rendkívüli fejlődés és teljesítmény nem általános jelenség, és ha a hozzátartozó eszközöket áthelyezzük a mindennapi életbe, komoly zavart okozhatunk. Valóban vannak, akik maguktól bevállalják, sőt keresik az extrém kihívásokat. Ők azok, akik messze többre juthatnak, mint mások, mert ott van bennük az elhatározás, hogy elérjék a céljukat, és kitartóan tudnak tevékenykedni ennek érdekében. A „flow”, az áramlat elérése is a sárga mezőben lehetséges. Ez az a teljesség élmény, amikor a kihívás a képességeket éppen csak annyira haladja meg, hogy a tevékenység által fel tudunk nőni a feladathoz. Ilyenkor megszűnik a világ, megszűnik az idő, a figyelem a feladatra összpontosul, melynek végzése során szinte öntudatlan, örömteli állapotba kerülünk.

Az áramlat, és a szívósság sem a tehetségtől független jelenség, hiszen a kiemelkedő eredmények mögött többnyire ott van a komfortzónát jelentősen meghaladó kemény, kitartó munka. A tehetség az erős fejlődési és teljesítménymotivációja révén a kihívások felvállalásával akár önállóan is átlép a zónahatárokon. A szívósság segíthet még a piros zónából is „lecsípni”, azt sárgává változtatni, a sárga zónából pedig zöldet varázsolni. A különlegesen nagy belső hajtóerővel extrém fejlődés és teljesítmény érhető el.

A spártaiak érveivel szemben

Sikerre vezethet a fogcsikorgatós, kitartó munkára, folytonos küzdelemre, versenyre irányult attitűd, de önmagában csak fogcsikorgatós, küzdelmes, versengős sikerre. A szívósság hívei elfelejtkeznek számos, olyan a szívóssággal még együtt járható erényekről, mint például a becsület, a kedvesség, a mások iránti felelősség, a harmónia és a kreativitás. A szívósság az erővel és akarattal való megoldásra irányul, és az ezt preferáló szemléletből kimarad, hogy nem feltétlenül kell mindenen és mindenkin átgázolni, akár sajátmagunkat is feláldozni a kitűzött cél érdekében. Ha hiányoznak a megküzdésnek egyéb, az erőtől és akarattól független eszközei, mint például a társas, közös sikerekre irányult attitűd, a megosztás és másokra való odafigyelés, akkor a világunk hamarosan dúvadak küzdelmének színterévé válik. A „grit” felmagasztalása nélkül is elég sok bajt okoz az erővel és hatalommal való akarnok-érvényesülés népszerűsége.

Az élet persze nem arról szól, hogy a komfortzónánkban sütkérezünk, hiszen nap, mint nap kimozdítanak vagy ha nem, hát magunk kimozdulunk a könnyű, kellemes, megszokott létből. Emiatt lényeges, hogy ne tartsuk burokban a gyerekeinket. Nem mindegy azonban, hogy a mélyvízbe dobva akarjuk fejleszteni belső tartásukat, vagy abban segítjük őket, hogy megtanulják kezelni, sőt akár élvezni, és nem csupán elviselni a kihívásokat.

A „grit” nem a komfortzónába tartozik, ezért ha valaki mégis azt tűzi ki célul, hogy gyereket vagy felnőttet rávesz az erejét meghaladó, „fogcsikorgató” küzdelemre, ezt csak nagyon felkészülten és körültekintően szabad tennie. Az élményterápia, vagy a csapatépítés például kifejezetten a komfortzónából való kimozdítás feszültségére épít, de ez is csak komoly fizikai és lelki támogatás mellett lehet hatásos, és még e feltételek megléte esetén sem működik mindenkinél.

A zónahatárok nem objektívek, hanem az egyén személyiségétől függnek. Így történhet meg, hogy egyesek belemennek olyan helyzetekbe is, amelyek meghaladják a lehetőségeiket. („Nem vak ez a ló, hanem bátor.”) A szívósság segíthet abban, hogy ebből ne legyen nagyobb baj, de önmagában a fogak összeszorítása nem elég. Valódi képességek és tudás nélkül a minden áron való makacs kitartás akár károkat is okozhat. A mindenen és mindenkin átgázoló akarat ártó hatását feltételezhetően valamennyien megtapasztalhattuk.

Hatékony beavatkozás a metakogníció és a társas helyzetek útján

A fejlődés optimalizálásához intenzív támogatásra van szükség, ami leginkább a metakogníciót, vagyis a gondolkodás tudatos szabályozását kell, hogy erősítse. A társas helyzetek is számos metakognitív előnyt biztosítanak, amelyek segítik a mediációt, a komfortzóna elhagyását és a fejlődési zóna adta fejlődési lehetőség kihasználását.

Néhány konkrét mediációs lehetőség az optimális fejlődés és tanulás zónájában:

  • A rendszer és a mintázatok bemutatása, hogy a tanuló átláthassa az összefüggéseket, így érthetővé váljon számára a feladat.
  • Rutinok, algoritmusok, hogy biztonságban érezze magát, és nagyobb önállósággal haladhasson.
  • Az új terület összekötése régebbi, már ismert tudásokkal, a szabályszerűségek, hasonlóságok és különbségek felfedeztetése.
  • A feladat izgalmassá tétele az érdekességek, különlegességek, játék, humor, a tanuló aktivitása és a személyes viszonyulás alkalmazásával.
  • Konkrét visszajelzések, ha lehet egyszerű magyarázatokkal kísérve, hogy a tanulónak valód információja legyen saját teljesítményéről.
  • A lépések tudatosítása, amiben a „hogyan” és „miért” kérdések adnak segítséget.
  • Lehetőség a tanuló számára, hogy megmagyarázhassa terveit és döntéseit, és ennek révén a ő maga is jobban át tudja gondolni azokat.
  • A haladás tudatosítása az elért eredmények felmutatásával erőt és ösztönzést adhat a nehéz pillanatokban.
  • Csoportos helyzetek kialakítása, ahol a társak példája, utánzása által gyorsul és könnyebbé válik a fejlődés.
  • A társakkal együtt végzett közös tevékenység, melynek során csökkenhet az egyén feszültsége, hiszen közös célok elérésének tudatában a nagyobb kihívásokkal is könnyebben meg lehet küzdeni. Az önsegítő csoportok sikere éppen ebben rejlik.

A szívósságra szükség van, de ez önmagában nem elég. Sőt, ha az illető alapvető érzelmi, tudás- vagy képességbeli hiányoktól szenved, többlet terhet jelenthet számára, ha azt hallja, hogy „csak akarnod kell.” A feladatunk sokkal inkább a szívóssághoz szükséges lelki erő és harmónia erősítése, nem pedig a fogak összeszorításának dícsérete. A „grit” (szívósság) és a „flow” (áramlat) egyaránt a fejlődés és siker elérésére alkalmas erők. A kifejezések különbsége azonban mutatja a két fogalom szemléletbeli különbségét. Míg az egyik szenvedéstől sem mentes megfeszülés, a másik örömteli önátadás. Mindkettő erő, de a szívósság ellenállás, harc, az áramlat pedig együttmozgás, repülés.

Források:
Csikszentmihályi M. (1991). Flow. Áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Duckworth, A. (2016). Grit: The Power of Passion and Perseverance. Ebury Publishing, London
Steiner, R. (1894) (2016) A szabadság filozófiája. Mandala Kiadó, Budapest
Tampio, N. (2016). Teaching ‘grit’ is bad for children, and bad for democracy
Vigotszkij, L. Sz. (1967) Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Williams, J. (2016). What Is Grit, Why Kids Need It, and How You Can Foster It.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Gyulai Sándor | 2017. október 14.
Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek