OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. október 12.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
     

PSZICHOháttér

33. Grit – avagy a fogcsikorgató szívósság

A „grit” hosszú távú cél elérésére irányuló szenvedélyesen nagy motiváció. Extrém kitartó erőfeszítéssel és felelősségvállalással extrém kihívásoknak is meg lehet felelni, az akadályok leküzdhetők. A „grit”elmélete szerint a cél érdekében érdemes akár fogcsikorgatva (grit=csikorog) is küzdeni. Angela Duckworth, a „grit” fogalmának megalkotója szerint ez a személyiségvonás jobban korrelál a későbbi pénzkeresettel és a boldogsággal, mint akár az IQ, akár a tehetség. Tegyük azonban hozzá, hogy nagyon nem mindegy: mit ért valaki boldogságon és tehetségen.

Egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy a mai fiatalok puhányok, hiányzik belőlük a kitartás. Az USA-ban már program készül ahhoz, hogy növeljék a gyerekek kitartó küzdeni akarását, célratörését. Bár e nélkül is sokan boldogok és tehetségesek, és sokan nem, akármit is értünk ezeken a fogalmakon.

Nem mindenki ért azonban egyet azzal a szemlélettel, hogy a gyerekeket keménységre kell nevelni, és sokan nem tartják jó ötletnek, hogy olyan oktatási modelleket vezessenek be, amelyek arra nevelnek, hogy a kijelölt célt akár fogcsikorgatva is érje el a gyerek. Szakértők a demokrácia szempontjából katasztrofálisnak tartják azt az elképzelést, hogy az iskola kivesse azokat, akik nem akarnak vagy nem tudnak engedelmesen megfeszülni. A „grit” ellenzői féltik az álmodozó, feltaláló, lázadó, kalandozó típusú gyerekeket.

Kezdetben a gyerekek célra és sikerre törők

A szívósságra (nevezzük így a „grit”-et) nevelés alaptétele, hogy a gyerekek nem képesek önmagukban kifejleszteni a célratörést, ezért erre rá kell nevelni őket. Aki azonban már figyelt meg kisgyereket játék közben, tapasztalhatta, hogy újra meg újra próbálkozik, ha nem sikerül valami elsőre, többször is megkísérli. A gyerekek szívesen tűznek ki maguknak célokat, és igyekeznek ezeket el is érni. Gyakorolják, megvan bennük –ha nem is mindegyikükben egyformán – a célratörés és a szívósság anélkül is, hogy bárki tanítaná őket erre. Az persze már egy másik probléma, hogy a környezet többnyire leszoktatja őket erről.

A túlféltés, a túl nagy biztonság és kényelem igénye, vagy a túlzott elvárások, a hibázás katasztrófaként történő feltűntetése mind az ellen hatnak, hogy a gyerek a természetes megküzdésekben megerősödjön. Hasonlóan ahhoz, ahogy a tanulás iránti természetes vágyukat sikerül kioltani a túl sok felesleges okítással és minősítgetéssel, a sikerre törés velük született adottságát is sok esetben éppen a nevelés öli ki a gyerekekből.

Még mindig tartja magát a tévhit, hogy a gyerek semmire sem jó a felnőttek gondoskodó nevelése nélkül, és rendületlenül tovább él az az ostoba rendszer, amelyben fontos túlélési alapeszközöktől fosztjuk meg a gyereket, majd kemény munkával újra fejlesztjük ugyanazokat a belső forrásaikat, amelyeket mi magunk vettünk el tőlük.

A komfortzónában és azon túl

Több kiváló elméletalkotó is megfogalmazta a tanulás és fejlődés alaptételét, a fejlődési zónák fontosságát, amire számos pszichológiai és pedagógiai elmélet épült, és amit a fejlesztéssel és tanítással foglalkozó szakemberek tömegei nem akarnak, vagy nem tudnak megérteni.

A lényege pedig egyszerű: a közlekedésben bevált piros/sárga/zöld rendszer. A zöld a komfortzóna, ahol stresszmentesen, önállóan lehet haladni, mert a képességek számára nincs nagyobb kihívás annál, mint ami saját erőből viszonylag könnyen elérhető. Számos pedagógia éppen ezt a területet célozza be, biztonságban tartva a tanulót. Az egyéni odafigyelést garantálni képtelen közoktatásnak ez kellene legyen a célterülete, minthogy a komfortzónájában önállóan is képes haladni a gyerek, sőt ezen belül örömmel tevékenykedik, különben unatkozna.

A könnyen elejthető préda azonban kevés ahhoz, hogy jelentősen fejlődjünk. Az alapvetőkön túli tanulás és fejlődés, az átlépés a legközelebbi fejlődési zónába viszont feszültséggel jár. Az itt felmerülő feladat kisebb-nagyobb mértékben meghaladhatja az egyén belső lehetőségeit, ezért ebbe a zónába már csak megfelelő külső támogatással szabad átvinni a tanulót.

A fejlesztések ezen a területen zajlanak, és a fejlesztés módszertana arra szolgál, hogy megkönnyítse a feladat elvégzését. A tanulónak ebben a zónában személyre szabott támogatás jár. A mediált tanulás azért rendkívül hatékony eljárás mert a mediációval: a fejlődés tudatosítására épülő egyénre szabott támogatással maximalizáljuk a fejlődést.

A közoktatás felvállalhatná ezt a zónát, de ehhez felkészült pedagógusok és személyre szabható tananyag szükséges. Egyelőre – szakmai és emberi szempontból is elfogadhatatlan módon – e feltételek nélkül rángatja bele az iskolai oktatás a diákokat a sárga, sőt néha a piros zónába is.

A piros zónába pedig senkit nem szabadna belevinni. Éppen azért piros, mert veszélyes. Még a sárga is kockázatokkal jár, és csak önként, vagy hozzáértéssel vezetve szabad megfeszíteni a képességeket, különben éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A jelenlegi nevelési szemlélet alapján igenis minden áron bele kell nyomni a gyerekeket a sárga zónába. E nyomással együtt járó feszültségek miatt is kerüli a gyerek többsége a kihívásokat, –amennyire lehet – visszahúzódik a komfortzónájába, ahonnan aztán ki sem akar jönni. Pedig a fejlődéséhez szükség lenne erre, de a korábban meglévő belső hajtóerő elveszett a túlhajtott küzdelemben.

A motiváció helye és egyéb eszközök

Egyénenként rendkívül különböző, hogy kinek hol vannak a zónahatárai, ráadásul a különböző területeken ezek eltérők is lehetnek. Akad például olyan gyerek, akinek matematikából széles a komfortmezője, és e területen akár a sárgába is átrándul, ugyanő mondjuk gyöngyfűzésben ki nem mozdulna az amúgy is szűk komfortzónájából.

A kiemelkedő tudás és képesség segíthet abban, hogy a komfortzóna elhagyása nélkül is kiemelkedő teljesítményeket érhessen el az egyén, az erőteljes fejlődés érdekében azonban el kell hagynia a biztonságos tereket. A kulcs az önkéntesség, a szabad bevállalás. A tehetség egyik meghatározó eleme a kihívások irányában való nyitottság, így válhat képessé a tanuló arra, hogy jelentős fejlődést érjen el.

A rendkívüli fejlődés és teljesítmény nem általános jelenség, és ha a hozzátartozó eszközöket áthelyezzük a mindennapi életbe, komoly zavart okozhatunk. Valóban vannak, akik maguktól bevállalják, sőt keresik az extrém kihívásokat. Ők azok, akik messze többre juthatnak, mint mások, mert ott van bennük az elhatározás, hogy elérjék a céljukat, és kitartóan tudnak tevékenykedni ennek érdekében. A „flow”, az áramlat elérése is a sárga mezőben lehetséges. Ez az a teljesség élmény, amikor a kihívás a képességeket éppen csak annyira haladja meg, hogy a tevékenység által fel tudunk nőni a feladathoz. Ilyenkor megszűnik a világ, megszűnik az idő, a figyelem a feladatra összpontosul, melynek végzése során szinte öntudatlan, örömteli állapotba kerülünk.

Az áramlat, és a szívósság sem a tehetségtől független jelenség, hiszen a kiemelkedő eredmények mögött többnyire ott van a komfortzónát jelentősen meghaladó kemény, kitartó munka. A tehetség az erős fejlődési és teljesítménymotivációja révén a kihívások felvállalásával akár önállóan is átlép a zónahatárokon. A szívósság segíthet még a piros zónából is „lecsípni”, azt sárgává változtatni, a sárga zónából pedig zöldet varázsolni. A különlegesen nagy belső hajtóerővel extrém fejlődés és teljesítmény érhető el.

A spártaiak érveivel szemben

Sikerre vezethet a fogcsikorgatós, kitartó munkára, folytonos küzdelemre, versenyre irányult attitűd, de önmagában csak fogcsikorgatós, küzdelmes, versengős sikerre. A szívósság hívei elfelejtkeznek számos, olyan a szívóssággal még együtt járható erényekről, mint például a becsület, a kedvesség, a mások iránti felelősség, a harmónia és a kreativitás. A szívósság az erővel és akarattal való megoldásra irányul, és az ezt preferáló szemléletből kimarad, hogy nem feltétlenül kell mindenen és mindenkin átgázolni, akár sajátmagunkat is feláldozni a kitűzött cél érdekében. Ha hiányoznak a megküzdésnek egyéb, az erőtől és akarattól független eszközei, mint például a társas, közös sikerekre irányult attitűd, a megosztás és másokra való odafigyelés, akkor a világunk hamarosan dúvadak küzdelmének színterévé válik. A „grit” felmagasztalása nélkül is elég sok bajt okoz az erővel és hatalommal való akarnok-érvényesülés népszerűsége.

Az élet persze nem arról szól, hogy a komfortzónánkban sütkérezünk, hiszen nap, mint nap kimozdítanak vagy ha nem, hát magunk kimozdulunk a könnyű, kellemes, megszokott létből. Emiatt lényeges, hogy ne tartsuk burokban a gyerekeinket. Nem mindegy azonban, hogy a mélyvízbe dobva akarjuk fejleszteni belső tartásukat, vagy abban segítjük őket, hogy megtanulják kezelni, sőt akár élvezni, és nem csupán elviselni a kihívásokat.

A „grit” nem a komfortzónába tartozik, ezért ha valaki mégis azt tűzi ki célul, hogy gyereket vagy felnőttet rávesz az erejét meghaladó, „fogcsikorgató” küzdelemre, ezt csak nagyon felkészülten és körültekintően szabad tennie. Az élményterápia, vagy a csapatépítés például kifejezetten a komfortzónából való kimozdítás feszültségére épít, de ez is csak komoly fizikai és lelki támogatás mellett lehet hatásos, és még e feltételek megléte esetén sem működik mindenkinél.

A zónahatárok nem objektívek, hanem az egyén személyiségétől függnek. Így történhet meg, hogy egyesek belemennek olyan helyzetekbe is, amelyek meghaladják a lehetőségeiket. („Nem vak ez a ló, hanem bátor.”) A szívósság segíthet abban, hogy ebből ne legyen nagyobb baj, de önmagában a fogak összeszorítása nem elég. Valódi képességek és tudás nélkül a minden áron való makacs kitartás akár károkat is okozhat. A mindenen és mindenkin átgázoló akarat ártó hatását feltételezhetően valamennyien megtapasztalhattuk.

Hatékony beavatkozás a metakogníció és a társas helyzetek útján

A fejlődés optimalizálásához intenzív támogatásra van szükség, ami leginkább a metakogníciót, vagyis a gondolkodás tudatos szabályozását kell, hogy erősítse. A társas helyzetek is számos metakognitív előnyt biztosítanak, amelyek segítik a mediációt, a komfortzóna elhagyását és a fejlődési zóna adta fejlődési lehetőség kihasználását.

Néhány konkrét mediációs lehetőség az optimális fejlődés és tanulás zónájában:

  • A rendszer és a mintázatok bemutatása, hogy a tanuló átláthassa az összefüggéseket, így érthetővé váljon számára a feladat.
  • Rutinok, algoritmusok, hogy biztonságban érezze magát, és nagyobb önállósággal haladhasson.
  • Az új terület összekötése régebbi, már ismert tudásokkal, a szabályszerűségek, hasonlóságok és különbségek felfedeztetése.
  • A feladat izgalmassá tétele az érdekességek, különlegességek, játék, humor, a tanuló aktivitása és a személyes viszonyulás alkalmazásával.
  • Konkrét visszajelzések, ha lehet egyszerű magyarázatokkal kísérve, hogy a tanulónak valód információja legyen saját teljesítményéről.
  • A lépések tudatosítása, amiben a „hogyan” és „miért” kérdések adnak segítséget.
  • Lehetőség a tanuló számára, hogy megmagyarázhassa terveit és döntéseit, és ennek révén a ő maga is jobban át tudja gondolni azokat.
  • A haladás tudatosítása az elért eredmények felmutatásával erőt és ösztönzést adhat a nehéz pillanatokban.
  • Csoportos helyzetek kialakítása, ahol a társak példája, utánzása által gyorsul és könnyebbé válik a fejlődés.
  • A társakkal együtt végzett közös tevékenység, melynek során csökkenhet az egyén feszültsége, hiszen közös célok elérésének tudatában a nagyobb kihívásokkal is könnyebben meg lehet küzdeni. Az önsegítő csoportok sikere éppen ebben rejlik.

A szívósságra szükség van, de ez önmagában nem elég. Sőt, ha az illető alapvető érzelmi, tudás- vagy képességbeli hiányoktól szenved, többlet terhet jelenthet számára, ha azt hallja, hogy „csak akarnod kell.” A feladatunk sokkal inkább a szívóssághoz szükséges lelki erő és harmónia erősítése, nem pedig a fogak összeszorításának dícsérete. A „grit” (szívósság) és a „flow” (áramlat) egyaránt a fejlődés és siker elérésére alkalmas erők. A kifejezések különbsége azonban mutatja a két fogalom szemléletbeli különbségét. Míg az egyik szenvedéstől sem mentes megfeszülés, a másik örömteli önátadás. Mindkettő erő, de a szívósság ellenállás, harc, az áramlat pedig együttmozgás, repülés.

Források:
Csikszentmihályi M. (1991). Flow. Áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Duckworth, A. (2016). Grit: The Power of Passion and Perseverance. Ebury Publishing, London
Steiner, R. (1894) (2016) A szabadság filozófiája. Mandala Kiadó, Budapest
Tampio, N. (2016). Teaching ‘grit’ is bad for children, and bad for democracy
Vigotszkij, L. Sz. (1967) Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Williams, J. (2016). What Is Grit, Why Kids Need It, and How You Can Foster It.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Gyulai Sándor | 2017. október 14.
Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
--
2019.06.13.
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője
Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás címmel a minap a hvg.hu-n megjelent cikkemre rengeteg komment érkezett. Általában elolvasom ugyan a cikkeimre érkező vélemé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Ónody-Molnár Dóra: Vége a magántanulói státusznak, több ezer tanuló kerül bizonytalan helyzetbe
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány eltűnődne azon, hogy a 2011-ben elindított oktatási átalakítások rossz irányba mozdították az oktatási rendszert, inkább megszünteti ezt az állami iskol...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.11.
Tanárok jelentkezését várják, akik beülnének egy ingyenes képzésre a netes átverésekről
A tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére hozott létre közös képzési csomagot a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az álhírek, átverések terjedésével több...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.11.
Az új, felpörgött generáció felőrli a tanárokat?
Gyakran halljuk, hogy a tanári pálya választásának, illetve a pályán maradásnak motivációja bizonyos fajta elhivatottság, hogy a tanárjelölt vagy a tanár szereti a gyerekeket szeretne adni...
(Forrás: HAON)
--
2019.06.11.
Ónody-Molnár Dóra: Ahol a gyerek az első
Aztán meglett az újabb kétharmad, és nem jönnek sem a migránsok, sem a magyar gyerekek. Az előbbiek a kormánytól függetlenül maradnak távol, az utóbbiak viszont a kormány minden igyekezete...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek