OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Szabó Ildikó

Eligazodás a társadalomban, a világban

Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 5.

Csoportos beszélgetés

A módszerről

A tanárok és diákok kapcsolatában a csoportos beszélgetéseknek nagy jelentőségük van. Ezt az alapvető módszert nem lehet elégszer újra felfedezni.

Közhely, hogy minden kommunikáció tárgyává tehető. Úgy gondolom azonban, hogy a magyar társadalomban nincs hagyománya a kommunikációs kultúrának. A hivatásos kommunikátorok (így a pedagógusok is) a valóságban nagyon sok témáról nem mernek nyíltan beszélgetni, és amennyiben mégis ezt teszik, úgy nagyon sokszor nem tudnak mit kezdeni a sajátjukéitól eltérő véleményekkel.

A kommunikáció az ember alapvető szükségletei közé tartozik. Lehetőséget kínál arra, hogy személyiségünket megmutassuk másoknak. A kommunikáció módszerei tudatosan elsajátíthatók, stílusa személyiségünkhöz igazítható. Kommunikálni jó.

Miről lehet beszélgetni? Mindenről. Tematikus felsorolást nem szabad és nem is érdemes adni. A csoportos beszélgetések szépsége és izgalma abban van, hogy témáit nem lehet kívülről és felülről rákényszeríteni egyik csoportra sem. A tanár megfigyelései és a rendelkezésére álló jelenismereti módszerek segítségével pontosan fogja tudni, hogy mi foglalkoztatja diákjait, és mik azok a témák, amelyekről érdemes beszélgetni; hogy milyen morális kérdések vetődnek fel az adott csoportban; hogy mik azok a reakciók, amelyeket egy-egy esemény vagy jelenség kiváltott a gyerekekből. A jó kapcsolatban a tanulók maguk is megfogalmazzák igényeiket.

Ahhoz, hogy egy témáról jó beszélgetés kerekedjék, szükséges, hogy a tanár maradéktalanul tisztelje diákjai személyiségét. Ki kell tudnia fejezni, hogy mások véleménye nagyon érdekli. Nem árt, ha a beszélgetés levezetéséhez kellő rugalmassággal rendelkezik, és persze, ha az emberről és a társadalomról is sokat tud. Elengedhetetlen a vita vezetőjének megfelelő lélektani felkészültsége. Előzetesen végig kell gondolnia saját álláspontját a beszélgetés témájával kapcsolatban. Ez nem csupán intellektuális felkészülést jelent, hanem annak a tisztázását is, hogy mennyire érdekli őt az adott téma. Számot kell vetnie avval is, hogy milyen következményei lehetnek az ő véleménynyilvánításának. S bár saját értékrendjének hiteles képviseletét is el kell látnia, ez csak olyan formában történhet, hogy ne sértse a többiek érzékenységét, emberi méltóságát, etnikai, szociális és politikai identitását.

Egy csoportos beszélgetésre fel lehet készülni, témájáról előre el lehet olvasni sok mindent, de lefolyását nem lehet teljesen megtervezni. Kimenetele, iránya, tartalma, kollektív élménnyé válásának esélye nagy mértékben függ az ott elhangzó véleményektől, a kibontakozó vitáktól, a felbukkanó és megválaszolást igénylő kérdésektől, az előhívott személyes élményektől. Attól tehát, hogy az osztály hová „viszi el” a beszélgetést. éppen ezért a beszélgetés néha szétfeszíti a rendelkezésre álló idő kereteit. Ettől azonban nem kell félni. Egy jó vita folytatható később is vagy iskolán kívül is. A tudatosan folytatott iskolai csoportos beszélgetések előnyei a következők:

  • Felszínre hozzák azokat a kérdéseket, amelyek a diákokat foglalkoztatják.
  • Segítségükkel be lehet emelni az iskola világába olyan témákat is, amelyek kívül esnek a tantárgyi kereteken.
  • Természetes lehetőséget kínálnak arra, hogy a gyerekek „kibeszéljék” magukat: kielégítsék kommunikációs szükségleteiket, anélkül, hogy külső kényszereknek, „muszájoknak” vetnék magukat alá.
  • A csoportos beszélgetés az iskolai, illetve az osztálybeli hierarchiától eltérő értékrenden alapul. Nem feltétlenül az mond érdekes, elgondolkodtató, eredeti gondolatokat, aki az egyik vagy a másik szaktárgyból a legjobb. A csoportos beszélgetések értékrendje egyenlővé teszi azokat a gyerekeket, akiket az iskola ilyen vagy olyan szempontból rangsorol. Nincs osztályzat vagy értékelés és nincs tanulás. A csoportos beszélgetés egyenlősége azon az előzetes feltételezésen alapul, hogy minden vélemény egyformán érdekes lehet, függetlenül attól, hogy elfogadjuk-e vagy nem. Ebből a szempontból a tanár véleménye is egyenrangú tanítványaiéval, bár ő az, aki vezeti a beszélgetést.
  • A csoportos beszélgetések alkalmasak arra, hogy levezessék a tanulókban és a pedagógusban felgyülemlett feszültségeket. Kevésbé ismert, hogy a szemtől-szembe kommunikációnak feszültségoldó hatása van. (Talán közismertebb a harmadik személlyel való kommunikáció feszültségoldó hatása.) Ha valaki egy hierarchiában fölöttünk van, vagy több hatalommal rendelkezik, mint mi, különösen nehezen szánjuk magunkat rá, hogy vele kapcsolatos problémáinkat akár vele, akár mással elemző módon beszéljük meg.
  • A csoportos beszélgetések egyenrangúsága kiválóan alkalmas arra, hogy résztvevők tanulják az egyenrangúságot. Az emberi mivoltukban, véleményformálási jogukban egyenrangú felek pedig a hierarchikus konfliktusok kezelésében is használható tudásra tesznek szert. Konfrontáció helyett kooperálnak: a konfliktusok hatalmi kezelése helyett előnyben részesítik a kölcsönös érdekek belátásán alapuló kezelési módokat.
  • A csoportos beszélgetéseknek személyiségépítő hatásuk van. Résztvevőit önmaguk fontosságának az élményéhez juttatják. A véleményét éppen elmondó a figyelem középpontjába kerül. Erre mindenkinek szüksége van. Azoknak pedig, akiket máskor nem szoktak meghallgatni egyedülálló alkalom arra, hogy úgy érezzék: ugyanannyit érnek, mint mások.
  • Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy véleményét meghallgassák, énképe pozitív vonásokkal gyarapodik. Viselkedését ösztönösen hozzáigazítja ahhoz a kedvező képhez, amilyennek ezekben a helyzetekben látja magát. Méltó akar lenni hozzá, megtanulja kívülről látni és kontrollálni magát, és erőfeszítéseket tesz, hogy fenntartsa ezt a képet. Úgy érzi, van mit vesztenie.
  • A csoportos beszélgetések nagy mértékben fejlesztik a verbális kultúrát és a gondolkodási készséget. Aki hozzászokik ahhoz, hogy véleményt formáljon az élet különböző dolgairól, a magáéinak fogja érezni a világnak mindazokat a szegleteit, amelyekhez köze lehet: az iskolát, lakóhelyét, társadalmát.
  • A csoportos beszélgetés a parlamenti demokrácia játékszabályaira épül. Megtanítja résztvevőit a különböző vélemények tolerálására és a másik iránti figyelemre.

A módszer alkalmazása

A csoportos beszélgetésben nagyon fontos, hogy mindenki lásson mindenkit, és hogy mindenki a beszélgetés egyenrangú résztvevőjének érezze magát. Ezért jó, ha a diákok körben ülnek. Az sem baj, ha ehhez át kell rendezniük a termet. Legalább ünnepi, várakozással teli pillanatokkal készülődnek a beszélgetésre.

A játékszabályokat érdemes közösen kialakítani (például a hozzászólások időtartamának megkötése, annak leszögezése, hogy nem vágnak az éppen beszélő szavába, hogy hozzászólásuk lehetőleg kapcsolódjon az előzményekhez stb.)

A csoportos beszélgetés során meg kell oldani azt a problémát, hogy egy-egy véleményhez többen is hozzá akarnak szólni. Mire azonban rájuk kerülne a sor, addigra újabb gondolatok hangzanak el, amelyek újabb ösztönzéseket jelentenek másoknak arra, hogy ők is kifejtsék álláspontjukat. Mi ezen a problémán úgy segítettünk, hogy egy önkéntes jelentkezőt megkértünk arra, hogy legyen a jegyző. Ő írja fel a jelentkezők nevét a táblára egymás alá, és ha valaki szót kap, kihúzza a nevét. Mivel így mindenki biztos lehet benne, hogy szóhoz jut, türelmesen végig hallgatja az éppen beszélőt. Gyakran megfigyeltük, hogy a gyerekek éppen csak „bejelentkeztek” egy kis kézfeltartással és némi metakommunikációval a jegyzőnél, aztán, miután az felírta nevüket, teljes figyelemmel követték a beszélgetést. A jelentkezési sorrendből adódó hátrányokon úgy segítettek, hogy jelezték: kihez kapcsolódnak mondanivalójukkal. Természetesen a jegyző is jelezheti, ha hozzá akar valamihez szólni. Ilyenkor felírja a saját nevét is.

A csoportos beszélgetéseken a részvétel önkéntes. Akit nem érdekel a téma, foglalkozhat mással: olvashat, írhat vagy éppen haza mehet, ha már nincs több órája. A beszélgetésben való részvételre a legösztönzőbben a téma érdekessége, a korábbi beszélgetések élménye, a tanár személyisége tud hatni. Ha érdekes a beszélgetés, úgyis bekapcsolódnak azok, akik addig mást csináltak. A jó vitavezető persze, tudja, mit kell tennie, ha a beszélgetés „leül”. Ilyenkor lehet exponálni jellegzetes véleményeket, amelyekkel valószínűleg nem mindenki ért egyet; felidézni olvasmányélményeket; hivatkozni a médiumok közlésére; szóba hozni személyes tapasztalatokat és feltenni jó kérdéseket.

A beszélgetéseknek utóéletük van. Rendszerint még folytatódnak akkor is, amikor formálisan befejeződtek. A beszélgetés jó hírénél nincs jobb motiváció a részvételre.

Minden vélemény egyformán fontos, akkor is, ha a tanár személy szerint nem ért vele egyet. A vitavezető a hozzászólásokat ne minősítse. Ne vesse ezeket össze vélt (vagy esetleg valódi) hivatalos álláspontokkal. Érvényesítse mindvégig az elvet: mindenki véleménye egyenértékű, egyformán fontos. Azt mondhatjuk, hogy „ez is egy lehetséges vélemény”, de azt nem, hogy „ez ostobaság”. Érdemes élni azokkal a vitavezetői eszközökkel, amelyek elősegítik, hogy a „hivatalosnak” tekintett álláspontokkal szögesen ellentétes gondolatok, értékek, vélemények is nyugodtan megfogalmazódjanak. Vannak olyan hozzászólások, amelyekre elég csak egy metakommunikatív jelzés, a megszólalás lehetőségének biztosítása, míg mások kiválthatják a vitavezető elismerő visszajelzését: azt, hogy érdekesnek, fontosnak, jellegzetesnek, vitára ingerlőnek, gondolatgazdagnak, okos megfigyeléseken alapulónak stb. tartja az éppen elhangzottakat. Míg a negatív minősítések elveszik a gyerekek kedvét attól, hogy nyilvánosan is meg merjék fogalmazni gondolataikat, a dicséretek nyomán elrendezhetik tapasztalataikat, eljuthatnak általános összefüggések felismeréséhez, tudatosodhat bennük saját álláspontjuk, Tapasztalataink szerint a beszélgetések fonala mindig abba az irányba gurul, amilyen irányba mutat az a vélemény, amelyet a vitavezető személyesen is nyomatékosít. Ez természetesen nem csak egyetértőleg történhet, hanem úgy is, hogy ha ellenvéleményeket provokál.

Szükségtelen a nyelvhelyességbeli, kifejezés- és kiejtésbeli stb. hibákat direkt módon javítani (legfeljebb megismételhetjük a mondatot helyesen), hiszen ez elveheti a magukat nehezen kifejezők, a gátlásosak kedvét és bátorságát a beszélgetésben való részvételtől.

A csoportos beszélgetés levezetése felkészültséget igényel. Végig kell gondolnunk saját álláspontunkat a beszélgetés témájáról. Ez egyrészt intellektuális felkészülést jelent, másrészt pedig annak tisztázását jelenti, hogy mennyire érdekel bennünket a téma. Számot kell vetni a tanári véleménynyilvánítás lehetséges következményeivel is. A csoportos beszélgetésekhez a vitavezető értékrendje, gondolatai és véleményei is hozzátartoznak. Ezek azonban nem sérthetik senki érzékenységét, azaz emberi méltóságát, vallási, etnikai, szociális és politikai identitását.

Példa a csoportos interjúra

Szabó Ildikó: Mire gondoltok, amikor azt a szót halljátok, hogy politika?
Antónia: Nekem az ország kormányzása jut az eszembe.
Zita: Nekem mindenféle száraz dolgok jutnak eszembe. És nem érzésekkel teliek. Végül is nekem rokonszenves a politika, csak az nem rokonszenves, ahogy ezt végrehajtják, ahogy ítélkeznek.
Antónia: Engem érdekel a politika, de nem az, hogy mindenkit leszólnak. Tehát nem vitatkozva, hanem veszekedve csinálják.
Sz. I.: A magyar politikát veszekedés jellemzi?
Antónia: Meg gyűlölködés.
Miklós: A politikában ellentétes érvek és gondolatok ütik egymást, minden egyes embernek az lenne a legjobb, ha ez vagy az a párt, illetve ennek vagy annak a felszólalónak az érvei kerülnének az első helyre. Másnak éppen ezek lennének a legrosszabbak.
Emese: Ahelyett, hogy normális vitakultúrával érvelnének, ők inkább egymást minősítik. A politikának, a különböző pártoknak az a dolguk, hogy közös nevezőre jussanak. Ők ehelyett azt keresik; hogyan tudnak belekötni a másikba.
Ambrus: Én csak azt szeretném mondani, hogy talán éppen az összefogáson van a hangsúly, az hiányzik ma Magyarországon. Teljes mértékig. Még a pártokon belül sincsen teljes összefogás. Ha megnézzük például az MDF-et vagy pedig a kisgazdákat, ...szóval az összefogás az, ami itt hiányzik. Mert csak vitatkoznak egymással, és kíméletlen módszerekkel próbálják a maguk igazát bizonyítani, miközben másokat leértékelnek. Ehelyett olyan pártoknak lenne ma esélyük a jövő választáson, akik kimondják, hogy az összefogás a fontos. Ugyanis egy párt bármilyen nagy is, nem hiszem, hogy mindenki érdekeit képviselni tudja. Rétegek érdekeit képviselik.
Sz. I.: Nagyon fontos, amit Ambrus mondott, hogy a pártok nem képviselik mindenkinek az érdekeit. Ugye Magyarországon többpártrendszer van. Ha többféle párt van, akkor az a természetes, hogy ezek ne értsenek egyet. Mi akkor a probléma megoldása?
Miklós: Maga a kompromisszum. Meg kell találni a közös hangot.
Sz. I.: És mi az oka annak, hogy nem mindig találták meg a közös hangot?
Emese: Mindenki a saját igazát akarja bizonyítani, és türelmetlen a másikkal szemben. Végighallgatja, de úgy hallgatja végig, hogy na, akkor is az én igazam a fontos.
Sz. I.: Akkor reménytelen a dolog?
Emese: Hát persze, hogy reménytelen: Hát azért rossz az egész.
Ambrus: Van olyan, hogy az ellenzék csak azért akarja befolyásolni a nagy politikai pártnak, a kormánypártnak a döntését, mert úgy gondolja, hogy azzal érvényt szerez magának. Szóval, ha összevész két párt egy fontos ügyön, és az egyik megnyeri, még ha nincs is igaza, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy ő győzött. Ugyanis ez nagyon sok embert hozzácsatol.

(Részlet Szabó Ildikó középiskolásokkal folytatott beszélgetéséből. Politizáló gyerekek.)

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek