OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. december 23.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

Jézus születése Őcsényben

Római castellum alapfal-maradványai bizonyítják, hogy Őcsényt már a rómaiak is lakták. Az oda vezető, mára már feltöltött ókori utat a nép Ördögvettetésnek nevezi. Az V. századtól különféle nomád népek a sárközi mocsárvilágban legeltettek és halásztak. A Sárközben lakó avar-szlávság és az újonnan letelepült magyarság a XI. századra már összeolvadt; és megkezdődött az állandó jellegű letelepülés is. Ez időben kaptak helyet Sárközben a török nyelvű, muszlim vallású besenyők, akik a XII. századra olvadtak össze magyarsággal. Őcsény a sok sanyargattatás közepette mindvégig lakott hely maradt, annak ellenére, hogy a felszabadító háborúk során Őcsényt minden oldalról sarcolták. Korábbi elzártságának köszönhetően Őcsénynek sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki.

Az őcsényi néptáncegyüttes 85 éve működik, a néptánc tanítása is szerepel az órarendben. Máig munkálkodnak a babakészítő, a kézi szövő, a pártakészítő és a gyöngyfűző asszonyok. A hagyományőrző Őcsény a mai világgal is lépést tart: az őcsényi repülőtér hazai és nemzetközi hőlégballon, vitorlázó repülő, motoros repülő, és sárkányrepülő találkozók, valamint ejtőernyős versenyek házigazdája.

Legeslegújabbkori történetében, 2017 szeptemberének végén Őcsény azzal keltett országos figyelmet, hogy a helyi ultrák nyomására a községi képviselőtestület állást foglalt az ellen, hogy egy panziótulajdonos néhány Magyarországon menedékjogot kapott személyt üdültessen, pedig 1951-ben Őcsény 40-50 kitelepített sváb családot fogadott be, amiről emléktábla tanúskodik a polgármesteri hivatal falán. A panzióst életveszélyesen megfenyegették, a polgármester lemondott. "A magyarokra ez mindig is jellemző volt", magyarázta a történteket a miniszterelnökséget vezető miniszter, és tagadta, hogy a kormány illegális bevándorlók elleni kampánya lenne felelős a menekültek elleni hisztérikus jelenségekért. Miután a külföldi sajtó is reagált az eseményekre, a miniszterelnök helyénvalónak nevezte helybeliek tiltakozását.

A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülődő őcsényi katolikusok megemlékeztek arról, hogy az 1938-as budapesti kongresszus alkalmából a budapesti örökimádó apácák felkérésére az őcsényi egyházközség asszonyai XI. Pius pápának teljes miseruha felszerelést készítettek . 2017 őszén megint volt mire büszkélkedni az őcsényieknek: a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum betlehem-készítő pályázatán az őcsényi általános iskolások vitték el a pálmát kizárólag természetes agyagokból készült betlehemükkel. A bárányokat rizsszemek fedték, az emberek alakját kukoricacsutka adta, Mária kendője babérlevélből, a háztető tökmagból volt, a köles hajú kis Jézus pedig dióban pihent.

Mindennek ellenére az őcsényiek felemás érzésekkel várták Jézus születését, hiszen baljós jelek is akadtak bőven. „Fertőzéseket hoznának be a faluba”, „Nem hittük, hogy csak néhány napig maradtak volna. Mindig így kezdődik, aztán egyre többen jönnének”, „Miért rajtuk segítsünk, van itt elég szegény magyar család is”, „Dolgos emberek vagyunk és segítőkészek, de menjenek haza a migránsok és építsék a saját hazájukat”, „Az ide érkező jól láthatja az uniós fejlesztésekről tanúskodó táblákról, hogy ez itt Európa, ezt védjük a migránsokkal szemben, még akkor is, ha Jézusmáriszentjózsef akarna ide betelepülni”, „Az adakozó panziós is a Soros ügynöke”: imígyen győzködték a faluba érkező újságírókat és tévéseket a leghangosabb őcsényiek. Velük szemben alig voltak hallhatók, akik úgy gondolták, hogy „ha a történtek után Betlehem helyett Őcsényben születne meg Jézus, bizonyára migránsként kikergetnék őket”, és hogy „ebben az évben ne is számítsunk az őcsényi kisjézus megszületésére, még uniós támogatással se”, meg hogy „előbújt a Heródes az Ördögvettetésből, elrettenti a karácsonyi angyalokat”. Alig-alig akadtak, akik továbbra is reménykedtek, hogy ez alkalommal is Őcsény címerállata, a kék mezőben fehér gólya hozza meg az őcsényi kisjézust az éjféli mise kezdetére.

Őcsénynek már évek óta nem volt helyben lakó katolikus papja, egy főállású hitoktató fogta össze a híveket. Arra hivatkozva, hogy Őcsényben olyannyira apatikus lett a hangulat még a hívek körében is, hogy már nem igen van kedve senkinek sem karácsonyozni, ő vette a bátorságot, hogy kikunyerálja szekszárdi székhelyű plébánosuktól, hogy ezúttal ne a káplánja, hanem ő maga mondja náluk az éjféli misét. Tamás atya  az egykori Mick Jagger rajongó bányagépész-technikus, aki húszévesen autóstoppal az ökumenikus zarándokhelyre, Taizé-be vetődött, és ott részesült a megtérés kegyelmében  azzal a kikötéssel vállalkozott, hogy ez alkalommal is rögeszméjéről, a kiengesztelődésről szeretne beszélni, még akkor is, ha ezért mint migráns-simogatót az őcsényi ultrák kikergetik. És még ahhoz is ragaszkodott, hogy a nyertes betlehemet az oltáron helyezzék el. Amikor híre ment, hogy Tamás atya igent mondott, a falu református lelkésze is megígérte, hogy leglelkesebb híveivel együtt ő is részt vesz ezen az eseményen.

Karácsony délutánján akkora nagy csönd árasztotta el Őcsényt, mint annak idején Betlehemet. Egyesek szerint nyomasztó, mások szerint szívszorító. „Ez a süketség elijesztené nem csak a fehér gólyát, hanem még a Heródest is”, suttogta Ágó néni, aki szokása szerint thrillerekkel és horrorokkal keverte-kavarta a Bibliát. A már-már félelmetes csendben az őcsényieknek valahogyan jól esett sokakkal együtt lenni, így aztán szokatlanul nagy tömeg gyűlt össze, és már fél órával éjfél előtt sem lehetett a templomba bejutni, pedig igazából ott érezték volna magukat biztonságban. Ez alkalommal olyanok is eljöttek, akik nem szoktak: a betlehem-készítő kisdiákok és iskolatársaik, szüleik és tanáraik, hőlégballonosok, vitorlázó repülők, motoros repülők, sárkányrepülők és ejtőernyősök. („Angyalok helyett” jegyezték meg többen, búval és örömmel.) Pásztorok is érkeztek szép számmal: decsi, kakasdi, mórágyi, alsónyéki hagyományőrzők, köztük számosan kisjuhokkal a vállukon. A hiperszuper autókon érkező három celebet – Charliet, Ákost és Lovasit – elsőre a betlehem-készítő diákok ismerték föl. („A háromkirályok”, suttogták mindenfelé, és valóban, igazi aranylemezeket hoztak magukkal.) Kezdett egészen tűrhető hangulat kerekedni (amit az sem tudott elrontani, hogy Ágó néni tevéken érkező migránsokat észlelt), és ez egészen addig fokozódott, hogy Tamás atya kicipeltette a templomból a szembemiséző oltárt, szabadtéri misét celebrálandó. Majd az oltár köré terelte a betlehemeseket, a pásztorokat és a háromkirályokat, végül taizé-i szellemben maga mellé állította a reformátust tiszteletest.

A Kyrie után Tamás atya nagyon mély levegőt vett, hogy a megfelelő hangerővel szabadítsa föl a Glóriát, és akkor ebben a lélegzetvételnyi csendbe ezer meg ezer Charlie, Ákos és Lovasi hangerejével zúdult le odafentről az angyali zengedelem. Még annál is gyönyörűségesebben szólt, mint a szekszárdi Urunk mennybemenetele plébániatemplom Szent Cecilia kórusa, ráadásul ékes magyar nyelven, hogy „Dicsőség mennyben az Istennek, békesség a földön a jóakaratú embereknek”. És akkor meg is látták az angyalokat: kék mezőben fehérben, akárcsak Őcsény címerében. Ezután egyre halkuló zengedelemben, hogy tovább folytatódhasson a szentmise, körberepülték az oltárt, aztán föl a magasságba, mint megannyi címerbéli fehér gólya. Tamás atyának sem volt kifogása az ellen, hogy az ünneplő sokadalom vastapssal jutalmazza őket. Homiliájában, ahogyan megígérte, a kiengesztelődésről szólt, aztán arról, hogy ki-ki vegyen pártfogásába egy-egy rászoruló családot; még a szegények is, egy még náluk is szegényebbet.

Szép volt, jó volt, igazi éjféli mise volt, állapították meg az őcsényi hívek, a betlehem-készítő diákok és tanáraik, a sárközi hagyományőrzők, a háromkirályok és a reformátusok. Már csak egy valami hiányzott: a szentcsalád a kisjézussal. Egyesek már azt sem bánták volna, ha Isának, Mirjamnak és Juszufnak nevezik őket. Így aztán, bármennyire is akaródzott, hitték meg nem is (amivel Tamás atya miséjét befejezte), hogy valóban „megszületett a Megváltó, az úr Jézus Krisztus”. Ezután megint nagyon nagy csend lett. „Talán az angyalok csendje”, reménykedett egy öreg pásztor. Ebbe a csendbe kiabálta bele Tamás atya, hogy „Megszületett! Hát nem értitek?!” Bizony, nem igen értették. „Netalán a szívünkben?”, próbálkozott Ágó néni. „Valóban, a szívünkben!”, erősítette meg a református tiszteletes, és ezért Tamás atya ökumenikusan megölelgette. A háromkirályok ekkor az oltáron álló betlehem elé tették aranylemezeiket, a pásztorok meg hagyományaikat, és egykettőre jócskán oldódott a hangulat.

A következő napokban az őcsényiek elárasztották karácsonyi finomságokkal legelőször is a panzióst, aztán ügyetlenkedve, szégyenkezve a náluk valamivel szegényebbeket. A harmadik napon Őcsény egyetlen nemzeti egyeztetést hirdető plakátján valahogyan Heródes került Soros helyére, mert azt már senki sem szerette volna, hogy Heródes nevessen a végén. Ezeknél nagyobb csodák eddig még nem történtek, ha csak az nem, hogy vízkeresztkor igazi tevéken igazi migránsok érkeztek napkeletről, hogy letegyék kincseiket a dióban pihenő, köles hajú Kisjézus elé.

Kamarás István

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek