OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. február 14.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

PSZICHOháttér

36. Amikor az agyad hazudik

Hihetünk-e az agyunknak? Támaszkodhatunk-e az automatikusan adódó gondolatokra, amikor egy-egy helyzetet értékelünk? Általában igen, de mindig érdemes az automatizmusokat ellenőrizni és ha kell, korrigálni. A döntés mindig azé, aki a kontrollt gyakorolja. A kontroll fáradságos munkáját nem váltják ki teljesen a legjobb automaták, de még a robotok sem. Ugyanez a helyzet az automatikus megoldásokat adó agyunkkal. Az agyunk ugyan kiváló eszköz a gondolkodásban, de nem lehet ráhagyni a döntéseket. A tudatos kontroll azt jelenti, hogy az automatizmusokat rendszeresen ellenőrizzük.

Az agyunk ugyanis becsaphat minket. Ha a betáplált adatok tévesek, akkor ennek megfelelően fog működni, és folyékonyan tud hazudni. Ez a veszélyes folyamat a gondolkodási mintázatok torzulása révén valósulhat meg.

A személyiség iránytűje

Mindenkinek van gondolkodási mintázata, amely segít az életben tájékozódni és dönteni. Ez a mintázat befolyásolja érzelmi állapotunkat és viselkedésünket, vagyis fontos útbaigazító funkciója van. A gondolkodási mintázatot nem készen kapjuk, hanem a tapasztalataink alapján magunk építgetjük. Sémáink, mintáink segíthetik és gátolhatják a harmonikus személyiségfejlődést és a mindennapi kihívásokkal való megküzdést.

A tapasztalataink tehát nem csak konkrét információkat biztosítanak, hanem ennél sokkal mélyebb hatásuk is van, mert megalapozzák a világról alkotott képünket. Ez a világkép lesz aztán az iránytűnk. Kialakulnak a személyiségünknek megfelelő automatikus reakcióink, amelyek meghatározzák a világunkat, minthogy a helyzetekre adott válaszaink jelentősen befolyásolják a válaszainkra adott reakciókat. Vagyis könnyen hitelesítjük az iránytűnket. Például ha úgy viszonyulunk a világhoz, hogy az ellenséges, feltételezhetően már eleve összehúzott szemöldökkel nézünk másokra. Ez viszont legalább akkora eséllyel elutasítást vált ki a környezetből. Ugyanez érvényes – éppen ellenkező előjellel – a mosolyra is. Nem véletlen, ha erről az „adjon Isten - fogadj Isten” jut az eszünkbe.

Az iránytűnket magunk kalibráljuk, vagyis magunk választhatjuk meg az attitűdjeinket. Ugyanakkor – mint ez az égtájakat mutató okos kis eszköz esetében is megtörténik – erős környezeti hatások valamilyen irányban befolyásolhatják az iránytű mozgását, ami folyamatos torzítást okoz, s így eltévedhetünk.

A meghekkelt kognitív iránytű

A kognitív torzítás vagy gondolkodási hibák az automatikus reakcióinkban jelennek meg. Sokszor nem is tűnnek fel, mert éppen úgy, mint a mágnessel meghekkelt iránytű esetében történik, attitűdjeink is egyértelműen és következetesen működnek. Csak épp becsapnak.

A kognitív hekkelést kisgyerekkorban követi el a környezet. Lehetnek kisebb-nagyobb traumák az okozói, de legjellemzőbb a nevelés során átadott kognitív sérülékenység. A szorongásra építő oktatás/nevelés maga is torz világot közvetít, amelyben a gyerek irányítandó lény, aki jutalmazásra, de főleg büntetésre, megfélemlítésre indul be. Ha semmi más lelki megterhelés nem érne egy gyereket, csupán a számonkérő/büntető/bizalmatlanság alapú nevelés és oktatás, az is elég, hogy felcseperedvén természetesnek vegye a kapott gondolkodásmódot. Ez pedig minden ízében hordozza a kognitív torzulást.

A kognitív torzulások annyira gyakoriak és egy kaptafára működők, hogy jól körülírt mintázatot képeznek, és a sérülékeny személyiség kognitív működésének hátterét adják. A sérülékenység alapja, hogy nem reálisan, hanem valamilyen irányban torzítva viszonyul az egyén a világhoz. Ez jellemzően a „sötét szemüveg” szokott lenni, ami aztán a depresszió kialakulásának alapja lehet. Valamivel kellemesebb a helyzete, de szintén sérülékeny, aki mindent a „rózsaszín szemüvegen” keresztül lát. A környezetnek a fentiekben bemutatott tükörreakciója pozitív választ ad a pozitív viszonyulásra, de ha a sokszínű valóságnak nem megfelelő az észlelés, akár a rózsaszín szemüveg miatt is sérülékennyé válhat a személy. Az iránytű metaforájával azt lehet mondani, hogy a rózsaszín szemüveg legalább nem visz a jégre megfagyni, hanem kellemes melegben sütkérezhetek, mondjuk a délszaki tengereken. A kontroll azonban nem az enyém, a külső torzítást elfogadva annak fogok megfelelni, és a torzításnak megfelelő irányban haladok, ami előbb vagy utóbb szintén hajótöréshez vezet.

A tipikus torzítások

A gondolkodási hibáknak hosszú listái vannak, és egyre bővülnek, ahogy egyre inkább azonosításra kerülnek a maladaptív, vagyis kognitív sérülékenységet okozó attitűd darabkák. Az életben mindenhol lehet példát találni a torzításokra, és amint tudjuk, hogy mit is keresünk, máris könnyebb megtalálni. A gondolkodási hibákat megtalálni szó szerint életmentő, mert ezek tudatosításával lehet megkezdeni az irányváltást. A depresszió, a kilátástalanság, az értéktelenség érzése sok életet elvett már. Az öngyilkosság csak egy a következmények közül. Lelki és testi betegség, elpazarolt, nem megélt élet a kevésbé látható ára a torzítás terjedésének.

Aki szeretné az iránytűjét rendbe szedni, annak először is önmegfigyelésbe kell kezdenie. Saját kognitív hibáink felismerése az első lépés ahhoz, hogy átalakítsuk a torzító gondolatokat, és ezzel megváltoztassuk érzelmeinket és viselkedésünket.

Néhány példa:

1. Minden vagy semmi gondolkodás

A világot feketén-fehéren látó attitűd lényege, hogy az illető két kategóriát használ: valami vagy jó, vagy rossz; vagy ez, vagy az. Minden kategorizáció leegyszerűsítő. Esetenként segítheti is a gondolkodást, de önmagában sok tévedéshez vezet. Az észlelés két szélső kategóriára csökkentése pedig biztos út a pszichés zavarokhoz.

Példák: „Vannak jó tanulók és rossz tanulók.” „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” „Ha nem vagyok szent, akkor gonosz vagyok.” „Ha egy akció nem teljes siker, akkor tökéletes kudarc.”

Nagyon egyértelműen hamis szemlélet, mégis a leggyakoribb gondolkodási hiba. Kimondva vagy kimondatlanul ott van mögötte az a naiv hit, hogy a dolgok pólusokra egyszerűsíthetők. A dichotóm besorolás azonban megakadályozza a több szempontú értékelést és megakadályozza a helyzetek megoldását.

2. Túláltalánosítás

Az információk torzításához vezet, ha egyetlenegy, vagy nagyon kevés eset alapján általánosít valaki.

Példák: „Elejtett valamit a gyerek, jobb, ha nem adunk semmit a kezébe, mert mindig mindent összetör.” „Egyest kaptam, soha nem fogom tudni megoldani ezeket a feladatokat.” „Tévedett a tanár – nem is ért a tantárgyához.” „Sikeresen megoldottam egy feladatot – király vagyok.”

A túláltalánosítás támogatja a „minden vagy semmi” gondolkodást, mert elégtelen információ alapján szélsőséges következtetésekhez vezet.

3. Címkézés

A túláltalánosítást lehet még pusztítóbbá tenni, ha nevet is adunk a nem megalapozott véleménynek. A bekategorizálás nagyon bevett torzítás, főleg a nevelésben. A lényege, hogy az egyént minősíti és nem a tettét.

Címkézés: „Ügyetlen vagyok.” „Okos vagy.” „Felelőtlen a fiad.” „A polgármester szent ember.” „A főnök igazságtalan.”

Nyilván magát a tettet lenne logikus minősíteni, ha már minősíteni akar valaki: kiöntöttem a vizet, gyorsan és hibátlanul kiraktad a puzzle-t, nem tartotta be az ígéretét, stb. Akárhányszor is leírták már a legkülönfélébb szakemberek, mégis dívik a nevelésben a címkézés, ami pusztítja az önértékelést, akadályozza a változtatásra irányuló erőket. A címke nevet és identitást ad, s bár nem olyat, ami elég finom lenne ahhoz, hogy valódi visszajelzésként működjön, de legalább nem kell érte sokat tenni. Ezért az öncímkézés legalább annyira elterjedt, mint mások címkézése.

4. A pozitívum diszkvalifikálása

A hibás gondolat lényege, hogy ami pozitív, az nem fontos, nem számít. A pozitívumok leértékelésével megerősödhet a negatív önkép, amelyet a környezet már megalapozott, és ennek a negatív képnek az igazolása történik nap mint nap.

Példák: „Most sikerült, de csak véletlenül.” „Nem nagy dolog, sokan képesek erre.”

5. Nagyítás, katasztrofizálás illetve kicsinyítés

A sarkos ítéletalkotáshoz elegendő, ha valaki az adott eseménynek, tettnek a valós méretét eltorzítja, és ezáltal a kognitív sémájához könnyebben illeszthetővé teszi. Sokszor a kicsinyítéssel a pozitívum leértékelését sikerül elérni, a nagyítással pedig előtérbe kerülhetnek a negatívumok. A bolhából elefánt gyártással megint csak félelmetessé válik a világ.

Nagyítás: „Kutya nagyságú patkányokat láttunk”. „Iszonyú nagy kárt okoztál a pohár összetörésével.”

Katasztrofizálás: „Rossz jegyet hoztál, meg fogsz bukni.” „Hazudtál, nem lesz belőled már rendes ember.” „Ha idegenekkel szóba állsz, majd elrabolnak.”

Kicsinyítés: „Ötöst kaptál? Nem nagy dolog, még legalább tízen kaptak ötöst.” „Köszönöm, hogy segítettél, bár ez igazán nem volt nehéz.”

Van, amikor önigazolásra való a nagyítás és kicsinyítés. Csak az előjelet kell megfordítani: „Egész életemet feláldoztam a családomért.” „Alig tett valamit hozzá a munkához.”

6. Alaptalan következtetések

Ennek két fő formája van, a „gondolatolvasás” és a „jövőbelátás”. Mindkét esetben arról van szó, hogy valaki kivetíti a feltételezéseit és ténnyé tesz olyasmit, ami nem is létezik. Anélkül, hogy az állítást ellenőrizné, tényként kezel gondolatokat.

Gondolatolvasás: „Tudom, hogy gyűlöli a szókimondásomat.” „Tudom, hogy vesztesnek tartasz.” „Látom, hogy a tanár lenéz engem.”

Ha a jövő beszűkül, az alternatívák helyett egyféle kimenet van, és ez természetesen bénító hatású.

Jövőbelátás: „Biztosan nem fog sikerülni a vizsgám.” „Úgyis el fog hagyni a barátom.” „Látom előre, hogy majd mindnyájunkat kisemmiznek.”

7. Érzelmi érvek

A saját érzelmek bizonyítékként kezelése primitív csapda, mert nem lehet rajta fogást találni, hiszen végletes egyszerűséggel jelzi a kognitív torzításban a logika teljes hiányát.

Érzelmi érvek: „Értéktelen vagyok, hiszen érzem, hogy az vagyok.” „Félek a kutyától, persze, hogy veszélyes.” „Érzem, hogy haragszom erre a gyerekre, szóval van is miért haragudnom.” „Kövér vagyok, mert kövérnek érzem magamat.”

Valamit önmagával megokolni annyit jelent, hogy nincsen menekvés, az érzelem vezérel, a józan ész hallgat. Számos pszichés zavarban, különösen a kényszerekben nagy szerepe van ezeknek a torzításoknak.

8. Hibáztatás

A hibáztatás lényege, hogy a történtekért valakit felelőssé tesznek. Az érintett olykor magára vesz olyan felelősséget, ami nem az övé, illetve azzal menti magát, hogy másokat jelöl meg okozóként.3. kép

Hibáztatás: „Miattam vesztette el az állását a barátom, mert túl sok időt töltöttünk együtt.” „Az anyám miattam lett depressziós, mert annyi bajt okoztam neki.” „Az én hibám, hogy meg kellett vernie.” Illetve ezek fordítottja: „Miattad vesztettem el az állásomat, mert túl sok időt elvettél.” „Miattad kellett állandóan idegeskednem, annyi baj volt veled, ezért lettem depressziós.” „A te hibád, hogy meg kellett verjelek.”

A kognitív torzítások nagyon elterjedtek, különösen a propagandában és a médiában, ahol sok esetben politikusi, újságírói, riporteri fogásnak tekintik ezeket, de a manipuláció egyéb terepein sem nehéz nap mint nap észlelni a logikai hibákon alapuló kognitív torzítást. Bár nem lehetnek igazak az ilyen leegyszerűsítő állítások, de igen gyakran van némi igazságalapjuk. Így keletkeznek a csúsztatások, a féligazságokra építő hazugságok is, amelyek már tudatosan használják az egyébként nem tudatos kognitív torzítást.

A gondolkodási hibák esetén az agya csapja be az embert. Ez azért történhet meg, mert nem tudatosítjuk az automatizmusokat, amelyek így átveszik a gondolkodás feletti irányítást. Ezért használhatják sikeresen a manipulátorok a kognitív torzítást.

Aki torz kommunikációban nőtt fel, annak az lesz a „normális” gondolkodásmód, amit a pszichológia egyébként kognitív torzításnak nevez. Minthogy ez a gondolkodásmód „énazonos”, nem is vesszük észre, hogy milyen betegítő attitűd ez. Van is nagy fogadókészség a leegyszerűsítő, logikailag hibás, a személyiségre veszélyes gondolkodásra!

A média ma már mindenkié. A közösségi terekben különösen sok emberre hathatnak a torzítások, ezért érdemes gyakorolni a felismerését, és mindjárt a megváltoztatását is. Itt van ehhez egy gyakorló anyag. Lehet a torzításokkal és azok visszafordításával játszani és továbbfejleszteni a listát.

Gyarmathy Éva

Források:
Beck, Aaron T. (1972) Depression; Causes and Treatment. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.
Burns, David D. (1989) The Feeling Good Handbook. New York: William Morrow and Company

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek