OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. április 18.
» Hozzászólások (3)

Gondolatok a tanítóképzésről

Egy tanítójelölt naplójából

Mostanában sokat gondolkodtam azon, hogy mégis mitől válik valaki „jó” tanítóvá, meg hogy van-e olyan egyáltalán… Talán az is számít, hogy van-e jó és meghatározó élményed az iskolás korodból, hogy a számodra megfelelő helyen voltál-e. Akkor már látod, merre mennél, és hogyan. Talán akkor tudsz igazán hiteles lenni, hiszen már veled is úgy bántak, ahogy majd te szeretnél, és fogsz is a gyerekekkel.

Persze van még néhány dolog, ami elengedhetetlen… Például a rugalmasság, meg hogy alapvetően állj a lábadon. Azt hiszem ez a legfontosabb. Hogy rendben legyél magaddal, és legyen kellő önismereted. Ezért is hiányolom az iskolánk programjából az önismerettel és „önépítkezéssel” foglalkozó kurzusokat. A képzésünk legelején volt egy, amit igazán élveztünk is! Az egy hetes csapatépítő és személyiségfejlesztő pedagógiai gyakorlat. Na, abból kéne, azt hiszem, havonta-két havonta egy, vagy minden héten legalább egy nap, ami arról szól! Elengedhetetlennek érzem. Ahogyan azt is, hogy minden műveltség területes csoportnak legyen egy mentora, akihez csoport szinten vagy egyénileg fordulhatnak, ha bármi van. Óriási a hiányérzet e nélkül…

Van néhány szerencsés diák, aki szert tesz olyan kapcsolatra valamelyik oktatójával, ami segíti, ami őszinte, és ami miatt megélheti, hogy biztonságban, és jó helyen van itt, minden negatívum ellenére. Ez mondjuk 20-25-ből egy diákot jelent, és teljesen véletlenszerű a kialakulása. Sajnos a csoport többi tagjában ez igen rossz érzést kelthet, hiszen így válnak egyesek „kivételezettekké”. A mi csoportunkban is van, aki ebbe a szerepbe került. Ő hozzám elég közel áll, ennek ellenére nekem is rosszul tud esni, mikor egy-egy tanár rendszerint máshogy viselkedik vele, mint a többiekkel, másképp áll hozzá, feltűnően kiemeli őt a többiek közül. Ez talán akkor maradhatna egészséges szinten, ha mindenkinek (aki igényli) lehetne egy „tutora”, akitől némiképp támogatást kap és segítséget, mikor szükség van rá. Persze ehhez sokkal több oktatóra lenne szükség, és – nem mellékesen – több pénzre. Úgy hogy ezek egyelőre szép elképzelések, hiú ábrándok. Lényegében ezt érzem az egyetemi lét kulcsának.

Hogy teljesen világos legyen, mire gondolok: létezik a tanárok szintje, és a tanulók szintje. Ezek akarva-akaratlanul elkülönülnek egymástól. A tanulók szintjén pedig rengeteg a frusztráció abból kifolyólag, hogy szeretnének „elérni” a tanárok szintjére. Az elérés ebben az esetben azt jelenti, hogy nyíltan, félelem és megfelelési kényszer nélkül kommunikálhatnak velük bármiről, ami éppen aktuális és fontos, hiszen nyitottan állnak hozzájuk és az ötleteikhez. Ez akkor tud kialakulni, működni, ha van rá tér és idő, ami egyelőre nincs. Ettől pedig éppen az egyetem lényege veszik el. Ez olyan, mint egy találkozás – szemkontaktus nélkül.

Az előző félévben az egyik hétfői hospitálást kellett pótolnom, amihez egy másik osztály óráját figyeltem meg. Éppen jegyzetelnem kellett volna az adott szempontok szerint, de ismét egész máson járt az eszem. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a tanóra is, mint minden ember által létrehozott valamicsoda (például az iskola), antropomorf. Van egy teste, ebben az esetben ez a határokat jelenti, mint tér, idő, eszközök stb. Van szelleme (értelem), ez az amivel a tanár tölti meg azt az adott „testet”. (Magyarul a tananyag.) És van lelke: a benne lévő személyek, személyiségek együttese. Amíg éppen a lényeg, a lélek kibontása és áramoltatása hiányzik az egységből, addig igazából valami üres, embertől távoli dologról beszélünk, amit tanórának hívunk. Azon a hospitáláson jó példát láttam arra, mi történik, ha éppen ez hiányzik. Ekkor jön szóba a fegyelmezés igénye és ekkor van az, hogy a személyek között óriási szakadék tátong, főként a pedagógus és gyerek között. Ebben az esetben a tanító nem csinált mást, mint próbálta lélek nélkül értelemmel megtölteni az órát. Olyan volt, mint a fogtömés érzéstelenítés nélkül. Hasznos, de kegyetlen.

Aki nem lép egyszerre (Szűcs Édua rajza)

Ezért gondolom azt, hogy tanítójelöltekként első és legfontosabb az önismeret és az autonóm személyiség kiépítése lenne, hiszen igazán lelket vinni, csak akkor tudunk az órába, ha tisztában vagyunk a „lény-egünkkel”, leküzdöttük a komplexusainkat. Mert – azt hiszem – a lélek nélküli óra létezésének kizárólag a félelem szolgál táptalajul. Egészséges énkép esetén nem fogok félni attól, mi van, ha a gyerekek felállhatnak, szabadon és őszintén beszélhetnek, alakíthatják az óra menetét, hogy mi van, ha nénizés, csókolomozás, intőosztás és távolságtartás helyett más módszereket kell keresnem ahhoz, hogy tiszteljük egymást és, hogy „ne szabaduljon el a pokol”.

Hú, erről végeláthatatlanul tudnék írni, úgy hogy jobb, ha most befejezem.

Gergely A. Jázmin
másodéves tanító szakos hallgató

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Bea | 2018. július 10.
Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
vik | 2018. június 30. | lorinc[pont]vik[kukac]gmail[pont]com
Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás már együtt folyik, nem úgy mint az elemi- és középfokon. Az Egyetemen a tanár ugyanúgy tanul is és a diák ugyanúgy oktat is - normális körülmények között. Az Egyetemen a diákok és tanárok egyetemesen alakítják, viszik közelebb a tudást a tudományt, a maguk és az emberiség tudását az egyetemeshez. Ahogy ez ma működik valóban sok hiányérzetet kelt.
H.M. | 2018. április 18.
Kedves Jázmin!
Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a szakmára legjobban motiváltak, akik "bevonód(hat)nak", akiknek van módja a tanáraival együtt gondolkodni, dolgozni. Szerintem egyetemi oktatóként, mentorként nincs is ennél inspirálóbb! S ez az, amire úgy kell lopni az időt, az egyetemen, vagy a Fb.on beszélgetésre "fecsérelt" időt az éjszakában pótolni munkával...
S vannak hallgatók, akik nem ismerik a róka által felállított Kis Herceg alapszabályt:) Vagy nem hisznek benne, és az baj!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.15.
Ezeket a magyar szülőket lőtte lábon a digitális oktatás: tehetetlenek, ha segíteni kell
Bár a tanárok szerint viszonylag zökkenőmentes volt a digitális oktatásra való átállás, sok szülőnek meggyűlhetett a baja a különféle eszközökkel, programokkal. Főképp az egyszülő...
(Forrás: Pénzcentrum)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek