OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Ajánló bibliográfia

az egészség, mentálhigiéné témaköréből

Aszmann Anna: Iskolás gyermekek egészségmagatartása 1986-1993. Anonymus, 1997.

Aszmann Anna (szerk.): Egészségvédelem az oktatásban. Tájékoztató az oktatási-nevelési intézmények vezetői és pedagógusai számára. Anonymus, 2000.

Aszmann Anna (szerk.): Serdülők egészségi állapota, egészségmagatartása. Új-Aranyhíd Kft . Budapest, 1995.

Az EGÉSZséges ÉLET program magyarországi kipróbálásának tapasztalatai (1999): Módszertani Lapok: Biológia, 3.sz.

Az iskola-egészségügy kézikönyve.: Szerk.: Aszmann Anna. Anonymus, Budapest, 1998.

Bagdy Emőke: A relaxációra épülő tanári mentálhigiénés és pszichoszomatikus prevenció. Új Pedagógiai Szemle, 1996. 2. sz. 39-50. o.

Benkő Zsuzsanna: Az egészségfelfogás változása. Kísérlet az egészség és az egészségfejlesztés értelmezésére. In: Benkő Zsuzsanna (szerk.): „Mert életem millió gyökerű.” Egészségfejlesztés - Mentálhigiéne. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó, Szeged, 1997.

Benkő Zsuzsanna – Lippai László: Teljességigény egy egészségműhelyben. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 5. sz. 36-54. o.

Bergmann Erzsébet: A megelőzés szolgálatában. Problémás esetek a főváros oktatási intézményeiben. Iskolakultúra, 1995. 13-14. sz.

Bierhoff, H. W.-Klein, R.: A proszociális viselkedés. In: Hewstone, M.-Stroebe,W.-Codol, J.P.-Stephenson, G. M. (szerk.): Szociálpszichológia, 1995. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Buda Béla: Iskola és mentálhigiéné. In: Veres Judith (szerk.): A primer prevenció iskolai feladatai. Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Budapest, 1990.

Buda Béla: Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény. Animula, Budapest, 1994.

Buda Béla: A lelki egészségmegőrzés és személyiségfejlesztés (mentálhigiéné) lehetőségei az iskolában. Pszichoterápia, 1995. 3. sz.

Buda Béla: Az iskolai korosztály mentálhigiénés problémái. In: Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. TÁMASZ – Országos Alkohológiai Intézet, Budapest, 1998.

Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. TÁMASZ, 1995.

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. Calibra Kiadó, 1998.

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. I., II. osztályos program. 2P Oktatási Bt., 1997.

Esély az iskolai szorongások oldására. Szerkesztőségi beszélgetés az Arany János Tehetséggondozó Program személyiség- és önismeret-fejlesztő funkcióiról. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 5. sz. 25-36. o.

Fekete György: Mentálpedagógia – neveléstudomány – pedagógusok. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 11. sz. 29-36. o.

Felvinczi Katalin: A mentálhigiéné és az egészségmegőrzés lehetőségei a közoktatásban. Iskolakultúra, 1998. 5. sz. 17-30. o.

Felvinczi Katalin: Iskola-egészségügyi Program. Tantárgyfejlesztési kísérlet. Egészségnevelés, 1998. 5-6. sz.

Fiatalok egészségi állapota és egészségmagatartása. A magyar nyelvű összefoglalót szerkesztette dr. Aszmann Anna. Kiadta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2000. (Health and Health Behaviour among Young People. WHO Policy Series: Health policy for children and adolescents Issue 1. INTERNATIONAL REPORT)

Földes Zoltán (1998): Egy kudarchárító oktatási stratégia. Új Pedagógiai Szemle, 3. sz. 100-113. o.

Frenkl Róbert (1997): Ne engedjük el egymás kezét! Látlelet, 2. sz.

Gerevich József: Iskolai mentálhigiéné. Animula Kiadó, 1997.

Grezsa Ferenc – S. Takács Zsuzsanna – Demetrovics Zsolt: www.necc.hu – Ifjúsági Mentálhigiénés szolgálat az Interneten. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 5. sz. 115-121. O.

Dr. Gyenge Eszter: Iskolai mentálhigiéné a gyermekpszichiáter szemszögéből. In: Iskolai mentálhigiéne, Pannónia Könyvek, 1998.

Horányi Annabella – Hoffmann Gertrúd: Pszichológiai és pedagógiai szolgálat a Nevelési Tanácsadóban. OKKER, Budapest, 1999.

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot. Végeken, 1996.

Kósáné Ormai Vera: Pszichológus az iskolában. OKKER, Budapest, 1999.

Luszt Iván: Személyiségzavar – magatartászavar – beilleszkedési zavar. In: Veres Judith (szerk.): A primer prevenció iskolai feladatai. Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Budapest, 1990.

Madácsi Mária (1998): Az iskolai mentálhigiéne. Pedagógiai Műhely, 2. sz.

Meleg Csilla: Az egészséggel kapcsolatos beállítódás – az egészségről való gondolkodás. Pedagógiai Szemle, 1986. 4. sz. 310-319. o.

Meleg Csilla: Egészségérték és intézményes befolyásolás, Társadalomkutatás, 1991. 2-3. sz.

Meleg Csilla: Mentálhigiénére alapozott iskolafejlesztés. Egészségnevelés, 1996. 4. sz. 159-161.o.

Meleg Csilla: Iskolai közérzet. Pillanatképek egy mentálhigiénés szervezetfejlesztést alkalmazó iskolából. Egészségnevelés, 1997. 3. sz. 113-117. o.

Meleg Csilla: Egészségnevelés és egészségfejlesztés. Új Pedagógiai Szemle, 1997. 6. sz. 54-61.o.

Meleg Csilla: EGÉSZ-SÉG (Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés), Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2001.

Mentálhigiénés kézikönyv: Szerk.: Krasznai Éva-Balogh Xénia. Mentálhigiénés Programiroda, Budapest, 1996.

Mészáros Judit-Simon Tamás: Egészségnevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. (Tanárképző Főiskolák jegyzete.) 1997.

N. Kollár Katalin, Martonné Tamás Márta, Porkolábné Balogh Katalin, Gyenei Melinda: Iskolás gyerekek terhelési szintje, pszichoszomatikus egészségi állapota és társas kapcsolatai. Pszichológia és nevelés. Pszichológiai Szemle, 1999. Könyvtár 3. Akadémiai Kiadó

Orlay Judit–Cseres Judit: D. A. D. A. A Magyar Rendőrség Általános Iskolai Drogmegelőző Programja. Iskolakultúra, 1995. 13-14. sz.

Pavlicsek Zsolt: Tanulóink félelmei 1994 tavaszán. Új Pedagógiai Szemle, 1994. 11. sz. 68-74. o.

Rácz József: Iskolai mentálhigiénés programok. Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994.

Rácz József: Iskolai egészségmagatartást fejlesztő programok. Iskolakultúra, 1995. 13-14. sz.

Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.

Sallai Éva: „Amíg kihullik az, ami hülyeség, és összejön az, ami érték, eltelik pár év...” Beszélgetés Schődl Líviával. Új Pedagógiai Szemle, 1997. 7-8- sz.

Schmidt Sára: Szakemberek a gyerekek lelki egészségéért. Család, gyermek, ifjúság, 1996. 5. sz.

Schüttler Tamás (szerk.): A pedagógiai mentálhigiéné mint a nevelés új értelmezési kerete. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 5. sz. 5-17. o.

Szekszárdi Júlia: Az iskolák belső világa. In: Halász – Lannert (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról, 2000. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 239-273. o.

Tomcsányi Teodóra – Csáky-Pallavicini Roger: Tanulható-e a lelki egészség? Új Pedagógiai Szemle, 2001. 5. sz. 54-71. o.

Veér András: Mentálhigiéne. Valóság, 1995. 7.sz.

Winkler Violetta (1999): A Pedagógus Lelki Segély Telefonszolgálat. Szakdolgozat, Budapest, 1999.

Wender, P.: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt. Medicina, 1993.

Zelenák József: Kortárssegítő-kortárcsoport. Iskolakultúra, 1995. 13-14. sz.

Zelenák József: Kortárssegítő egészségvédelmi streetworker-képzés a 15-21 éves serdülők egészséges életmódjának fejlesztésére. Egészségnevelés, 1997. 1. sz.

Zentainé Kriszt Rita: Lelki segélyvonal pedagógusoknak. Köznevelés, 1997. 11. sz.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek