OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. május 13.
» Hozzászólások (0)

Együtt egymásért

Egy ny. iskolapszichológus jegyzeteiből

15 éven át működtem iskolapszichológusként egy 12 évfolyamos iskolában. Ez idő alatt – általában az osztályfőnökök kérésére, és mindvégig velük együttműködve – egy pár hónapos csapatfejlesztő program, az ún. Mérei projekt keretében foglalkoztam az egyes osztályokkal.1

Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a tanulócsoportban nyitott, elfogadó légkör alakuljon ki, amiben hatékonyan fejleszthetők az osztályban kialakuló problémák megértéséhez és megoldásához szükséges képességek.

Olyan tapasztalatokat szeretnék közreadni, melyek megmutatják, mi mindent tehetnek egy-egy osztály tagjai egymásért és önmagukért. Mire van szükség ahhoz, hogy jól érezzék magukat együtt, hogy barátokra, társaságra leljenek és senkinek ne kelljen megaláztatástól, bántástól, kiközösítéstől tartania? Hogyan érhető el, hogy olyan színes diákéletben legyen részük, amelyben az egyes tanulóknak lehetőségük van személyes képességeik kibontakoztatására is?

A diákcsoportokkal beszélgetve nem ritkán kisebb-nagyobb csodáknak lehettem tanúja. Ilyen, a változásokat, a kimozdulást, az előrelépést tettenérő pillanatokat szeretnék bemutatni, s ezzel kedvet csinálni a fiatalokkal foglalkozó kollégáknak, hogy éljenek azokkal a pedagógiai lehetőségekkel, amelyeket a csoportok kreatív problémamegoldó potenciáljainak kibontása nyújthat.

Szinte minden osztályközösségre érvényes, hogy tagjai szívük mélyén szeretnének egy őket befogadó, igazán jó csapatba tartozni. Olyan csapat tagjai lenni, ahol érdekes dolgok történnek, és ahol ők is megmutathatják magukat. Nem kevés fájdalom és olykor furcsa kompenzációs viselkedés jelenik meg akkor, ha ez a vágy valamilyen okból nem teljesül.

Azt tapasztaltam, hogy a fiatalok általában jó néven veszik, ha nyíltan beszélgethetnek rájuk őszintén odafigyelő felnőttekkel a csoportjuk erősségeiről és gondjairól, saját csoportbeli helyzetükről, személyes örömeikről és fájdalmaikról, aktuális feszültségeikről, ütközéseikről, haragról és békülésről.

Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy nyíltan beszélni a kapcsolatokat kísérő érzelmekről, szembenézni a társakban rólunk kialakult képpel nem egyszerű vállalás. A nyilvánosan – akár csak szűkebb baráti körben – folyó önismereti munka komoly kockázatokat is rejt.

A Mérei projekt tapasztalatai alapján e veszélyek megelőzhetők, illetve minimalizálhatók. A prevenció egyik lényeges feltétele, hogy a csoportok önként vállalják a problémák közös feltárását, és ezt minden esetben a fennálló helyzet jobbítása, a gondok együttes kezelése érdekében teszik. A résztvevőknek előzetesen meg kell állapodniuk abban, hogy jóindulattal közelednek egymáshoz, hétköznapi játszmáikat, aktuális sérelmeiket és düheiket a beszélgetés idejére felfüggesztik, és bízva a változásban, úgy fogalmaznak meg kritikát, hogy közben készek megértéssel fogadni a társuk kifogásolt magatartása mögötti indokokat, a méltányolható igényeket.2

Az alábbiakban három történetet adok közre, melyek bepillantást engednek a serdülő tanulócsoportokban végzett izgalmas műhelymunkába.

Eleget röhögtetek rajtam (Dani)

Egy 9. osztály 10 tanulójával ülünk az önismereti kiscsoportban.

Arról beszélgetünk a jelenlévőkkel, ki mennyire elégedett a saját társas pozíciójával. Mekkora a befolyása, illetve a presztízse annak alapján, ahová e rangsorokban őt az osztály közvéleménye helyezte? Pár nappal a szűk körű beszélgetés előtt, névre szóló zárt borítékban minden tanuló kézhez kapja a személyes helyzetére vonatkozó felmérési adatokat.3

Dani magas, laza izomzatú, kifejezetten kövér fiú negyedikként – láthatóan nehezen – készülődik a megszólaláshoz, krákog, gombóc van a torkában. A fiúkhoz fordulva kérdezi: „Miért lettem én nevettető?” „Hát olyan mulatságos a mozgásod, fogjuk a hasunkat a tornaórán, ha csak megmoccansz.” „Szeretném, ha tudnátok, nekem ez nagyon rossz, négy éve röhögtök rajtam állandóan, elég volt!”

A fiúk a meglepetéstől alig tudtak megszólalni. „Nem tudtuk, hogy ez neked olyan rossz, eszünk ágában sem volt bántani téged, mindig velünk együtt nevettél.” „Mit tehettem volna kínomban mást? Mostantól hagyjátok abba!” – mondta már megnyugodva. „Tudjátok mindannyian, hogy a felmérés előtti héten helyezett lettem egy földrajz versenyen, miért nem arra szavaztatok, hogy kivételes tudásom van valamiben?”

Döbbent csend támadt.

E bátor, kis túlzással katartikusnak is mondható pozíciókorrekciós kísérlet után mind Dani közérzete, mind társai róla alkotott véleménye és a vele kapcsolatos viselkedése gyökeresen megváltozott.

Példa a csoportszerepekre

A kritika hangneme (Erzsi)

Egy 7. osztályban ülünk az Én, a barátaim és az osztály című önismereti csoporton, amelynek résztvevői egyrészt az ún. kapcsolatorientált, a társkapcsolati hálóban központi helyzetű lánycsoport, valamint a széli helyzetű, ún. erőorientált fiúcsapat. Sorra veszünk mindenkit.

Erzsi az elsők között kér szót, nagyon kikívánkozik belőle valami. Kezében tartja a szociometriai profilját és izgatottan, hangjában némi szemrehányással kérdezi a többiektől: „Hogy lehet az, hogy nekem nincs olyan szerepem, hogy kiállok és megvédem azokat, akiket a többiek méltatlanul bántanak? Pedig mindenki tudhatja, hogy én kiállok!”

A pszichológus kérdésére, így van-e, a többiek hevesen, egyetértőn bólogattak. Erzsi oszlopos tagja a lány baráti társaságnak, kifejezetten szoros kapocs fűzte két lányhoz és felszínesebb kapcsolatok más baráti körök tagjaihoz. Figyelemre méltó szerepei mutatták, hogy elkötelezetten fontos számára a közösség. Elvben elégedett is lehetett volna, hisz társai számon tartották, hogy „jó fej”, aki sokat tesz az összetartásért, megértő, vonzó külsejű, más osztályok diákjaival is tart kapcsolatot, kellemes beszélgetőpartner, buliba hívják”.

Kértem, hogy mondjon egy példát arra, miként lép fel, amikor megvéd valakit. Elmondta, hogy nem tűrheti a bántást, így nekimegy az illetőnek, és alaposan beolvas neki. Rákérdezésre kiderült, hogy olyan szerepe is van, mely szerint „nyíltan megmondja a véleményét”. „Lehet, hogy az történik ilyenkor, hogy te, miközben az egyik társad védelmére kelsz, másokkal szemben magad is durván, bántóan lépsz fel? Így a többiek nem a szándékaidat, hanem a kifejletet, a hangos jelenetet érzékelik, ez marad meg az emlékezetükben.”

A jelenlévőkhöz fordultam, mondjanak példát arra, amikor Erzsi megbántotta őket. Erzsi döbbenten hallgatta a történeteket. Majd némi hallgatás után azt mondta: „De jó, hogy ezt elmondtátok, eddig sohasem gondoltam arra, hogy nem csak az számít, amit mondok, hanem az is, hogyan mondom. Köszönöm”.

Új érintkezési norma születik (Sanyi)

Ha lehetőség adódott rá, egy-egy csapatfejlesztő tréninget követő egy-másfél évben újra találkoztam a csapattal, elővettem a korábbi szociogramot és megkértem a diákokat, avassanak be, mi történt a találkozásunk óta, mennyire sikerült előrelépniük az akkor felmerült problémák megoldásában.

Egy ilyen alkalommal egy 9. osztályban, az ábra bal oldalán újra látva egy izolált lánypárost, a többi lány szinte kórusban zendített rá, az ő különállásuk miatt nem tud az osztály jó csapattá válni. Egymás szavába vágva kiabálták, „semmit nem lehet értük tenni”, „számtalanszor hívtuk őket, nem jönnek”, „tessék megérteni, nem olyanok, mint a normális mai fiatalok, ideje lenne végre nekik szocializálódni”.

Leforrázva hallgattam. Az ember ritkán válik közvetlenül tanújává ilyen egymást hergelő, szenvedélyes bűnbakképző folyamatnak, s mindez annak a dogmának a jegyében, hogy az osztály jó, összetartó közösség legyen.

Egyszer csak szólásra emelkedett az utolsó padsorban egy magas, igen jóképű fiú, Sanyi, aki nem mellesleg az osztály legnépszerűbb tagja, igazi elismert jó-fej, a lányok bálványa. Felállt, kivárta a csendet, majd egy társadalomtudóst is meghazudtoló felkészültséggel és bölcsességgel kifejtette, nem ért egyet az előtte szólókkal. „Gondoljatok bele, – mondta – mi vagyunk a többség, ők ketten egy kisebbség, s minden társadalomban a többség alkotja a feltételeket a kisebbségek beilleszkedéséhez. Nálunk úgy látszik, nem elég az el- és befogadás normáit pusztán megkövetelni. Mindig vannak új lehetőségek, más módszerek, ideje lenne megkérdezni a lányoktól, ők mit szeretnének, mit várnak tőlünk ahhoz, hogy jobban érezzék magukat közöttünk.” Nagy csend támadt, mindenekelőtt az imént még hangoskodó rajongók körében.

Ez az egyértelmű bizalom, s a tekintélyes hangadótól érkező konkrét befogadó meghívás feltehetően megtette a magáét. Az osztályban akkor feltételezhetően egy új érintkezési norma született.

Az osztályfőnök később azt mesélte, hogy a lányok közötti civakodás a történtek után szinte észrevétlenül teljesen megszűnt.

***

Azzal a reménnyel adom közre ezeket a történeteket, hogy elinduljon egy párbeszéd osztályfőnökök, szaktanárok, iskolapszichológusok között arról, hogyan tudunk közreműködni az osztályok légkörének javításában, hogyan tudjuk alkalmazni a problémák csoportos nyílt megbeszélésében rejlő lehetőségeket.

Várom az észrevételeiteket és a módszerrel kapcsolatos kérdéseiteket!

Járó Katalin

1A csoportfejlesztő foglalkozások a Mérei projektben kettős vezetésűek, az osztályfőnök és az iskolapszichológus együttműködésével valósulnak meg. Közösen beszélik meg a célokat, a kereteket, a kockázatokat és azok megelőzésének módját előbb ők egymással, majd utána a diákokkal. Mivel a várható pozitív hatás – ahogy a történetekben is látható – az őszinte, nyílt és nyilvános érzés- és véleménycsere eredője, így e feltételeket a csoport tagjainak ismerniük kell, még mielőtt beleegyeznek a részvételbe. Előre kell tudniuk, mi vár rájuk a program során, mit vállalnak és mit kapnak. A szociometriai ábra névvel készül és az osztály tagjai láthatják, a diszkréció a csoport határain túl érvényesül. "A csoport tagjai a közös munka előtt egy un. jóindulat szerződést kötnek, s ennek keretében..., és állapodnak meg az érzelmi védettség garantálására hivatott érintkezési szabályokban. A programot a többség egyetértése esetén célszerű elindítani. Ha valamelyik csoport nem állt készen erre a felnőtt elköteleződést és felelősségvállalást igénylő munkára, nem erőltetettük, mást csináltunk helyette.

2Tapasztalataimat korábban az Osztálytükör címen megjelent esetelemző módszertani kismonográfiában foglaltam össze, melyben egy modellosztály történetét dolgoztam fel.

3A pozíciókat, kinek-kinek a részvételét, szerepét, kapcsolatait tisztázó önismereti beszélgetés az egymáshoz viszonylag közelálló társak szűkebb körében folyik. Általában társulva egy másik baráti körrel, úgy 8-12 tanuló részvételével. Bő dupla óra, megközelítőleg 80-100 perc alatt tudunk minden résztvevővel 8-10 percet foglalkozni. A programon belül az Én, a barátaim és az osztály nevet viseli, s tulajdonképpen a fejlesztő projekt második lépése. Azután kerül rá sor, amikor előtte az Osztálytükör foglalkozáson az egész osztállyal már megbeszéltük a szociometriai felmérés nyomán feltárt összképet, a fennálló helyzetet: hogy melyek a csoportban érvényes értékek, milyen baráti körök alakultak ki, és aktuálisan melyek a csapat légkörének megoldást kívánó feszültségei.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek