OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. május 15.
» Hozzászólások (7)

L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország1

„Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezeket a mondatokat ebben az évben hallottam a tanáriban, de valószínűleg Magyarország sok-sok tanárijában, üzletében, utcáján, továbbképzésén elhangzottak hasonlóan sarkos, megfellebbezhetetlen állítások. Ezért is gondolom, hogy L. Ritók Nóra könyvét kötelező lenne elolvasni mindenkinek.

Szinte mindannyiunkban vannak előítéletek. Sajnos tapasztalatok is. Hogy veszekednek a piacon. Hogy elfoglalják a járdát. Az úttestet. Akár nyomorúságos ruháikban, akár fekete Mercedeseikkel.

És saját magunkkal kerülünk összeütközésbe. Elveinkre hallgatunk: természetesen kölcsönadjuk a biciklit. Aztán, amikor már minden nap elkérik, egyszer csak elegünk lesz: többet ne jöjjenek, a bringa nekünk is kell, egyszer aztán bezárjuk a kaput is...

És mintha csak szélsőséges álláspontok lennének: vagy szörnyen toleráns européerek, vagy előítéletes bunkók lehetünk.

Ezért (volna) fontos mindannyiunknak L. Ritók Nóra könyve. Mert – a Puszták népe szemléletéhez hasonlóan – kell egy olyan nézőpont, amely egyesíteni tudja a külső elemző és az átélő meglátásait. Amely együttérző, emberi, lényeglátó, de nem hallgatja el a negatívumokat sem. Mert az ő szájából a falu népére tett kritikus megjegyzéseket nem lehet rasszizmusnak, a politikai osztály vagy az egyház érzéketlenségének ostorozását nem lehet liberális fanyalgásnak minősíteni.

Pályája elején Nóra tapasztalta, hogy a rajzzal, művészeti neveléssel micsoda eredményeket érhet el az általánosan elfogadott pedagógiai értékrend szerint „hátsó pados” gyerekek körében. Nem csoda: ha nincs szókincs, ha a beszélt nyelv akadozik, akkor például a képi világban kell megszólítani a kilátástalanságba születetteket. Az igazán „forradalmi” gondolat ezután jött: mit ér a legkitűnőbb iskolai program is anélkül, ha a háttérrel, a családok világával, a falvak társadalmával nem foglalkozunk. És mit ér, ha ő, a munkatársai és egy-két hasonló mentalitású ember tesz ugyan valamit, de a társadalom többsége számára láthatatlan marad a kérdés, a valós helyzet. Ezért beszélni kell minden fórumon, blogot írni, publikálni.

A régi írások kötetté álltak össze a Tea Kiadó gondozásában.

A szövegek egy része ismerős a Nyomor széle blogból, a Taní-tani Online-ról vagy épp az OFOE Esélyegyenlőségi naplójából.2 Amelyiket a megjelenése idején nem olvastuk volna, annak a kérdésfelvetése, következtetése is logikus számunkra, hiszen ugyanannak a valóságnak, ugyanabban a mentalitásban megírt újabb adalékát tudhatjuk meg belőle. A könyv erejéhez hozzájárul a sokoldalúság: amikor már azt hisszük, hogy látjuk ezt az életet, a fűtetlen, bútorozatlan házakat, az egészségügyi, higiéniai szörnyűségeket, az iskolai reménytelenséget, a jövőkép teljes hiányát, a prostitúcióba kényszerülést – akkor mindig jön egy újabb adalék, amely eszünkbe se jutott volna magunktól. Például „csak” annyi, hogy sok gyerek számára a születésnap ismeretlen fogalom. Hogy automatikusan a földön kezdenek rajzolni, mert nem szokták meg az asztalnál ülést. Hogy a háromgyerekes, alig tizennyolc éves anyuka milyen gyermekien tud örülni élete első mikuláscsomagjának. A „szociológiai” szemünk mintha már látná a sorsokat, az „emberi” szemünk kinyitásához viszont pont ezek – a súlyos bajok mellett kicsinek tűnő – motívumok kellenek.

A kötet természetesen nemcsak a mélyszegénységben élő tömegekről, nemcsak a hivatalos megoldási szándék hiányosságairól, hazugságairól szól, hanem a szerzőről is. Az örök újrakezdésről. A kudarcok utáni válságokról, talpraállásokról. A sok-sok munka árán már lassan megoldódó egyik-másik ügy egyszer csak összeomlik – de muszáj csinálni tovább. Muszáj.

A könyv egyrészt végtelenül elkeserítő. Egy lassan ránk dőlő iszonyatos méretű társadalmi probléma megoldására se politikai akarat, se tehetség, se emberség, se tisztességes munka. Csak azokon a szigeteken történik valami, ahol egyes elszánt emberek helyi kezdeményezéseket hoznak létre. Az Igazgyöngyben, Baranya, Borsod egy-egy településén, egyik-másik tanodában. Mi van ott, ahol nincsenek helyi kezdeményezések, nincsenek megszállott munkát végző L. Ritók Nórák?

Másrészt végtelenül felemelő. Hogy oda lehet szánni az életeket ügyek mellé. Hogy nehéz ugyan, de lehet a saját fejünk után menni. Hogy bár fel is őrölhet bennünket a kisszerűség, a hivatalok packázása, azért a saját utunkon járhatunk.

„Hatszáz évig...” Nyomjam a kolléga kezébe a könyvet? Kicsit viszolygok a didaktikus megoldásoktól, de talán megteszem.

Achs Károly

1Tea Kiadó, 2017

2Honlapunkon 2009 óta közöljük Nóra bejegyzéseit. Még a közel egy évtizede készült írások sem vesztettek semmit az aktualitásukból. (A szerk.)

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2018. június 6.
nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi szakellátásba! a 2010 előtt óvodás gyermekek, ma már lassan felnőttek! a roma lakosság ilyen idős gyermekei, lehet már szülők is! nézzünk szembe a tényekkel! és segítsünk egymáson, ha van mivel! ha van olyan tanulmány, amely a 12-17 éves kor között szülő lányok érezelmi, értelmi fejlődésével foglalkozik, sőt, a munkavégzés, az önérvényesítés terén, mért számokkal rendelkezik, szívesen fogadom! és köszönöm!
csilla | 2018. június 3.
2014. márciusában láttam ezt a filmet!
Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/
https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1
Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes állampolgár! De, nem tudom, hol vannak, hol lehetnek a látott pedagógusok ma már!
Tiszaburán szintén a Máltai szeretet szolgálat működteti az iskolát!
csilla | 2018. május 27.
borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, nevelőszülőkhöz /gomba módra szaporodnak az egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatok, egy családra, akár hat-hét gyermeket is kihelyezve, azaz valahonnan elvéve, és áthelyezve/ a település iskolájának, óvodájának réteghelyzete előbb-utóbb megváltozik! gondolkodik valaki ebben? az integráció olyan fokára kellene lépni, amire senki sincs felkészülve! milyen stratégiai döntés előtti tanulmányok születhettek ebben a kérdésben? születtek?
Csilla | 2018. május 25.
Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! lásd és lássátok! aki nem látja, nem hiszi! írhat, hisz és bizalmat ápol!Nórinak! a küzdelmet! de gyertek máshová is! lásd és lássátok! Nóri nagy rajongója vagyok! ahol ő nincs, alig van más! mutatom, mutatnám! ha engedik és akarjátok! dak! ez van!
csilla | 2018. május 20.
Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! Tudtam, hogy soha nem fognak hazakerülni, mert egyházak és civilek nem bírtak még jelentős kompetenciákkal! itt még nem! Ami a mai napig fáj: a közöny! Ha a Nóri példája, csak egy kicsit is ragadós lenne! Felfoghatnák hogy pedagógusok, szociális munkások a kistelepüléseken dolgozó, működő oktatást és szociális ágazatot képviselők küldetése nagy! a jövőt neveljük!magunknak nevelünk! A tehetség gondozás ott kezdődik, ha egy település képes csak, és tényleg csak: újra termelni önmagát! de már, nem!Nem lesz villanyszerelő, ács, kőműves, szoba festő! nincs kereskedő, bolti eladó! Kiabálhatnánk, hogy elromlott a gázkazán! hét ÜRES faluban nem találunk szerelőt! Ragozhatnám: mit jelent a tehetség gondozás: képességet erősíteni! De?...........És itt már nem a mélyszegény, halmozottan hátrányos, bántalmazott és abuzált gyermekekről írok, hanem azokról a gyerekekről, akik még szüleikkel itt élnek, és feléjük sincs más követelése az oktatási rendszernek: írjon szépen, számoljon hibátlanul, üljön 45 percen keresztül, legyen intelligens, szünetben ne rohangáljon, kerülje a csúnya beszédet, járjon szakkörökre, hittanra, erkölcstanra. Egyedül ne kóboroljon az utcán! a szülő mindenben legyen partnere az iskolának!
Juli | 2018. május 16.

Kedves Péter!

A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit.

Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem?

Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", tájékozódjon arról, hogy ő valójában mit is csinál. Igaz: nem Tiszaburán dolgozik, de az ő működési területén ugyanúgy megtapasztalható a mélyszegénység és a cigányokhoz köthető problémahalmaz, mint az Ön által említett, valóban mostoha sorsú településen. És ha valaki tesz is a helyzet jobbítása érdekében, az éppen Nóra. Nem hiszem, hogy erről még nem hallott volna. Javaslom, hogy olvassa el a recenzált könyvet, de legalább a honlapunkon sorozatban publikált esélyegyenlőségi naplót.

Így csupán azt érzékeljük, hogy minden áron belénk akar kötni. Ez ugyan nem esik jól, de nem tudjuk komolyan venni.
Péter | 2018. május 16.
„Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?”

Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak.
Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a száma sem, akik akartak, ezért tudtak is integrálódni.
De a tanáriban elhangzott, a beveztőben idézett mondatok értelem szerűen nem azokról szóltak, akik integrálódtak. És ezt a t. szerző is pontosan tudja, csak hát nem illik bele a kifejtett prekoncepcióba.
A t. szerző menjen le egy évre pl. Tiszaburára. Ahova évtizedek óta nem találnak pedagógust, mert aki mégis vállalja, az pár hónap múlva elmenekül onnan.
Szeretném Ritók kolléganőt Tiszaburán köszönteni egyéves működését követően. Nagyon nagy tisztelettel tenném, majd akkor kérném meg, hogy fejtse már ki a tapasztalatait az integrációról.
Mert akkor már nem iróasztal mellől okítaná a kollégáit.
Addig azonban nem tudom komolyan venni.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek