OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. június 10.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

37. Öröm és boldogság

A boldogság alapértelmezett állapot. A gyerekek boldogok, ha hagyják őket boldognak lenni, és mindannyian tudunk boldogok lenni, ha hagyjuk magunkat boldognak lenni. A boldogságnak igen nagy az egyéni, személyes faktora, amely kisgyerekkorban formálódik, vagyis a boldogság megélése sokkal inkább a belső, mint a külső tényezőktől függ. A boldog és boldogtalan felnőttek abban különböznek, hogy az utóbbiaktól már gyerekkorukban elvették a pozitív érzelmeket megfélemlítéssel, elhanyagolással, büntetéssel, túlzott elvárásokkal, az elfogadás hiányával és sok egyéb a neveléshez sorolt eszközzel. Ezáltal a leglényegesebbtől fosztották meg őket: az önbizalomtól, az önmagukba vetett hittől, amely magas célokat kitűzésére késztet. Ilyenkor védtelenné válik a lélek, és a boldogságot keresve kész bármely eszmét, hitet vakon elfogadni, amellyel környezete megkínálja.

A boldogság két dimenziója

A boldogsághoz vezető út nem írható le egyértelműen, hiszen a boldogság olyan élmény, amelynek egyénenként jellemző mintázata és tartalma van. A szakirodalom szerint a boldogság a pozitív érzelmek jelenléte és a negatív érzelmek hiánya, bár ehhez a megállapításhoz nem kell nagy kutatásokba fogni, ezzel bármely gyermek tisztában van. Ugyanakkor az összetettebb boldogsághoz vezető út nem mindig mentes a negatív érzelmektől.

A szakirodalom is megkülönbözteti a boldogság érzését és a hozzá vezető utat.

A gondolkodók Szókratész és Arisztotelész óta megkülönböztetik a hedonikus, vagyis az érzéki és testi jóléten alapuló boldogságot, valamint az eudaimonikus, az egyéni életút beteljesítésének boldogságát, ami afféle szellemi boldogságot jelent.

Hedónia: öröm, élvezet és elégedettség, valamint a szorongás hiánya, a szenvedést okozó helyzettől való megszabadulás. Az önellátás, az öngondoskodás és a biztonság érzése, az egyén saját szükségleteinek és vágyainak kielégítése, a személyes szabadság és a testi harmónia elérése ebbe a kategóriába tartozik.

Eudaimónia: az identitás és a hitelesség érzése, a személyes fejlődés, az önmegvalósítás, a kognitív értékek és eszmék követése, a személyes célok elérése, a szellemi növekedés, a kihívások keresése. Magában foglalja a közösség és társadalom érdekében tanúsított kiválóságot, a másokról való gondoskodást, a kapcsolatok ápolását és a magasabb színvonalra törekvést viselkedésben, teljesítményben, erkölcsben.

A hedónia dimenziójában létezve a boldogság az öröm és szenvedés meglétén, illetve hiányán alapul. Az örömforrások megszerzésével elérhető az édes élet. Ezek hiányában sokkal keserűbb a világ. Sőt, ha nincs semmi más, ami a boldogság felé vezethetne, akkor kifejezetten üressé válik a lélek és így maga az élet is.

Az eudaimónia magába foglalja a távoli célokat, és az azok eléréséhez vezető utakat. Ezeken az utakon társ lehet a szenvedés, lemondás, küzdelem. Sokszor ez a magasabb rendű boldogság ára. Ahogy a flow, az áramlat eléréséhez is a magas szintre emelt képességekre van szükség, és ezek elérése kemény munka eredménye. Vagyis a boldogság eudaimonikus útja nem csupa vidámság-kacagás és pozitív érzelem.

A szellemi szinteket elérő boldogság összetettebb élmény, mint az öröm érzése. A magasabb célok elérését azonban nem zárja ki, sőt segíti, ha legalább átlagos szintű jóléten alapulhat, de a testi-fizikai jólét nélkül is létrejöhet. Az aszketikus boldogság, a lemondás gyakorlása azonban jelentősen eltérő a teljes életet élő boldogságtól.

Hedónia és az öröm érzése

A gyerekek az örömelv alapján látják a világot. Azonnali örömökre hajtanak, a késztetéseiket nem fogják vissza. Ami örömöt okoz, azt követik, ami fájdalmas azt kerülik. Számukra még nem megfogható az eudaimónikus boldogság, mivel a késleltetés képessége lassan épül fel. A fejlődés során alakul ki a valóságelv. Jó esetben ez párosul az örömelvvel, és felnőttként a megfelelő időben és helyen a megfelelő elv alapján cselekszik az ember. A boldogsághoz vezető út ettől kezdve elválhat a pozitív érzelmektől.

Egyszerűbb szellemi szinten a hedónia maga a boldogság, amihez az örömelv nagyon rövid úton elvezet. Lényegében azonos az alapérzelemként leírt örömmel, amely az agyi működéseket befolyásoló idegi átvivő anyagokhoz, agyi hormonokhoz, elsősorban a dopaminhoz köthető érzelem. A lét-és fajfenntartást szolgáló evés, ivás, szex és biztonság közvetlenül vezet a dopamin szint emelkedéséhez, és ez kiváltja az örömérzést. Van azonban a dopaminnak egy intellektuális-társas megküzdést jutalmazó oldala is, vagyis a magasabb rendű túlélést támogató helyzetek esetén is megjelenik. Így dopamin termelődhet a megismerésben fontos értékek: az újdonság, az érdekesség, az izgalom, a játék, az aktivitás, a siker, a társas megerősítés megélésekor. A jóléthez, az „édes élethez” kötődik az érdekes, izgalmas élmények megélése és a társas kapcsolatok is. A haverok-élmény-buli nem megy túl a hedónián, bár a puszta testi létfenntartáshoz szükségesnél magasabb rendű jutalmat kínál.

A hedónia, szemben az eudaimoniával a közvetlen jutalmazáson alapul, és automatikusan kiváltódik. A gyerekeket minden érdekli, imádják az újdonságokat, folyton kalandoznának, játszanának. Ezek a természet által agyi hormonokkal támogatott, a túléléshez hozzájáruló megismerő tevékenységek a kisgyerekek számára természetes örömforrások. Nem szabadna elvenni-elvetni ezeket, és felnőtté válva szégyellni, sőt lelkiismeretfurdalást érezni, amikor valaki játszik, kalandozik, újdonságokat kutat fel. A gyerekeket azonban semmiképpen nem szabad a hatékony megismerést támogató, örömmel kísért tevékenységektől, értékektől megfosztani. Az iskolai tanulási formák nem szoríthatják háttérbe a játékot.

A dopamin támogatta örömök segítik a tanulást, támogatják a figyelmet, a problémamegoldást és a kreativitást, sőt a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezekhez szükséges a dopamin jelenléte. Tehát csupa olyasmi kapcsolódik az örömhöz, ami nem idegen egy jó iskolától. Csupán a szükséges tevékenységeket kell biztosítani, és ha minden tanórán dopamin öntözi a gyerekek agyát, a tanulás örömmé válik.

A 21. század nagy teret ad a megismerést támogató örömöknek. Az interneten való böngészés nem csupán azért jó az agynak, mert több agyi területet mozgat meg, mint az olvasás, hanem több újdonsággal és érdekességgel is szolgál. A közösségi portálokon és mindenféle online tevékenységekben soha nem tapasztalt mennyiségben ott van a társas megerősítés lehetősége is. Még ha most már gazdasági érdekek is megtelepedtek a „lájkoláson”, ez mint társas megerősítés, nagy dopamin fröccs is. Mindezt összevetve az online lét hatalmas örömforrás lett.

Örömfüggés és boldogságkeresés

A dopaminnak van egy nagyon erős asszociatív tanulást támogató hatása. Ezért az öröm bármihez hozzákötődhet, illetve köthető. Megfelelő belső irányító funkciók, impulzus kontroll megléte esetén azonban, és különösen, ha megvannak az irányt adó, hosszabb távú célok, elkerülhető az öröm- és örömforrás-függés. Amikor azonban a lelki egyensúly megdől, és/vagy hiányoznak célként, vezérfonalként szolgáló biztos értékek, óhatatlanul megjelennek a pótszerek.

A negatív érzések és a feszültség csökkentésének a legkönnyebb útja az örömforrások, az örömteli tevékenységek végzése. Az így megélt megkönnyebbülés kapcsolódik a szenvedést megszüntető elemekhez, és aki megtapasztalta az ehhez kapcsolódó örömöt, megkönnyebbülést, a szenvedést csökkentő és akár megelőző bármit újra és újra használni fogja. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy mit kínál a környezet, és mit választ az egyén.

Az alkoholisták nagy része tizenévesen talál rá az alkohol feszültségcsökkentő hatására, mert ebben a korszakban iszonyú nagy kihívásoknak kell megfelelni: a társak elfogadását megnyerni, közben a családtól eltávolodni és persze az identitás építésével bajlódni sem kis feladat. Mindez rengeteg szorongással jár. Ha ilyenkor pótszerekre talál a fiatal, akkor hosszútávra függővé válhat. A játék- és internetfüggőség is így jön létre.

A fiatalok internetfüggőségét az internet számos dopaminnövelő funkciója alapozza meg: újdonság, érdekesség, siker, társas megerősítés. Ezek mind erőfeszítés nélkül, könnyen megszerezhető örömök, és a virtuális világon kívül nehéz hasonlót kínálni.

A boldogságról szóló írásokat olvasva, az az érzésünk támad, hogy minden, ami jó, a boldogsághoz tartozik. Pedig ez nem így van. Nem lehet minden jó dolgot betenni a boldogság fogalomba, mint egy kosárba. A „szubjektív jólét” a legtöbb boldogság definíció része, de egyéntől, életkortól és kultúrától függ, hogy miben áll ez a jólét.

Amikor és ahol hiányoznak az célokként szolgáló értékek, jellemzően előtérbe kerül a hedónia. Ez a tendencia különösen erős a válságok, a nagy változásokat megelőző időszakok idején. Ez érvényes az egyéni és a társadalmi szinten is. A természetes fejlődési kríziseknek is az a fő jellemzőjük, hogy megdőlnek a korábbi célok, értékek, az újak azonban még nem alakultak ki. Ennek következtében könnyebben elérhető örömök még vonzóbbakká válnak.

A boldogságkeresésre irányultság maga is akadály, mert a boldogság elérése mint cél, üres, tartalommal, egyéni értékkel kell megtölteni. Ez pedig a nem mindig vidám eudaimónikus utat igényli.

Az emberiség axiális válságainak időszakában, így például a Római Birodalom bukásának idején a hedónia hódít. A társadalmi szintű értékválság hasonló az egyéni krízisekhez, amikor az értékek változnak, és a hosszú távú célokhoz szükséges biztos pontok nem állnak rendelkezésre. Ilyenkor rendkívüli belső erő és tudatosság kell az eudaimónikus út választásához, ami akár a boldogságról való lemondást is jelentheti.

A boldogság nem válogat

A tartós, mély boldogságot gyakran olyan tettek és attitűdök hozzák meg, amelyek nem mindig nevezhetők örömtelinek. A hedónia, a gyorsan megélhető örömök által vezet a boldogsághoz, az eudaimónia hosszabb távú befektetéseket kíván, de rendkívüli nyereségeket termel. Az emberiség nagy tettei az eudaimónia által támogatott tevékenységeken alapulnak.

Ahogyan azonban a hedónia is kötődhet bármihez, úgy az eudaimónia tartalma is bármi lehet. Legfőképpen a közösség határozza meg, hogy melyek azok az eszmék, amelyekért küzdeni érdemes. Boldogan szenvedtek és haltak meg az emberek a hazáért, a királyért, hitükért, és ugyanolyan boldogan kínoztak és öltek meg másokat ugyanezekért. A múlt idő itt annyiban helyénvaló csupán, hogy az emberiség kultúrája változott, és ma már igen nagy közösségek elutasítják az eszmék érdekében történő pusztítást, bár a fejlődés ezen a téren sem érinti a teljes emberiséget, és a fejlődés nem egyenletes, vannak visszaesések.

A sötét erők is boldogok, mert az eszme boldoggá tesz. A kegyetlen törtetés, a gyűlölet, az üldözés, a kirekesztés választható eszmének, és a boldogság alapjává lehet. Ha a pusztító attitűdök sikerhez vezetnek, társas megerősítést kapnak, elterjednek.

Jó lenne azt gondolni, hogy a jók boldogok, a rosszak boldogtalanok, de ez legfeljebb a népmesékben van így. Az eudaimónia érzése a tartalmától függetlenül egy eszme, életcél követése. Akkor is mély örömérzéshez vezethet, ha pusztító attitűdökhöz kapcsolódik, és ha nem lankad, pusztítani fog.

A világosság nem áll azonban vesztésre A mások felé irányuló nyitottság, kedvesség, jóság, segítőkészség növeli az egyén boldogságát. Ráadásul ez akkor is érvényes, ha magunk körül tapasztaljuk ezeket a megnyilvánulásokat. Az a kisgyerek, aki látja, hogy a környezetében lévő felnőttek elfogadók, kedvesek, nyitottak egymással, segítik a bajba jutottakat, tesznek másokért, sokkal boldogabb, mert az ilyen környezet biztonságot nyújt.

Az elutasító, elnyomó viselkedés, a másokat veszélyesnek, üldözendőnek tituláló közösség félelmet kelt. A gyerekek félelmükben gyakran és gyorsan magukra veszik az agresszor szerepét. Kisgyerekkorban tehát igaz lehet az a gyakori népmesei motívum, amelyben az üldözők, elnyomók, elutasítók eredetileg boldogtalan gyerekek, akik másokat is boldogtalanokká tesznek.

Nagy ára van tehát a gyűlöletnek. A kirekesztő, degradáló megjegyzések, a zaklatás, erőszak beszivárog a gyerek mindennapjaiba. A felnőttek attitűdjei egy életre beépülnek, és mivel a gyerek követi a viselkedési mintákat, lelkében félelmekkel és gyűlölettel jó eséllyel boldogtalan lesz. Hacsak nem válik életcéljává és hitévé a gyűlölet és a bántalmazás.

„A mosoly egy olyan görbe, ami mindent kiegyenesít” (Phyllis Diller)

A boldogságkeltésnek van egy kiváló eszköze: a mosoly. A mosolygáskor nem csak dopamin termelődik, hanem a teljes örömkémiánk is beindul, és mindenféle endorfin, szerotonin szabadul fel. A mosoly a legerősebb társas megerősítés. Olyan ajándék, amely agyi örömhormonokkal, vagyis örömmel jutalmazza az ajándékozót is. Érdemes sokat használni. Ráadásul a mosoly és a nevetés (aminek a mosolytól eltérő pszichológiája és neurokémiája van) rendkívül „fertőző”. Amikor mosolyt, nevetést látunk, a tükörneuronjaink azt lekövetik és az agyunk máris mosolyog, nevet.

Könnyű azonban a mosolyt elhasználni, és még könnyebb visszaélni a mosollyal. Tanítják a „keep smiling” viselkedést a porszívó ügynököktől a politikusokig mindenkinek. Még a pedagógusok is tudnak a mosoly erejéről. Nem közömbös azonban, hogy a mosoly természetes reakcióként jelenik meg, vagy túlhasznált befolyásolási eszközként, ami akár valami szörnyűség csomagolása is lehet. A szélhámosok, csalók és manipulátorok kezében fegyverré válik minden értékünk, amit a túlélés érdekében a természettől kapunk. A mentőöv az értő figyelem. Nem elég az érzéseinkre és ösztöneinkre hallgatnunk, értelemmel is reflektálnunk kell önmagunkra és a külvilág hatásaira.

A kisgyerekek örömelvéből a felnőtt valóságelvbe vezető út sok kis lépésből, sok kis célból áll. Értő figyelemmel akkor lehet haladni, ha a célok között ott van az önfejlesztés, amelyben szintén a módszeres, de kis lépések lehetnek eredményesek. Életkoronként nagyon különböző mértékben, de mindenkinek lehetősége van befolyásolni a saját életét önmaga alakításával, ha reális célokat tűz ki maga elé. Megkönnyíti az utat, ha a környezetet az önreflexió, és nem az önvédelem, az önfényezés jellemzi.

Hivatkozások

Huta, V. (2013). Pursuing eudaimonia versus hedonia: Distinctions, similarities, and relationships. In A. Waterman (Ed.), The best within us: Positive psychology perspectives on eudaimonic functioning (pp. 139–158). Washington, DC: APA Books.
Huta, V. (2013). Eudaimonia. In S. David, I. Boniwell, & A. C. Ayers (Eds.), Oxford Handbook of Happiness (pp. 201–213). Oxford, England: Oxford University Press.
Hill, P.L., Turiano, N.A (2014) Purpose in Life as a Predictor of Mortality across Adulthood. Psychological Science. Jul; 25(7): 1482–1486.
Ryan,R.M.,Deci,E.L.(2001).To be happy or to be self‐fulfilled: A review of research on hedonic and eudaimonic well‐being. In S. Fiske (Ed.), Annual Review of Psychology (Vol. 52; 141‐166). Palo Alto, CA: Annual Reviews/Inc.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek