OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. június 17.
» Hozzászólások (0)

A stanfordi színjátéktól egy párizsi kísérletig – avagy két történet azonos tanulságai

Emlékszem, néhány évvel ezelőtt belefutottam a nálunk éppen médiasztárrá avanzsált Philip Zimbardo egyik fészbukon megosztott előadásába. Nem értettem egyet azzal, amit mondott, pláne azzal az attitűddel, amit képviselt. A vita során a pro-Zimbardo érvek mindig ugyanarra futottak ki: Zimbardo egy szaktekintély, a világhírű, rengetegszer hivatkozott stanfordi börtönkísérlet megvalósítója. Így megkérdőjelezhetetlen. Tabu.

Nem szeretem a tabukat. Elkezdtem keresni az 1971-es börtönkísérletről szóló cikkeket az Interneten, ám feltűnően kevés kritikai szöveget találtam. De az a kevés (1-2) épp eléggé meggyőző volt ahhoz, hogy tovább kutassak. Így bukkantam rá a kísérlettel kapcsolatos, eredeti dokumentumokat (köztük Zimbardo géppel írt feljegyzéseit) prezentáló, hivatalos weboldalra (3). A dokumentumokat összevetettem a később megjelent cikkekkel, médiában elhangzó állításokkal. Hatalmas volt a diszkrepancia. Világossá vált, hogy egy manipulált történetről van szó.

A hivatalos verzió szerint a kísérletben egyetemistákat egy börtönné alakított helyen őrökre és rabokra osztottak. Ám a szituációnak köszönhetően elszabadult a pokol: az őr-pozícióba kerültek spontán kegyetlenkedni kezdtek, a rabok pedig fellázadtak. Konklúzió: az ember viselkedését az adott szituáció határozza meg. A szörny bennünk lakik, csak egy helyzet kell, hogy felszínre törjön. Pont.

Íme, címszavakban, mi derült ki ehhez képest a dokumentumokból. A diákok (őrök és rabok) tudták, miben vesznek részt, mire fut ki a kísérlet, ami eleve problematikus, hiszen befolyásolta viselkedésüket. A balhét az egyik őrnek ki kellett provokálnia a kísérlet sikere érdekében, mert napokon át nem történt semmi, attól tartott, hiába vesztegetik az időt. A diákoknak szerződésük volt, napi pénzt is kaptak a részvételért, ami tovább bonyolítja a helyzetet, kérdőjelezi meg a kísérlet tisztaságát, stb.

Így csak részben ért meglepetés, amikor a napokban elolvastam Ben Blum „Egy hazugság élettartama” c., a medium.com-on publikált, igen részletes cikkét Zimbardo kísérletének hazugságairól. (Erről később az index.hu-n jelent meg egy leegyszerűsített összefoglaló.) Ami mégis meglepett: a cikkből kiderült, a hazugságok jóval nagyobb kaliberűek voltak, mint azt korábban gondoltam, ráadásul a kísérletet már a kezdetektől komoly szakmai kritika, aggályok kísérték, de hiába.

Blum cikkéből kiderül például, hogy a rab szereppel felruházott Korpi összeomlása, üvöltözése az alagsori helyiségben megjátszott volt. Ezt el is ismerte, ám Zimbardo ragaszkodott hozzá, hogy Korpi ezzel a produkciójával hitelesítse a kísérletet, valós kiborulásnak beállítva azt. Korpinak később egyre kínosabbá vált a hazugság, kérte Zimbardót, hagyja ki a kísérlettel kapcsolatos média-megjelenésekből. Az „őr” Eshelman ugyancsak megjátszotta keménykedő déli akcentusát, úgy gondolta, így tudja növelni a kísérlet sikerét. David Jaffe (a kísérletben felügyelő) és Zimbardo rendszeresen korrigálták az őrök viselkedését, ha azok nem voltak elég kemények. Ellentétben tehát azzal a hivatalos állítással, hogy az őrök a helyzet miatt váltak szadistává, valójában a kísérlet sikere motiválta őket is, akárcsak a rabokat.

Zimbardo a kezdetektől törekedett médiatámogatást szerezni a projekthez, ugyanakkor személyesen próbálta megakadályozni a vele kritikus szakmai anyagok megjelenését a sajtóban. A kor eseményei pedig szintén a kezére játszottak, Zimbardo nem is hagyott ki egyetlen lehetőséget sem.

Például az atticai véres börtönlázadás miértjeire úgy tűnt, Zimbardo kísérlete adja meg a (kényelmes) választ azzal, hogy az őröket és a rabokat morálisan egy szintre emelte, egy börtönállam kölcsönös áldozatainak beállítva őket. Annak ellenére, hogy az atticai gyilkosságokat szinte kizárólag csak őrök és tisztek követték el.

Amikor 2004-ben kiderült, hogy amerikai katonák foglyokat kínoztak az iraki Abu Ghraib-i börtönben, Zimbardo újra végigturnézta a beszélgetős műsorokat, azzal érvelve, hogy a kínzásokat nem néhány „rohadt alma” (értsd: amerikai katona) idézte elő, hanem a "rossz hordó”, vagyis a szituáció maga. Elképesztő érv és védekezés.

Zimbardo tehát a Stanford-börtön-kísérletnek köszönhetően vált talán a legjelentősebb élő amerikai pszichológussá. Pszichológiai tankönyvek sora hivatkozik a stanfordi börtönkísérletre. 2014-ben, illetve 2015-ben végzett felméréseik során Richard Griggs és Jared Bartels egyaránt úgy találták, hogy szinte valamennyi bevezető pszichológia tankönyv Zimbardo narratíváját tartalmazta a kísérletről, többnyire kritikátlanul. Blum kíváncsi volt, hogy lehet, hogy a kísérlet kétes történelméről vélhetően tájékozott szakemberek így döntöttek.

Hárman azt mondták neki, hogy eredetileg elhagyták a stanfordi börtönkísérletet az első kiadásokból, mert aggályaik voltak annak tudományos legitimitása miatt. De még a pszichológus professzorok sem mentesülnek a társadalmi befolyástól: ketten a kritikusok és tanárok nyomására tették vissza a kísérletet, harmadik társuk pedig az Abu Ghraibbal kapcsolatos híradások után.

Blum idézi Francis Cullen kriminológust is: „Később nagyon megdöbbentem, mennyire képesek voltunk mi, valamennyien lemondani a tudományos kételyről”.

Blum írásában arra is keresi a választ, vajon mi az oka, hogy sem a kísérlet replikációjának hiánya, sem a kezdetektől jelen lévő tudományos kritika nem csökkentette „Zimbardo meséjének hatását a közvélemény képzeletére”.

Szerinte ennek oka talán az, hogy Zimbardo egy olyan történetet mesél el, amelyben magunk is kétségbeesetten akarunk hinni, azaz, hogy minket, mint egyéneket, valójában nem lehet felelősségre vonni, ha olykor elítélendő dolgokat is teszünk. Zimbardo víziója az emberi természetről nem csupán nyugtalanító, de mélyen felszabadító is, hiszen arról van szó, hogy tetteinket nem mi határozzuk meg, hanem az adott szituáció.

Létezhet azonban egy további magyarázat is arra, miért nem kaphattak erőre a kritikus szakmai hangok, és miért lehetett töretlen Zimbardo karrierje hosszú évtizedeken keresztül.

Amikor két évvel ezelőtt napvilágra került egy 2013-as, Bertoluccival készült interjú (5) az Utolsó tangó Párizsban (1972) erőszak-jelenetének forgatásáról, óhatatlanul eszembe jutottak a stanfordi börtönkísérlet körülményei. (A két történet időbeli közelsége ugyancsak érdekes.). Az interjú során Bertolucci elmesélte, hogy szándékosan nem közölte a színésznő Maria Schneiderrel, mi fog történni vele, mert azt akarta, hogy Schneider ne eljátssza, hanem átélje a megaláztatását. (Schneider egy 2007-es interjú szerint tényleg „úgy érezte, mintha kissé megerőszakolták volna” – pedig valódi aktusra nem kerül sor.)

Adott tehát egy kísérlet, ahol a kísérleti alanyok tudják, mire megy ki a játék, így nem is kísérlet igazán, és adott egy film, ahol a női szereplővel nem közli a rendező, mit tesznek vele azért, hogy valóban átélje a jelenetet. Nemcsak műfajok alapvető, lényegi szabályai sérültek mindkét esetben, hanem azok egyúttal súlyosan etikátlanná is váltak.

A kérdés, miért volt erre szükség?

Első pillantásra úgy tűnik, mindkét történetben valamiféle „magasabb rendű” cél - egy műalkotás létrehozása, illetve az emberi természet mélységeinek megismerése – érdekében aláztak meg embereket. Már, ha ez érv lehet az erkölcstelenségre. Csakhogy a valódi, a történet végén megbúvó cél már közel sem olyan magasztos – hiszen semmi másról nincs szó, mint a sikerről és a hírnévről. Korunk értékrendjéről, kiválasztási rendszeréről, amelynek köszönhetően érvényesülhetnek remekül a bárkin keresztülgázoló szociopatáink.

Az emberi természet mélységeiről van szó valóban – csak másképp. A kísérlet és Bertolucci filmje önmagukban a bizonyítékok erre. Azt jelzik, hová vezet, ha a média/tudományos siker, az eredmény produkálása mindennél fontosabbá, öncélúvá válik.

Tükör ez a történet a szakmai anyagok és a hírek „fogyasztói” számára is: ilyen könnyen lehet a közvéleményt manipulálni, etikátlan projekteket jól eladni, és belőle remekül megélni évtizedeken át ahelyett, hogy felelősséget vállaltak volna a történtekért.

Pedig csak annyi kellene, hogy leszokjunk a tabukról, a személyi kultuszról és merjünk a dolgok után nézni. Pláne, ha morális aggályaink támadnak – akkor egy pillanatig se hezitáljunk.

Lévai Julianna

Források
(1) http://www.bbc.com/news/world-us-canada-14564182
(2) http://www.powells.com/post/reviewaday/texts-for-torturers
(3) https://library.stanford.edu/spc/exhibitspublications/past-exhibits/stanford-prison-experiment-40-years-later
(4) https://medium.com/s/trustissues/the-lifespan-of-a-lie-d869212b1f62
(5) https://www.youtube.com/watch?v=2UOt7cOgMUw

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a szá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távoz...
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
--
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.07.17.
A német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia kiáll az MTA mellett
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.17.
Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletö...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.17.
Bódis József: Nem csorbulnak a szülői jogok a köznevelési törvény módosításával
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.07.17.
Az érettségi biztos túlbuzgósága miatt semmisítették meg a Szinyei Gimnázium tizenöt végzősének érettségijét
A helyzet abszurditását fokozza, hogy az iskolában a tizenöt említett diákon kívül is voltak olyan érettségizők, akiknek az érintettekhez hasonlóan hiányzott egy-egy természettudományos...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Túl sok lett a jó tanuló Zuglóban, ezért végül senki nem kapta meg a beígért oklevelet
Szeretnék egy érdekes/szomorú/elgondolkodtató hivatalos értesítést a figyelmükbe ajánlani, kezdte levelét egy olvasónk, akinek gyermeke egy zuglói általános iskolába jár. "A kerületben...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek