OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. június 17.
» Hozzászólások (0)

A stanfordi színjátéktól egy párizsi kísérletig – avagy két történet azonos tanulságai

Emlékszem, néhány évvel ezelőtt belefutottam a nálunk éppen médiasztárrá avanzsált Philip Zimbardo egyik fészbukon megosztott előadásába. Nem értettem egyet azzal, amit mondott, pláne azzal az attitűddel, amit képviselt. A vita során a pro-Zimbardo érvek mindig ugyanarra futottak ki: Zimbardo egy szaktekintély, a világhírű, rengetegszer hivatkozott stanfordi börtönkísérlet megvalósítója. Így megkérdőjelezhetetlen. Tabu.

Nem szeretem a tabukat. Elkezdtem keresni az 1971-es börtönkísérletről szóló cikkeket az Interneten, ám feltűnően kevés kritikai szöveget találtam. De az a kevés (1-2) épp eléggé meggyőző volt ahhoz, hogy tovább kutassak. Így bukkantam rá a kísérlettel kapcsolatos, eredeti dokumentumokat (köztük Zimbardo géppel írt feljegyzéseit) prezentáló, hivatalos weboldalra (3). A dokumentumokat összevetettem a később megjelent cikkekkel, médiában elhangzó állításokkal. Hatalmas volt a diszkrepancia. Világossá vált, hogy egy manipulált történetről van szó.

A hivatalos verzió szerint a kísérletben egyetemistákat egy börtönné alakított helyen őrökre és rabokra osztottak. Ám a szituációnak köszönhetően elszabadult a pokol: az őr-pozícióba kerültek spontán kegyetlenkedni kezdtek, a rabok pedig fellázadtak. Konklúzió: az ember viselkedését az adott szituáció határozza meg. A szörny bennünk lakik, csak egy helyzet kell, hogy felszínre törjön. Pont.

Íme, címszavakban, mi derült ki ehhez képest a dokumentumokból. A diákok (őrök és rabok) tudták, miben vesznek részt, mire fut ki a kísérlet, ami eleve problematikus, hiszen befolyásolta viselkedésüket. A balhét az egyik őrnek ki kellett provokálnia a kísérlet sikere érdekében, mert napokon át nem történt semmi, attól tartott, hiába vesztegetik az időt. A diákoknak szerződésük volt, napi pénzt is kaptak a részvételért, ami tovább bonyolítja a helyzetet, kérdőjelezi meg a kísérlet tisztaságát, stb.

Így csak részben ért meglepetés, amikor a napokban elolvastam Ben Blum „Egy hazugság élettartama” c., a medium.com-on publikált, igen részletes cikkét Zimbardo kísérletének hazugságairól. (Erről később az index.hu-n jelent meg egy leegyszerűsített összefoglaló.) Ami mégis meglepett: a cikkből kiderült, a hazugságok jóval nagyobb kaliberűek voltak, mint azt korábban gondoltam, ráadásul a kísérletet már a kezdetektől komoly szakmai kritika, aggályok kísérték, de hiába.

Blum cikkéből kiderül például, hogy a rab szereppel felruházott Korpi összeomlása, üvöltözése az alagsori helyiségben megjátszott volt. Ezt el is ismerte, ám Zimbardo ragaszkodott hozzá, hogy Korpi ezzel a produkciójával hitelesítse a kísérletet, valós kiborulásnak beállítva azt. Korpinak később egyre kínosabbá vált a hazugság, kérte Zimbardót, hagyja ki a kísérlettel kapcsolatos média-megjelenésekből. Az „őr” Eshelman ugyancsak megjátszotta keménykedő déli akcentusát, úgy gondolta, így tudja növelni a kísérlet sikerét. David Jaffe (a kísérletben felügyelő) és Zimbardo rendszeresen korrigálták az őrök viselkedését, ha azok nem voltak elég kemények. Ellentétben tehát azzal a hivatalos állítással, hogy az őrök a helyzet miatt váltak szadistává, valójában a kísérlet sikere motiválta őket is, akárcsak a rabokat.

Zimbardo a kezdetektől törekedett médiatámogatást szerezni a projekthez, ugyanakkor személyesen próbálta megakadályozni a vele kritikus szakmai anyagok megjelenését a sajtóban. A kor eseményei pedig szintén a kezére játszottak, Zimbardo nem is hagyott ki egyetlen lehetőséget sem.

Például az atticai véres börtönlázadás miértjeire úgy tűnt, Zimbardo kísérlete adja meg a (kényelmes) választ azzal, hogy az őröket és a rabokat morálisan egy szintre emelte, egy börtönállam kölcsönös áldozatainak beállítva őket. Annak ellenére, hogy az atticai gyilkosságokat szinte kizárólag csak őrök és tisztek követték el.

Amikor 2004-ben kiderült, hogy amerikai katonák foglyokat kínoztak az iraki Abu Ghraib-i börtönben, Zimbardo újra végigturnézta a beszélgetős műsorokat, azzal érvelve, hogy a kínzásokat nem néhány „rohadt alma” (értsd: amerikai katona) idézte elő, hanem a "rossz hordó”, vagyis a szituáció maga. Elképesztő érv és védekezés.

Zimbardo tehát a Stanford-börtön-kísérletnek köszönhetően vált talán a legjelentősebb élő amerikai pszichológussá. Pszichológiai tankönyvek sora hivatkozik a stanfordi börtönkísérletre. 2014-ben, illetve 2015-ben végzett felméréseik során Richard Griggs és Jared Bartels egyaránt úgy találták, hogy szinte valamennyi bevezető pszichológia tankönyv Zimbardo narratíváját tartalmazta a kísérletről, többnyire kritikátlanul. Blum kíváncsi volt, hogy lehet, hogy a kísérlet kétes történelméről vélhetően tájékozott szakemberek így döntöttek.

Hárman azt mondták neki, hogy eredetileg elhagyták a stanfordi börtönkísérletet az első kiadásokból, mert aggályaik voltak annak tudományos legitimitása miatt. De még a pszichológus professzorok sem mentesülnek a társadalmi befolyástól: ketten a kritikusok és tanárok nyomására tették vissza a kísérletet, harmadik társuk pedig az Abu Ghraibbal kapcsolatos híradások után.

Blum idézi Francis Cullen kriminológust is: „Később nagyon megdöbbentem, mennyire képesek voltunk mi, valamennyien lemondani a tudományos kételyről”.

Blum írásában arra is keresi a választ, vajon mi az oka, hogy sem a kísérlet replikációjának hiánya, sem a kezdetektől jelen lévő tudományos kritika nem csökkentette „Zimbardo meséjének hatását a közvélemény képzeletére”.

Szerinte ennek oka talán az, hogy Zimbardo egy olyan történetet mesél el, amelyben magunk is kétségbeesetten akarunk hinni, azaz, hogy minket, mint egyéneket, valójában nem lehet felelősségre vonni, ha olykor elítélendő dolgokat is teszünk. Zimbardo víziója az emberi természetről nem csupán nyugtalanító, de mélyen felszabadító is, hiszen arról van szó, hogy tetteinket nem mi határozzuk meg, hanem az adott szituáció.

Létezhet azonban egy további magyarázat is arra, miért nem kaphattak erőre a kritikus szakmai hangok, és miért lehetett töretlen Zimbardo karrierje hosszú évtizedeken keresztül.

Amikor két évvel ezelőtt napvilágra került egy 2013-as, Bertoluccival készült interjú (5) az Utolsó tangó Párizsban (1972) erőszak-jelenetének forgatásáról, óhatatlanul eszembe jutottak a stanfordi börtönkísérlet körülményei. (A két történet időbeli közelsége ugyancsak érdekes.). Az interjú során Bertolucci elmesélte, hogy szándékosan nem közölte a színésznő Maria Schneiderrel, mi fog történni vele, mert azt akarta, hogy Schneider ne eljátssza, hanem átélje a megaláztatását. (Schneider egy 2007-es interjú szerint tényleg „úgy érezte, mintha kissé megerőszakolták volna” – pedig valódi aktusra nem kerül sor.)

Adott tehát egy kísérlet, ahol a kísérleti alanyok tudják, mire megy ki a játék, így nem is kísérlet igazán, és adott egy film, ahol a női szereplővel nem közli a rendező, mit tesznek vele azért, hogy valóban átélje a jelenetet. Nemcsak műfajok alapvető, lényegi szabályai sérültek mindkét esetben, hanem azok egyúttal súlyosan etikátlanná is váltak.

A kérdés, miért volt erre szükség?

Első pillantásra úgy tűnik, mindkét történetben valamiféle „magasabb rendű” cél - egy műalkotás létrehozása, illetve az emberi természet mélységeinek megismerése – érdekében aláztak meg embereket. Már, ha ez érv lehet az erkölcstelenségre. Csakhogy a valódi, a történet végén megbúvó cél már közel sem olyan magasztos – hiszen semmi másról nincs szó, mint a sikerről és a hírnévről. Korunk értékrendjéről, kiválasztási rendszeréről, amelynek köszönhetően érvényesülhetnek remekül a bárkin keresztülgázoló szociopatáink.

Az emberi természet mélységeiről van szó valóban – csak másképp. A kísérlet és Bertolucci filmje önmagukban a bizonyítékok erre. Azt jelzik, hová vezet, ha a média/tudományos siker, az eredmény produkálása mindennél fontosabbá, öncélúvá válik.

Tükör ez a történet a szakmai anyagok és a hírek „fogyasztói” számára is: ilyen könnyen lehet a közvéleményt manipulálni, etikátlan projekteket jól eladni, és belőle remekül megélni évtizedeken át ahelyett, hogy felelősséget vállaltak volna a történtekért.

Pedig csak annyi kellene, hogy leszokjunk a tabukról, a személyi kultuszról és merjünk a dolgok után nézni. Pláne, ha morális aggályaink támadnak – akkor egy pillanatig se hezitáljunk.

Lévai Julianna

Források
(1) http://www.bbc.com/news/world-us-canada-14564182
(2) http://www.powells.com/post/reviewaday/texts-for-torturers
(3) https://library.stanford.edu/spc/exhibitspublications/past-exhibits/stanford-prison-experiment-40-years-later
(4) https://medium.com/s/trustissues/the-lifespan-of-a-lie-d869212b1f62
(5) https://www.youtube.com/watch?v=2UOt7cOgMUw

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek