OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. október 18.
» Hozzászólások (0)

Kele Fodor Ákos: A szív vége1

A könyv külső formája olyan erőteljes, hogy nem lehet elkerülni, hogy bemutatását ne azzal kezdjük. Keménytáblás a kötet, teljesen fekete, de nemcsak a keményborító fekete, hanem a lapok éle is az. Mintha valamilyen titkos üzenetet rejtő dobozt, kazettát, valamilyen tokba zárt üzenetet venne kézbe az olvasó. A lapok egy része is fekete, azokon feltűnően, erőszakosan nagyok a világító fehér betűk. A lapok más része hófehér, rajta gyönyörűen olvasható fekete betűk. Széles a margó, arányos a szövegtükör, minden jól olvasható és szép. A képek fotómontázsok, mégpedig mindegyiknek egy lidércesen titokzatos, rejtélyes, kopár és mégis lehetséges üzenetekkel teli táj adja a hátterét. Minden meséhez a táj egy más-más képkivágása tartozik, amelyben megjelenik egy még titokzatosabb figura: zömmel ember, néhol állat, vagy ember és állat együtt, másutt meg fa, tűz, villám és szivárvány. Az egyes alakok nem is evilágiak, hanem valami idegen és ősi világból lépnek ki, szemből látjuk őket, és miközben látszik, hogy szándékosan vannak odahelyezve a hátterüket alkotó tájba, mégis ugyanazt az ősi és kegyetlen légkört érezzük körülöttük, mint a háttérképben. A teljes képet a védőborító belső oldalán láthatjuk. Ez a panorámakép még inkább felerősíti a kép vagy képek szürrealitását, ugyanis az egyes alakoknak láthatóan egymáshoz semmi közük nincsen, ugyanakkor mégis egységes a hangulatuk és egy egységes világot jelenítenek meg. Mintha minden szereplő előlépne valahonnan az erdők sűrűjéből, a hegyek magaslataiból, a völgyek barlangjaiból, a folyók vízmosta partjairól. A könyvben az egyes mesék címéhez egy-egy ilyen figura tartozik, de az elválasztó oldalakon, a részcímek oldalain különböző képkivágásokban a hátteret alkotó táj elemei, egyes részletei jelennek meg. Ezáltal pedig a táj nem egyszerűen a háttér funkcióját kapja, hanem a kötet legerősebb elemévé válik: a könyv elején belelépünk ebbe a hegyi világba, és amíg egészen alaposan körbe nem pásztázzuk az egészet, addig nem lépünk ki belőle. Balról jobbra olvassuk a képet és a tájat, szinte a semmiből, a repedezett talaj fölött ülő ködtől indulunk, és a légben, a semmiben, néhány távoli felhőfoszlány képével hagyjuk el. A könyv vizuális összhatásában nagy szerepet játszik még a kötés is: vastag, jól látszó, de éppen hogy csak előbukkanó vörös fonállal vannak összefűzve az ívek, szóval a fekete és a fehér mellett a vörös jelenik meg még önállóan: a vér színe, a képen a halott farkaskutya szívéből a hegyek sűrűje felé kanyarodó vörös vonal színe, az emberi testben vért szállító erek színe. Sok mesét felidéznek, a szívből életet szívó túlvilági erők jelenlétét, a lüktető életet, a kivérzés okozta halált.

A képmontázs középponti alakja a leginkább ismerős figura, egy cigánylány, félig kibontott inggel, félig kilátszó mellekkel, a kezében egy kétfejű madárral: jósmadárral, halálmadárral. Ezt a képet nem a képolvasás logikája szerinti helyén kapjuk meg, hanem az első, önmagában álló meséhez, A rosszak születése címűhöz kapcsolva. Tartalma és funkciója szerint ez a mese teremti meg azt a világot, amelyben az összes többi játszódik, és története szerint a legtávolabbi múltba vezet vissza. Nem is mese ez, hanem egy mitológia felépítésének alaptörténete: az öt alapelem megteremtése (a Nap, a Hold, a Szél, a Köd és a Tűz királya), az ég és a föld szétválasztása, a rossz és a jó létrehozása (a rosszak hegye és a szerencsehegyek), a szépség és a rútság létrejötte (a szépséges Ana és a démoni Locholicsók), a valaha volt istennemzetségek harcának leírása.

A könyv ezzel a történettel igyekszik megteremteni azt a mitológiai rendszert, amiben az egyes történetek játszódnak, és ami egy egységes cigány mitológia kiindulópontja lehet. Az utószóban Ovidiusra és a Grimm testvérekre hivatkozik Kele Fodor Ákos, mint olyan szerzőkre, akik egy nagyon heterogén anyagból igyekeztek egy egységes világot rekonstruálni. De folytathatnánk a sort a finn énekes hagyományt összegyűjtő és egységbe foglaló Lönnrottal, vagy a nemzeti mitológiát teremteni akaró Arany Jánossal. Legalább három szempontból történt meg váltás minden idézett esetben a művek megalkotása során. Egyrészt mediális váltás történik azzal, hogy egy alapvetően szóbeli hagyományt írásos formába tett át a szerző. Ez igaz még akkor is, ha legtöbbször olyan orális hagyomány volt a kiindulópont, amit írásban már lejegyeztek. Másrészt megváltozik a történetek és szereplők stabilitása: amíg nem születik meg az összefoglaló írott mű, addig minden változhat benne, amikor leírják és egységes történetté formálják, attól kezdve ahhoz az egységes szerkezethez kell már viszonyulni, ahhoz kell visszanyúlni. Ovidius után bizonyos mítoszok már csak az Átváltozások ismeretében mondhatók el, Lönnrot után a finn népi szövegek már csak mint a Kalevala előzményei vagy a Kalevalában szereplő történetek variánsai jelenhetnek meg. Harmadrészt ez váltást jelent a személyesség és személytelenség dimenziójában: minden orális mű személytelen abban az értelemben, hogy előadóik, továbbmesélőik, kitalálóik mindig úgy adják át a történeteket, mintha azt elődeiktől hallották volna, és maguk csak újabb elmesélői lennének neki. Ezzel szemben A szív vége Kele Fodor Ákos alkotása, ahogy a Buda halála Aranyé vagy a Gyermek- és családi mesék a Grimm fivéreké.

Egy nép nemzetté alakulásában nagyon komoly szellemi teljesítmények játszanak kulcsszerepet. Ezért nagyon fontos, hogy a magyarországi cigányság az előző években megteremtette a maga cigány nyelvtanát és szótárát, megszületett a cigány nyelvű Biblia, van olyan ének, amelyet himnuszként szokás énekelni, most pedig ez a könyv komoly kísérlet arra, hogy egy ősi mítoszvilágot egységes keretbe foglaljanak. Arra persze kortársként nem lehet választ adni, hogy például a felsorolt szövegeknek mi lesz a sorsuk, például hogy tényleg lesz-e cigány himnusz, elterjed-e cigány zászló és címer, és így tovább. De bizonyos, hogy a nemzetközi és magyar cigányság szellemi emancipációjában minden ilyen eseménynek és gesztusnak nagy szerepe lehet.

Mostanáig vizuális termékként, majd pedig a cigányság nemzetté válásának szellemi folyamatában lehetséges szerepe szerint beszéltünk a könyvről. Ideje, hogy úgy is ránézzünk, mint irodalmi alkotásra. A szöveg arra törekszik, hogy egyszerre legyen irodalmi mű, objektív, leírt történetek sorozata, és mégis megőrizzen valamit az élőbeszéd hagyományából. A mesekezdésekben és lezárásokban majdnem mindig jelen van a mesemondás helyzete, van mesélő és van hallgatósága. Ez a hallgatóság minden esetben a „mi, cigányok” közössége, így a megszólítás által a cigányok nemcsak a mese hősei, szereplői lesznek, hanem ők alkotják egyúttal azt a szellemi közeget és egységet, amiben ezek a történetek élnek, megszülettek és továbbadódnak. Ez főleg azért fontos, mert – ismételten hangsúlyozni szeretném – ez a könyv alapvetően egy mitológia megteremtésére irányul, a mítosz pedig csak az azt létrehozó és éltető közösség által és közösségben létezik.

Az a világ, ami a történetekből elénk tárul, egy egészen archaikus gondolkodásmódra épülő világ. Nagyon erősen testi, mintha minden érzés és élmény az ember testi érzetein keresztül, azokban nyerne kifejezést. A szív vérét szívják, az agyat kiloccsantják, a testet hideglelés rázza, a bőrt fekélyek és ótvar lepi el, a terhesség, a menstruáció, a közösülés, a gyermek elhalása egyaránt sokszor megjelenik az egyes történetekben. Emberek, démonok, tündérek, félig emberi, félig állati lények, boszorkányok, jósok és gyógyítók lakják ezt a világot. Varázslatok, átkok és babonák által befolyásolják egymást emberek és démonok, szőrszálakkal idézik meg egymást, rontást küldenek, belefészkelik magukat a másik testébe, vérébe. Levágott fejek, eltemetett testek, rontások és köpéssel küldött nyavalyák hosszú sorát olvassuk, néha az volt az érzésem, hogy őrület ez az egész, az indulatoknak és félelmeknek valamiféle tombolása, boszorkányéj – csak nem egyetlen éjszakában, hanem a világ egész történetében. Egy olyan archaikus réteget szólaltat meg, amelyben mítosz, babona, rítus irányítja az emberek életét, amelyben a cigányok, mint régen a görögök, benne élnek, ami azt jelenti, hogy hisznek benne, de nemcsak hisznek benne, hanem úgy élnek, azt gondolják a dolgokról, azokat a lényeket és folyamatokat látják az események, a világ és a saját életük történései mögött, azok okaként, lényegeként, magyarázataként. Hogy a jelen idő használata helyes-e, az nagy kérdés, vagyis hogy mennyiben élő ma is még ez a világ, de vélhetően egyetlen szóval nem tudunk rá válaszolni. Valószínűleg van, ahol élő még, van, ami élő még belőle, van, ami teljesen feledésbe merült, és bizonyára van olyan is, aminek az emléke csak egy szólásban vagy egy hiedelemben maradt fenn.

Az egyes történetek nagyon széttartóak. A mese kanyarodik erre-arra, valami lezárul, de azonnal valami más veszi kezdetét, a geometrikus felépítés, az átlátható szerkezet csak néhányat jellemez. Mintha a meseszövés logikája, a cselekmény indázása, újrakezdődése, a hangsúlyok átkerülése ugyanannak a bonyolult, racionálisan átláthatatlan, gomolygó világnak a kifejeződése volna. Szinte minden túlzó: az álmokban megjelenő rontások, a bosszú brutalitása, a fájdalom testet és lelket gyötrő mivolta, a harag, a düh, az indulat, a csalás, a csábítás.

A könyv igazi mesekönyv, de igazán csak felnőtteknek szól. Nem is azért, mert vannak benne csúnya szavak, káromkodások, nemi szervek, szeretkezések és gyermek elhajtó bűbájok. Annál sokkal mélyebb rétegeket szólaltat meg, s ha tetszik, sokkal brutálisabban felnőtteknek való könyv ez. Vélhetően szándékosan nélkülöz minden iróniát és kikacsintást: nem akar humoros lenni, nem akar az olvasóval összenevetni, olyan komolyan veszi tárgyát, a cigány néphit és mítoszkincs ősi rétegének rekonstruálását, hogy az rendkívül méltánylandóvá teszi a kötetet, és nemcsak célkitűzését, hanem komolyságát és a megvalósítás színvonalát is.

Két látszólag apró, mégis nagyon zavaró elemet hadd emeljek ki mégis: az alcímben szereplő Cigány Újmesék kifejezés mindenképpen félrevezető. Az újmesék kifejezés egyszerűen nem igaz: ősi meséket és ősi hiedelmeket olvasunk újramondva, azzal a szándékkal, hogy a könyv újrateremtse ezt az elsüllyedt világot. A két szókezdő nagybetű használata pedig hiba, zavart okoz, értelmezhetetlen. Ugyancsak zavart okoz, hogy a könyvben a címek után pont van, ami első szinten helyesírási hiba, másik szinten állításokká alakítja a nem állításként megfogalmazott és állításként nem értelmezhető címeket. Kár ezekért, mert a gyönyörű és feltűnő tipográfia még ki is emeli őket.

Ha könyvkiadásban lehet szó összművészeti alkotásról, akkor e könyv annak tekinthető: igyekszik szóbeliséget és írásbeliséget, mítoszt és mesét, történetet és hiedelmet egyesíteni; az igényes szöveghez gyönyörű képi világ társul, amely szintén ilyen összművészeti alkotás: az archaikus alakok egy digitális fotómontázsban nyernek új életet, s mindezt a szimbolikusan értelmezhető vörös fonál tartja össze egy különleges igényességgel megtervezett és kivitelezett könyvben.

Fenyő D. György

1Tea Kiadó, Bp. 2018. Illusztrálta Bán Sarolta, a könyvet tervezte Zádor György. Készült a Pauker-Holding nyomdájában.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.03.26.
Árva gyerekeket tanító kenyai tanár a világ legjobb pedagógusa
Peter Tabichi természettudományokat oktat középiskolásoknak egy félsivatagos vidéken fekvő falu állami iskolájában, amelynek mindössze egy számítógépe van, és ahol az internet is nehezen...
(Forrás: Nők Lapja Café)
--
2019.03.24.
Szociális farmon adnak munkát az autista fiataloknak
Miskolcon sikeresen működik egy szociális farm, ahol fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereket vonnak be a gazdálkodásba, a megtermelt árut pedig értékesíteni is tudják. Az egyedi...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.03.24.
Tessenek forradalmat csinálni!
Magas a lemorzsolódás a középiskolában, az érettségizettek országos aránya alacsony. A szocioökonómiai háttérrel nem tud megbirkózni az oktatás. A PISA-eredmények sokkolóak, nem siker...
(Forrás: Tízperc Iskolablog)
--
2019.03.24.
Több szintet lezártak a pécsi iskolában, ahol Áder felavatott pár vízautomatát
„Már reggel 7-től az iskola körül több rendőr autó állt, le voltak zárva az utak a suli körül. Az iskola folyosói is tele voltak biztonsági emberekkel. Nem lehetett a folyosókon »csak...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.03.24.
A Taigetosz törvény rossz – és akkor mi van?
Magyarán, bár az Alkotmánybíróság különböző okokra hivatkozva az LMP beadványát ugyan elutasította, de maga is beismerte, hogy az állam felelőtlenül (sőt mi több, alkotmányellenesen...
(Forrás: mérce)
--
2019.03.24.
Menet a tudományért: piros lapot adtak Palkovicsnak
Sem egységről, sem függetlenségről nincs szó az MTA tervezett átalakítása ügyében – hangsúlyozta Orosz Ferenc az ITM épülete előtt. Az akadémikus elmondta, nem fogadják el a miniszt...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.03.24.
Állásfoglalás a szakképzés tervezett átalakításáról
A szak- és felnőttképzés átalakításának Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiája ezúttal a korábbiaknál szélesebb kör, a Szakképzési Innovációs Tanács bevonásával készült. A strat...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.03.22.
Tárgyalni fog a kártalanításról a kormány a tankönyvesekkel
Kártérítést kell fizetnie a kormánynak azoknak a tankönyvterjesztő cégeknek, amelyeket az uniós bíróság ítélete szerint megkárosított. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden joger...
(Forrás: Infostart)
--
2019.03.22.
Partizánakcióznak a magán-tankönyvkiadók
Április 1-jén lesz nyilvános a 2019-20-as hivatalos tankönyvjegyzék, amit az Oktatási Hivatal ad ki, az állami tankönyvterjesztő Kello elektronikus felületén lehet belőlük rendelni. Az id...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek