OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. október 18.
» Hozzászólások (0)

Kele Fodor Ákos: A szív vége1

A könyv külső formája olyan erőteljes, hogy nem lehet elkerülni, hogy bemutatását ne azzal kezdjük. Keménytáblás a kötet, teljesen fekete, de nemcsak a keményborító fekete, hanem a lapok éle is az. Mintha valamilyen titkos üzenetet rejtő dobozt, kazettát, valamilyen tokba zárt üzenetet venne kézbe az olvasó. A lapok egy része is fekete, azokon feltűnően, erőszakosan nagyok a világító fehér betűk. A lapok más része hófehér, rajta gyönyörűen olvasható fekete betűk. Széles a margó, arányos a szövegtükör, minden jól olvasható és szép. A képek fotómontázsok, mégpedig mindegyiknek egy lidércesen titokzatos, rejtélyes, kopár és mégis lehetséges üzenetekkel teli táj adja a hátterét. Minden meséhez a táj egy más-más képkivágása tartozik, amelyben megjelenik egy még titokzatosabb figura: zömmel ember, néhol állat, vagy ember és állat együtt, másutt meg fa, tűz, villám és szivárvány. Az egyes alakok nem is evilágiak, hanem valami idegen és ősi világból lépnek ki, szemből látjuk őket, és miközben látszik, hogy szándékosan vannak odahelyezve a hátterüket alkotó tájba, mégis ugyanazt az ősi és kegyetlen légkört érezzük körülöttük, mint a háttérképben. A teljes képet a védőborító belső oldalán láthatjuk. Ez a panorámakép még inkább felerősíti a kép vagy képek szürrealitását, ugyanis az egyes alakoknak láthatóan egymáshoz semmi közük nincsen, ugyanakkor mégis egységes a hangulatuk és egy egységes világot jelenítenek meg. Mintha minden szereplő előlépne valahonnan az erdők sűrűjéből, a hegyek magaslataiból, a völgyek barlangjaiból, a folyók vízmosta partjairól. A könyvben az egyes mesék címéhez egy-egy ilyen figura tartozik, de az elválasztó oldalakon, a részcímek oldalain különböző képkivágásokban a hátteret alkotó táj elemei, egyes részletei jelennek meg. Ezáltal pedig a táj nem egyszerűen a háttér funkcióját kapja, hanem a kötet legerősebb elemévé válik: a könyv elején belelépünk ebbe a hegyi világba, és amíg egészen alaposan körbe nem pásztázzuk az egészet, addig nem lépünk ki belőle. Balról jobbra olvassuk a képet és a tájat, szinte a semmiből, a repedezett talaj fölött ülő ködtől indulunk, és a légben, a semmiben, néhány távoli felhőfoszlány képével hagyjuk el. A könyv vizuális összhatásában nagy szerepet játszik még a kötés is: vastag, jól látszó, de éppen hogy csak előbukkanó vörös fonállal vannak összefűzve az ívek, szóval a fekete és a fehér mellett a vörös jelenik meg még önállóan: a vér színe, a képen a halott farkaskutya szívéből a hegyek sűrűje felé kanyarodó vörös vonal színe, az emberi testben vért szállító erek színe. Sok mesét felidéznek, a szívből életet szívó túlvilági erők jelenlétét, a lüktető életet, a kivérzés okozta halált.

A képmontázs középponti alakja a leginkább ismerős figura, egy cigánylány, félig kibontott inggel, félig kilátszó mellekkel, a kezében egy kétfejű madárral: jósmadárral, halálmadárral. Ezt a képet nem a képolvasás logikája szerinti helyén kapjuk meg, hanem az első, önmagában álló meséhez, A rosszak születése címűhöz kapcsolva. Tartalma és funkciója szerint ez a mese teremti meg azt a világot, amelyben az összes többi játszódik, és története szerint a legtávolabbi múltba vezet vissza. Nem is mese ez, hanem egy mitológia felépítésének alaptörténete: az öt alapelem megteremtése (a Nap, a Hold, a Szél, a Köd és a Tűz királya), az ég és a föld szétválasztása, a rossz és a jó létrehozása (a rosszak hegye és a szerencsehegyek), a szépség és a rútság létrejötte (a szépséges Ana és a démoni Locholicsók), a valaha volt istennemzetségek harcának leírása.

A könyv ezzel a történettel igyekszik megteremteni azt a mitológiai rendszert, amiben az egyes történetek játszódnak, és ami egy egységes cigány mitológia kiindulópontja lehet. Az utószóban Ovidiusra és a Grimm testvérekre hivatkozik Kele Fodor Ákos, mint olyan szerzőkre, akik egy nagyon heterogén anyagból igyekeztek egy egységes világot rekonstruálni. De folytathatnánk a sort a finn énekes hagyományt összegyűjtő és egységbe foglaló Lönnrottal, vagy a nemzeti mitológiát teremteni akaró Arany Jánossal. Legalább három szempontból történt meg váltás minden idézett esetben a művek megalkotása során. Egyrészt mediális váltás történik azzal, hogy egy alapvetően szóbeli hagyományt írásos formába tett át a szerző. Ez igaz még akkor is, ha legtöbbször olyan orális hagyomány volt a kiindulópont, amit írásban már lejegyeztek. Másrészt megváltozik a történetek és szereplők stabilitása: amíg nem születik meg az összefoglaló írott mű, addig minden változhat benne, amikor leírják és egységes történetté formálják, attól kezdve ahhoz az egységes szerkezethez kell már viszonyulni, ahhoz kell visszanyúlni. Ovidius után bizonyos mítoszok már csak az Átváltozások ismeretében mondhatók el, Lönnrot után a finn népi szövegek már csak mint a Kalevala előzményei vagy a Kalevalában szereplő történetek variánsai jelenhetnek meg. Harmadrészt ez váltást jelent a személyesség és személytelenség dimenziójában: minden orális mű személytelen abban az értelemben, hogy előadóik, továbbmesélőik, kitalálóik mindig úgy adják át a történeteket, mintha azt elődeiktől hallották volna, és maguk csak újabb elmesélői lennének neki. Ezzel szemben A szív vége Kele Fodor Ákos alkotása, ahogy a Buda halála Aranyé vagy a Gyermek- és családi mesék a Grimm fivéreké.

Egy nép nemzetté alakulásában nagyon komoly szellemi teljesítmények játszanak kulcsszerepet. Ezért nagyon fontos, hogy a magyarországi cigányság az előző években megteremtette a maga cigány nyelvtanát és szótárát, megszületett a cigány nyelvű Biblia, van olyan ének, amelyet himnuszként szokás énekelni, most pedig ez a könyv komoly kísérlet arra, hogy egy ősi mítoszvilágot egységes keretbe foglaljanak. Arra persze kortársként nem lehet választ adni, hogy például a felsorolt szövegeknek mi lesz a sorsuk, például hogy tényleg lesz-e cigány himnusz, elterjed-e cigány zászló és címer, és így tovább. De bizonyos, hogy a nemzetközi és magyar cigányság szellemi emancipációjában minden ilyen eseménynek és gesztusnak nagy szerepe lehet.

Mostanáig vizuális termékként, majd pedig a cigányság nemzetté válásának szellemi folyamatában lehetséges szerepe szerint beszéltünk a könyvről. Ideje, hogy úgy is ránézzünk, mint irodalmi alkotásra. A szöveg arra törekszik, hogy egyszerre legyen irodalmi mű, objektív, leírt történetek sorozata, és mégis megőrizzen valamit az élőbeszéd hagyományából. A mesekezdésekben és lezárásokban majdnem mindig jelen van a mesemondás helyzete, van mesélő és van hallgatósága. Ez a hallgatóság minden esetben a „mi, cigányok” közössége, így a megszólítás által a cigányok nemcsak a mese hősei, szereplői lesznek, hanem ők alkotják egyúttal azt a szellemi közeget és egységet, amiben ezek a történetek élnek, megszülettek és továbbadódnak. Ez főleg azért fontos, mert – ismételten hangsúlyozni szeretném – ez a könyv alapvetően egy mitológia megteremtésére irányul, a mítosz pedig csak az azt létrehozó és éltető közösség által és közösségben létezik.

Az a világ, ami a történetekből elénk tárul, egy egészen archaikus gondolkodásmódra épülő világ. Nagyon erősen testi, mintha minden érzés és élmény az ember testi érzetein keresztül, azokban nyerne kifejezést. A szív vérét szívják, az agyat kiloccsantják, a testet hideglelés rázza, a bőrt fekélyek és ótvar lepi el, a terhesség, a menstruáció, a közösülés, a gyermek elhalása egyaránt sokszor megjelenik az egyes történetekben. Emberek, démonok, tündérek, félig emberi, félig állati lények, boszorkányok, jósok és gyógyítók lakják ezt a világot. Varázslatok, átkok és babonák által befolyásolják egymást emberek és démonok, szőrszálakkal idézik meg egymást, rontást küldenek, belefészkelik magukat a másik testébe, vérébe. Levágott fejek, eltemetett testek, rontások és köpéssel küldött nyavalyák hosszú sorát olvassuk, néha az volt az érzésem, hogy őrület ez az egész, az indulatoknak és félelmeknek valamiféle tombolása, boszorkányéj – csak nem egyetlen éjszakában, hanem a világ egész történetében. Egy olyan archaikus réteget szólaltat meg, amelyben mítosz, babona, rítus irányítja az emberek életét, amelyben a cigányok, mint régen a görögök, benne élnek, ami azt jelenti, hogy hisznek benne, de nemcsak hisznek benne, hanem úgy élnek, azt gondolják a dolgokról, azokat a lényeket és folyamatokat látják az események, a világ és a saját életük történései mögött, azok okaként, lényegeként, magyarázataként. Hogy a jelen idő használata helyes-e, az nagy kérdés, vagyis hogy mennyiben élő ma is még ez a világ, de vélhetően egyetlen szóval nem tudunk rá válaszolni. Valószínűleg van, ahol élő még, van, ami élő még belőle, van, ami teljesen feledésbe merült, és bizonyára van olyan is, aminek az emléke csak egy szólásban vagy egy hiedelemben maradt fenn.

Az egyes történetek nagyon széttartóak. A mese kanyarodik erre-arra, valami lezárul, de azonnal valami más veszi kezdetét, a geometrikus felépítés, az átlátható szerkezet csak néhányat jellemez. Mintha a meseszövés logikája, a cselekmény indázása, újrakezdődése, a hangsúlyok átkerülése ugyanannak a bonyolult, racionálisan átláthatatlan, gomolygó világnak a kifejeződése volna. Szinte minden túlzó: az álmokban megjelenő rontások, a bosszú brutalitása, a fájdalom testet és lelket gyötrő mivolta, a harag, a düh, az indulat, a csalás, a csábítás.

A könyv igazi mesekönyv, de igazán csak felnőtteknek szól. Nem is azért, mert vannak benne csúnya szavak, káromkodások, nemi szervek, szeretkezések és gyermek elhajtó bűbájok. Annál sokkal mélyebb rétegeket szólaltat meg, s ha tetszik, sokkal brutálisabban felnőtteknek való könyv ez. Vélhetően szándékosan nélkülöz minden iróniát és kikacsintást: nem akar humoros lenni, nem akar az olvasóval összenevetni, olyan komolyan veszi tárgyát, a cigány néphit és mítoszkincs ősi rétegének rekonstruálását, hogy az rendkívül méltánylandóvá teszi a kötetet, és nemcsak célkitűzését, hanem komolyságát és a megvalósítás színvonalát is.

Két látszólag apró, mégis nagyon zavaró elemet hadd emeljek ki mégis: az alcímben szereplő Cigány Újmesék kifejezés mindenképpen félrevezető. Az újmesék kifejezés egyszerűen nem igaz: ősi meséket és ősi hiedelmeket olvasunk újramondva, azzal a szándékkal, hogy a könyv újrateremtse ezt az elsüllyedt világot. A két szókezdő nagybetű használata pedig hiba, zavart okoz, értelmezhetetlen. Ugyancsak zavart okoz, hogy a könyvben a címek után pont van, ami első szinten helyesírási hiba, másik szinten állításokká alakítja a nem állításként megfogalmazott és állításként nem értelmezhető címeket. Kár ezekért, mert a gyönyörű és feltűnő tipográfia még ki is emeli őket.

Ha könyvkiadásban lehet szó összművészeti alkotásról, akkor e könyv annak tekinthető: igyekszik szóbeliséget és írásbeliséget, mítoszt és mesét, történetet és hiedelmet egyesíteni; az igényes szöveghez gyönyörű képi világ társul, amely szintén ilyen összművészeti alkotás: az archaikus alakok egy digitális fotómontázsban nyernek új életet, s mindezt a szimbolikusan értelmezhető vörös fonál tartja össze egy különleges igényességgel megtervezett és kivitelezett könyvben.

Fenyő D. György

1Tea Kiadó, Bp. 2018. Illusztrálta Bán Sarolta, a könyvet tervezte Zádor György. Készült a Pauker-Holding nyomdájában.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek