OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. október 18.
» Hozzászólások (0)

Kele Fodor Ákos: A szív vége1

A könyv külső formája olyan erőteljes, hogy nem lehet elkerülni, hogy bemutatását ne azzal kezdjük. Keménytáblás a kötet, teljesen fekete, de nemcsak a keményborító fekete, hanem a lapok éle is az. Mintha valamilyen titkos üzenetet rejtő dobozt, kazettát, valamilyen tokba zárt üzenetet venne kézbe az olvasó. A lapok egy része is fekete, azokon feltűnően, erőszakosan nagyok a világító fehér betűk. A lapok más része hófehér, rajta gyönyörűen olvasható fekete betűk. Széles a margó, arányos a szövegtükör, minden jól olvasható és szép. A képek fotómontázsok, mégpedig mindegyiknek egy lidércesen titokzatos, rejtélyes, kopár és mégis lehetséges üzenetekkel teli táj adja a hátterét. Minden meséhez a táj egy más-más képkivágása tartozik, amelyben megjelenik egy még titokzatosabb figura: zömmel ember, néhol állat, vagy ember és állat együtt, másutt meg fa, tűz, villám és szivárvány. Az egyes alakok nem is evilágiak, hanem valami idegen és ősi világból lépnek ki, szemből látjuk őket, és miközben látszik, hogy szándékosan vannak odahelyezve a hátterüket alkotó tájba, mégis ugyanazt az ősi és kegyetlen légkört érezzük körülöttük, mint a háttérképben. A teljes képet a védőborító belső oldalán láthatjuk. Ez a panorámakép még inkább felerősíti a kép vagy képek szürrealitását, ugyanis az egyes alakoknak láthatóan egymáshoz semmi közük nincsen, ugyanakkor mégis egységes a hangulatuk és egy egységes világot jelenítenek meg. Mintha minden szereplő előlépne valahonnan az erdők sűrűjéből, a hegyek magaslataiból, a völgyek barlangjaiból, a folyók vízmosta partjairól. A könyvben az egyes mesék címéhez egy-egy ilyen figura tartozik, de az elválasztó oldalakon, a részcímek oldalain különböző képkivágásokban a hátteret alkotó táj elemei, egyes részletei jelennek meg. Ezáltal pedig a táj nem egyszerűen a háttér funkcióját kapja, hanem a kötet legerősebb elemévé válik: a könyv elején belelépünk ebbe a hegyi világba, és amíg egészen alaposan körbe nem pásztázzuk az egészet, addig nem lépünk ki belőle. Balról jobbra olvassuk a képet és a tájat, szinte a semmiből, a repedezett talaj fölött ülő ködtől indulunk, és a légben, a semmiben, néhány távoli felhőfoszlány képével hagyjuk el. A könyv vizuális összhatásában nagy szerepet játszik még a kötés is: vastag, jól látszó, de éppen hogy csak előbukkanó vörös fonállal vannak összefűzve az ívek, szóval a fekete és a fehér mellett a vörös jelenik meg még önállóan: a vér színe, a képen a halott farkaskutya szívéből a hegyek sűrűje felé kanyarodó vörös vonal színe, az emberi testben vért szállító erek színe. Sok mesét felidéznek, a szívből életet szívó túlvilági erők jelenlétét, a lüktető életet, a kivérzés okozta halált.

A képmontázs középponti alakja a leginkább ismerős figura, egy cigánylány, félig kibontott inggel, félig kilátszó mellekkel, a kezében egy kétfejű madárral: jósmadárral, halálmadárral. Ezt a képet nem a képolvasás logikája szerinti helyén kapjuk meg, hanem az első, önmagában álló meséhez, A rosszak születése címűhöz kapcsolva. Tartalma és funkciója szerint ez a mese teremti meg azt a világot, amelyben az összes többi játszódik, és története szerint a legtávolabbi múltba vezet vissza. Nem is mese ez, hanem egy mitológia felépítésének alaptörténete: az öt alapelem megteremtése (a Nap, a Hold, a Szél, a Köd és a Tűz királya), az ég és a föld szétválasztása, a rossz és a jó létrehozása (a rosszak hegye és a szerencsehegyek), a szépség és a rútság létrejötte (a szépséges Ana és a démoni Locholicsók), a valaha volt istennemzetségek harcának leírása.

A könyv ezzel a történettel igyekszik megteremteni azt a mitológiai rendszert, amiben az egyes történetek játszódnak, és ami egy egységes cigány mitológia kiindulópontja lehet. Az utószóban Ovidiusra és a Grimm testvérekre hivatkozik Kele Fodor Ákos, mint olyan szerzőkre, akik egy nagyon heterogén anyagból igyekeztek egy egységes világot rekonstruálni. De folytathatnánk a sort a finn énekes hagyományt összegyűjtő és egységbe foglaló Lönnrottal, vagy a nemzeti mitológiát teremteni akaró Arany Jánossal. Legalább három szempontból történt meg váltás minden idézett esetben a művek megalkotása során. Egyrészt mediális váltás történik azzal, hogy egy alapvetően szóbeli hagyományt írásos formába tett át a szerző. Ez igaz még akkor is, ha legtöbbször olyan orális hagyomány volt a kiindulópont, amit írásban már lejegyeztek. Másrészt megváltozik a történetek és szereplők stabilitása: amíg nem születik meg az összefoglaló írott mű, addig minden változhat benne, amikor leírják és egységes történetté formálják, attól kezdve ahhoz az egységes szerkezethez kell már viszonyulni, ahhoz kell visszanyúlni. Ovidius után bizonyos mítoszok már csak az Átváltozások ismeretében mondhatók el, Lönnrot után a finn népi szövegek már csak mint a Kalevala előzményei vagy a Kalevalában szereplő történetek variánsai jelenhetnek meg. Harmadrészt ez váltást jelent a személyesség és személytelenség dimenziójában: minden orális mű személytelen abban az értelemben, hogy előadóik, továbbmesélőik, kitalálóik mindig úgy adják át a történeteket, mintha azt elődeiktől hallották volna, és maguk csak újabb elmesélői lennének neki. Ezzel szemben A szív vége Kele Fodor Ákos alkotása, ahogy a Buda halála Aranyé vagy a Gyermek- és családi mesék a Grimm fivéreké.

Egy nép nemzetté alakulásában nagyon komoly szellemi teljesítmények játszanak kulcsszerepet. Ezért nagyon fontos, hogy a magyarországi cigányság az előző években megteremtette a maga cigány nyelvtanát és szótárát, megszületett a cigány nyelvű Biblia, van olyan ének, amelyet himnuszként szokás énekelni, most pedig ez a könyv komoly kísérlet arra, hogy egy ősi mítoszvilágot egységes keretbe foglaljanak. Arra persze kortársként nem lehet választ adni, hogy például a felsorolt szövegeknek mi lesz a sorsuk, például hogy tényleg lesz-e cigány himnusz, elterjed-e cigány zászló és címer, és így tovább. De bizonyos, hogy a nemzetközi és magyar cigányság szellemi emancipációjában minden ilyen eseménynek és gesztusnak nagy szerepe lehet.

Mostanáig vizuális termékként, majd pedig a cigányság nemzetté válásának szellemi folyamatában lehetséges szerepe szerint beszéltünk a könyvről. Ideje, hogy úgy is ránézzünk, mint irodalmi alkotásra. A szöveg arra törekszik, hogy egyszerre legyen irodalmi mű, objektív, leírt történetek sorozata, és mégis megőrizzen valamit az élőbeszéd hagyományából. A mesekezdésekben és lezárásokban majdnem mindig jelen van a mesemondás helyzete, van mesélő és van hallgatósága. Ez a hallgatóság minden esetben a „mi, cigányok” közössége, így a megszólítás által a cigányok nemcsak a mese hősei, szereplői lesznek, hanem ők alkotják egyúttal azt a szellemi közeget és egységet, amiben ezek a történetek élnek, megszülettek és továbbadódnak. Ez főleg azért fontos, mert – ismételten hangsúlyozni szeretném – ez a könyv alapvetően egy mitológia megteremtésére irányul, a mítosz pedig csak az azt létrehozó és éltető közösség által és közösségben létezik.

Az a világ, ami a történetekből elénk tárul, egy egészen archaikus gondolkodásmódra épülő világ. Nagyon erősen testi, mintha minden érzés és élmény az ember testi érzetein keresztül, azokban nyerne kifejezést. A szív vérét szívják, az agyat kiloccsantják, a testet hideglelés rázza, a bőrt fekélyek és ótvar lepi el, a terhesség, a menstruáció, a közösülés, a gyermek elhalása egyaránt sokszor megjelenik az egyes történetekben. Emberek, démonok, tündérek, félig emberi, félig állati lények, boszorkányok, jósok és gyógyítók lakják ezt a világot. Varázslatok, átkok és babonák által befolyásolják egymást emberek és démonok, szőrszálakkal idézik meg egymást, rontást küldenek, belefészkelik magukat a másik testébe, vérébe. Levágott fejek, eltemetett testek, rontások és köpéssel küldött nyavalyák hosszú sorát olvassuk, néha az volt az érzésem, hogy őrület ez az egész, az indulatoknak és félelmeknek valamiféle tombolása, boszorkányéj – csak nem egyetlen éjszakában, hanem a világ egész történetében. Egy olyan archaikus réteget szólaltat meg, amelyben mítosz, babona, rítus irányítja az emberek életét, amelyben a cigányok, mint régen a görögök, benne élnek, ami azt jelenti, hogy hisznek benne, de nemcsak hisznek benne, hanem úgy élnek, azt gondolják a dolgokról, azokat a lényeket és folyamatokat látják az események, a világ és a saját életük történései mögött, azok okaként, lényegeként, magyarázataként. Hogy a jelen idő használata helyes-e, az nagy kérdés, vagyis hogy mennyiben élő ma is még ez a világ, de vélhetően egyetlen szóval nem tudunk rá válaszolni. Valószínűleg van, ahol élő még, van, ami élő még belőle, van, ami teljesen feledésbe merült, és bizonyára van olyan is, aminek az emléke csak egy szólásban vagy egy hiedelemben maradt fenn.

Az egyes történetek nagyon széttartóak. A mese kanyarodik erre-arra, valami lezárul, de azonnal valami más veszi kezdetét, a geometrikus felépítés, az átlátható szerkezet csak néhányat jellemez. Mintha a meseszövés logikája, a cselekmény indázása, újrakezdődése, a hangsúlyok átkerülése ugyanannak a bonyolult, racionálisan átláthatatlan, gomolygó világnak a kifejeződése volna. Szinte minden túlzó: az álmokban megjelenő rontások, a bosszú brutalitása, a fájdalom testet és lelket gyötrő mivolta, a harag, a düh, az indulat, a csalás, a csábítás.

A könyv igazi mesekönyv, de igazán csak felnőtteknek szól. Nem is azért, mert vannak benne csúnya szavak, káromkodások, nemi szervek, szeretkezések és gyermek elhajtó bűbájok. Annál sokkal mélyebb rétegeket szólaltat meg, s ha tetszik, sokkal brutálisabban felnőtteknek való könyv ez. Vélhetően szándékosan nélkülöz minden iróniát és kikacsintást: nem akar humoros lenni, nem akar az olvasóval összenevetni, olyan komolyan veszi tárgyát, a cigány néphit és mítoszkincs ősi rétegének rekonstruálását, hogy az rendkívül méltánylandóvá teszi a kötetet, és nemcsak célkitűzését, hanem komolyságát és a megvalósítás színvonalát is.

Két látszólag apró, mégis nagyon zavaró elemet hadd emeljek ki mégis: az alcímben szereplő Cigány Újmesék kifejezés mindenképpen félrevezető. Az újmesék kifejezés egyszerűen nem igaz: ősi meséket és ősi hiedelmeket olvasunk újramondva, azzal a szándékkal, hogy a könyv újrateremtse ezt az elsüllyedt világot. A két szókezdő nagybetű használata pedig hiba, zavart okoz, értelmezhetetlen. Ugyancsak zavart okoz, hogy a könyvben a címek után pont van, ami első szinten helyesírási hiba, másik szinten állításokká alakítja a nem állításként megfogalmazott és állításként nem értelmezhető címeket. Kár ezekért, mert a gyönyörű és feltűnő tipográfia még ki is emeli őket.

Ha könyvkiadásban lehet szó összművészeti alkotásról, akkor e könyv annak tekinthető: igyekszik szóbeliséget és írásbeliséget, mítoszt és mesét, történetet és hiedelmet egyesíteni; az igényes szöveghez gyönyörű képi világ társul, amely szintén ilyen összművészeti alkotás: az archaikus alakok egy digitális fotómontázsban nyernek új életet, s mindezt a szimbolikusan értelmezhető vörös fonál tartja össze egy különleges igényességgel megtervezett és kivitelezett könyvben.

Fenyő D. György

1Tea Kiadó, Bp. 2018. Illusztrálta Bán Sarolta, a könyvet tervezte Zádor György. Készült a Pauker-Holding nyomdájában.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek