OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. november 25.
» Hozzászólások (0)

Földes Petra: Találkozások. Kultúrák az iskolában, iskola a digitális korban

A Digitális Tér 2018 konferencia napján (annak tiszteletére?) jelent meg a Tani-tani oldalán Földes Petra cikke1. Ennek egy részlete olvasható az alábbiakban.

Amikor 2012-ben útjára indítottuk az azóta is minden évben megrendezett Digitális Nemzedék, Digitális Pedagógus, majd tavaly óta Digitális Tér konferenciákat, a legfontosabb motivációnk az volt, hogy biztonságot teremtsünk nemcsak a résztvevők, de a magunk számára is a kultúraváltás sokkhatásának megélésében, megértésében, feldolgozásában. Hogy létrehozzunk egy teret, ahol feltehetjük a kérdéseinket, megoszthatjuk egymással a kezdetben még meglehetősen töredékes válaszainkat. A megértéshez rögtön a kezdeteknél a legautentikusabb forráshoz fordultunk: diákpályázatot írtunk ki Így élünk mi – A digitális bennszülöttek mindennapjai címmel.

A filmen látható pedagógus viselkedése, helyzete vállaltan ironikusan és önironikusan mutatja meg a kultúraváltás feszültségét: már az sem kis kihívás, ha csak a falon egyforma keretben sorakozó fekete-fehér íróportrék és a tableteken megjelenő színes fotómontázsok közötti szakadékot kell áthidalni…

Mi történt velünk?

A 90-es évek végén járhattunk, amikor a számítógép belépett a személyes életembe. Korábban is jelen volt mint hasznos technológiai eszköz, de nem gondoltam volna, hogy egyszer majd szereplőként, hatóerőként, megkerülhetetlen tényezőként tekintek rá. Az akkor nyolcéves-forma kisfiam hívta meg vendégségbe a barátját, s az élénk számítógépes játszadozás után a búcsún volt a sor. A gép már kikapcsolva, a képernyő sötét. A két srác ácsorog a gép előtt, tekintetükkel mindketten a néma monitor fogságában. És beszélgetnek. Nem egymást nézik azonban, hanem a Kitüntetett Tárgyat…

Mindnyájunknak, akik ebbe a kultúrába nem születtünk bele, megvannak az ehhez hasonló kulcstörténeteink. A változás sokakat megijesztett, másokat lelkessé vagy kíváncsivá tett. Valójában nem tudtuk, hogy merre tartunk. Úgy tűnhetett, hogy az életünk fizikai és társas terei, s tágabb értelemben vett kulturális környezetünk mellett és helyett egy új hatótényező, másik kultúra alakul ki. A digitális környezetben megjelenő tartalmakat virtuális világnak neveztük, szembeállítottuk a valósággal. S mindez nem volt olyan rég, hogy a hatása a mai attitűdjeinkben, érzéseinkben s így viselkedésünkben ne tükröződjön.

A változással kapcsolatos félelem (célját tekintve az ismerősségben lelhető biztonságra törekvés) az emberi kultúra – mert az emberi pszichikum – elidegeníthetetlen része. Ahogy elidegeníthetetlen része a változásra (fejlődésre) való törekvés is, amit – az életvitel egyszerűsítésének nagyon is prózai célja mellett – a világ megismerésére vonatkozó emberi hajtóerő s az ennek nyomán létrejövő felismerések, felfedezések, találmányok tartanak mozgásban. Hogy azután a nagyobb horderejű találmányok megjelenését a biztonság féltéséből fakadó szkepszis vagy elutasítás fogadja, mint a következő példákban:

  • Az amerikaiaknak szükségük lehet a telefonra, de nekünk nincs. Nekünk rengeteg futárunk van2.
  • A drótnélküli zenedoboznak nincs elképzelhető kereskedelmi értéke. Ki fizetne egy olyan üzenetért, ami nem konkrétan valakinek szól?3
  • A lakosság abban az időben [az 1900-as évek elején] idegenkedéssel fogadta az automobilnak nevezett eszközt, amely lármás volt, rendszeresen hatalmas füstfelhőbe burkolta az utcát és gyakori durranásaival ijesztgette a rémült gyalogosokat.4
  • Szókratész szerint az írás elterjedése, a szóbeliség visszaszorulása veszélyes a gondolkodásra. Az írás által gyengül a memória, az ember nem használja az emlékezetét. A tudást a párbeszéd hozza létre, az elmélyült gondolatok megfogalmazása útján.5

Az utolsó idézettel jutunk el ahhoz a kulturális megrázkódtatáshoz, amit a digitális robbanás kapcsán a korábban felhalmozott kulturális tőke letéteményesei – s így a pedagógusok – megéltek; hiszen a digitális kultúrával kapcsolatos félelem, szinte a fenti szókratészi gondolattal analóg módon, így hangzik: A digitális technológia elterjedése, az olvasás visszaszorulása veszélyes a gondolkodásra. A digitális technológia elterjedésével nincs többé szükség emlékezetre, ismeretekre. A digitális forrásokból szerzett ismeretek felszínesek, rendszertelenek, megbízhatatlanok, így a tudás minősége romlik.

Amíg ez a félelem tart fogva, addig veszélyforrásként, egy másik, konkurrens kultúraként tekintünk a digitális eszközökkel létrehozott és közvetített tartalmakra, ám ezzel egy egész generációt rekesztünk a kultúrán kívülre (ami amúgy önmagában is ellentmondás, vagyis lehetetlenség). Ráadásul meglehetősen rövidlátó módon, hiszen a törésvonal (mára már) egyáltalán nem a tartalmakat előállító/közvetítő hagyományos, illetve modern technológiák között húzódik. Hiszen mind a fizikai, mind a társas, mind pedig a kulturális tereinkben összekapcsolódtak és összekeveredtek, kölcsönhatásba kerültek a digitális és predigitális tartalmak és tevékenységek. „Valódi” tárgyakat hozunk létre 3D nyomtatóval, régen (valóban) élt embereket teszünk láthatóvá szoftverekkel, a városi séta (valódi) élményét alakítjuk át fényfestéssel – ezekben, és hozzájuk hasonlóan hétköznapi tevékenységeink jó részében nincs már értelme a digitális és a predigitális kultúrát szétszálazni.

Miben mások?

A különbség, amiről beszélnünk kell, s ami valóban törésvonalként működik a generációk között, másutt keresendő, éspedig a gondolkodásban. Mert a néha bosszantó, máskor ámulatba ejtő viselkedések mögött a korábbitól eltérő idegrendszeri folyamatokat és struktúrát találunk egyszerűen azért, mert a rendkívül plasztikus – tehát a környezeti hatásokra folyamatosan reagáló – idegrendszer így tudja optimálisan kiszolgálni a gazdáját. A felgyorsuló élet, a (nemcsak) vizuális ingerek elképesztő gazdagsága, a hektikusan változó helyzetek megkövetelte állandó és azonnali döntéshozatal egészleges tájékozódást (minél előbb, minél inkább átlátni, megérteni a helyzetet), s a lehető leggyorsabban működő (ám így óhatatlanul felszínesebb) információ-feldolgozást követel. Nehéz ezt a változást minősíteni – a fiatalok okkal láthatják az idősebbeket merevnek és nehézkesnek, ők pedig a fiatalokat felelőtlennek és felszínesnek, ám ugyanezt a különbséget, ha jobban értjük, láthatjuk a megbízható és alapos idősebbek és a merész és rugalmas fiatalok gyümölcsöző találkozásának.


Sipos Zsuzsa, a díjnyertes film tanára (EKE Gyakorolóiskola tanára)

A tanulmány folytatása a Tani-tani oldalán olvasható.

1A tanulmány alapjául szolgáló előadás szeptember 28-án Bonyhádon, az Arany János Tehetséggondozó Program országos tanévnyitóján hangzott el.

2Sir William Preece, a British Post Office főmérnöke, 1876. http://www.rinkworks.com/said/predictions.shtml

3David Sarnoff, a rádióval kapcsolatos befektetés kapcsán, az 1920-as években. http://www.rinkworks.com/said/predictions.shtml

4http://www.mimicsoda.hu/print.php?id=810

5Idézi Gyarmathy Éva, Fordulópont 51.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek