OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. november 25.
» Hozzászólások (0)

Földes Petra: Találkozások. Kultúrák az iskolában, iskola a digitális korban

A Digitális Tér 2018 konferencia napján (annak tiszteletére?) jelent meg a Tani-tani oldalán Földes Petra cikke1. Ennek egy részlete olvasható az alábbiakban.

Amikor 2012-ben útjára indítottuk az azóta is minden évben megrendezett Digitális Nemzedék, Digitális Pedagógus, majd tavaly óta Digitális Tér konferenciákat, a legfontosabb motivációnk az volt, hogy biztonságot teremtsünk nemcsak a résztvevők, de a magunk számára is a kultúraváltás sokkhatásának megélésében, megértésében, feldolgozásában. Hogy létrehozzunk egy teret, ahol feltehetjük a kérdéseinket, megoszthatjuk egymással a kezdetben még meglehetősen töredékes válaszainkat. A megértéshez rögtön a kezdeteknél a legautentikusabb forráshoz fordultunk: diákpályázatot írtunk ki Így élünk mi – A digitális bennszülöttek mindennapjai címmel.

A filmen látható pedagógus viselkedése, helyzete vállaltan ironikusan és önironikusan mutatja meg a kultúraváltás feszültségét: már az sem kis kihívás, ha csak a falon egyforma keretben sorakozó fekete-fehér íróportrék és a tableteken megjelenő színes fotómontázsok közötti szakadékot kell áthidalni…

Mi történt velünk?

A 90-es évek végén járhattunk, amikor a számítógép belépett a személyes életembe. Korábban is jelen volt mint hasznos technológiai eszköz, de nem gondoltam volna, hogy egyszer majd szereplőként, hatóerőként, megkerülhetetlen tényezőként tekintek rá. Az akkor nyolcéves-forma kisfiam hívta meg vendégségbe a barátját, s az élénk számítógépes játszadozás után a búcsún volt a sor. A gép már kikapcsolva, a képernyő sötét. A két srác ácsorog a gép előtt, tekintetükkel mindketten a néma monitor fogságában. És beszélgetnek. Nem egymást nézik azonban, hanem a Kitüntetett Tárgyat…

Mindnyájunknak, akik ebbe a kultúrába nem születtünk bele, megvannak az ehhez hasonló kulcstörténeteink. A változás sokakat megijesztett, másokat lelkessé vagy kíváncsivá tett. Valójában nem tudtuk, hogy merre tartunk. Úgy tűnhetett, hogy az életünk fizikai és társas terei, s tágabb értelemben vett kulturális környezetünk mellett és helyett egy új hatótényező, másik kultúra alakul ki. A digitális környezetben megjelenő tartalmakat virtuális világnak neveztük, szembeállítottuk a valósággal. S mindez nem volt olyan rég, hogy a hatása a mai attitűdjeinkben, érzéseinkben s így viselkedésünkben ne tükröződjön.

A változással kapcsolatos félelem (célját tekintve az ismerősségben lelhető biztonságra törekvés) az emberi kultúra – mert az emberi pszichikum – elidegeníthetetlen része. Ahogy elidegeníthetetlen része a változásra (fejlődésre) való törekvés is, amit – az életvitel egyszerűsítésének nagyon is prózai célja mellett – a világ megismerésére vonatkozó emberi hajtóerő s az ennek nyomán létrejövő felismerések, felfedezések, találmányok tartanak mozgásban. Hogy azután a nagyobb horderejű találmányok megjelenését a biztonság féltéséből fakadó szkepszis vagy elutasítás fogadja, mint a következő példákban:

  • Az amerikaiaknak szükségük lehet a telefonra, de nekünk nincs. Nekünk rengeteg futárunk van2.
  • A drótnélküli zenedoboznak nincs elképzelhető kereskedelmi értéke. Ki fizetne egy olyan üzenetért, ami nem konkrétan valakinek szól?3
  • A lakosság abban az időben [az 1900-as évek elején] idegenkedéssel fogadta az automobilnak nevezett eszközt, amely lármás volt, rendszeresen hatalmas füstfelhőbe burkolta az utcát és gyakori durranásaival ijesztgette a rémült gyalogosokat.4
  • Szókratész szerint az írás elterjedése, a szóbeliség visszaszorulása veszélyes a gondolkodásra. Az írás által gyengül a memória, az ember nem használja az emlékezetét. A tudást a párbeszéd hozza létre, az elmélyült gondolatok megfogalmazása útján.5

Az utolsó idézettel jutunk el ahhoz a kulturális megrázkódtatáshoz, amit a digitális robbanás kapcsán a korábban felhalmozott kulturális tőke letéteményesei – s így a pedagógusok – megéltek; hiszen a digitális kultúrával kapcsolatos félelem, szinte a fenti szókratészi gondolattal analóg módon, így hangzik: A digitális technológia elterjedése, az olvasás visszaszorulása veszélyes a gondolkodásra. A digitális technológia elterjedésével nincs többé szükség emlékezetre, ismeretekre. A digitális forrásokból szerzett ismeretek felszínesek, rendszertelenek, megbízhatatlanok, így a tudás minősége romlik.

Amíg ez a félelem tart fogva, addig veszélyforrásként, egy másik, konkurrens kultúraként tekintünk a digitális eszközökkel létrehozott és közvetített tartalmakra, ám ezzel egy egész generációt rekesztünk a kultúrán kívülre (ami amúgy önmagában is ellentmondás, vagyis lehetetlenség). Ráadásul meglehetősen rövidlátó módon, hiszen a törésvonal (mára már) egyáltalán nem a tartalmakat előállító/közvetítő hagyományos, illetve modern technológiák között húzódik. Hiszen mind a fizikai, mind a társas, mind pedig a kulturális tereinkben összekapcsolódtak és összekeveredtek, kölcsönhatásba kerültek a digitális és predigitális tartalmak és tevékenységek. „Valódi” tárgyakat hozunk létre 3D nyomtatóval, régen (valóban) élt embereket teszünk láthatóvá szoftverekkel, a városi séta (valódi) élményét alakítjuk át fényfestéssel – ezekben, és hozzájuk hasonlóan hétköznapi tevékenységeink jó részében nincs már értelme a digitális és a predigitális kultúrát szétszálazni.

Miben mások?

A különbség, amiről beszélnünk kell, s ami valóban törésvonalként működik a generációk között, másutt keresendő, éspedig a gondolkodásban. Mert a néha bosszantó, máskor ámulatba ejtő viselkedések mögött a korábbitól eltérő idegrendszeri folyamatokat és struktúrát találunk egyszerűen azért, mert a rendkívül plasztikus – tehát a környezeti hatásokra folyamatosan reagáló – idegrendszer így tudja optimálisan kiszolgálni a gazdáját. A felgyorsuló élet, a (nemcsak) vizuális ingerek elképesztő gazdagsága, a hektikusan változó helyzetek megkövetelte állandó és azonnali döntéshozatal egészleges tájékozódást (minél előbb, minél inkább átlátni, megérteni a helyzetet), s a lehető leggyorsabban működő (ám így óhatatlanul felszínesebb) információ-feldolgozást követel. Nehéz ezt a változást minősíteni – a fiatalok okkal láthatják az idősebbeket merevnek és nehézkesnek, ők pedig a fiatalokat felelőtlennek és felszínesnek, ám ugyanezt a különbséget, ha jobban értjük, láthatjuk a megbízható és alapos idősebbek és a merész és rugalmas fiatalok gyümölcsöző találkozásának.


Sipos Zsuzsa, a díjnyertes film tanára (EKE Gyakorolóiskola tanára)

A tanulmány folytatása a Tani-tani oldalán olvasható.

1A tanulmány alapjául szolgáló előadás szeptember 28-án Bonyhádon, az Arany János Tehetséggondozó Program országos tanévnyitóján hangzott el.

2Sir William Preece, a British Post Office főmérnöke, 1876. http://www.rinkworks.com/said/predictions.shtml

3David Sarnoff, a rádióval kapcsolatos befektetés kapcsán, az 1920-as években. http://www.rinkworks.com/said/predictions.shtml

4http://www.mimicsoda.hu/print.php?id=810

5Idézi Gyarmathy Éva, Fordulópont 51.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek