OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. november 27.
» Hozzászólások (1)

63. esélyegyenlőségi napló

Az arányvesztés béklyójában

Tehetséggondozás és felzárkóztatás. Azt hiszem, ez két alapvető tétel a pedagógiában. Mindkettő nélkülözhetetlen. Mindkettőre egyformán kell(ene) figyelmet fordítani. Szakpolitikai szinten is.

Azt hiszem, a tehetséggondozással nincs is semmi baj. Ez fontos és jól kommunikált kérdés a döntéshozóknál. Kompatibilisen illeszkedik a kommunikált sikerekhez, a töretlen fejlődéshez.

Külön, a tevékenységet szervező intézménye van (Matehetsz), honlappal, lelkes és hozzáértő munkatársakkal, rendszeresen érkező hírlevéllel, pályázati lehetőségekkel, megtisztelő iskolai minősítésekkel (tehetségpontok, melyeknek száma folyamatosan emelkedik, szerte az országban), nemzetközi hálózati csatlakozási lehetőséggel (Európa Tehetségpontok Hálózata), évente pedagóguselismerésekkel (Bonis Bona díjak), tudatosan szervezett, mindenhol elérhető szakmai továbbképzésekkel, intézményi illeszkedésekkel, konferenciákkal, és ehhez illeszkedő marketinggel.


Fotó: Juhász István

Érezni kell mindenkinek, hogy ebben van a jövő, a tehetségek beazonosításában, felkarolásában, folyamatos fejlesztésében. Ez méri az iskolát, a pedagógust, ezek a sikerek sok esetben a mérőszámok a szülő számára is. (Persze csak azoknak a szülőknek, akik tudatosan választanak iskolát, és ehhez lehetőségük is van.) A rendszer a tehetséggondozással már lement az óvodáig, nagyon helyesen, hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a hatásokat már ott tudjuk intézményesíteni, ezen a téren is. Külön hálózat épült hát erre: az óvodáskorú tehetségígéretek fejlesztésére.

Nagyon fontos ez más szempontból is, hiszen a tehetséges gyerek példa, húzza a többit is, még a pedagógusra, sőt a tantestületre is pozitívan hat, mert benne van a történetben nemcsak a gyerek, hanem a pedagógus sikerélménye, karriertörténete is.

Nem ezzel van bajom. Hanem a másik területtel, a felzárkóztatással. Mert a két területre szánt figyelem, kommunikáció finoman fogalmazva sem kiegyenlített, hogy a területekre szánt forrásokról ne is beszéljek.

Mert ez nem tűnik olyan fontosnak, és semmiképp sem illeszkedik kompatibilisen a kommunikációhoz, meg a töretlen fejlődéshez. Ennek nincs külön, a tevékenységet szervező intézménye, sem honlapja, sem hírlevele, sem minősítése, sem államilag épített intézményi illeszkedése, tudatosan szervezett, mindenhol elérhető, beépíthető tudást adó továbbképzéseket alig találni. És persze nincs ennek a témának marketingje sem. Ez egy sötét terület. A taktika pedig úgy tűnik, leginkább az, hogy nem vesznek róla tudomást. Vagy legalábbis úgy vélekednek róla, hogy szegénynek, tudáshiányosnak, esélytelennek lenni ma személyes döntés, szülői felelősség, nincs vele dolga a rendszernek. Mert az álláspont az, hogy ami negatív dolog, nem működő, az nem lehet a rendszer hibája, hiszen az jó, csakis az emberekkel lehet a baj, akik nem értik, hogy ez a rendszer a jövő, és nem illeszkednek hozzá.


Fotó: Juhász István

A problémát pedig ezer szál köti a rendszerhez, mondhatnánk úgy is, hogy az hozta létre, no nem most, hanem már rég, de az utóbbi évek irányai határozottan növelték a bajt. Persze nem csak az oktatásban, hiszen itt sokkal nagyobb problémáról van szó, lakhatási szegénység, szakképzelten munkaerő, akiknek megfelelő munkatapasztalata sincs, mert alkalmi vagy feketemunkán szocializálódtak, szülők és nagyszülők, akik tudás és képességek tekintetében végképp leszakadtak a 21. századi elvárásoktól. Mert nekik sem adott az iskola eleget, a családjuk sem, mert ott is hiányzott minden, ami munícióként értelmezhető lett volna.

Az iskolában érzékelhető tünetek ennek az egész problémahalmaznak a lecsapódásai.

Ha felzárkóztatásról beszélünk, és elemezgetjük ezeket a tüneteket, a pedagógusok nagyon hamar eljutnak annak megfogalmazásig, hogy ezeknek a kezelése nem az iskola dolga. Ami jogos, hiszen egy lakhatási szegénység-problémát az iskola nem tud megoldani, ám a hatása a gyerekben ott van, és bejön a tanterembe is, és azzal már kezdenie kellene valamit. És ez így van a problématérkép minden elemével.

Megoldás viszont nem körvonalazódik senkiben. Itt nincs a tehetség-beazonosításhoz hasonló hátrány-beazonosítás, pedig ennek is megvan a módszertana. Itt nincs az óvodától tudatosan épített egyéni fejlesztés, folyamatos követése, mérése a változásoknak. És nincsenek megfelelő szakemberek sem. Nem is akarnak a pedagógusok ebben az irányban szakosodni, hiszen ez nem elismert terület, a pedagóguselőmeneteli rendszerben korántsem kommunikálható úgy, mint a tehetséggondozás. A trend világosan kirajzolódott már, és aki boldogulni akar, ehhez kapcsolódik.


Fotó: Juhász István

A probléma mélységét talán leginkább az oktatási szegregáció elszabadulása jelzi, nincs állami törekvés a megállítására, ezen a területen vannak ugyan nevesített törekvések, szakpolitikai szinttől (Antiszegregációs Kerekasztal) tankerületiig (legfrissebb az antiszegregációs munkacsoportok létrejötte), de ezek valós változást nem hoznak, bár kétségtelen, hogy jól kommunkálhatók a történetben, főleg a kötelezettségszegési eljárásban vizsgálódók felé.

Most talán sokan mondják: na és a tanodák? Hiszen most illesztik be őket az állami finanszírozásba. Igaz, hogy ez töredékét sem érik el a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek, de mégis, léteznek. Mi ez, ha nem a felzárkóztatás támogatásának fényes bizonyítéka? Nos, számomra ez csak annyit bizonyít, hogy az állam nem kívánja a szegregáló hatású iskolarendszert esélyteremtővé tenni, inkább választja e mellett, ezt nem változtatva, külön intézménytípus fenntartásával azt az üzenetet, hogy ma az óvodának, iskolának nem dolga a felzárkóztatás. Nincs ott helye. Mert a rendszer így jó, tehetséggondozási fókusszal. Azt kell támogatni, akiben van valami. Akiben meg hiány van, bármiben, az nem része ennek a rendszernek. Az nem kell. Nem fordítanak rá figyelmet, erőforrást.

Nem értem, mit remélnek, hogy majd egyszer elfogynak, eltűnnek? Sok szakértő jósolja, hogy egyre több olyan gyerek lesz az iskolákban, aki valamilyen hátránnyal érkezik, és speciális fejlesztést igényel. És ebben még nincs benne a szociális kérdés…csak a „más”.

Egyszer valahol javasoltam (teljesen fölöslegesen), hogy a tehetségpontok rendszerével párhuzamosan építsünk fel egy esélypont hálózatot is. Mert ez így nekem nem mutat igaz képet. Tehetségpontok ma azok az iskolák is, ahol a felzárkóztatás sokkal nagyobb hangsúllyal kellene, hogy jelen legyen. Persze ehhez fel kellene vállalni állami szinten a problémát, elemezni azt, valós adatokra támaszkodva.


Fotó: Győri Gábor

Talán azt hiszik, hogy nem lehet együtt értelmezni a tehetséggondozást és a felzárkóztatást? Dehogynem…. Csak tudomásul kellene venni, hogy van, ahol a tehetségcsírák felfedezéséhez is hátránykompenzáló munka szükséges. És látni azt, amit a szakemberek tudnak, micsoda elképesztő hatással van egy tehetségterület a személyiségre, a motivációra, mindenre. Meg persze az is lényeges lenne, hogy a tehetséggondozást ne korlátozzuk csupán a „fontos” tantárgyakra.

Mindez nemcsak azért baj, mert így nő a szakadék, hanem azért is, mert tömegekben rejlő lehetőségeket, gazdasági potenciát veszítünk el. Mert a hátrányok rögzülése meghatározza az életüket. Sőt, ami a legszörnyűbb, a gyerekeikét is. Ha nem teremtünk egyensúlyt a pedagógiai fókuszokban, a probléma aláás mindent. A tehetséggondozás jövőjét is.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Trencsényi Laci | 2018. november 27.
Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens uri kislányoknak), s van akinek (szegény prolinak) felzárkóztatás. De hová, könyörgöm? 1) a HHH-s is lehet tehetséges! Ez szemléletmód kérdése, a tehetségfogalom megszabadítása az iskolaisikernek a tahetség szinonímájaként értelmezésétől. A FELzárkózásban kifejezésre jut, hogy van egy MAGAS kultúra, amelyikhez fel kell tolni a más kultúrával érkező iskolásokat. EGy csudát. Saját kultúrájukra építve kell saját kulturális épületüket átnemesíteni. De nem LENN-FENN relációban! Bocsi. Te ezt így teszed, de akkor miért mondod úgy?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.25.
Tízezrekbe kerül az iskolakezdés, sokan csak hitelből tudják megugrani
A REGIO Játék idei kutatása szerint alapvető tanszerekre 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 5-15 ezer forintot költenek a családok, 10 ezer forint alatt az esetek csupán 12 százalé...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.25.
Microsoft-botrány: szerződéseket kért be az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya egy levélben arra kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus...
(Forrás: napi.hu)
--
2019.08.25.
Segítség, nem merem alternatív iskolába íratni a gyerekem!
Nyár közepén fogadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami több szempontból is megbolygatja az eddig megszokott oktatási rendet. A magántanulóságot felváltja az egyéni munkarend...
(Forrás: Nők Lapja Café)
--
2019.08.24.
Gulyás: az aktuális komoly feladatok indokolják, hogy a közoktatást ismét államtitkár felügyelje
A kormány úgy döntött, hogy a felsőoktatás irányítása az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki...
(Forrás: eduline)
--
2019.08.24.
„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”
Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani. – Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.24.
Ők lehetnek a felsőoktatást hirtelenjében bekebelező Palkovics új emberei nepszava.hu Publikálás dátuma 2019.08.23. 08:22
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán közölte, hogy idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása....
(Forrás: népszava)
--
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek