OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. december 6.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

OFOE Filmklub – Mérges Buddha

A SuliMozival és a Magyartanárok Egyesületével közösen szervezett Filmklub következő vetítésén egy 2016-os, magyar-osztrák koprodukcióban készült egészen különleges dokumentumfilmet nézünk meg.

Orsós János és Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar Iskola két alapítója cigány fiatalok érettségihez juttatását tűzte ki célul: az oktatást választották fegyverüknek. A Sajókazán létrehozott gimnázium ma már Alsózsolcán és Miskolcon is perspektívát nyújt a legrémesebb körülmények között élő fiataloknak. Ezt a már-már emberfeletti küzdelmet dokumentálta több éven keresztül Stefan Ludwig osztrák rendező, aki a településen élve, a közeg részévé válva, több szemszöget vizsgálva tárta fel a sajókazai modellt. Az, hogy cigányok megdézsmálják a terményt, ellopnak ezt-azt, szétkapják a használaton kívüli, esetleg omladozó házat, általános jelenség Borsodban, de hogy érettségire tanulnak, angolul énekelnek vagy épp a meditáció alapjait sajátítják el, már korántsem ennyire megszokott, ám most már úgyszintén valóságos tény (Magyar Narancs).

A film utáni beszélgetésre vendégeink lesznek az iskola alapítói: Orsós János és Derdák Tibor. Moderátor: Szántó Judit.

A vetítés időpontja: december 11. (kedd), 18 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

Részletek egy Orsós Jánossal készült interjúból

Van egy másik egyedi vonása is az iskolának: buddhista szellem övezi.

Erre mindig büszkék voltunk, és húsz év távlatából látjuk, mennyire jó, hogy az évek során egyházi szervezetté fejlődtünk. A Dél-Dunántúlon kezdtük a munkát – mindig civilként próbáltunk meg állami feladatokat ellátni. Azt tapasztaltuk, hogy ha a programjainknak nem adunk presztízst, akkor nem lesznek semmilyen részről komolyan véve. Kezdetben azért küzdöttünk, hogy nagy egyházakat győzzünk meg arról, hogy álljanak az ügy mellé, vegyék komolyan, és közösen dolgozzunk azon, ami szerintem ebben az országban a legnagyobb probléma: hogy a halmozottan hátrányos helyzetű érettségiző korúak körében az érettségizettek száma nem éri el az 5 százalékot. Ha ezt a problémát nem kezeljük kellő tisztelettel és méltósággal, akkor a fejünkre fog omlani.

2006-ban jártam először Indiában, és ott találkoztam a dalitok mozgalmával, akik hasonló problémákkal küszködnek, mint mi. Ott láttam először azt, amit elképzelni nem tudtam: rengeteg oktatási intézményt hoztak létre a dalitok egész Maharashtra államban, amiknek az élén egy-egy dalit ember áll. Ez nem azt jelenti, hogy ha van egy cigányprogram, akkor feltétlenül cigánynak kell lennie a bakternak.

A mi szervezetünk épp arról szól, hogy nem a színskála dönti el, ki lesz a „monddmeggyerek”, hanem az érdemek számítanak. A dalitoknál sem a kasztok döntik el, kiből mi lehet. Ez volt az egyik fontos dolog, amit megtanultunk a dalitoktól, meg az az Ámbédkar-tanítás, miszerint én magam vagyok felelős a sorsomért, és én tudok a legtöbbet tenni érte.

Rendelkezünk egy köznevelési megállapodással a kormánnyal, ami azelőtt eleve járt, 2013-ban pedig kivették a köznevelési megállapodásból azt az egy mondatot, hogy a mindenkori egyházi normatívával megegyező összeg illeti meg az iskolát fenntartó Dzsaj Bhím közösséget. Azóta ugyanannyi normatívával működünk. Azt gondolom, hogy a mi iskolánk sokkal többet dolgozik napi szinten, mint egy átlag gimnázium: mi nem a tananyagot tanítjuk, hanem nevelni próbáljuk a fiatalokat. Sem a rendelkezésre álló idő, sem a pénz nem elég. Másfél-két év arra megy el, hogy kondicionáljuk a fiatalokat, többek között meggyőzzük őket arról, hogy nem bolondok, ők is képesek tanulni. De szerintem túl vagyunk már az utolsó utáni perceken. Nagyon magasnak látom azoknak a fiataloknak a számát, akik nem fognak soha az életben adófizető polgárokká válni. Attól rettegek a leginkább, hogy ha egyszer majd ez az egész közmunkásdi kilukad, nem fogunk tudni mit kezdeni azzal a tömeggel, amelynek a tagjait nem lehet integrálni a munkaerőpiacra, hiszen alapkészségekkel nem rendelkeznek. Rettegek attól, hogy hova fokozódik a bűnbakképzés. Folyamatosan szólunk, hogy ne legyenek ezek az embe¬rek bűnbakok.

Én is cigánytelepről jöttem, ahonnan soha senki nem ment el tanulni. Aztán amikor megismerkedtem a Gandhi Gimnázium munká¬jával, és láttam kitűnő bizonyítványt Orsós vezetéknévvel, nem hittem el, hogy ilyen van. Aztán elkezdtem hinni benne, jártam a falvakat, részt vettem tehetséges fiatalok keresésében, és elkezdtem beépíteni ezt a gondolatot a cigánytelepen is, ahonnan jöttem. Ott én voltam a példa, én voltam az első érettségizett. Ez egy 100 fős cigánytelep, és bár eltelt 20 év, hármunknak diplomája van, ketten bent vannak az egyetemen, tizenketten leérettségiztek, többen jó szakemberek közülük, és Nyugat-Európában dolgoznak. Mi még fölfelé tudtunk mobilak lenni, de ma már el van döntve, hova lehet fejlődni: ha cigánytelepen születsz, ott is zárul a koporsód. („Kiléptünk a gettóból”, Czenkli Dorka interjúja, Magyar Narancs)

Részletek a filmről készült írásokból

Sajókaza 3000 lakosú község Kelet-Magyarországon, otthona az egyre növekvő lélekszámú, de elképesztő szegénységben élő roma kisebbségnek és egy előítéletekkel teli, elöregedő magyar populációnak. A két csoport között tapintható a feszültség. Azonban néhány évvel ezelőtt két, egymástól nagyon különböző háttérből érkező buddhista reményt hozott a község életébe – az ott élők nem kis megrökönyödésére.

Orsós János roma származású Waldorf-tanár és a szociológus és a politikusi pályát otthagyó Derdák Tibor megalapították a buddhista Ámbédkar Iskolát a község és a roma gettó határán. Ez a tanintézmény lehetőséget teremtett a legszegényebb roma családok gyerekei számára is, hogy eljuthassanak az érettségi vizsgáig. Orsóst és Derdákot az indiai kirekesztettek kasztja, az érinthetetlenek története inspirálta. Az ortodox hindu hagyomány szerint aki Indiában az érinthetetlen kasztba született, nem juthatott oktatáshoz, nem szerezhetett tulajdont, csak a legalantasabb munkákat vállalhatta el, és nem léphetett fizikai érintkezésbe a magasabb kasztbéliekkel. 1956-ban egyikük, Bhimrao Ámbédkar hivatalosan áttért a buddhista hitre, ezzel áthágta a hindu kasztrendszer szigorú szabályait. Ámbédkar később ügyvédként és polgárjogi harcosként vált ismertté, mielőtt miniszter lett Indiában. Példáját milliók követték, akik néhány éven belül WC-pucolókból orvosok, mikrobiológusok vagy köztisztviselők lettek. Orsós és Derdák feltette a kérdést: miért ne lenne ugyanez lehetséges Európa érinthetetlenjei, a romák esetében?

A film a két férfi elszánt küzdelmét mutatja be az egyre növekvő hatalommal bíró szélsőjobboldali párt, a Jobbik előítéletei és agressziója ellen, és a romák rezignáltsága ellen, akik nem látják egy jobb jövő lehetőségét a napi roboton és a guberáláson túl.

A film emellett bemutatja az Ámbédkar Iskolába járó roma gyerekek világát is. (…).

A német-osztrák koprodukcióban készült film rendezője, Stefan Ludwig ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét (Taníttass, lelkesíts, szervezkedj! Magyar Hangya).

A Mérges Buddha író-rendezője, Stefan Ludwig egy osztrák buddhista közösségen keresztül találta meg az iskolát. 2012 és 2015 között forgatott és Amál mellett még három fiatal – Feri, Móni és a nemrég elhunyt Andris – történetét követte végig. „Nem vagyok hivatásos segítő és aktivista sem. Nem gondolom magamról, hogy az elnyomottak szószólója lehetnék. Csak vendég vagyok, idegen, kívülálló. Figyelek és megpróbálok a sok különféle, egymásnak ellentmondó benyomásból leszűrni egy történetet” – írta korábban. Orsós János eleinte nem örült a dokumentumfilmes megjelenésének. Nem voltak jó tapasztalatai. „Egyszer csak beállított Sajókazán, hogy ő filmes, és forgatni szeretne az iskoláról. Én meg mondtam, hogy ezt nem szeretném (nevet). Nem indultunk barátságosan, de később nagyon megkedveltem.”

Az időközben magyarul is megtanuló Ludwig folyamatosan utazott Sajókaza és Bécs között, általában heteket töltött a faluban a szereplők családjaival. „Velünk együtt élt. Minket folyamatosan kutatnak, de ilyet nem tapasztaltam korábban.” Orsós szerint Ludwig valójában látta a folyamatokat, a Mérges Buddha így tiszta képet ad. „Semmi nincs feltupírozva. Ténylegesen bemutatja a napi vívódásainkat és nehézségeiket.” Azokból pedig akad („Ki kell látni a gettón – Jön a Mérges Buddha, hvg).

A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Orsós János alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. Stefan Ludwig rendező ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A magyarhangya nem először nyúl éles társadalmi kérdéseket boncolgató mozgóképhez, folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. Céljukról a Mérges Buddha bemutatásával kapcsolatban mondják: „A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt.” (Mérges Buddha, Népszava)

Már a cím is jól tükrözi a film mondanivalóját, a Mérges Buddha ugyanis azt a paradox helyzetet mutatja be, ahogyan meghasadt a társadalom. Láthatatlan falakat emelünk egymás közé, és nem vesszük észre, hogy egy borsodi cigánytelepen élő fiatal ugyanarra vágyik, mint az a hasonló korú társa, aki adott esetben egy jó nevű, nagyvárosi iskolába jár. A jövőt ők is ugyanúgy képzelik el: továbbtanulás, munka, ház gyerek, család. Csakhogy ebből egy sajókazai roma számára általában csak a gyerek és a család adatik meg, a többi vágyálom marad.

Általánosítani persze esetükben sem lehet, ahogy a filmben is elhangzik, mindenki a saját sorsának kovácsa: vannak, akik egyszerűen nem akarnak tanulni, vannak, akik nem tudnak, mert akkor pénztől esnek el, de akadnak olyanok is, akik tudnak és szeretnek is iskolába járni.

Nem véletlen, hiszen Sajókazán egy nem mindennapi középiskola működik.

Két tanár, a roma származású Orsós János és az ex-politikus Derdák Tibor elhatározta, hogy a 3000 fős borsodi faluban iskolát létesít, így valahol a község és a roma gettó határán megalakult a Dr. Ámbédkar iskola. Nem véletlen az elnevezés, az alapítók ugyanis Bhimrao Ámbédkar munkásságát tekintik követendő példának. Ámbédkar az indiai érinthetetlenek (dalitok) kasztjába született, amely a „legalantasabb”, tulajdonképpen kaszton kívüli kasztot jelöli. Az ortodox hindu hagyomány szerint a dalitok nem juthattak be az oktatásba, nem szerezhettek tulajdont, csak a legalantasabb munkákat vállalhatták el, és nem léphettek fizikai érintkezésbe a magasabb kasztbéliekkel. (És bár itt múlt idővel beszélünk, ez még a jelenben is így van.) Mivel azonban a kasztrendszer csak a hindu hagyomány esetében bír jelentőséggel, dr. ÁmbédkárBhimrao Ámbédkar „áttért” a buddhista „hitre” és előbb ügyvédként, később polgárjogi harcosként, majd miniszterként lett ismert Indiában. Példáját milliók követték, akik néhány éven belül WC-pucolókból orvosok, mikrobiológusok vagy köztisztviselők lettek. Orsós és Derdák pedig feltette a kérdést: miért ne lenne ugyanez lehetséges Európa érinthetetlenjei, a romák esetében? (Bialkó László Gergely: A borsodi romák, mint Európa érinthetetlenjei, WMN)

A Mérges Buddha című film a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével.

Az alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, és megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben.

A német-osztrák koprodukcióban készült film rendezője, Stefan Ludwig ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A Mérges Buddha a közelmúltban elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat a német Fünf Seen Filmfesztiválon. A film premier előtt látható lesz Budapesten szeptember 28-án a Szemrevaló Fesztiválon (Mérges Buddha - Spiritualitással a romákért, Euronews).

Élményként működik a film, elsősorban elképesztő hitelessége miatt. Itt fizetődik ki, hogy Ludwig ténylegesen részévé vált ennek a közösségnek, az emberek beengedték őket a mindennapjaikba, beszéltek neki a legtitkosabb vágyaikról és félelemeikről, ő pedig nem próbálta megszűrni, mindenáron filmmé gyúrni ezt az alapanyagot. Elképesztően szívmelengető, amikor Derdák Tibor egy idős cigányasszonynak magyarázza a buddhizmus alapvetéseit, és szívfacsaró, amikor a húszévesen gombászásból és hulladékvas-gyűjtésből élő fiú tengerparti házról álmodozik.

Hiába nincsenek tehát eget rengető szociográfiai meglátások a Mérges Buddha mögött, ez bőven megbocsátható annak fényében, ahogyan a kamera célkeresztjébe vett alakokat és élethelyzeteket közvetíti felénk. Egyáltalán nem dokumentumfilmes csúcsteljesítmény, mégis egy hatásvadászattól mentes, tartalmas és emberi élmény (Smoking Barrels Blog).

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek