OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. december 21.
» Hozzászólások (0)

Az OFOE – idén a 9. alkalommal – Kamarás István karácsonyi meséjével kíván örömteli ünnepeket és boldog újévet minden kedves látogatójának!

Közterületi betlehemes

Idén karácsonykor is felállították a parlament előtt a betlehemi barlangistállót, ahogyan az előző években: igazi ökörrel és szamárral, már csak a Szentcsaládot várta a hatalmas gyereksereg és az angyaloknak öltözött ének-zeneiskolások. Ebben az évben egy fiatal színész házaspárt választották ki a kecskeméti Katona József színházból Mária és József szerepére, méghozzá saját kisfiúkkal, aki ugyan már elmúlt két éves, de vérbeli színészgyerek lévén pompásan el tudta játszani a mennyei kisdedet.

Történt, hogy éppen arrafelé keresett hajlékot egy hajléktalan házaspár. A fiatalasszony, mit ad Isten, karján egy kisdeddel, a férfi a szokásos túlélő cókmókkal, összegöngyölt laticellel. A gyereksereg ujjongott, tapsolt, lelkendezett. Ezen felbátorodva a hajléktalanok elfoglalták a barlangistállót. „Mert nem jutott hely nekik a szálláson”, magyarázta a hittanos kislány erkölcstanos osztálytársának, szó szerint idézve a Lukács evangéliumból. Az angyaloknak öltözött ének-zeneiskolások legszívesebben rázendítettek volna, de a főangyalnak öltözött karmester észrevette, hogy két rendőr közeledik a barlangistállóhoz. Többen őket is megtapsolták, csak egy nagyobbacska hittanos fiúcska kiabálta kivörösödött képpel, hogy „heródesek!”. Ám ekkor, láss csodát, az egyik rendőr odalépett hozzá, megsimogatta a fejét, és azt mondta:

– Ne félj! Mi szolgálunk és védünk, még a határon is ott vagyunk, a gonosz heródesek ide be nem tehetik mocskos lábukat.

Ezután bementek a barlangistállóba. Legelőször is igazoltatni akarták a hajléktalanokat, amit ők mosolyogva hárítottak el körbemutatva, hogy őket itt mindenki ismeri. Erre mintha az ökör és a szamár is bólogatott volna. A két rendőr egymásra nézett, és egyszerre mondták egymásak.

– Hát persze! A kecskeméti színészek!

Nagy kő esett le a szívükről. Csakhogy a lábukra, mert közben megérkeztek az igazi kecskeméti színészek és rendező. A rendőrök most már résen voltak, és őket is igazoltatták, majd visszamentek a betlehemi barlangistállóba és ahogyan illik, háromszor felszólították őket, hogy azon nyomban hagyják abba az életvitelszerű közterületen tartózkodást. Amikor a hajléktalanok erre harmadszor is csak mosolyogtak, kivezették őket.

Nagy csend lett, akkora, mit annak idején Betlehemben, mielőtt megjelent volna az Úr angyala azzal, hogy „Ne féljetek!”. De most nem jelent meg senki, csak a színészek suttogtak, először a főrendezővel, aki jól ismerte őket a Színművészeti Egyetemről, akit arról próbáltak meggyőzni, hogy ezek az amatőrök sokkal hitelesebbek lennének Szentcsaládnak, mint a minden hájjal megkent profik, amire egykori tanáruk közölte, hogy ez esetben őket viteti el a rendőrökkel. A rendőrök azonban a hajléktalanokat vitték el, méghozzá mindjárt a szabálysértési eljárásra. A jézuskaváró gyermeksereg szüleikkel és nagyszüleikkel követni akarta őket, de a rendőrök egykettőre begyömöszölték a Szentcsaládot (most mát mindenki így hívta őket) a rendőrségi kocsiba, és elszáguldottak.

Ahogyan az szokott lenni, most is legkisebb gyerek vette észre a csillagot, amire a szülők és a nagyszülők szakszerű magyarázatokat kínáltak: repülőgép, rakéta, űrhajó, drón, ufó, repülő csészealj, szentjánosbogár. Csakhogy ez a csillag elindult, amire ugyancsak akadt magyarázat. Csakhogy ebben a csillagban nagyon sokan hittek, és utána indultak. Kisvártatva a többiek is követték őket, köztük az ökör, a szamár és a kecskeméti művészházaspár is saját kisdedükkel. Csak a főrendező és a főangyalnak öltözött karmester maradtak a kiürült barlangistálló előtt, hogy maradjon valamit lefényképezni a turistáknak.

A sereglet egykettőre odaért a bíróságra, és zsúfolásig megtöltötte a tárgyalótermet. Már a szabálysértési eljárás megkezdése előtt kiderült, hogy a hajléktalanok a bírónő által ismert három nyelv egyikét sem beszélik, és mivel a mindenki a Szentcsaládot emlegette, héber tolmácsot hívtak. Ő azonban csak annyit tudott kiszedni belőlük, hogy a férfit Jehószifnak, a nőt Mirjámnak, a csecsemőt Jesuának hívják, ami Józsefnek, Máriának és Jézusnak felel meg. Javasolta, hogy hívjanak valakit a Zsidó Egyetemről, mert a Szentcsalád az arámi nyelven beszéli.

A tudós rabbi elmagyarázta, hogy a tolmács által kitűnően beszélt nyelv a héber modern változata, hogy Jézus idejében a térségben több arámi dialektus is létezett, ezek egyikét beszélte Jézus, mint azt az evangéliumi görög szövegekbe beleszőtt arámi kifejezések is bizonyítják. És már sorolta is őket: „Tálítha kúm!”, vagyis „Leányka kelj fel!” Itt a bírónő udvariasan félbeszakította, és megkérdezte, tud-e szót érteni az életvitelszerűen köztéren tartózkodó hajléktalanokkal. A tudós rabbi elmagyarázta, hogy Jézus valószínűleg nem a júdeai arámot beszélte, mert amikor a kereszten felkiáltott, hogy „Elói, Elói, lammá sabakhtání?”, vagyis „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”, a júdeai zsidók félrehallották, és azt hitték, hogy Jézus Illést hívja. Egyébként a Jézus nyelvét a szíriai Malulában ma is beszélik, tette hozzá, amire megtapsolták.

– Nézzen csak rájuk, professzor úr! – figyelmezette a bírónő lelkendezve –, Nekem úgy tűnik, hogy értik önt. Megkérdezné, hogy mi a nevük, honnan jönnek, miért akarnak életvitelszerűen köztéren tartózkodni?

Most már ment minden, mint a karikacsapás. Kiderült, hogy Eliud nemzette Eleazért, ő Mattant, Mattan pedig Jákobot, aki Józsefet, aki még nem férje Máriának, hanem csak jegyese. Ebbe, persze, még a nagyobbacska hittanosok is bezavarodtak, nem kevésbé szüleik, de szerencsére a bírónő nekik szegezte a kérdést:

– És a gyerek?

Mária szép csengő hangon felelt:

– A Szentlélek erejéből.

A bírónő nyelt egyet, és megkérdezte:

– És mit szólt ehhez a jegyese?

– Józsefen igaz ember, nem akart ezért meghurcolni, ezért úgy határozott, titokban bocsát el. De míg ezen töprengett, elálmosodott. Így volt Józsefem?

– Pontosan – felelte József pironkodva, majd így folytatta. – Megjelent nekem az Úr angyala, és azt mondta, „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van, Fiút szül, akit Jézusnak neveznek el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől”

– Ezt mi is pontosan így tanultuk – súgták a hittanosok az erkölcstanosoknak.

– És a vőlegényemnek, amikor felébredt álmából, az első dolga az volt, hogy megnyugtasson, mihelyst megteheti, elvesz feleségül – tette hozzá Mária.

– Minden világos! – összegezte a bírónő. – Már csak kell tisztázni, hogy továbbra is folytatni akarják-e az életvitelszerű köztéren tartózkodást?

A kirendelt védő ekkor tanúkat jelentett be. Elsőnek egy idős házaspár jelent meg, Zakariás és Erzsébet, ők is arámi nyelven beszéltek.

– Már gyermektelen életünk alkonyán volt, amikor megfogantam, amit sokáig titokban tartottam. Amikor unokahúgom, Mária megtudta, meglátogatott, méhében az én Urammal. Amikor meghallottam Mária köszöntését, felujjongott méhemben a gyermek.

Ezután pásztorok jöttek tanúskodni, a gyereksereg örömére kiskecskékkel, kisbárányokkal. Elmondták, hogy angyalok adták tudtukra a Megváltó születését. Ezt követően napkeleti bölcsek érkeztek napkeletről tevéken. Dübörgő taps fogadta őket. Ők már másfajta nyelveken beszéltek, de azért a tudós rabbi ebből is megértett valamit, de maga a tanúságtétel már egyértelmű volt: leborultak a kisded elé, és hódoltak neki. Ezek a háromkirályok, magyarázták a bátrabb hittanosok a bírónőnek, aki ezt is jegyzőkönyveztette. Tanúskodtak az angyalnak öltözött ének-zeneiskolások is az „Istengyermek, kit irgalmad közénk lehozott”-tal, végül a kecskeméti színész házaspár is:

– Szerintünk teljesen hiteles alakítás! Igaz, persze, hogy csak saját magukat kellett alakítaniuk.

Végül a védő kért szót azzal, hogy:

– Meg is kéne szoptatni már.

A bírónő ezt (mint négy gyermekes családanya) százszázalékosan akceptálta, és meghozta a végzést, imígyen:

– Áldott az úr, mert meglátogatta és megváltotta népét. Megmentett minket ellenségeinktől és gyűlölőink kezétől, hogy félelmet nem ismerve szolgáljunk neki szentségben és igazságban élve színe előtt életünk minden napján.

És ekkor elkérte Máriától a kisdedet, megnyugtatta, majd körbemutatta e szavakkal:

– Téged pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétának fognak hívni, mert majd az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd útját, és népét üdvösségre tanítsd.

– Amen! – felelték a legjobb hittanosok, mert rájöttek, hogy ez is a Bibliából van.

Ekkor vérbeli angyalok ereszkedtek le az égből, mennyei ének-zeneiskolás egyenruhában, és zengették a dicsőséget mennyben az Istennek és a békességet a földön a jó akaratú embereknek, beleértve még a rendőröket is, akik annyira meghatódtak, hogy bárkinek igazolták magukat, akik csak kívánták.

Mária és József csak mosolyogtak mindezen. Összeszedték a cókmókjukat, valamint az aranyat, tömjént és mirhát, összegöngyölték a laticelt, és ékes arámi nyelven fekéreckedtek az egyik tevére.

Kamarás István OJD

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek