OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. január 27.
» Hozzászólások (0)

Van vészkijárat!

Sorozat egy sorozatról

A Pagony Kiadó Tilos az Á könyvei között jelent meg a Vészkijárat című sorozat. A megjelenő regények a tizenéveseket erősen foglalkoztató témákat dolgoznak fel, és az eddigi tapasztalatok szerint alkalmasak az osztályfőnöki (esetleg az etika) órákon történő feldolgozásra. A most induló cikksorozatban ehhez kíván segítséget nyújtani a szerző.

1. Ajánlás az osztályfőnököknek

Alaptézisként kijelenthetjük, hogy az osztályfőnöki órák nemcsak (sőt nem is elsősorban) az osztály ügyeinek adminisztrációját szolgálják, hanem értékes időt jelentenek, keretet adnak azoknak a problémáknak, konfliktushelyzeteknek a tematizálásához, amelyek a mai fiatalok mindennapjaiban megjelennek. Ezekről olykor nagyon nehéz közvetlenül beszélni. Egy-egy filmen vagy irodalmi művön keresztül – élvezve a fikció adta biztonságot – azonban észrevétlenül, saját bőrünk vásárra vitele nélkül is meg lehet ismerni olyan emberi magatartásokat, helyzeteket amelyek a saját, illetve a diákok valós tapasztalatainak is megfeleltethetők. A fiktív történetek segítségével eljuthatunk a tényleges probléma tudatosításához, elemzéséhez, megvitatásához.

Egy-egy téma, probléma körüljárása nem feltétlenül korlátozódik egyetlen könyvre. Ezenkívül érdemes különböző művészeti ágak produkcióit is felhasználni, hogy minél több szempontból lehessen megközelíteni az adott pproblematikát. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne használjunk egyszerre túl sok a forrást, mert egy határon túl ez felszínesebbé is teheti a megközelítést, szétforgácsolhatja a figyelmet.

Most induló sorozatunkban a felajánlott feldolgozások középpontjában – tematikus csoportosításban – elsősorban a Pagony Kiadó/Tilos az Á könyvek Vészkijárat sorozatának regényei szerepelnek.

A kollégák számára az OFOE honlapjáról is ismerős lehet a Pagony Kiadó neve és „profilja”, hiszen Wéber Anikó Az osztály vesztese című, kisebb kamaszoknak szóló könyvéről itt is megjelent már egy ismertető.1

A Vészkijárat-sorozat könyvei a 14 évesnél idősebb, serdülő gyerekekhez szólnak. Ezt a korosztályt szépirodalommal megszólítani már eleve nagy kihívást jelent. Sok esetben azért, mert az iskolai irodalomoktatás során kevés olyan könyvvel találkoznak, amely valóban és közvetlenül meg tudja szólítani őket. A kihívást erősíti az olvasáskultúra, az olvasási szokások változása, az olvasók számának radikális csökkenése. Ezt a jelenséget itt csupán megemlítem, hiszen egy igen bonyolult szociokulturális jelenségről van szó, amiről e cikk keretében nincs lehetőségem részletesen szólni.2

Mielőtt belecsúsznánk a digitális generációk olvasatlansága feletti kesergésbe, azt a tapasztalatot is fontos szem előtt tartanunk, hogy a diákok figyelmét fel lehet kelteni az offline világ „termékei” iránt is, ha azokkal a megfelelő kontextusban találkoznak. Tudjuk azt is, hogy a kamasz korosztály általában igen nehezen nyílik meg, és nem nagyon tud/mer beszélni magáról. Az is közismert, hogy ez az életkor a „nagy beszélgetések” időszaka. De ezek a „nagy beszélgetések” csak ritkán tudnak az iskolában, tanári vezetéssel az osztályközösségben megvalósulni. Sokszorosan nehezített pályán mozog az az osztályfőnök, aki ilyesmit kezdeményez azzal a céllal, hogy csökkentse diákjai szorongását, félelmeit, rálásson belső és külső konfliktusaikra, oldja, de legalább csökkentse a közösségen belüli feszültségeket. Ez a sorozat ötleteket kíván adni egy-egy téma megközelítéséhez, feldolgozásához.

De mik is azok a Vészkijárat-könyvek?

A kiadó szándéka szerint ezek a regények arra hivatottak, hogy felhívják a figyelmet azokra a gyakran láthatatlan problémákra, amelyek gyakran felbukkannak napi életünkben. Olyan jelenségeket tematizálnak, amelyekről még sok esetben úgy érezzük: nem szabad beszélni. Az a szemérmesség, amellyel még a 21. században is elfordítjuk a tekintetünket a szexuális identitás kérdéseiről, az etnikai különbségekből adódó konfliktusokról, a bármilyen fogyatékkal élőkkel való kapcsolatokról, egyáltalán a „másság” tematizálásáról, szinte érthetetlen. Mintha nem lenne közös nyelv, mintha egy óriási szakadék tátongana a jelenségekről való beszédmódok között. Mintha a vulgáris és az elidegenítően szakszerű szó- és nyelvhasználat között nem is létezne egy olyan, átmeneti, természetes beszédmód, amellyel feloldhatnánk ezeket a megkövesedett tabukat. Ha viszont van egy vagy több közös olvasmány-, film-, vagy színházi élmény, és a tanár is ki tud lépni a frontális „megmondóember” szerepéből, akkor van esély a közös gondolkodás elindítására, a tartalmas beszélgetésre.

Ennek a cikksorozatnak a részeként szeretnénk mi is párbeszédet kezdeményezni – egyelőre még csak a virtuális térben –, amelynek során a különböző iskolák tanárai meg tudják osztani egymással tapasztalataikat, igényeiket, kétségeiket, kérdéseiket, pozitív élményeiket, jó gyakorlataikat. Pedagógusokként általában azt tapasztaljuk, hogy bár egy-egy tanári kar részeként dolgozunk, az osztályteremben tulajdonképpen „magányos” harcosok vagyunk. Nagyon jó lenne, ha dilemmáinkkal nem maradnánk magunkra!

Osztályfőnökként, osztályfőnöki órákon, ahol nem szaktárgyi tudásunkról kell számot adnunk, gyakran ütközünk váratlan helyzetekbe, amelyekre nincsenek kész válaszaink, ezért is nagyobb a hibázási lehetőség, és nagyobb a felelősség is.

Ezért is hívok minden kedves olvasót e sorozat kapcsán egy nagy közös beszélgetésre!

Vinczellér Katalin

Vinczellér Katalin vagyok, 17 éve a budapesti Veres Pálné Gimnázium magyar-média szakos tanára. 10 éven keresztül voltam a magyar-dráma-média-pszichológia munkaközösség vezetője, és természetesen osztályfőnökként is működtem. 2017 augusztusától a tanítás mellett elkezdtem dolgozni a Pagony/Tilos az Á könyvkiadónál. Szaktanárként és osztályfőnökként is évről évre erősödő tapasztalatom lett, hogy az iskola egyre kevésbé tudja valóban személyesen is megszólítani a diákokat, a kortárs kultúra szinte teljesen hiányzik az oktatási rendszerből. Ráadásul a digitális korszak újabb kihívásokat hoz a szaktanári és az osztályfőnöki munkába is. Úgy gondolom, ahhoz, hogy valamennyire közel tudjunk kerülni a diákokhoz, problémáikhoz, érdemes ahhoz a kultúrához fordulni, amely a diákok számára is közvetlenül érthető, élvezhető, amely - nem a szó szoros értelemben vett tananyagként - alapját képezheti a közös gondolkodásnak, a kötetlen beszélgetéseknek.

1Már több iskolában (pl.: a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban, valamint a nyíregyházi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban) is sikerrel feldolgozták ezt a regényt irodalom-, illetve dráma órák keretében. Nem első sorban szépirodalmi műként, hanem problémacentrikus olvasmányként közelítették a regényt.

2Ehhez kapcsolódóan részletes kutatási beszámolók és tanulmányok olvashatók pl. a Magyar Olvasástársaság honlapján.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek