OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. március 3.
» Hozzászólások (0)

Titkos recept, avagy hogyan...

Ott állsz egy szép széles folyó mellett,
ami tömegével ragad el gyerekeket,
és csak tudósítasz, másra nem futja.

Azt, hogy valaki 16 évesen félanalfabétaként hagyja el a közoktatást, legalább nyolc, a közoktatásban eltöltött év előzi meg. Néha több is, ha a helyzet megoldódását az évismétléstől reméli a pedagógus.

A közoktatás előtt érdemes néhány pillantást vetnünk a köznevelés rendszerére is, mert az óvoda nevelési intézmény. Jelen törvényi szabályozás szerint ott is el kell töltenie 3-4 évet a gyermeknek. Annak is, akinek ez inkább kötelesség, és annak is, akinek ez esélyt teremt(ene). Kötelezővé tétele során a nehéz sorsú gyermekek hátrányait ellensúlyozó hatását emlegette az oktatáspolitika. Kétségtelen, hogy miközben hazánkban – a törvény betűje szerint – egyik évről a másikra nagyot zuhant a hátrányos helyzetű gyermekek száma, halmozottan hátrányos helyzetűt is alig találni, továbbra is sok kisgyermek esetében az óvoda az a hely, ahol életkorának megfelelő játékszerekkel, a játékhoz alkalmas hellyel és nyugalommal találkozhat. A táplálkozást – bár szellem nehezen épül test nélkül ¬ nem részletezném itt.


A kép Enrique Castro-Mendivil műve (forrás)

Értő szemű óvónőnek bizonyára feltűnik, hogy a gyermek tud-e magától kezdeni valamit a játékokkal, papírral, rajzeszközökkel, részt vesz-e a „kezdeményezésekben” vagy sem. Kérdés, hogy ha nehézségeket, problémát lát, mit tesz. Tesz-e egyáltalán valamit? Tehet-e egyáltalán valamit? Középosztálybeli család aggódó szülők és nagyszülők szeme láttára cseperedő gyermeke általában már az első jelek láttán a nevelési tanácsadó vizsgálata nyomán segítséget kap: ne hátráltassa őt iskolakezdéskor az ügyetlen eszközhasználat, a beszédhiba, a beszédértés nehézségei, a nagymozgások éretlensége. Hozzájut ahhoz a segítséghez, állami pénzből, amely állapota miatt megilleti.

Mi van akkor, ha ezeket a jeleket a középosztály rétege alól érkező gyermek mutatja? Az állami intézmények szakember – fejlesztő- és gyógypedagógus – ellátottságát ismerő óvónő dönthet úgy, hogy elküldi vizsgálatra a gyereket: hátha kap segítséget. Dönthet úgy is, hogy nem, mert nincs értelme, úgyse lesz szakember, vagy úgyse viszik el stb. Jó döntés? Nem, de előfordul.

Vannak kivételezett helyzetű óvodák, állandó gyógypedagógusi jelenléttel. Mielőtt azt hinnénk, hogy akkor ott minden rendben van, kérdezem az egyik ilyen intézményben az óvónőket egy gyerek kapcsán, aki évet ismétel az iskolában (persze, csakis a szülő kérésére), és akinek 2017. novembere óta nem jutott el a szakértői vizsgálata addig, hogy érvényes, segítségre jogosító szakvéleménye legyen: „az óvodában nem láttátok, hogy nehézégei vannak? De, láttuk. És miért nem foglalkozott vele a gyógypedagógusotok? Hát ő csak az SNI gyerekekkel foglalkozik.” Próbálok érvelni amellett, hogy ha jeleznének, ha jeleztek volna, talán ez a kisgyerek is lehetett volna SNI, papíron is, hiszen a valóságban szemmel láthatóan segítségre szorulna, de nem értik, miről beszélek. Ahogy azt meg én nem értem, hogy a gyógypedagógus miért nem jár nyitott szemmel abban az óvodában, miért nem kérdezi, hogy nincs-e kisgyerek, akit egy előzetes felmérés alapján vizsgálatra kellene küldeni. Aki így kaphatna segítséget, ha rászorul. Nem is kérdezhetem, mert érdekeket sértenék. Az érintett gyógypedagógus Nemakárki hozzátartozója, tevékenysége így megkérdőjelezhetetlen.

Mi lenne a megoldás az óvodák esetében? Nem tudom. Talán szoros együttműködés szülők, óvónők és gyógypedagógusok között. Ahol sok a később tanulási nehézségekre veszélyeztetett gyermek, helyben, teljes állásban dolgozó gyógypedagógus. Az említett gyermek esetében lassan másfél éves csúszásban nyilván a szülőnek is komoly szerepe van.

3-4 év múlva a gyerekek átlépnek a köznevelésből a közoktatásba. Ahol már az iskolaotthonos osztály sem a régi – nincs például délutáni pihenés. Pedig akad, aki éjszaka nem tud aludni, mert a tíznél több embernek három fekvőhelyen kell osztoznia. Ő az egyik legkisebbként gyenge esélyekkel indul a harcban, ellenben életkorának nem éppen megfelelő tapasztalatokban gazdag élete némely történései hordalékként rakódnak le a fejlesztő órákon: „ma éjszaka is megb*szta az apám az anyámat”, mondja, miközben fest. Kicsit reménykedhettem, hogy a minicsoportban a másikat lefoglalja annyira a saját feladata, hogy nem kezd érdeklődni a múlt éjszaka történései felől. Nincs tehát segítség, megelőző jelleggel, nincs pihenés éjjel, és nincs rásegítés a kimaradt alvásra nappal.


A kép James Khoo műve (forrás)

Vannak viszont követelmények: fegyelemben, figyelemben, méretben: októberben már kis vonalközben írnak, és tíz sort egyvégtében. Az az iskolaotthon vonzó ígérete szerint nem visznek haza házifeladatot. Megírják az egészet az órán, csak a hatodik sor elején ott virít egy házikó. Jó lenne, ha a felszerelését se hordaná haza. Nejlonzsák a ruhásszekrénye, amiből egyedül öltözik. Nem ismerjük az életét, csak azt, hogy neveletlen, hogy nem figyel, hogy fegyelmezetlen, hogy… Elvárjuk tőle, hogy alkalmazkodjon – szabályokhoz, és hozzánk; hogy teljesítsen. Sosem voltunk csatamezőn, nem láttunk kialvatlan katonát harcban. De vívjuk háborúnkat a kis bűnbakok ellen.

Tényleg nem lehet tőlük tanítani - ha tanítás alatt azt értem, hogy mindenki egyszerre, ugyanazt csinálja, amit mondok. Varga Tamás már úgy harminc évvel korábban tudta, hogy az osztályokban a gyermekek kb. egyharmada tart ott, ahol azt tanterv és tanító feltételezi. Egyharmaduk messzebb jár, egyharmaduk különböző, jellemzően növekvő távolságból, reménytelenül igyekszik követni az eseményeket. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy… Nem, nagyon sok kérdés vetődik fel. Az egyik az, hogy miért felel az iskola, és kell-e segítenie egy gyermeknek akkor, ha az túlmutat az iskola falain? A társadalmi hátrányok csökkentése elvárható-e az iskolától? Ha több évtizede tudjuk, hogy a gyermekek ennyire nem egyformák, egyentankönyvek és -munkafüzetek használatával, más eszközöknek erősen híján, 26 órányi tanítással, nem támogató, hanem számon kérő felügyeleti rendszerrel a fejük fölött mit tesznek és tehetnek a tanítók, tanárok? Jogos-e a félelem, hogy ha íráséretlen gyermeket nem gyötrök vonalközbe igazított, álló, köralapú, c-kötéses folyóírással, hanem kezdetben megelégszem vázolással, s nem baj, ha nem köti össze a betűket, nem jelöl kötőelemeket, ha látszanak a szavak határai, akkor egy ellenőrzésnél nekem, a tanítónak lehet ebből bajom? Ha egy gyermek „utoléri” társait, „felzárkózik”, akkor változatlan társadalmi háttérrel és pedagógiai kultúrával mennyi idő alatt alakul ki ismét „lemaradás”? Megoldás lesz-e, ha az érintett gyermek több éves késéssel kap majd hivatalosan lehetőséget arra, hogy az állam által fizetett szakember segítse heti néhány órában, „egyénileg”, ami jellemzően néhány fős csoportot jelent, miközben papagájként hirdeti minden segítő szakma a prevenciót? Aki az első néhány hónapban lemarad, és osztályt ismétel, vagy azért, mert a szülő így látja jónak, vagy azért, mert a maga is szinte írástudatlan szülője aláírja az elé rakott, előnyomtatott „egyenkérelmet”, az alapkészségek fejletlensége és a változatlan háttér mellett vajon milyen hasznot húz az évismétlésből?

Nem tudom, hogy általában hogyan gyártjuk hazánkban a félanalfabétákat. Abban az iskolában (s kisebb részben óvodában, mert az óvodások és iskolások gyógypedagógiai ellátását egy zseniális húzással két szervezetre bontották), amelynek tevékenységét átlátom, a felső tagozaton tanító matematika tanár azzal szembesül, hogy az osztályok nagyjából fele nem tud fejben biztonsággal műveletet végezni. Az írásbeli műveletvégzés során kapott eredményről nem tudja eldönteni, hogy egyáltalán lehetséges-e az adott eredmény. Nem csodálkozik azon, hogy természetes számok körében végzett kivonásnál hogyan kaphatott nagyobb eredményt a kisebbítendőnél. A szorzás, osztás, bennfoglalás tartalmát nem érti, egy 7x8 négyzetből álló téglalapban a négyzetek számát nem szorzással, hanem megszámlálással igyekszik megállapítani, a viszonylag nagy elemszám miatt gyakran hibásan. A szöveges feladatok értelmezése – szövegértési nehézségek miatt – több évfolyamnyi késést mutat. Mire épülhet így a törtekkel, negatív számokkal számolás, az arányosság, a százalékszámítás, s az ezeket firtató feladatok. Matematikai kompetencia, óh...!

Szabadság kellene. Nem szabadosság, de szabadság. Eszközhasználatban, módszerekben, a helyi sajátosságok figyelembevételében. Szabadság belül is: nem félni attól, hogy jön a felügyelet, minősítés, és nyugdíj előtt pár évvel új munka után kell néznie az elbukónak. Tudni, hogy a „felügyelet” célja nem a felnőtt minősítése, hanem támogatása abban a feladatban, aminek az egyéni sajátosságokból és a társadalmi egyenlőtlenségekből is fakadó iskolai sokféleség része, nem gátja. Ehhez persze szükséges lenne, hogy mindez valóban így legyen. Hogy ne kirakatra vágyjanak a minősítést végző szakértők, hanem a gyarló emberi mivoltát felvállaló, fejlődésre kész embert lássanak abban, akik fölé egy sajátos kiválasztási rendszer emelte őket.

Addig marad a 25-30 százalék félanalfabéta. S még jó, ha arányuk csak ennyi marad, és nem nő...

Szabó Anna

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek