OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Popper Péter

Hová tűnt az erkölcsi halál?

Érdekes riportot olvastam az egyik országos napilapunkban. Arról szólt, hogy ama híres-nevezetes totócsalás fő szervezőjét – aki négy és fél éves szabadságvesztés-büntetéséből három évet letöltve föltételesen szabadlábra került – hogyan várta epekedve az egyetem klubjában négyszáz fiatalember és lány. Igaz, a klubnak „Botrány klub” a neve, s olyan embereket hívtak meg beszélgetésre, akik körül „sűrű a levegő”. Az is igaz, hogy a fiatalok között nem egy őszülő hajú is akadt. Mindez nem csökkentette, hanem fokozta csodálkozásomat, s ez aztán megdöbbenésbe csapott át, amikor a hangulatos estére szóló beszámoló végére értem. Hadd szögezzem le már most a véleményemet: az én szememben a szóban forgó nem olyan ember volt, aki körül „sűrű a levegő”, hanem szélhámos, nagy kért okozó csaló, intellektuális bűnöző – ahogy tetszik, de nevezzük nevén a dolgokat.

Olvasom, hogy ez az úr Budapestről taxin érkezett Szegedre. Olvasom, hogy lírai okok miatt, „csak” kétezer forintra mérsékelt tiszteletdíjat kért a fellépéséért. Olvasom, hogy több mint tizenhétezer forint befektetéssel, külföldi sportklubokkal folytatott telefonmegbeszélés segítségével – ezúttal csalás nélkül – kétmillió forintot nyert a totón. Olvasom, hogy szellemes eszmefuttatásait a közönség vastapssal jutalmazta. Isten látja lelkemet, hogy nem a kétmilliót irigylem tőle, megérdemli, ha ilyen ügyes, ér ráadásul ekkora szerencséje van. Erre való a vesztett szélhámos, a legnagyobb totócsalásnak a szervezője, sok tízezer embernek a megkárosítója a továbbiakban a magyar sport tisztaságának megteremtéséről szónokolt. Arról, hogy szóba került az ő hivatalos foglalkoztatása egy sportszövetségben, sőt jelenleg is a szövetség főtitkárának magántanácsadója. Napokon át kerestem a megnevezett sportszövetségnek és főtitkárának tiltakozó és helyreigazító nyilatkozatát, de nem találtam. Mégis remélem, hogy csak az én figyelmemet kerülte el. Igazságot kell szolgáltatnom a riport írójának. Őt is megdöbbenve kérdezte meg beszámolójában: hogyan lehetséges ez?

Valaha régen jól ismert fogalom volt az „erkölcsi halál”. Azt jelentette, hogy az az ember, aki súlyosan megsértette a társadalmi együttélés normáit, vagy éppen köztörvényes bűncselekményt követett el, hosszú időre, esetleg örökre elvesztette erkölcsi hitelét. Élhetett, ahogy tudott, de nem tarthatott igényt arra, hogy a tisztességes emberek közé sorolják, még kevésbé arra, hogy az ő érvükben szóljon, arra pedig még legabszurdabb képzelgéseiben sem gondolhatott, hogy ő tanítson másokat tisztességre. Jól tudom, hogy az erkölcsi halál fogalmával a groteszkségig visszaéltek annak idején gőgbe butult arisztokraták és az őket majmoló párbajhős dzsentrik meg úrhatnám polgárok, mindezt jól tudom, de a fogalmak eredeti jelentésében mégis komoly értelem rejlett. Az, hogy ha valaki kívül helyezte magát az emberi együttélés törvényein, nem volt könnyen megbocsátható bűn.

Érdemes ennyit töprengeni egy klubest történésein? Igen, mert erkölcsi érzékünk romlását jelzi egy ritka élességű pillanatfelvételként. Mi sokat írtunk és beszélünk erkölcsről, de úgy látszik, a társadalmi valóság nehezen engedelmeskedik a szép szavaknak. Még kevésbé engedelmeskedik a formális követelményeknek. A munkaerkölcs nemcsak azt jelenti, hogy betartjuk a munkaidőt, hanem azt is, hogy megbecsüljük a tisztességes munkát, megőrizzük az emberi méltóságot például a főnök és beosztottja, a tanár és diákja, az orvos és betege, az eladó és a vevő, a vendéglátó és a vendég viszonyában. A családi vagy a nemi erkölcs nem azt jelenti, hogy ne váljunk el, vagy hogy ne bonyolódjunk szerelmi zűrzavarokba, hanem azt, hogy legyen felelősségtudatunk a másik emberért, s nehéz helyzetekben is próbáljunk emberségesen viselkedni, emberségesen elválni, emberségesen szakítani, ha már kikerülhetetlen, s főként úgy együtt élni másokkal, hogy ne tegyük tönkre sem őket, sem mindennapi életünket. Szerintem az erkölcstelenség ott kezdődik, amikor emberi értékeket pusztítunk, veszélyeztetünk, vagy közönyösen megyünk el emberi értékek romlása mellett, esetleg gyávaságból közönyt színlelünk. Talán a gyávaság és a közöny a legnagyobb erkölcsi bűn!

Eszembe jut a hajdani Dreyfus-ügy, amikor Európa tisztességes embereit évekig lázban tartotta, hogy egy francia katonatisztet igazságtalanul száműztek az Ördög-szigetre. Jól tudom, hogy ez minden oldalról „heccelt” kampány is volt, mégis: az a tény, hogy az embereket fölizgathatták egyetlen ember sorsának igazságtalan alakulásával, nem lebecsülendő erkölcsi érzékenységre mutat. Ám ha én ma reggelizés közben azt olvasom, hogy valahol egy kisebbfajta fanatikus diktátor néhány ezer embert bebörtönzött vagy kivégeztetett, rosszallóan csóválom meg ugyan a fejemet, de tovább kenem a lekvárt a vajas kenyeremre. Ennyit romlottunk volna nem is egy évszázad alatt? Ennyire megtépázta volna erkölcsi érzékünket és érzékenységünket a két világháború és mindaz, ami társadalmilag s politikailag körülötte végbement?

Tudom, hogy túlzok, hogy számtalan jele van az ellenkezőjének is, a mélységes humanizmustól álhatott egyéni és tömeges cselekvő megnyilvánulásoknak. De a túlzás talán megbocsátható ebben az ügyben. Mert annyit vállalnunk kell, hogy erkölcsileg ellentmondásosak, sokszor ingatagok vagyunk ebben a gyorsan változó világban. S ez arra int, hogy vigyázzunk magunkra, s még egy érdekes este kedvéért se tapsoljunk azoknak, akik könnyedén lépték át erkölcsi világrendünk határait.

(Élet és tudomány 49. szám
A hétköznapok lélektana, 1986)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.20.
Leváltják a szakképzési hivatal fideszes vezetőjét
Kucsákot idén januárban nevezték ki az NSZFH elnökének, a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor még a szakképzés és felnőttképzés fejleszté...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.20.
Felvételi 2020: nem mindenki kaphat többletpontot az emelt szintű érettségiért
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot...
(Forrás: eduline)
--
2019.11.20.
A Corvinus mintájára szabják át a győri egyetemet
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már augusztusban arról beszélt, hogy a Corvinus új fenntartói modelljének tapasztalatai pozitívak, ezért a tervek között szerepel...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.20.
"Este készülnek a másnapi órákra" - kreatív megoldásokat szül a tanárhiány
Kényszerűségből termeli a "polihisztorokat" a magyar közoktatás: kémiát oktat a némettanár, mérnökök állnak be matematikát tanítani. A kényszerű szerepcserék szakmai háttere a hábor...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.19.
Mélyszegénységben élő óvodásoknak már egy tubus fogkrém is hatalmas segítség
A mélyszegénységben élő gyerekek olyan halmozott hátrányokkal indulnak, amelyek legyőzéséhez a szülőknek és az óvónőknek is kell a támogatás. Tíz hónap alatt országos mozgalommá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.19.
Kezdődik a professzori cím és a doktori iskolák lezüllesztése
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az elmúlt hónapokban átalakította a doktori iskolák engedélyezési eljárásrendjét, illetve az egyetemi tanári kinevezések feltételeit...
(Forrás: index)
--
2019.11.19.
Átalakul a szakképzés
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belü...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek