OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Szatmáry Nóra

Kövér lányok a dobbantón

Családom egyik kedvenc iskolai története, mikor a Bakáts téri alsós tanító néni jóvoltából hétéves bátyám ellenőrzőjébe a következő üzenetváltás került: „T. Szülő! Zsolt többszöri figyelmeztetés ellenére sem tud sorakozni, ezért megintem.” „T. Tanítónő! Gyakorolnánk, de sajnos nem vagyunk hozzá elegen.” Azóta szerencsére már tud.

Az elmúlt hét vezető oktatási híre Magyar Bálint bejelentése volt a testnevelés-osztályzatok eltörlésének tervéről. A javaslat, mint az várható volt, borzolta a kedélyeket rendesen: tanárok, egyetemi oktatók nyilatkoztak a szakma „nemzettudatunk szempontjából veszélyes lealacsonyításáról”, szomorú képet festve egy tornajegyétől megfosztott, „fizikailag és biológiailag hanyatló népességről”. De hasonlóan felháborodott megnyilvánulásokat lehetett hallani folyosókon, tanári szobákban is.

Noha egy pillanatra sem lepett meg a kollégák heves reakciója, azt azért nem gondolom, hogy a közoktatásban testnevelésnek nevezett tantárgy körül a kislabdadobásra adott érdemjegyek eltörlésének sötét víziója lenne a legégetőbb probléma. Különös például, hogy a nyilatkozatokban és a magánbeszélgetésekben az osztályzás kapcsán megnyilvánuló hevületnek nyoma sincs akkor, amikor megfelelő számú tornaterem hiányában ugyanezek a kollégák a kedélytelen betonudvarra vagy az iskolához közeli lépcsősorra terelik ki diákjaikat futni, le-föl lépcsőzni – mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Vagy amikor a pedagógiai programokban megfogalmazott szép elvek helyett a tömegsportnak nevezett foglalkozások fizetős teniszórákká, egy-egy testnevelő vállalkozását erősítő magánórákká silányulnak, vagy mikor az iskola bevételeinek növelésére a legértékesebb koradélutáni órákban külsősöknek adja bérbe a tornacsarnokot. Hol van ez az indulat akkor, amikor – felteszem – ők sem tudják nem észrevenni, hogy bizony a legtöbb iskola udvaráról eltűntek a délutánonként egykor önfeledten focizó diákok? Valami nagyon nincs itt rendben.

Közhely ma már, hogy e – sajnos meglehetősen csekély óraszámú – foglalkozások elsődleges célja az, hogy megszerettesse a mozgást a gyerekekkel, kialakítsa bennük a rendszeres sportolásra való igényt. Szórakoztató, sikerélményt nyújtó, szerethető tevékenységeken keresztül. Ilyen lenne a bokát és a térdet egészségtelenül megterhelő, véget nem érő, udvari körözés vagy a büntetésnek is erős lépcsőfutás, mely még a legjámborabb diákban is masszív gyűlölethullámokat kelt a tanerővel szemben? Kétlem. Miért gondolják testnevelő kollégáink, hogy az a nagyfenekű kamaszlány, aki huszadszor fut neki a dobbantóval kombinált, látványnak is rémisztő ugrószekrénynek, hogy megszégyenülve torpanjon meg újra és újra, vagy aki elkeseredetten imitálja vörösre nyúzott combokkal, fél méterrel a padló felett himbálózva a kötélmászást, e tevékenységek közben a mozgással kapcsolatos, életre szóló kellemes benyomásokat szerez? Mi táplálja bennük azt az illúziót, hogy azokban a diákokban, akik a „kislabdának” nevezett, gusztustalanul foszló bőrdarab hajigálásával töltenek értékes órákat a heti két-három alkalomból, nyolcadik végére fixálódik a rendszeres sportolás iránti belső igény?

Nap mint nap szembesülünk a ténnyel, hogy egyre több a túlsúlyos, egészségtelenül mozgáshiányos életmódra szokott, szoktatott gyerek. Ma már nem osztályonként 1-2 diák, hanem szélsőséges esetben a tanulók egyharmada tartozik ebbe a körbe. Ne legyünk álszentek: a heti két-három, babzsákozással és magasugrással tarkított tornaóra nem elegendő ahhoz, hogy megelőzzük a megváltozott életmódból és a nem megfelelő táplálkozási szokásokból származó túlsúlyosságot. Máshol kell keresni a megoldást.

Jó kezdeményezések, próbálkozások persze akadnak. A minap hallottam például, hogy a solymári általános iskolában a testnevelésórán hastáncolnak a lányok, maguk varrta tüllruhában, koreográfiával, a szülőknek tartott fellépésekkel, vagyis ahogy azt kell, és ahogy azt a lányok szeretnék. Kicsik, dundik, vékonyak, magasak, önbizalommal telve, örömmel. Kívánhat ennél többet testnevelő, szülő, miniszter?

Meggyőződésem, hogy az iskolai testnevelésnek valamilyen módon reagálnia kellene az iskolán kívüli világ, de legfőképpen a gyerekek megváltozott igényeire. Miért nem használják ki a testnevelők jobban a közös mozgásban, sportolásban rejlő páratlan lehetőségeket, ahogy azt például Solymáron teszik? Nem sok tantárgy mondhatja el magáról a testnevelésen kívül, hogy igazi közösségszervező erővel bír. Miért várjuk el egy kiskamasztól, hogy szabadidejében ne a számítógép előtt üljön, ha nem mutatjuk meg neki, mit is jelent például egy csapat tagjaként élvezetből mozogni, játszani? Miért olyan nehéz ma elképzelni, hogy a szülők és a testvérek délutánonként vagy hétvégén a sportpálya széléről együtt szurkoljanak a gyerekeknek a mindenki számára elérhető, ingyenes, valóban „tömegsport” foglalkozásokon? De továbbmegyek: miért megy egyenesen eretnekségszámba az ötlet, hogy a kémia- és a földrajzóra közé besuszterolt testnevelés helyett a diákok hetente kétszer kötelezően választott, közös délutáni sportoláson vegyenek részt, kinek-kinek tetszése és a helyi adottságok, lehetőségek szerint? Aki egyszer is látta, érezte, hogy a megfelelő mosakodási lehetőségek hiányában (egy átlagos budapesti iskolában jó, ha három vízköves, csöpögő csapú mosdó jut húsz anyányi lányra) hogyan fest, és milyen szagot áraszt egy osztálynyi, tornaóráról földrajzdolgozatra beeső kamasz, bizonyára elmélázott már e lehetőség felett, de mint eleve lehetetlent, azonnal el is hessegette magától a gondolatot.

Pedig talán mégis érdemes lenne átgondolni.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek