OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. július 15.
» Hozzászólások (0)

Gyarmathy Éva: Maszatolás1

A kormánynak hivatalos eljárása lett a maszatolás, amellyel zavaros helyzetet teremt, hogy uralja a terepet. Láthatóan nem a problémák megoldásában, hanem a gerjesztésében érdekelt. Olyan, a nemzet megmaradása szempontjából létkérdésnek számító területeken, mint az egészség, oktatás, tudomány és művészet, egyre hajmeresztőbb rendeletek és törvények teszik lehetetlenné azok tevékenységét is, akik civilként az állam által meg nem oldott feladatok egy igen nagy részét végzik.

Az oktatás területén különösen elkel a segítség az államnak, mert jelenleg képtelen megoldani az átlagtól jelentősen eltérő fejlődésű és helyzetű gyerekek és fiatalok ellátását, és biztosítani a tanulásukat. Bár a többi diáknak sem tud/akar az állam értelmes oktatást adni, de ők még kibírják a nem rájuk szabott tanulási helyzetet, és rövidtávon nem derül ki, hogy milyen hátrányokat szenvednek ezáltal. A különlegesek azonban attól különlegesek, hogy a fejlődésük érzékenyebb a külső hatásokra. Nem kevés diákról van szó. Nagyjából kilencvenezer gyerek kap sajátos nevelési igény címkét, és ők csupán a legnyilvánvalóbb, súlyos problémákkal küzdők. Fontos tudni, hogy a most ismét megtámadott alapítványi és egyesületi intézmények 25%-kal nagyobb arányban vesznek részt e gyerekek ellátásában, mint az állami és egyházi intézmények.

Ha azokat a gyerekeket vesszük, akiknek a különlegessége nem mindig nyilvánvaló, de nagyon nem illenek a közoktatásba, és bármikor megkaphatnák a tanulási-, figyelem-, hiperaktivitás- és/vagy autizmus zavar diagnózist, illetve átütően, kiemelkedően tehetségesek, máris a tanulóknak legalább harmadánál tartunk, ami már több százezer gyermeket érint. Ennek a csoportnak egy jelentős része szintén elmenekült a közoktatásból a civil intézményekbe, vagy magántanulónak állt, és közülük sokan a népszerűségben és számban gyorsan növekvő tanulócsoportokba járnak. Több család külföldre költözött a magyar oktatás elől.

Ha hirtelen a mai állami iskolákba kerülne az, a nyolcvanezer, az állami oktatáshoz nem illeszkedő gyerek, akit most a közoktatást tehermentesítve a civilek látnak el, az oktatási rendszer azon mód összedőlne. Egy ilyen változásnak az anyagi vonzata is horribilis lenne az állam, pontosabban az adófizetők számára – fejlesztő szakemberek, kislétszámú osztályok, több pedagógus, és mindez már most sem áll rendelkezésre a közoktatásban, – és a fenti problémák megfelelő kezelésének hiányában pillanatok alatt az őskáoszhoz hasonló állapotok uralkodnának mindenhol, pedig a jelenlegi helyzet is alig kezelhető. A kormány viszont éppen most látja elérkezettnek az időt, hogy az összes kis állampolgárát a katasztrofális egyenoktatásába kényszerítse, ezzel egyszerre ellehetetlenítve a civil és állami oktatást, eközben megsértve a tanulás szabadságát.

Magyarországon ugyanis tankötelezettség és nem iskolalátogatási kötelezettség van! Még! – Tudjuk, ez nem igazi akadály, hiszen aktuálisan az Akadémia, de korábban már nagyon sok más törvénysértés esetében is, a jelenlegi kormány megoldása, hogy törvénytelen lépéseit törvényesíti. Nem elegáns eljárás, de erre fussa a rezsim elitjének.

Az eddigi és a mostani törvények és rendeletek is a szellemi szabadság korlátozását, és a régen bevált protekcionizmus szélesítését célozzák. Nem betiltja a kormány a magántanulói létet, hanem egy olyan formává alakítja, ahol engedélyre lehet magántanuló „egyéni munkarendű” a diák. (Mellékszál, de meg kell említenem: a tanulást munkának titulálni a tanulás mibenlétének félreértelmezése, tudatlanság, fogalmi maszatolás.)

Az alapítványi és magániskolákat sem tiltja be a kormány, csak erősebb fojtásra állítja a szabályzókat, és aki neki tetszően viselkedik, az kap annyi levegőt, hogy ellássa a feladatát. Lesznek kivételezettek, akiket ki lehet tűzni a zászlóra, hogy íme, nincs semmi probléma, itt vannak a civilek, látjátok, van választási lehetőség. És a szakmailag nem igazolt, – mert nem igazolható, – felemás elvárások mentén történő minősítés, az engedélyhez kötöttség, a függő viszony növelésére alkalmas. De a gyerekek fejlődését gátolja!

A néhány lojális díszalternatív nem lesz elegendő az egyre növekvő számú különlegesen fejlődő gyerek ellátására, de a látszatnak megfelelnek. A többiek pedig, állami és civil szférában egyaránt, továbbra is összeszorított foggal küzdenek majd, – most már a lehetetlennel. Sok pedagógus korábban feladta már a harcot, és túlélésre játszik. Számos iskolai osztályban elviselhetetlen helyzet alakult ki. A szülők a pedagógust, a pedagógusok a szülőket hibáztatják. A gyerekek pedig megtanulják, hogy a manipuláció és az alamusziság segít a túlélésben. A magyar iskola a magyar valóságra készít fel. A hatalomhoz való dörgölődzés, mutyi, kiskapuk, összekacsintások, „úgy teszünk mintha” típusú megoldások, hűbéri protekcionizmus, „uram-bátyám” rendszer, korrupciós összefonódások alakulnak ki gyerek és gyerek, pedagógus és gyerek, szülő és pedagógus, pedagógus és oktatásiányítók viszonylatában egyaránt. Üdvözlünk Mikszáth dzsentri világában! Aki nem akar ebbe beállni, páriává válik az osztályban, az iskolában, az országban.

Az olyan nyalánkságok, mint például a NAT körüli maszatolás, csak gumicsont, mint számos más badarság, amit ont ez a kormány, hogy ki se látsszanak a feladatból a szakemberek, akik bizonyítják és próbálják megértetni, hogy miért ártalmas, az aktuális agyrém. Még maga a kormány sem tud választ adni olyan alapvető kérdésekre, hogy a felsőoktatásba jutáshoz kötelezővé tett nyelvvizsga hogyan működik majd a gyakorlatban, miután nem az iskolai nyelvtanítás hatékonyabbá tételével kezdik a változtatást. Számos, idegen nyelvből felmentéssel haladó, kiváló képességű gyerek helyzete nem megoldott az ellentmondásos rendeletek miatt.

A NAT körüli mizéria, valamint az újabb és újabb ostoba rendelkezések nem különböznek, a budapesti, Nyugati téri felüljáró lebontásának orbáni ötletétől, vagy a villamos sínek évenkénti felszedésétől. Csak „folyjon a vér”! Legyen káosz, akkor lehet harácsolni!

A manipuláció ellenszere a tiszta gondolkodás, a tiszta megoldás. Az oktatásban ez azt jelenti, hogy az érintetteknek választaniuk kell. Az egyik út, hogy a szakmaiságot követik, és elvetik az ennek ellentmondó központi elvárásokat. Ez esetben a felelős szülőknek azonnal pert kell indítaniuk az oktatásirányítás ellen, hiszen nem biztosítja a gyerekek megfelelő fejlődéséhez, tanulásához szükséges feltételeket, és persze ki kell menteniük az ártalmas közegből gyermekeiket. A pedagógusoknak szakmailag korrekten kell eljárni, és azonnal ott kell hagyni a közoktatást, ha szakmailag elfogadhatatlan tanításra kényszerítik őket. Egyszerre, azonnal, mindenhol! Rögvest megoldható lenne a helyzet, ha a szakmaiságot nem hiábavaló érveléssel, hanem a gyerekek valódi mentésével követelik ki az érintettek. Egzisztenciális problémák miatt azonban a legtöbb pedagógus nem meri nyíltan felvállalni a konfliktust, ahogyan a szülők is inkább megtanítják a gyereket arra, hogy fogadja el az elfogadhatatlant, húzza meg magát, viselje el az atrocitásokat, mert ilyen az élet. – Persze így ilyen is marad.

A másik út, hogy a szülők és pedagógusok minden, jelenleg érvényben lévő és az oktatást érintő rendeletet és törvényt betartanak, és a szakmaiságot figyelmen kívül hagyják. Legfeljebb egy hónapig tarthat ki ez, amíg úgy tűnik, hogy létezik magyar közoktatás, de a szakmaiságnak és önmagának is ellentmondó rendszer káoszba fullad. A szófogadást lehetne kimaxolni, de ettől az úttól is rettegnek a résztvevők, mert felrúgni a bár hamis, de jól bejáratott össztáncot, rebelliónak minősül.

Marad tehát a harmadik út, amelyet eddig követtünk, és a kormány céljainak megfelel. A jövő nemzedékét megnyomorító rendszert fenntartjuk, és kiszolgáljuk a nemzetpusztítást azáltal, hogy mentjük, aki még menthető, keressük a réseket, ahol az erőszakos, ostoba rendszerben levegőt lehet venni. A gyerekek államosítását célzó törvénnyel most ez az út lett a még kevésbé járható, és fel kell tennünk a kérdést: Ki oldja meg helyesen a problémát? Aki kreatívan kiskapukat talál, hogy megfeleljen a kormány újabb elvárásainak, és ezzel eltűri, és fenntartja az ártalmas oktatási rendszert. Vagy aki nem folytatja a maszatolást, és tiszta szabályokkal, szakszerűen akarja a munkáját végezni?

„Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?”2

1Az írás – kis változtatásokkal – megjelent a HVG, 2019 július 11. számának 64. oldalán.

2Shakespeare: Hamlet, Arany János fordítása

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.26.
Tanári összefogás nélkül nincs esély minőségi változásra – Pécsi kerekasztal új NAT történelem tantárgyi részéről
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) történelem tantárgyra vonatkozó részéről 2020. február 13-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését a PTE BTK Történettudományi Intézetének Új- és Modernkori...
(Forrás: ujkor.hu, Pécs)
--
2020.02.25.
Balla István: Kásler Miklós nem mond igazat
Az emberminiszter szerint minden rendben van a kiváló, új NAT-tal, azt szeptembertől ezért be is vezetik. Úgy látja, alig van tiltakozás a tanterv ellen. A miniszter hazudik. Tényszerűen. Folytat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Hátrányt hátrányra halmoznak – Újraéledő feszültségek a közoktatásban
Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.02.25.
Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik
Kásler azt is hozzátette, hogy a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrev...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Az ország legjobb gimijében is kiakadtak a NAT-on: egy év halasztást kérnek
A Lovassy tanárai úgy vélik, a pedagógiai szakma többsége a NAT újragondolását szorgalmazza, mert a magyar közoktatás nagyon is rászorul a stratégiai reformra. Azonban az új Nemzeti Alaptanterv...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.25.
Csökken a magyarok átlagos IQ-ja, és nem az iskolarendszer átalakítása miatt
Az egyes országok sikerét vizsgálva nehezen bizonyítható, hogy a ma elítélt poroszos oktatási rendszer kevésbé lenne hatékony, mint a szabadabb angolszász. Ami még ennél is érdekesebb:...
(Forrás: válaszonline.hu)
--
2020.02.25.
Annyira jól fogadták a tanárok a módosított alaptantervet, hogy megyei roadshowba kezd a minisztérium
Miután elfogadta az Országgyűlés a módosított nemzeti alaptantervet, az emberi erőforrások minisztériuma megkérdezné a pedagógusok véleményét is róla, írja a Magyar Nemzet. Az új NAT...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.02.25.
Kásler: Tíz százalékkal emelkedik a tanárok bére, PDSZ: Nyomorúságos pótlékkal szúrják ki a tiltakozók szemét
Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn. A miniszter szerint ez technikailag ágazati szakmai pótlé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek
A miniszter úgy fogalmazott, a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem, valamint az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel és válogatott tartalmakkal biztosítják a magyars...
(Forrás: infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek