OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. szeptember 14.
» Hozzászólások (0)

Van Vészkijárat!

5. Az óceán mélyén

A mentális betegségekről

A mentális betegségekkel való foglalkozás egyfelől nem tűnik olyan eleven problémának, mint az előző cikkekben feldolgozott témák, például a szexuális bántalmazás vagy az önsebzés. Azonban nem kell nagyon sokáig kutakodnunk, hogy megtaláljuk azokat a szakmai cikkeket, amelyek a jelenséggel foglalkoznak, és statisztikákat, amelyekben beszédesek a számok.

Számos forrás közöl döbbenetes adatokat (például: http://tantrend.hu/hir/kuzdelem-mentalis-zavarokkal-elok-megbelyegzese-ellen, https://europa.eu/youth/hu/article/66/13436_hu), de a tudományos eredmények és adatok helyett inkább egy olyan csatornát idézek, ami talán a legpontosabban jelzi vissza, mi az, ami a kamaszkorosztályt és a fiatal felnőtteket érdekli. Az Instagramon a #depression alatt 19 611 946 poszt, bejegyzés található. Azaz ezen a területen is igaz, hogy olyan lappangó, de amúgy nagyon is jelenlevő problémával van dolgunk, ami szintén mélyen tabusítódott.

A tabusítás hátterében feltehetőleg sokféle és sokfelől érkező félelem állhat.

  • Egyrészt maga az érintett sem biztos, hogy felismeri a problémáját. De ha bizonyos tüneteket, például feszültséget, kedvetlenséget, ingerültséget, figyelemzavart tendenciózusan érzékel magán, akkor sem biztos, hogy szükségét érzi, hogy bárkihez is segítségért forduljon.
  • Másrészt, ha esetleg felismeri, hogy olyasvalamivel küzd, ami nem átmeneti jelenség és nem csak a külső, környezeti hatásokra adott aktuális, pillanatnyi reakció, akkor teljes joggal tarthat attól, hogy a mentális zavarokat övező stigmatizáció az ő személyére is kivetül.
  • Harmadrészt mivel ez a probléma bizonyos szempontból „láthatatlan”, még inkább felmenti a környezetet, hogy foglalkozzon a jelenséggel. Illetve, ha valamit meg is sejt belőle, akkor érthető módon félelmetesnek tűnhet, és könnyen kialakulhat az az érzés, hogy ha ez egy betegség, akkor a laikus ember könnyen hibázhat, még az is lehet, hogy többet árt, mint segít.

Neal Shusterman Az óceán mélyén

A regény 2015-ben tíz különböző díjat nyert el az Egyesült Államokban, – többek között – a legrangosabbat irodalmi elismerést, a Nemzeti Könyvdíjat. Ebben az esetben tehát irodalmilag is komoly, esztétikai szempontból is magas színvonalú munkával van dolgunk, amellett, hogy témája, a skizofrénia, világszerte égető jelenség, amely elsősorban a 15 év feletti fiatalok körében jelentkezik a legnagyobb mértékben. Ráadásul a mentális betegségek közül ez a leginkább félreértett, hiszen a köznyelvben általában a tudathasadás szinonimájaként használják a kifejezést, holott a betegség nem „többszörös személyiséget” jelent. Úgynevezett spektrumbetegségről van szó, amely nagyon különböző súlyosságú lehet, és amelyet nagyon különböző tünetek kísérhetnek.. Fontos tudni, hogy teljesen nem gyógyítható, nem visszafordítható, azonban igen jó szinten kezelhető.

A tizenéves Caden Bosch éli hétköznapi életét, szerető család és barátok veszik körül. A fiú egy-szercsak egy kalózhajón találja magát, furcsábbnál furcsább körülmények közepette. Ezen a fiún fokozatosan hatalmasodnak el a paranoid gondolatok, szüleihez fordul, mert szerinte meg akarják ölni. A hajó kapitánya és a fedélzeten lévő papagáj is igyekszik megnyerni magának a fiút, hogy a másik ellen fordulva átvegye a hajón az irányítást. A fiúnak állandóan mozgásban kell lennie, nem bír megnyugodni és ha nem elég ijedt amúgy is, megijeszti az elméjében bekövetkezett változás. A hajó nekiindul útjának, de az, hogy hol fog kikötni végül, csakis Cadenen múlik. Aki már többé azt sem tudja, mi a valóság és mi a képzelet a gondolatai között.

Ahogy a regény történetének felvázolásából is kitűnik, két szálon zajlanak az események. Az egyik szál Caden igazi, hétköznapi életébe enged bepillantást, úgymond “kívülről” leszünk tanúi a beteg-sége kialakulásának. A másik szál már elméjének belsejéből származik, egy kalózhajón vagyunk, kicsit meseszerű és abszurd körülmények között, hiszen a fedélzeten pl. beszélő papagáj is tartóz-kodik, de guruló agyak és fejek is felbukkannak. A valóságtól elrugaszkodott vonal esetében vala-mivel felhőtlenebb a hangulat, mint a másik szálon, ahol szépen fokozatosan kialakul a kissrác be-tegsége, aki nem érti, miért nem tud már úgy rajzolni, ahogy eddig. Rendkívül ötletes megoldás ez a kettősség, már csak azért is, mert így a kalózos vonulat kissé lélekemelőbb, és nem hagyja, hogy teljesen beszippantson a másik szál szomorúsága. Már szinte vágytam rá, hogy újra a hajón talál-jam magam és Cadennel együtt én is elmeneküljek a valóságból, ahol a fiú kétségbeesettségét és küzdelmét tudtam nyomon követni.

Tetszett, hogy nem csupán Cadenre fókuszál kizárólagosan, hanem a családja, illetve a barátai is bevonásra kerültek, ahogy előbbiek egyre furcsábbnak találják Caden viselkedését, míg utóbbiak nem tudnak mit kezdeni vele, így egyre jobban eltávolodnak tőle. Ráadásul annyira megragadó kijelentések, nagy igazságok, vagy épp humorral töltött sorok találhatóak benne, hogy legszíveseb-ben a könyv felét idéztem volna.

(Mona: Megindító könyv a skizoféniáról, részlet)

Javaslat a feldolgozásra

Természetesen egyetlen osztályfőnöktől sem várható el, hogy felkészítés, illetve szakmai segítség nélkül, szakszerűen dolgozza fel a jelenséget.1

Ha a pedagógus közvetlenül szeretne tájékozódni diákjai témához való viszonyulásáról, a következő gyakorlatot ajánljuk, amelyhez a mellékletben található képeket használjuk fel.

  • A megvalósításhoz 4-5 fős kiscsoportokat hozunk létre.
  • Először kivetítőn mutatjuk meg a képeket, és a gyerekek első reakcióként mondott szavait írásban rögzítjük. (Az értelmetlen, kaotikus, elvont, hülye, csúnya, zavaros jelzők nagy valószínűséggel előfordulnak majd.)
  • Ezt követően a kinyomtatott képeket kettesével kapják meg a csoportok, egy-egy képpár több csoportnál is előfordulhat.
  • A csoportok 5-8 percet kapnak ahhoz, hogy elmélyedjenek a részletekben. A megfigyelés szempontjai a következők lehetnek:
    1. Milyen a vonalvezetés a képeken?
    2. Milyen a vonalak egymáshoz való viszonya? (Vastagság, párhuzamosság, kereszteződés)
    3. Felfedezhető-e bennük valamilyen figuralitás? Ha igen, hogyan és mi?
    4. Felfedezhető-e valamilyen rendszer, szerkezet a képeken? Ahol igen, ott hogyan csúszik szét?

    A kivetített képeket újra láthatja az egész osztály/csoport. Az egyes képek/képpárok feldolgozói az egész csoport előtt mondják el, mire jutottak, mit gondolnak.
  • Figyeljék meg, hogy ez a kis képelemzés megváltoztatta-e az első körben kialakított véleményüket, vagy csak elmélyítette az első benyomást. Ha a véleményük megváltozott, miben áll ez a változás? Ha az elemzés elmélyítette az első reakciót, mivel tudják a megerősített véleményüket indokolni?
  • A megbeszélés után közösen elolvassuk a mellékletben található rövid szövegrészletet.
  • Hogyan kapcsolható a szöveg a képekhez? Ki és milyen lelkiállapotban írhatta ezt a szöveget?

A feladatok természetesen igen kockázatosak. Nem szabad didaktikusan reagálni, és végképp kerülendő a betegség minősítése. A pedagógusnak is felkészültnek kell lennie valamilyen szinten a témában, és nagyon kell ügyelnie arra, hogy a mentális krízisről mint bárkit elérő betegségről és nem mint stigmatizálandó, kirekesztendő jelenségről beszéljen. Nagyon fontos az is, hogy mindez ne tűnjék riogatásnak, hanem segítse saját sebezhetőségünk felismerését, és ezáltal erősítse önmagunk és egymás elfogadását.

Függelék 1. Ide klikkelve olvasható a szövegrészlet (pdf)
Függelék 2. Ide klikkelve láthatók a rajzok (pdf)

Vinczellér Katalin

Linkek a mentális krízisről szóló cikkekhez:

http://semmelweis.hu/pszichiatria/betegellatas/nappali-korhaz-tematikus-kethetes-csoportok/a-szkizofrenia-tunetei-es-kezelese/
http://tantrend.hu/hir/kuzdelem-mentalis-zavarokkal-elok-megbelyegzese-ellen
https://i-d.vice.com/en_us/article/a35de4/we-need-to-stop-making-mental-illness-look-cool-on-social-media?ref=vice&_ga=2.169612321.1655219899.1567432996-1445421018.1518515977

Közvetlenül a regényhez kapcsolódó linkek:

https://www.pagony.hu/10-dolog-amit-tudnod-kell-a-mentalis-krizisrol
https://www.pagony.hu/mindig-az-a-legfelelmetesebb-amirol-a-legkevesebbet-tudunk
https://moly.hu/konyvek/neal-shusterman-az-ocean-melyen

1Szakmai segítséget jelenthetnek például a NYITNIKÉK iskolai érzékenyítő programjai

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek