OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. október 26.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Sajt és bor

Az OFOE 2019 és 2022 között részese egy Erasmus+ KA2-es projektnek, melynek témája az abúzus és a bullying jelenségeivel kapcsolatos érzékenyítés a fiatalok körében. A munka az NFSZK koordinálásával zajlik, és rajtunk kívül még öt ország egy-egy intézménye vesz részt. (Részletes tájékoztatás található a projektről a honlapunkon). Ezúttal Szabó Anna naplójának első részét olvashatjátok az első (nem csupán szakmai) tapasztalatokról.

Hamarosan indulunk a repülőtérre, csak még ellátogatunk a sajtboltba. Nincs tej, tejföl, joghurt vagy kefír, csak sajt. Abból sincs végtelen számú, csak sokféle, mind tehéntejből. Rúzzsal érő, lágy és kemény, meg a híres kék.

A kiszolgáló, férfi, gyaníthatóan a tulajdonos. Angolul válaszol, de azonnal kérdezi is, honnan jöttünk. Ha van néplélek, hát lehet népízlés is, mert minden sajtból, amin csak kicsit is hosszabban megállapodik a tekintetünk, szeletkét vág, s a késsel emeli felénk – kóstoljuk meg. 2:1 arányban a közepesen érettre szavazunk. Apró biccentése mutatja, nagyjából erre számított.

- Mikor utaznak?

- Néhány óra múlva? – ismétli meg. Hátramegy, s a kiválasztott, lemért sajtok szoros vákuumfóliában térnek vissza – kutya legyek, ha orrom után megmondom, hogy sajtokat csomagoltak bele.

Ezzel zárul a négy nap, amely Mathiassal kezdődött. Matthias fiatal, ő a szóvivő. Angolul, németül, vagy spanyolul akár. (Ő az idegenvezető.) Kérdezi, honnan jöttünk. Magyarország hallatán azonnal mondja: Ó, ő volt Budapesten, tavaly. Nagyon szép város. Meséli a kereskedőváros történetét, felfűzve a csatornák partján álló épületekre.

Kiszálláskor megkérdezem tőle, tudja-e hogy az egyik leghíresebb magyar ember is Mathias volt? –

- Nem, ki volt az?

- King Mathias, the Just.

- Ó, ez nagyon jó – feleli nevetve, s láthatóan elraktározza az információt, hogy alkalomadtán előhúzza majd.

A koratavasz a város fekvése miatt meglepetéssel szolgál – a negyedórás hóförgetegben el tudom képzelni, hogy szánkózhattak itt a fiúk, s közülük Kai miként kapcsolhatta könnyű kis szánkóját a hópelyhek átláthatatlan kavargásában a Hókirálynő nagy fehér szánjához.

Ez a főváros nem kertel – állítja magáról, hogy kereskedelmi kikötő.

A találkozó szakmai része – egy Erasmus+ program keretében jártunk Koppenhágában – különös tükröt igyekszik tartani elénk. A játék nem játék. Túl didaktikus, oktatni akar, ítél, ha nem is előítéletes. Ezek az első változat kipróbálásának tapasztalatai. Az új szereplők esetében pedig bizonyos sérülékeny csoportok közti különbségek nem értelmezhetőek. Ez már a munka folytatására vonatkozott.

A játék, amelyet az FSzK (új nevén NFSZK) munkatársai kezdtek lelkesen fejleszteni, társasjátékként kezdte az életét, amelyben fiatalok, akiknek az élet a fiatalok előtt általában álló nehézségeken túl mást is rakott a hátizsákjába, találkoznak különböző élethelyzetekkel, köztük olyanokkal, amelyek során szóbeli, lelki zaklatás, pénzügyi, fizikai vagy szexuális abúzus éri őket. A játékosok pedig a képzelt helyzetekben, a játék szereplőinek „életét élve” egy kis időre, választhatnak a leírt megoldások közül vagy kitalálhatnak saját megoldási módokat. A játék közben pedig meg lehet vitatni, melyik csoport miért döntött úgy, ahogy.

A következő lépést Chambéry-ban, egy francia kisvárosban tette meg a nemzetközi csapat a tanév végén, ahol a magyar kollégák közül Leiner Károly mutatott egy lehetséges módot arra, hogy lehetne kevésbé didaktikus, játékosabb a játék.

Most, október elején pedig a portói hazájában jártunk. Nem borkóstolón, hanem a Fórumszínház megismerésének céljából, s az újabb sérülékeny csoportokat megszemélyesítő, kitalált karakterek kipróbálására.

Porto is kikötőváros - a neve is ezt mondja - a legnyugatibb európai államban a térkép szerint. Egykoron főváros, mára nagyváros – kiterjedését tekintve. Mély folyóvölgy, látványos hidak, csempék a házak falain. Elképzelhetetlenül sokféle, leggyakrabban fehér alapon kék mintával. A városháza előtti főtértől a folyó túlpartjának hajókikötőjéig terjedő belvárosa bejárható néhány óra alatt. Ez nem jelenti, hogy láttál mindent, ami fontos. A házak a vendégeknek szánt területeken – néhány utca s a Ribiéria – viszonylag egységesek. A mellékutcákban néhány tíz métert megtéve magas, keskeny üres épületek váltakoznak lakott, időnként lelakott házakkal.

A város igyekszik megélni a felfutó turizmusból, ez azonban nem jelenti, hogy barátságos kommunikáció jellemezné a szolgáltatókat. A buszsofőr és a felszolgáló nem tud angolul, az információs pultban üldögélő fiatalember pedig beszél angolul, de a kérdéses helyet nem ő, hanem mellette álldogáló barátnője tudja megmutatni, ő csak tolmácsol. Nevezzük együttműködésnek.

A találkozó szakmai része pörög: a foglalkozást vezetők értik a dolgukat, a csapat pedig már összeszokott a budapesti, koppenhágai és chambéry-i alkalmak után. A félreértések az egyéb programokon jelentkeztek, de ott aztán csőstül. Már kissé belefáradtunk a sok nem ott, nem akkor és nem úgy zajló egyéb eseménybe, mikor indulás előtt ebédelni mentünk. A szálláshoz legközelebbi éttermet választottuk. Szép belső, majdnem telt ház, az alumíniumcsajka az egyik vendég előtt ugyan kilógott kissé az összképből, de már mindegy volt. A szolgáltatás és ár közti eltérés kapcsán a korábbi barátságos, üzleti mosoly lefagyott az étterem vezetőjének arcáról. Egyedül ő beszélt angolul, így az egynyelvű portugál étlapról és a mindenre jesz-t felelő pincér segítségével választott ételek nem kis meglepetést okoztak a csapat egy részének. A vita hangereje nőtt, elhangzott a rendőrség szó is mindkét fél részéről, majd az étterem elnémult portugál vendégeinek figyelő szeme előtt elhangzott egy mondat. Angolul, de már hiába. Tudtam, hogy peremvidék ez, s sajnos némileg otthonos:

- Egy portugál étteremben beszélni kell portugálul.

Majd nagy zajjal lecsapkodta a visszajáró ötcenteseket a pultra. Ezt már az utcáról láttam, hallottam csak.

Pedig ha valakikkel, a portugál tanárokkal jól értettük egymást – a programban velünk dolgozó ’második esély’ iskola diákjainak jelentős hányada egy vagy több sérülékeny csoportnak a tagja, s az emberi kapcsolatokban előforduló bántalmazási formák könnyen lefordíthatónak tűntek a gesztusok, helyzetek nyelvére.

Azt gondolod, hogy milyen általánosító egy olyan leírás, amelyik szerint az egyik kikötővárosban sajtból van a kerítés, a másik helyen meg egy egykori nemzet nagyságát idéző kistőkés csapkodja az asztalt. Nem, a helyzet - mint általában -, ennél sokkal bonyolultabb. A sérülékenység kezdeti játékban is szereplő formáihoz – a fogyatékosságokhoz – visszatérve hangzott el a dán résztvevő felé a kérdés:

- Nálatok integráltan tanul az összes ilyen gyerek, nem?

- Nem. Dehogy. Hogy vállalhatnák el a tanárok, hiszen nincsenek felkészítve arra, hogy foglalkozzanak velük – felelte.

Hallom a megkönnyebbült sóhajokat – no lám, a Finnországnál kevésbé, de azért mégiscsak példa Dániában sem... Ne álljunk meg az első szónál, ahogy a harminc centi magas porto-i járdaszegélynél se. Nincsenek felkészítve. A felkészítés döntés kérdése, az oktatás finanszírozói részéről finanszírozási döntés kérdése. Az NKT integrált oktatásra vonatkozó bekezdései, amelyek a tanórán zajló események minden felelősségét az órát tartó pedagógus vállára helyezik, mérhetetlenül igazságtalanok. Mert a gyermek sorsát döntően befolyásolja az, ami vele a közoktatásban töltött 8-12 év alatt történik. Elvállalni egy súlyosan mozgássérült vagy látássérült vagy … gyermek oktatását felelősség. A felelősség felkészítés után vállalható. Innentől már hazai pályán pattog a dán résztvevő által magasba ütött labda. Ha egy 1956-ról szóló továbbképzést lehet csábítóvá tenni óvónő, logopédus, tanító és bármilyen pedagógiai végzettségű szakember számára azzal, hogy részt kell ugyan vennie a „fejtágításon”, de utána emberi, sőt a legtöbbük számára megfizethetetlen, ám vonzó környezetben wellness-szel tölthetnek kétszer néhány órát, akkor a nem évi egy ünnepi napra, hanem 185 tanítási napra felkészítő, sérülésspecifikus tudást nyújtó, gyakorlatias tudásátadás miért is nem része a továbbképzésnek? Hogy ne csak felelősség legyen, de felkészítés is?

Érdekes, fontos, a tükröt hol így, hol úgy elénk tartó fejlesztési folyamat részesei vagyunk a PREVENT projektben.

Szabó Anna

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek