Az infokommunikációs kor generációi
A 21. századi tanulás és tanítás a digitális generációk sajátosságainak figyelembe vételével hatalmas lehetőségeket nyithat meg, de ennek hiányában az iskola elveszítheti a diákokat. A gyorsan változó világ a gyerekeket megváltoztatta, az iskolát viszont alig érintette meg, ami össze nem illést okoz. Ennek jele az egyre több teljesítmény és beilleszkedési zavarról kiadott diagnózis. Az idegrendszer érése, a gyerekek fejlődése a környezet által meghatározott, és a környezettel együtt megváltozott. A sikeres alkalmazkodás érdekében a digitális generációk tanulásában a korábbiaknál nagyobb szerepet kell kapjon a szenzomotoros rendszer fejlesztése, a társas és önálló tanulási elemek, a kritikai gondolkodás és a státuszkezelés.
A digitális generációk a szintézisek világába születnek bele, ahol a sokféle tudás találkozik. A diverzitás értékként jelenik meg, de ugyanakkor számos bizonytalanságnak is forrása. A 21. századi tanításnak feladata a bizonytalanság elfogadását a diákok autonómiáján és harmóniáján keresztül támogatni. Ehhez viszont a pedagógusnak és tanításának ebbe az irányba kell változnia.
Kultúraváltás (1. rész)
Ember és gép
Az emberiség a gépeket választotta. A gépek segítségével tudja megvalósítani mindazt, amit saját fizikai-fiziológiai korlátai nem engednek meg. Az álmok megvalósításának azonban ára van, mégpedig a korábbiaknál sokkal nagyobb tudatosság megszerzése. A digitális korszakban ugyanis gombnyomásra sok minden megoldható, de hogy mikor és melyik gombot kell és szabad megnyomni, mit lehet és mit szabad megtenni és megalkotni, ahhoz a korábbiaknál nagyobb tudás és felkészültség, a következmények hálójának átlátása is szükséges. Mindennek fejlesztése többek között a formalizált oktatási rendszer feladata.
A fejlődés egyik oldala, a gépek egyre hatékonyabbá tétele fénysebességgel száguld előre. Az oktatás átalakítása terén azonban lényeges előrelépés nem történt. Egyelőre a gépek által már megváltoztatott gyerekek minősítéséig jutott a rendszer. Miközben a mesterséges intelligencia átment a Turing teszten, vagyis emberi gondolkodásra képes, a gyerekek és fiatalok harmada valamilyen neurológiai eredetű teljesítményzavar diagnózist kap, és egyelőre semmi nem jelzi, hogy bármelyik tendencia változna: a technikai fejlődés gyorsul, a gyerekek képességei, az egyre újabb generációk egyre kevésbé felelnek meg az iskolának.
A gyorsuló változás
Az emberiség a történelem eddigi legizgalmasabb időszakát éli. A 21. században egy évszázad alatt nem 100, hanem a jelenlegi ütemmel 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. Most az átmenet korai szakaszában vagyunk. A paradigmaváltás (az alapvető technikai megoldások megváltoztatása), valamint az információs technológia kapacitásának exponenciális növekedése egyaránt elkezdi elérni a trend görbéjének „térdét”, Röviddel e szakasz után a tendencia robbanékony lesz (Kurzweil, 2005).
1. ábra A változás exponenciális gyorsulása. Most a görbe térde közepén lehetünk.
A 21. század közepéig a technika növekedési rátája olyan meredek lesz, hogy lényegében függőlegesnek tűnik. Ebben az időszakban szigorúan matematikai szempontból a növekedési ütemek még mindig végesek, de olyan extrémek, hogy az általuk előidézett változások az emberi történelem szerkezetén repedést okozhatnak (Kurzweil, 2005).
A mindennapi életben is megtapasztalható, hogy a technikai fejlődés gyorsuló ütemben változtatja meg a környezetet. Az is jól látható, hogy elsősorban infokommunikációs téren jelenik meg a növekedés. A társadalom tudományok viszont lemaradásba kerültek, ami által a felnövekvő generációkat magukra hagyta a humán tudomány abban a megváltozott infokommunikációs közegben, amelyet a hivatalos intézmények egyelőre legjobb esetben is gyanakodva, de leginkább elutasítással kezelnek. Lényegében senki nem készült és készül fel arra a helyzetre, amelyet egy korábban még soha nem volt környezet hozott létre.
Pedig ha valamikor, akkor most van itt az ideje, hogy az emberiség megtanuljon gyorsan alkalmazkodni az új helyzetekhez. Ebben a szinte misszió szintű feladatban az iskolának lehet nagy szerepe, amennyiben képes nagyon gyors fejlődésre, és a környezeti hatásokkal együtt változó gyerekek tanulásának használható hátteret tud biztosítani
Kulturális korszakváltás
Axiális momentumnak nevezik a szociológusok azt a ritka eseményt, amikor a dolgok rendjében globális összeomlás következik be, és ez szellemi megújuláshoz vezet, a régi értékek hanyatlása és újak megjelenése jellemzi.
Karl Jaspers (1953), a kifejezés megalkotója, az időszámítás előtti és utáni néhány évszázadot írta le először, mint axiális korszak, amikor új gondolkodásmód jelent meg a Föld számos táján. A 20. század vége is egy jelentős korszakváltás, amikor az axiális válság minden jele azonosítható:
- az ideológiák hanyatlása,
- a korábbi nézetek felbomlása,
- értékek átalakulása,
- szellemi megújulás keresése.
A Hankiss Elemér, Manchin Róbert és Füstös László vezetésével végzett magyarországi felmérések az értékek elvesztése mellett azt is jelzik, hogy az utóbbi időszakban zajló drasztikus értékrendbeli változások és azok iránya az anyagi jólét, mint egyre hangsúlyosabb célérték felé halad. A feltételezések szerint az anyagi jólét előtérbe kerülése az átmenetet támogató változáshoz tartozó jelenség lehet, amely a gyorsuló fejlődéshez szükséges életminőségbeli és gazdasági hátteret alakítja ki, ahogy ez minden nagy kulturális válság, illetve hanyatlás előtt történt. A gazdasági fejlődés társadalmi és kulturális átalakulást tesz szükségessé és lehetővé (Füstös, 2000).
Megjegyzendő, hogy vannak történészek (Harari, 2016), akik úgy gondolják, hogy az ember középpontba helyezése és a gazdasági növekedés nem a változás mellék eleme, hanem maga a modern kor sajátossága, a fő jellemzője, új értékei. Jelenleg azonban még egy változó időszakban vagyunk, és emiatt is kérdéses, hogy a megjelenő értékek átmenetiek, vagy a krízist jellemző jelenségek.
A válság természetes része a fejlődésnek, amely veszteségekkel is jár, és a későbbi nyereség elérését a veszteségeknek az elkerülése igen erősen gátolja. A kulcskérdés továbbra is, hogy mely értékek megtartandók, és mi az, amin túl kell lépni. A döntések nem csupán a nemzetek, hanem az emberiség jövőjét is meghatározzák. Sőt, úgy néz ki, hogy maga a nemzet és a nemzet fogalma is átértékelődik a globalizálódás során.
Hivatkozások:
Füstös László (2000) Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban (1978-1998). Módszertani füzetek, MTA Szociológiai Intézet, Budapest
Harari, Yuval Noah (2016) Homo Deus: A Brief History of Tomorrow. London: Vintage.
Jaspers, K. (1953) The Origin and Goal of History, New Haven: Yale University Press (Part I, Chapter 1)
Kurzweil, R. (2005) The singularity is near: when humans trascend biology. New York: Viking.
--
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése