OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. november 24.
» Hozzászólások (0)

Az infokommunikációs kor generációi

3. A digitális korszak és generációi

A digitális avagy információs kor

Az emberi agy információfeldolgozási módját befolyásolják azok az eszközök, amelyek a mindennapi életben a kommunikáció és a tudás megszerzésében a legjelentősebb szerepet játsszák. Ilyenek a televízió, videó, DVD, számítógép, internet, mobil eszközök, digitális játékok és egyéb kütyük, amelyek a mindennapi élet részévé váltak.

A digitális-információs technika áttörése a 20. század 80-as éveiben indult, de eltérően érte el az emberiség különböző populációit. Magyarországon a kilencvenes évek végére lett általános a digitális-információs kultúra, de még a 21. század elején is nagyon nagy területi különbségek vannak az országon belül is.

A kultúra változásával átalakulnak az emberi képességek. Ez a jelenség nemcsak a digitális korra igaz, hanem egyetemes érvényű. Az emberi kultúra minden jelentős változása az idegrendszer és ezáltal a képességek drasztikus átalakulásával jár, ahogyan az például az írásbeliség esetében pontosan dokumentált. A változás mindig lehetőség és veszély is.

Az információs technológia elterjedésével egyre többen kifejezik aggodalmukat a következő generációkkal kapcsolatban. A képességek változása azonban nemcsak a gyerekeket érinti. Mindenki, aki a digitális korban él, a kultúrának megfelelően átalakul. Még a digitális világot elutasító, leginkább literálisnak megmaradni akaró egyén sem tudja magát kivonni a hatások alól. A televízió, a számológépek, a mobil telefon életkortól függetlenül mindenkit érint. Nem kell és a legtöbb ember már nem is tud fejben számolni, telefonszámokat megjegyezni. A nyomtató, a másológépek, a mobil telefonban is megtalálható fényképezőgépek sok írástól, jegyzeteléstől, másolástól megmentenek, de ezzel az íráskészség jelentősen gyengül.

Amely képességet nem használ az ember, az gyengül, és gyakran el is vész, amelyre viszont rendszeresen szüksége van, és emiatt állandóan gyakorolja, az a képessége fejlődik.

Ezáltal a kultúraváltás a gondolkodásmód váltás mellett a képességszerkezet átalakulásával is jár. Az egymást követő generációk emiatt is egymástól jelentősen különbözően viselkednek.

A generációk

A generáció, nemzedék kifejezés az egyazon időben, egy korban élő, nagyjából azonos életkorú emberek összességét jelenti, az ugyanakkor születettek korcsoportja. Emellett azonban jelenti azt is, hogy emberöltő; vagyis egy-egy emberi korcsoport felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges idő, ami 25–30 év.

Howe és Strauss (2000) szerint három jellemzővel lehet azonosítani a generációkat:

  1. az érzékelt odatartozás, tagság,
  2. közös hiedelmek és magatartás formák, mint például a családhoz, karrierhez, valláshoz vagy politikához való hozzáállás,
  3. a történelemben való közös elhelyezkedés, meghatározó történelmi események, csomópontok, amelyek a generáció serdülő és fiatal éveiben következtek be, és jelentős hatást gyakoroltak a tagok további életére.

Ezek, bár nem függetlenek a születési évtől, mégis jobban azonosítják a generációhoz tartozást, mint maga a születési év.

A 20-21. század lényegesen különbözik a korábbiaktól a generációk tekintetében. Egyrészt a gyors változás miatt sokkal jobban különböznek egymástól a generációk, mint a korábbi korszakokban, másrészt az emberi átlag életkor egyre jobban kitolódik, és már 80 év körül jár, így sok generáció, sőt emberöltő élhet együtt. Olyan érdekes helyzet alakult ki, amikor a hosszabb életkor és az exponenciálisan gyorsuló változás következtében jelenleg legalább hat generáció él együtt. Ezt elsősorban az üzleti szféra kutatja, mert a jelentősen eltérő generációk eltérő igényeinek ismerete nagy haszonnal járhat, illetve súlyos károkat okozhat, ha figyelmen kívül hagyják. A gazdasági ismeretek között nagy hangsúllyal szerepel az eltérő generációk jellemzőiről való tudás.

Ezzel szemben az oktatásban egyelőre alig észlelhető ez a szemlélet, miközben az iskolában is jelen van mind a hat generáció. Jellemzően még eltérő szerepben, mert az idősebbek inkább a tanítói, tanári pozícióban, a fiatalabbak pedig a tanulók. Ugyanakkor az élethosszig való tanulás elhozta azt a helyzetet is, hogy aki lépést akar tartani a változásokkal, az egész életében tanul, így könnyen megesik, hogy egy fiatalabb generáció tagja tanít egy idősebbet.

Az egymást követő generációk

Sokféle elnevezésük van, de a születési időszak szerinti felosztásban nagyjából megegyeznek a szakemberek:

  • a Csöndes vagy Érett generáció, avagy az Építők (1925-1946)
  • a Baby-boom generáció, a Hippik, az Idealisták (1943-1964)
  • az X generáció, a Post baby-boomerek, TV-s generáció, a Kulcsos gyerekek (1961-1981)
  • az Y generáció, az Évezred generációja vagy Milleniumisták (1978-2000)
  • a Z generáció, Évezred-utániak, Post-Milleniumisták (1995-2010)
  • az Alfa generáció, az Érintő képernyősök (2010-)

Az évszámok természetesen csak megközelítőek, és inkább a Howe és Strauss (2000) által leírt jellemzők a meghatározók egy adott generációhoz való tartozás tekintetében. Nagyon lényeges egyéb szempont a születési hely, vagyis az is számít, hogy mennyire előrehaladott a digitális, infokommunikációs fejlődés a gyerek születési idejében a születésének és életének, különösen a serdülő és fiatal felnőtt korának helyén. Ezek többé-kevésbé meghatározzák, de nem döntik el, hogy az egyén mely generációval azonosítja magát.

Még ha a fentiek szerint, a generációk legszélesebben vett időintervallumait vesszük, akkor sem érik el az életkori csoportok a 30 éves időtávot, hogy teljes emberöltőről legyen szó. Elég jó közelítés azonban, és elfogadható generációként a nagyjából 20 év is, amely jellemzően a generációs időszakok hossza. Ez kevéssé rövidült, kivéve a legutolsó esetben, amikor az Alfa generációt leírta a szakirodalom, és a Z generációt egy 15 éves időszakra tette.

Várhatóan azonban a környezet változásának gyorsulása miatt a jövőben a nemzedékek ki sem fognak alakulni teljesen, mert mielőtt egy generáció kialakulna, már egy új nemzedék formálódik. Vagyis maga a generáció, mint fogalom egyre kevésbé lesz használható a gyerekek megértésére. Ami nem kell, hogy megrázó élmény legyen, hiszen már most is sokkal inkább az értő figyelem az út a tanulókhoz, és az egyénre valamint a csoportjára jellemző sajátosságok megismerése segít a tanulásuk támogatásában.

A generációk jellemzői

A Csöndes vagy Érett generáció (1925-1946) nem tekinthető digitális generációnak, mert már alkotó korának delén járt, amikor megjelentek a digitális technikák, amelyek megváltoztatták a környezetet. Ők inkább csak csendesen elviselik ezt a „csapást” is, mint a világháborúkat és a gazdasági válságot.

Baby-boom generáció, a Hippik, az Idealisták (1943-1964): Erről a nemzedékről az tartják a szakemberek, hogy „mindent megéltek, mindent megkaptak”. Szüleik megtapasztalták a nagy kataklizmákat, és felépítették a háború utáni időszakban számukra a világot. A baby-boom nemzedékéből sokan részesültek ingyenes felsőoktatásban és a viszonylag alacsony lakásköltségek is kedveztek nekik az életben való elindulásban.

X generáció, a Post baby-boomerek, TV-s generáció, a Kulcsos gyerekek (1961-1981): Gyakran a „laza” generációnak nevezik, akik elkötelezetlenek és céltalanok. A „Miért én?” generáció. Ők az első generáció, akik széles körben tapasztalták meg a válást, és az elsők akik, az életük során elég jó eséllyel többször is karriert váltanak.

Y generáció, az Évezredváltás generációja (1978-2000): A lusta, eladósodott, azonnali kielégülésre irányuló generációként írja le őket a szakirodalom. Karrier törekvéseik során nagy elvárásaik vannak, amelyek gyakran irreálisak, ugyanakkor az élethosszig való tanulás már természetes számukra. Emellett az „internet-függő” és a „magányos” jelzőket is gyakran megtaláljuk a leírásukra készült listákban.

Z generáció, Évezred-utániak, Post-Milleniumisták (1995-2010): Az első digitális bennszülött generáció. Az interneten való kalandozás szabadságába, a végtelen információs tengerbe születtek bele. Minden korábbinál rövidebb ideig tudnak figyelni, szinte állandóan egyszerre több mindent csinálnak. A gyorsaságot többre értékelik, mint a pontosságot. Nem tudnak megtanulni mást, csak azt, amit értenek. Vállalkozó szelleműek, nagyon individualisták. Alig töltenek időt olvasással, viszont sokat játszanak számítógépes játékokkal.

Alfa generáció (2010- ): nekik a görög betűjelen kívül is van nevük, Érintőképernyősök. Még csak most kerülnek az iskolába az első képviselőik. Ezek azok a gyerekek, akik előbb tanulnak meg tabletet használni, mint kés-villát. Innen az Érintőképernyős elnevezés. Egy európai kutatás szerint a 0-2 éves korúak 30%-a használ tabletet, 10%-uk első szava is tablet volt (Mascheroni és Ólafsson, 2014). Jelentősen kevesebbet kommunikálnak offline helyzetben, kevesebb személyes kapcsolatot alakítanak ki. Nagyon sok időt töltenek el a virtuális közegben. A feltevések szerint ők lesznek a legmagányosabb generáció, túltesznek majd a Z generáción is. Minthogy azonban még csak most kerülnek iskolába, egyelőre kevéssé látszik a fejlődésük iránya.

Miben különböznek és miben egyformák a generációk

Az összehasonlításban fontos szempont az offline-online térhez való viszony.

A baby-boomerek és az X generáció jellemzően offline generáció. Bár nagyon különböznek egymástól, de ők még a digitális bevándorlókhoz tartozók, mert a gyermek és fiatal korukban, a szocializációjuk során még nem volt internet, okostelefon, legfeljebb videojáték, de az is alig. Nem chat-elhettek, leveleket írtak és telefonáltak. Még a személyes találkozás volt jellemző rájuk, és személyesen beszélték meg, amit szerettek volna. A telefont inkább csak egyeztetésre, a találkozók megbeszélésére használták. Viszonylag jól ismerik és használják a digitális eszközöket, de nem teljesen érzik otthon magukat ebben a világban.

Az Y generáció átmenetet képez a digitális bennszülöttek felé. Gyerekkorukban még nem volt elterjedt mindaz a technika, amivel viszont tizenévesen már találkoztak. Vagyis a még erőteljes szocializációs korszakukban érte el őket a digitális világ. A technológia fejlődése miatt a serdülő korukban az ismerkedés és a baráti beszélgetések egy nagy része már online is zajlott, de még fontos volt számukra a személyes találkozás. Mindazonáltal ők a „chat generáció” is, mert az Y generáció fiatalkorában indult be a chat aranykora, amikor sorra jelentek meg a különböző chat programok.

A Z generáció és az Alfa generáció a valóban digitális bennszülött nemzedék. Ténylegesen beleszülettek a technika világába, kisgyerekként már életük része volt a digitális eszközök sokasága. Mindennapjaik része a technika, az életükbe szervesen beleépülten használják a digitális eszközöket. Az énjük és önkifejezésük részévé váltak a technikai eszközök. Szabadidejük nagy részében online helyzetben vannak. Kapcsolataik és a világban való tájékozódás természetes terepe az online tér, ami az érzelmi fejlődésben jelentős szerepet játszik. Az online világban a személytelenség, és a könnyű kilépés, illetve azonnali reakciók lehetősége a problémák, konfliktusok kezelését egy sokkal alacsonyabb megküzdési szinten tartja.

Minden kategorizálás akkor segít a megismerésben, ha rugalmasan kezelik. A generációk leírását is így érdemes kezelni. Például a digitális bennszülött vagy bevándorló kategorizálás egyértelműen elnagyolt, és rosszul alkalmazva félrevezető is lehet. Azt a benyomást keltheti, mintha a bennszülött jobban értene ahhoz, amibe beleszületett, mint aki bevándorolt. Ez egyáltalán nem így van. Erre példa a sok gyerek, aki még a billentyűzetet sem tudja használni, elvész a digitális eszközök között, vagy legszívesebben nem is használja ezeket. Ugyanakkor számos, akár a legidősebb generációhoz tartozó kiváló informatikus dolgozik még mindig aktívan. Bármelyik generáció tagjai közül vannak sokan, akik örömmel és nyitottan fordulnak az infokommunikációs technika felé, és vannak, akik tartózkodók, vagy akár ellenségesek a digitális világgal szemben.

Ahogyan egy nyelvet anyanyelvként beszélő egyénekhez képest is messze jobban elsajátíthatja aaz adott nyelvet egy bevándorló, úgy egy digitális bevándorlónak is messze hatékonyabb lehet a digitális világról való tudása és az eszközök használatában való jártassága, mint a digitális korba születettek közül sokaké.

A digitális bennszülött és bevándorló elnevezések sokkal inkább a szocializációról, mint a képességekről vagy tudásról szólnak. Leginkább világnézetben, értékekben, attitűdökben különböznek a generációk egymástól. Mint minden más kategóriának, a nemzedékbe sorolásnak is statisztikai alapja van, de egyénekre nem igazak a megállapítások.

Nem értékítélet a valamely generációhoz sorolás, és a generáció nem minden tagjára és nem minden tekintetben igazak a generációba tartozókról leírt jellemzők. Emellett egyre csökken majd a különbség a generációk között, mert a gyors változáshoz fog igazodni az emberiség, és ez némileg homogenizálja.

Ha elnagyoltan is, de a generációk megkülönböztetése tendenciákat jelez, amelyek olyan fontos kérdésben, mint a tanulás/tanítás módjának, tartalmának és módszertanának megtervezése, nagy jelentőséggel bírnak. A marketing már régóta figyeli az ügyfelei igényeit, és követi a generációk változását, mert a sikere attól függ, hogy el tudja e találni a célközönséget. Az oktatásnak ugyanezt a szemléletet kell követnie.

A generációk a munkahelyeken és az iskolában

A karrier szempontjából a X generáció különbözik az összes többi későbbi generációtól. Tagjai a kemény munka révén képzelik el a karriert, ezzel szemben az Y és Z nemzedékek arra várnak, hogy „a világ meglássa milyen csodálatosak”. Az X generáció fiataljai lassan jutottak előre a szamárlétrán és a csoportnormákhoz való igazodás volt a sikerük záloga. Ezzel szemben az Y és Z generációs fiatalok úgy érzik, minél gyorsabban és minél jobban ki kell tűnniük, hogy még fiatalon eredményt érjenek el (Tari, 2015).

Az iskolában a Z és az Alfa generációk jelennek meg tanulóként a kétezres évek első harminc évében, tehát teljesen a digitális generációhoz kell a tanításnak alkalmazkodnia.

Az X és Y generációk viszont mint pedagógusok, és egyéb szakemberek vesznek részt a tanításban. A fenti elemzés szerint ez a két generáció a digitális bevándorlók közé sorolt, így a diákjaikhoz képest jelentősen eltérő attitűdöket hordoznak. Ugyanakkor ez a két, most fiatal felnőtt és felnőtt, nemzedék egymástól is nagyon különbözik, így az eltérő szemlélet jelen van a tanulás és tanítás minden szegletében.

Ebben a helyzetben különösen fontos megérteni és kezelni a nemzedékek eltérő világlátását, igényeit, érdeklődésének területeit, tevékenységét, miközben persze a generációk egyre kevésbé térnek majd el egymástól, ahogyan egyre inkább mind a változó korszakban szocializálódnak és élnek.

Hivatkozások:
Howe, Neil; Strauss, William (2000): Millennials Rising: The Next Great Generation. Knopf Doubleday Publishing Group.
Mascheroni, G., Ólafsson, K. (2014): Net Children Go Mobile: risks and opportunities. Second Edition. Milano: Educatt.
Tari Annamária (2015): Generációk online. Tericum Kiadó, Budapest

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek