OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. november 29.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

OFOE Filmklub – Könnyű leckék (Easy Lessons)

A Budapest Film Zrt-vel és a Magyartanárok Egyesületével közösen szervezett filmklubon legközelebb egy 2018-ban készült magyar dokumentumfilmet nézünk meg, Rendezője Zurbó Dorottya, aki elfogadta meghívásunkat a vetítés utáni beszélgetésre. Moderátor: Hudáky Rita, magyartanár.

A vetítés időpontja: december 3. (kedd), 18 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A dokumentumfilm egy gyönyörű fiatal szomáliai lányról, Kafiya Said Mahdiról szól, aki a felnőtté válás határán elhagyja hazáját, hogy új életet kezdhessen véletlenül éppen Magyarországon. A költői hangvételű film intim mikrohelyzeteken keresztül mutatja meg, hogyan szakít lány a felnőtté válás küszöbén szinte mindennel, amiben otthon felnőtt, ami gyermeki identitásának és mintáinak fontos eleme volt, hogy új életet kezdhessen egy egészen más kultúrában. Édesanyja áll hozzá a legközelebb, ő segítette a szökését is, most mégis egyre nagyobb kulturális szakadék tátong köztük. Hogyan is mondhatná el neki a változásokat, amiken keresztül megy? (port.hu).

Részletek a filmről készült írásokból

A gyönyörű szomáliai lány 15 évesen egyedül érkezett Magyarországra, amiről azelőtt nem is hallott, de megküzdött a nyelvvel, az előítéletekkel és az érettségin a történelem tételekkel. Kafia azóta megtanult magyarul, iskolába járt, munkát vállalt az iskola mellett, majd modellkedni kezdett – ez nincs benne a filmben, de ő szerepel az októberi magyar Marie Claire címlapján. Látszólag könnyen veszi az akadályokat, ám gyönyörű és magabiztos kisugárzása sok titkot rejt.

A film intim mikrohelyzeteken keresztül mutatja meg, hogyan szakít a felnőtté válás küszöbén szinte mindennel, amiben otthon felnőtt, ami gyermeki identitásának és mintáinak fontos eleme volt, azért, hogy új életet kezdhessen Európában. Dogmák, tabuk, szabályok, kötelmek válnak semmivé. Édesanyja bátorságának és áldozatának köszönhetően menekülhetett el Szomáliából – és Kafiát az gyötri a legjobban, hogy nem tudja megosztani vele élményeit, nem tud tanácsokat kérni tőle. Azt sem tudja, mit szólna anyja a modellkedéshez – talán még ki is tagadná érte.

Zurbó Dorottya filmjének a legszebb része pont a lány tanácstalansága, belső monológjai két kultúra között őrlődve – és persze az is izgalmas, hogyan bánik környezete, tanárai, osztálytársai a lánnyal. Mert nem mindenki ugrik a kútba a migráns szó hallatán. (Vízer Balázs: Menekültből modell, port.hu)

Miről szól ez a film? Attól függ, honnét közelítjük. Egy mai fiatal számára talán egy kortárs története, amiből kitűnik, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ember elhagyja a családját és a szülőföldjét és külföldre költözzön. Egy szociálpolitikus számára a gyermekvédelem és az oktatás küszködését és (időnkénti?) kudarcát bemutató munka. Egy világjáró számára a kalandkeresés példája. Egy pszichológusnak a gyermekkori és vándorlás kori trauma hatásának leküzdése. És még sorolhatnánk...

Zurbó Dorottya érző lélekkel és értő szemmel vezet végig bennünket a filmben, hogy láthassuk a főleg kalózokról hírhedt Szomáliát gyermeke, Kafi igaz történetét. A lányt 15 évesen indítja el otthonról édesanyja, hogy a férfiuralmú társadalom moralitása ne kényszeríthesse hozzá egy nála sokkal idősebb férfihoz. Az egyéves vándorlás vége hazánk, időben jóval a menekülthullám előtt. Ennek során találkozás az oktatási rendszerrel, a gyermekvédelemmel, a számára újdonságként ható kultúrával és sok-sok féle emberrel. Szerencsére főleg fiatalokkal, akik - mivel még a gyűlöletkampány előtt vagyunk - nyitottak a kortárs kapcsolódásra.

A film felteszi (és ránk hagyja) a kérdést, hogy Kafi vajon beolvad a mi kultúránkba vagy megőrzi eredeti identitását? Hogyan boldogul egy idegen országban pár év után? Mik az álmai és vágyai? Magyarországban marad vagy továbbmegy?

És végül, képes-e elmondani a benne történt változásokat annak a személynek, akit a legjobban szeret? (nézói vélemény, port.hu)

Számos kérdést felvet ez a film, a kérdések és a vallomás pedig a való élet mindennapjaiba ágyazódnak be. Ugrálunk a helyszínek, a történések és kicsit az időn belül is. Kafiya otthona a gyermekotthon, ahol társai kedvelik, a nevelőjük pedig erőn felül próbál apa, anya és nevelő lenni. A fiatal lány minden este tanul, hiszen készül az érettségire, amely magyarul még keveset tudó beszélőként, nagyon nehéz feladat. Az iskolai jelenetek megmutatják, hogyan sikerült beilleszkedni az osztály közösségbe, miképpen tanulja a többiekkel a szalagavató táncot. Ezek a jelenetek számomra, pedagógusként, az oktatási rendszer rugalmatlanságára is rávilágítanak. Kafiának mindenképpen 18 éves kora előtt le kell érettségiznie, előbb kell megtanulnia az Osztrák-Magyar Monarchia és a Molotov-Ribbentrop paktum szavakat, mint a hétköznapi nyelvben használt kifejezéseket. Mi történt volna, ha két évvel később érettségizik? Nyilván semmi, egy rugalmas rendszerben. A tanárok és iskolai társak kedvesen és segítőkészen állnak az idegen lány mellé, támogatják a nehéz úton.

Az otthon és az iskola mellett megjelenik a munka is. Moziban, húsüzemben dolgozik, takarítóként és jegykezelőként. Szabadidejében a modellek járását gyakorolja és jelentkezik egy ügynökséghez, ahol pózolni tanítják és fotókat készítenek róla, a jövőbeli munka reményében.

Zurbó Dorottya szerencsénkre, hazánkban forgatta ezen témájú filmjét, amely téma a brüsszeli tanulmányai során került a látóterébe, az inkubátor program pedig megadta neki a lehetőséget. Néhány dokumentumfilm társrendezőjeként találkozhattunk vele, a legismertebb a tavaly bemutatott, A monostor gyermekei című film. (Gyurkó Krisztina: Könnyű leckék, nehéz döntések, Tőled hallottam blog)

Ez a doku ugyanis valójában egy identitásváltás és –válság története, elsősorban pedig felnövés-történet. Ami, ugye, örök kedvenc filmes téma, csak éppen ez a sztori nem fikció. A rendező mégis eléri, hogy a filmélmény egy jól megírt játékfilmre emlékeztetően kerek legyen: bár icipici jelenetdarabokat látunk csupán, mégis egyértelműen összeáll az események fonala. Mindezt nagyban segíti a jelenetek szuperközeli intimitása, elsősorban mégis a főszereplő személye teszi feledhetetlenné a filmet. Kafiya szoborszerűen szép, ezt nem lehet nem megemlíteni, de ennél fontosabb, hogy egészen elragadó személyiség a gyerek- és a felnőttlét határán, őrizve a naivitásból, a rácsodálkozásból, a lelkesedésből, miközben olyan megkérdőjelezhetetlen szorgalommal és kitartással, olyan komolyan dolgozik a céljaiért, mint egy felnőtt. A kettő között pedig ott a kamasz, a múlt és a jövő között vívódva, aki megfelelni, elfogadva, szeretve lenni vágyik, aki épp arról dönt, milyen ember akar lenni, hogyan akar élni, miközben folyamatosan attól fél, hogy ha a vágyait követi, azzal megbántja édesanyját, akinek duplán is az életét köszönheti, vagy, ami még ijesztőbb, Isten ellen cselekszik. Így ijedt, de reménykedő ima is a film megbocsátásért és a majdani üdvözülésért, bármennyire is furcsa, hogy egy tini hol istenhez, hol anyjához beszél, könyörög hazája duruzsoló nyelvén pokolról, istenről és szeretetről. (Bodnár Judit Lola: Otthon utáltam minden férfit, de itt már voltam szerelmes, 24.hu)

Egy olyan Magyarországon vagyunk, ahol a történet alanyának mikrokozmosza, a realitás a védett korúak és sorsúak egyfajta fővárosi bentlakása. Itt beleláthatunk a hányatott sorsú lányok, vagy ha tetszik, fiatalkorú nők közösségének mindennapjaiba. Ez nem börtön, inkább kis kolónia, biztonságos kis sziget az elveszettség tengerében. Bár ez a környezet nem különösebben inspirálja a bentlakó lányokat a kitörésre. Az ehhez a kényszerállapothoz képest is hátrányból induló Kafiyát kivéve. A lakók közül senki nem önszántából van itt, hanem mondhatni idesodródott, erre a sorsra kötelezte az állam. A film szerint Kafiya tán az egyetlen, aki – talán mivel nem a környéken szocializálódott – hátrányát előnnyé képezte. Azért igyekszik, azért kapálózik, hogy ha kikerül az akváriumi biztonságból, legalább együtt tudjon úszni az árral.

Kafia tehát szorgosan tanul, a többiekkel ellentétben. Átlagtól elütő külsejét a modellvilágban kamatoztatja. Közben úszni tanul, legalábbis fennmaradni a víz tetején. És a többiekkel egyetemben igyekszik eljárni egy menüettet. Ezzel már a szalagavatóra készülődve, persze. Igen. Kafia az érettségire készülés közben került az objektív figyelmébe. Hol vannak a szülei? Hogy került ilyen fiatalon ebbe a helyzetbe? – jutnak a kíváncsi mondatok a néző eszébe. De erre a még mindig fenyegető, életveszélyes helyzet miatt talán, de nem kapunk kielégítő választ a történet során. Annyi kiderül, hogy Kaifa anyja erős asszony lehet, aki szembeszegülvén a tradíciókkal és a férfiakarattal, más sorsot szánt lánygyermekének, mint a sajátja, vagy amire a lányt neme és vallása predesztinálta volna. Nem adja feleségnek egy idős férfi kezére, hanem megszökteti és esélyt ad neki az életben.

Az, hogy ez milyen esély valójában, a film lényegi mozgatórugója. Mert ez képezi Kaifa kétpólusúvá vált életének vívódásait, gondolatainak zavargását, érzelmeinek hullámtörését is egyben. (Beretevás Gábor: A kétéltűség megtapasztalása, Filmtett)

Részlet a rendezővel készített interjúból

Könnyű leckék inkább a belső útra, a vallomásosságra figyel, hiszen Kafiya esetében már maga a film készítése is egy tabu abban a kinyílási folyamatban, amin végigmegy.

Kafiya leckéi cseppet sem „könnyűek”, miért választottad ezt a címet?

Picit ironikus a cím, arra is reflektálni akartunk, hogy Kafiya rengeteg jelenetben nyelvet tanul. Valójában az élet leckéiről van szó, az ő döntéseiről, a felnőtté válásról. Ami nekünk európai szemmel esetleg könnyűnek is tűnhet, például felmászni egy kötélen, levetkőzni az uszodában, vagy modellkedni, az neki mind-mind lelkiismereti konfliktus. De ő bátor és kíváncsi, és vágyik arra, hogy megmutassa önmagát. Idén ősztől már egyetemre jár, három műszakban dolgozik, hogy támogatni tudja a családját, tovább modellkedik, és egyre több fotózásra hívják.

A témaválasztásnál még te sem gondolhattad, hogy a menekültkérdés milyen fénytörésbe kerül az elkövetkező években. Ebben a filmben, mégis mindenki segíteni akar Kafiyának.

Kafiya maga nagyon ambiciózus, karizmatikus és elbűvölő személyiség, és ha akar valamit, akkor addig küzd, amíg el nem éri. Azt érzem, hogy ő váltotta ki a környezetéből, hogy ilyen sokan segítsenek neki. Annyira intelligens és okos, a gyermekotthoni közegben is unikális volt. Ő volt az, aki tanulni akart, de neki is megvoltak a küzdelmei. Amikor elkezdtük a filmet, már beszélt magyarul, az asszimiláció legelső lépései tehát már megtörténtek. Éppen ezért a felnövés történetének utolsó szakaszát akartam megmutatni, amikor elindul az életbe, ami nem más, mint egy kulturális identitásváltás. Ezért kezdtünk inkább a belső konfliktusra, a belső démonokra fókuszálni.

Kétszer jelenik meg a hidzsáb a filmben, az elején és a végén. Miért tartottad fontosnak visszahozni ezt a motívumot?

Kafiya számára a legnagyobb váltás, hogy családban nőtt föl, a mamája nevelte őt és hét testvérét. A testvérei voltak a barátai, iskola után mindig haza kellett mennie, mindent együtt csináltak, ebből a szoros létezésből kellett hirtelen kiszakadnia és egy alapvetően másmilyen kultúrában megtalálnia önmagát. Egyszer hallottam, amikor édesanyjával beszélgetett, hogy szinte semmit nem mertek elmondani egymásnak az életükről, mert nem akarták nyugtalanítani a másikat. Kafiya elképzelni sem tudta, hogy a mamája onnan megérthetné, hogy mi mindenen megy keresztül, ahhoz, hogy asszimilálódni tudjon. A hidzsáb egy látszat, amit valamennyire meg kell őriznie, ha édesanyjával beszél. (Kreatív hangsúlyok – interjú Zurbó Dorottya filmrendezővel, Fidélio)

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit...
(Forrás: index)
--
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutat...
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
--
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek