OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2019. december 10.
» Hozzászólások (0)

Az infokommunikációs kor generációi

4. Szocializációs terepek a digitális korban

Mostanra az X és Y generációk megjelentek a munka területén és nagyszülőkké és szülőkké lettek, tehát a gyerekek számára most ők jelentik az elsődleges modell személyeket. Elvben. Gyakorlatban viszont már az X generáció is elég sok időt töltött a televízió és egyéb digitális, infokommunikációs eszközzel, hogy a szocializációjába jelentős hatásként megjelenjen.

A szocializáció alapja, hogy a gyerekek amint megszülettek, körülnéznek és leutánozzák azokat, akiket maguk körül látnak. Azt is képesek megállapítani, hogy mi fontos és mi nem, minek lehet örülni, minek nem. Használják a rendelkezésre álló eszközöket, majd ezekre alapozva felépítik képességeiket, készségeiket. Így a környezetet, az emberi kultúrát a a gyerekek képezik le a legpontosabban, és ebben a kicsi gyerekek az igazi profik. A viselkedésmintákat lemásolják, tükörként működnek. Vagyis fejlődésük leképezi a külső környezetet. Innen erednek az elsődleges előnyök és hátrányok is.

Például ha a szülők számára fontos a tanulás, ez mintává válik. Ha az anyának akkor csillan fel a szeme, amikor a gyerek a tableten játszik, azt is megtanulja, hogy öröm a tableten játszani.

A szocializáció az egész életen át folyamatos, de kisgyerekkorban a legerőteljesebb. Ennek során az adott kultúrában, környezetben használatos normákat, szabályokat, értékeket, nézeteket, attitűdöket sajátítjuk el.

A szocializáció első színtere a család, majd egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a szomszédoknak, a társaknak, az oktatási intézményeknek, az egyéb szervezeteknek, és az infokommunikációs közegeken keresztül a szélesebb társadalom is korán fontos szereplővé válik.

A szocializációban a legmeghatározóbbak azok az ágensek, amelyekkel a legtöbb időt és aktivitást éli meg az ember. Ennek értelmében minél több időt tölt valaki az infokommunikációs eszközökkel, ezek annál nagyobb befolyást gyakorolnak rá.

Minthogy a 21. századra a digitális eszközök rendkívüli interaktivitást kínálnak, az infokommunikációs eszközökön keresztül történő szocializáció a korábbi generációkhoz képest meghatározóbbá vált.

Az első ilyen generáció az X, avagy TV-s avagy kulcsos generáció, amelynél – mint ezt az elnevezés is jelzi – a család szerepe kissé háttérbe szorult, és az infokommunikációs eszközök így már nagyobb szerephez jutnak a fejlődésükben. A további generációk szocializációjában egyre erősebb hatású az infokommunikációs technika. Mivel a növekvő számú és többféle csatornán keresztül sokféle információhoz jutnak a gyerekek, fejlődésük ennek megfelelően sokféle irányban haladhat, növekszik tehát a fejlődési diverzitás.

A gyors változás következményei

A digitális kor legfontosabb jellemzői a gyorsuló változás és táguló információs tér. Ezekkel és az emberi agy képlékenységével kell számolni, amikor a digitális kor generációit akarjuk megismerni.

Az ember tanulásra született. A túlélőeszköze az agy, amely a tanulás által lehetővé teszi a rendkívüli alkalmazkodó képességet. Az agy születéstől kezdve mint egy nyitott, tapasztalatfüggő rendszer áll rendelkezésre, és a környezet ingerei, valamint az erre adott válaszok által töltődik fel. Mindig az adott külső ingerkörnyezet képezi a tanuláshoz a hátteret. Az idegrendszer ugyan „előhuzalozott”, de az aktuális környezettel és kultúrával interakcióban fejlődik. Mindez a gyorsan változó világban a gyerekek jelentősen megváltozott képességein és viselkedésén mutatkozik nagyon pontosan.

A környezet gyors változása miatt a felnövekvő nemzedékek is olyan gyorsan változnak, hogy már lassan nem is lehet nemzedékekről beszélni. Az X, Y, és Z generációk egymástól sok tekintetben különböznek, de a görög „A” avagy az „Alfa” generáció nem biztos, hogy a Z generációtól jelentősen eltérővé válik majd. A tudomány rendületlenül próbálkozni fog az elkülönítéssel, de azzal szembesülhet, hogy nem telik el elég idő ahhoz, hogy egy-egy generáció kialakuljon, miközben a változás tovább gyorsul. Kérdéses, hogy a későbbiekben vajon elkülöníthető lesz-e még egy-egy generáció.

Egy ponton értelmetlenné válhat az újabb és újabb generációk azonosítása, miközben persze a gyerekek továbbra is együtt változnak a környezet átalakulásával. Néhány, a 20. századi szemléletből ránk maradt megközelítést és elnevezést is újra kell értelmezni a digitális kultúra és benne az ember megértéséhez. Így például a kategorizálásra való hajlamunkat érdemes némileg visszafogni.

A digitális bennszülöttek és bevándorlók közötti különbségek is egyre inkább csökkennek, mert nem csupán a gyerekek, hanem a felnőttek idegrendszere is alkalmazkodik ahhoz az információs térhez, amelyben az ember tevékenykedik. A „digitális bevándorlók” is felgyorsultak, kevésbé módszeres a gondolkodásuk, rövidebb ideig tudnak figyelni, mint elődeik, sőt mint ők maguk korábban, egyre többen és egyre gyakrabban képesek egyszerre több feladattal is foglalkozni.

A neuroplaszticitás és következményei

Az agy rendkívüli megújulási, regenerációs és kompenzációs képességgel bír. Agyi sérülések után a sérült területek feladatait más területek képesek átvenni. A nem használt területek kapcsolatai viszont lebomlanak.

Az agy állandóan újrahuzalozza önmagát. Ideális feltételek között akár tíz perc alatt új agyi kapcsolat jöhet létre. Ez a tanulás. Tevékenység hiányában viszont gyorsabb a lebomlás, mint az épülés. Ha az agy valamely részét nem használjuk, arra a területre a szervezet nem pazarol energiát. Feleslegessé válva megszűnnek a kapcsolatok (Merzenich, 2001).

Az idegi hálózatok, összefüggések nemcsak a kisgyerekkorban formálódnak. A korai életszakaszban a neurológiai alapokat adja meg a környezet és az egyén interakciója, de a továbbiakban sem áll le legfeljebb korlátozottabb lesz a folyamat.

A gyors környezeti változások miatt az emberi idegrendszer csodálatos képlékenysége, a neuroplaszticitás a korábbiaknál erőteljesebben mutatkozik meg. A digitális kultúra korai vizsgálatainak eredményei is jelezték ezt: idős, de az infokommunikációs kor eszközeit, így az internetet rendszeresen használó vizsgálati személyek idegrendszeri sajátosságai abba az irányba változtak, amelyet jellemzően a digitális bennszülötteknél tapasztaltak. Ezek a korai generációs vizsgálatok előre jelezték a változás irányát, de nem csupán a gyerekeken, hanem mindenkinél, aki aktívan belépett a digitális kultúrába.

A változások iránya generációktól függetlenül azonos:

  • gyorsabb döntési képesség,
  • gyorsabb, felületesebb, kevésbé módszeres információfeldolgozás,
  • a rövid távú emlékezet erősödése, a hosszú távú emlékezet gyengülése.

A kitágult információs tér

Az infokommunikációs korszak legfőbb hozadéka, hogy az információk könnyű elérése a korábbiakhoz képest elképzelhetetlen szabad fejlődési lehetőséget ad azok számára, akik hozzájutnak az információs csatornákhoz. A gyerekeknek nem kell a felnőttekre várni, ha valamit meg akarnak ismerni. Sőt, akár még olvasni sem kell tudni ahhoz, hogy videókon keresztül gyűjtsünk be tudást.

Az írásbeliség elsőbbségére épülő, most letűnő kultúrában, még néhány évtizeddel korábban is viszonylag homogén és korlátozott ingerspektrum állt rendelkezésre: adott formájú, témájú könyvek, rádió-, televízió műsorok, játékszerek, kirándulások voltak elérhetők. Ez határozta meg a gyerekek tudás- és élményszerzési lehetőségét. A digitális korban rendkívüli módon megnőtt a környezet ingergazdagsága. A korábbiaknál jelentősen nagyobb ingerspektrumból válogathat a gyermeki agy. Ezért adottságai és hajlamai hamarabb megjelenhetnek, illetve fejlődhetnek, néha azonban bizonyos területek elhanyagolódása árán.

Máté-hatás és kiterjesztése

„Akinek van, annak adatik, kinek nincs, attól elvétetik.” Az elsősorban a szociokulturális hátrányt magyarázó, Máté evangélistáról elnevezett „Máté-hatás” szerint akinek több van, annak több lesz, akinek kevesebb, annak kevesebb. Ez vonatkozik az adott kultúra eszközeihez való hozzáférés mellett a veleszületett adottságokra vagy szerzett képességekre is. Minden tudás újabbak megszerzésének lehetőségét növeli. Egy triviális példával élve, ha egy gyereknek korán megérik a fonológiai működése, hamar megtanul olvasni, az olvasással fejlődik a szövegértése, ezzel együtt az elemző képessége, ráadásul olyan információkhoz is hozzájut, amelyek képekben nem elérhetők.

A Máté-hatás tehát felnagyítja a személyes és környezeti különbségeket. Ez okozza és okozta a szociokulturális hátrányt is, és ennek vagyunk most tanúi a környezeti ingergazdagság soha nem látott növekedése következtében.

Azok a gyerekek, akik

  • hozzájutnak az információforrásokhoz,
  • korai családi vagy intézményes ingergazdagságot és fejlesztést kapnak,
  • és/vagy eleve nagyobb fejlődési vággyal bírnak,

intenzívebben fejlődhetnek.

A lehetőségek megnyílása a lehetőségek hozzáférésének különbözősége miatt növeli a különbségek kialakulásának valószínűségét, vagyis a szélesebb lehetőségekkel szélesebb lesz a fejlődési spektrum. Tehát a 21. századi gyerekek nem a korábbi korszakok gyermekeitől különböznek igazán, hanem egymástól. Sőt önmagán belül is szirtek és szakadékok jellemzik a gyerekek képességeit, mert az ingergazdag környezetben a fejlődés egyenetlen. A jobb adottságok erősebben fejlődhetnek, miközben a gyengébb területek még inkább elmaradnak.

Gyarmathy Éva

Hivatkozás:
Merzenich, M. M. (2001) Cortical Plasticity Contributing to Child Development. In: McClelland, J., Siegler, R. (eds.) Mechanisms in Cognitive Development. Mahwah NJ., L. Ehrlbaum Assoc. 67–96.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek