OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Gerstenbrein Judit

Álom a stresszmentes pedagógusról

Egy osztályfőnöki stressz-felmérés margójára

A Mentor Magazin 2001. június-júliusi számában megjelent, Álom a stresszmentes életről című írást olvasva az alábbi – reményeim szerint tanulságos és érdeklődésre számot tartó – gondolatok jutottak eszembe.

A stressztől mentes élet valóban álom. Utópisztikus, egyben értelmetlen idea. E megállapítás helyességét támasztja alá a stresszelméletet kidolgozó Selye János híres mondása: „A stressz az élet sója”.

Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményem és személyes tapasztalataim szerint a pedagógusok különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett, akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag szakirodalom foglalkozik a pedagógus-stresszel, illetve a stresszel való megküzdés hatékony módszereivel.

A pedagógusok stresszérzete nagyban összefügg azzal, hogy a tanítók, tanárok jelentős része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek, elvárásoknak és igényeknek, amelyeket velük szemben a társadalom, az iskolavezetés, a szülők és a tanulók támasztanak.

Az idevonatkozó kutatások a pedagógusok elégedetlenségét, feszültségét kiváltó stresszorokat az alábbi tényezőkben határozzák meg:

  • a gyermekek magatartási problémái által okozott megterhelés
  • a tanulók folyamatos irányítása, ellenőrzése
  • a hatékony munkát hátráltató munkakörülmények
  • az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya
  • a problematikus kollegiális viszonyok
  • a szervezési, irányítási és adminisztratív feladatok

Természetesen az egyes iskolák tantestületi „stressztérképe” külön – külön is megrajzolható, s annak elemei eltérhetnek a fenti „országos átlagtól”, hiszen a pedagógus – stressz összetételét alapvetően meghatározza az adott tantestületi klíma, illetve a konkrét iskolai összes helyi jellegzetessége.

Munkahelyem – a kőbányai Harmat u. 88-as Általános Iskola – pedagógusainak „stresszhelyzete” feltérképezésének, megismerésének szándéka vezérelt az elmúlt tanév májusában, amikor az osztályfőnöki munkaközösséggel együttműködve, stressz – leltárt készítettem kollégáim körében. A vizsgálat keretében 22 osztályfőnök (10 alsós és 12 felsős) véleményét kértem ki a tanári stresszel kapcsolatban. A vizsgálat mérőeszköze az a mellékelt kérdőív (Mi jelent stresszt a pedagógusnak?, forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk, Iskolafejlesztési Alapítvány, 1998, 224-225.old.) volt, amelyen egy ötfokozatú attitűdskála alapján kellett megítélniük az egyes stressztényezők intenzitását. Számos érv szólt amellett, hogy a felmérés célcsoportja az osztályfőnöki munkaközösség legyen. Köztudomású és kétségtelen az osztályfőnökök tantestületen belüli dominanciája, illetve a tanulócsoportok irányításában, a gyermekek személyiségének fejlesztésében való kitüntetett szerepe.

A felmérés adatainak összegzése alapján megállapítottam, hogy a helyi mérésben részt vevő pedagógusok által legsúlyosabb feszültségforrásként említett stressz – tényezők teljes mértékben adekvátak az „országos átlaggal”, a tanári stresszel kapcsolatos kutatások általános tapasztalataival.

Az iskolánkban dolgozó 22 osztályfőnök megítélése szerint a legerősebb stressz – tényezők közé kaptak besorolást az alábbi tényezők: az alacsony fizetés, a tanítást zavaró diák, a konfliktus a kollégákkal, a pihenésre szánt idő rövidsége és az iskolai ünnepély szervezése. Mind az alsó, mind a felső tagozatos osztályfőnökök a pedagógusok anyagi megbecsülésének hiányát tették az első helyre. A válaszadók többsége szerint a végzett munka nehézsége és társadalmi fontossága nem áll arányban a jövedelemmel. Sokak számára erős stressz a túlterheltség, a testi – szellemi regenerálódásra szánt idő rövidsége. Komoly feszültséget okoz a tanulók közönye, passzivitása, valamint az a tény, hogy a diákok figyelmét egyre nehezebb a hagyományos módszerekkel felkelteni, fenntartani. A tudás értékének devalválódása is csökkentette a tanulók egy részének ismeretszerzés iránti motivációját. Előzetes várakozásomnak az is megfelelt, hogy a tanulók fegyelmezetlen magatartását, illetve annak kezelését jelentős stresszként élik meg az osztályfőnökök. A konfliktus a kollégával – tényező előkelő helyezése problematikus kollegiális viszonyokra, nem teljesen felhőtlen tantestületi légkörre enged következtetni.

Természetesen az élet az iskola falain kívül sem mentes a stressztől. Miért lenne az egy iskolában, ráadásul a problémákkal teli, minden oldalról lojalitást és tökéletes tanáregyéniséget kívánó, nagyon szerteágazó osztályfőnöki munkakörben?

Maximálisan helytálló a téma szakértőjének számító Bagdy Emőke alábbi megállapítása:

„A pedagógus szakma »személyiségfogyasztó« szolgálat. Magányos foglalkozás, a nevelő felnőtt társak nélkül, elkülönülten végzi a tanítás munkáját. Erős autonómiaigény, fokozott felelősségi szorongás, a kollegiális segítségkérés elutasítása, a tanári önértékelési bizonytalanság, a munka sikerélményének szűkössége, perfekcionista igényrendszer, idealizáló normatívák, irreálisan magas lelki követelményrendszer jellemzi a pedagógusok többségét.” (forrás: Új Pedagógiai Szemle 1996. / 2.)

A tanulmány megjelenése óta eltelt öt esztendőben egyre növekvő publicitást kaptak a szaksajtóban a pedagógusok mentálhigiénéjével kapcsolatos kérdések. Örömteli, hogy ma már számos akkreditált program és egyéb képzési forma áll a kollégák rendelkezésére. A téma aktualitását jelzi a vele való kormányszintű törődés. Az Oktatási Minisztériumon belül Mentálhigiénés Szakértői Bizottság működik, amelynek célja a pedagógusok mentálhigiénés szemléletét megalapozó, a hivatásbeli képességeket fejlesztő programok kidolgozása. A mentális eredetű problémák – többek között a pedagógus – stresszel összefüggő problémák – hatékony orvoslása érdekében célszerű lenne az oktató – nevelő intézményeket a jelenleginél fokozottabb mértékben ellátni speciális szakemberekkel, akiknek tevékenysége segítené az iskolai nevelőmunkát, valamint professzionálisabb alapokra helyezné a tanári stressz prevencióját és kezelését.

Addig is merítsünk erőt Erich Kastner – nemcsak tanítványainknak megszívlelendő – frappáns gondolatából: „A tanár nem varázsló, hanem kertész. Gondoz és ápol benneteket. Felnőni azonban nektek, magatoknak kell.”

Gerstenbrein (Till) Judit

--

Mi jelent stresszt a pedagógusnak?

(Kérdőív)

Instrukció: Kérjük, hogy állapítsa meg, milyen erős stresszhatást jelentenek a következő dolgok! Az egyes stressztényezők után a következők szerint írja a megfelelő számot!

  • nagyon erős stresszt jelent = 5
  • erős stresszt jelent = 4
  • közepes stresszt jelent = 3
  • gyenge stresszt jelent = 2
  • nem jelent stresszt = 1
  1. Magas osztálylétszám
  2. A gyerekek passzivitása
  3. Zaj a tanáriban
  4. Az igazgató óralátogatása
  5. Időhiány a szépirodalom olvasására
  6. Kirándulás az osztállyal
  7. Iskolai ünnepély szervezése
  8. Rongálás az osztályban
  9. A szülők közömbössége
  10. A pihenésre szánt idő rövidsége
  11. A tanításhoz szükséges eszközök hiánya
  12. Az alacsony fizetés
  13. A tanítást zavaró diák
  14. Szülői értekezlet tartása
  15. Időhiány az egyéni beszélgetésre
  16. Az osztályok közötti verseny
  17. Erdei iskola
  18. Év végi osztályozás
  19. A kollégák panasza az osztályra
  20. A magas óraszám
  21. Lopás az osztályban
  22. Szülői fogadóóra
  23. Időhiány a szakirodalom olvasására
  24. A kolléga óralátogatása
  25. A gyerekek házi feladatának hiánya
  26. A szülők elégedetlensége az iskolával
  27. Váratlan iskolai feladatok
  28. Színház-, mozilátogatás az osztállyal
  29. Konfliktus a kollégával
  30. Az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága
  31. Jutalomosztás
  32. Bombariadó
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek