OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Gerstenbrein Judit

Álom a stresszmentes pedagógusról

Egy osztályfőnöki stressz-felmérés margójára

A Mentor Magazin 2001. június-júliusi számában megjelent, Álom a stresszmentes életről című írást olvasva az alábbi – reményeim szerint tanulságos és érdeklődésre számot tartó – gondolatok jutottak eszembe.

A stressztől mentes élet valóban álom. Utópisztikus, egyben értelmetlen idea. E megállapítás helyességét támasztja alá a stresszelméletet kidolgozó Selye János híres mondása: „A stressz az élet sója”.

Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményem és személyes tapasztalataim szerint a pedagógusok különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett, akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag szakirodalom foglalkozik a pedagógus-stresszel, illetve a stresszel való megküzdés hatékony módszereivel.

A pedagógusok stresszérzete nagyban összefügg azzal, hogy a tanítók, tanárok jelentős része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek, elvárásoknak és igényeknek, amelyeket velük szemben a társadalom, az iskolavezetés, a szülők és a tanulók támasztanak.

Az idevonatkozó kutatások a pedagógusok elégedetlenségét, feszültségét kiváltó stresszorokat az alábbi tényezőkben határozzák meg:

  • a gyermekek magatartási problémái által okozott megterhelés
  • a tanulók folyamatos irányítása, ellenőrzése
  • a hatékony munkát hátráltató munkakörülmények
  • az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya
  • a problematikus kollegiális viszonyok
  • a szervezési, irányítási és adminisztratív feladatok

Természetesen az egyes iskolák tantestületi „stressztérképe” külön – külön is megrajzolható, s annak elemei eltérhetnek a fenti „országos átlagtól”, hiszen a pedagógus – stressz összetételét alapvetően meghatározza az adott tantestületi klíma, illetve a konkrét iskolai összes helyi jellegzetessége.

Munkahelyem – a kőbányai Harmat u. 88-as Általános Iskola – pedagógusainak „stresszhelyzete” feltérképezésének, megismerésének szándéka vezérelt az elmúlt tanév májusában, amikor az osztályfőnöki munkaközösséggel együttműködve, stressz – leltárt készítettem kollégáim körében. A vizsgálat keretében 22 osztályfőnök (10 alsós és 12 felsős) véleményét kértem ki a tanári stresszel kapcsolatban. A vizsgálat mérőeszköze az a mellékelt kérdőív (Mi jelent stresszt a pedagógusnak?, forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk, Iskolafejlesztési Alapítvány, 1998, 224-225.old.) volt, amelyen egy ötfokozatú attitűdskála alapján kellett megítélniük az egyes stressztényezők intenzitását. Számos érv szólt amellett, hogy a felmérés célcsoportja az osztályfőnöki munkaközösség legyen. Köztudomású és kétségtelen az osztályfőnökök tantestületen belüli dominanciája, illetve a tanulócsoportok irányításában, a gyermekek személyiségének fejlesztésében való kitüntetett szerepe.

A felmérés adatainak összegzése alapján megállapítottam, hogy a helyi mérésben részt vevő pedagógusok által legsúlyosabb feszültségforrásként említett stressz – tényezők teljes mértékben adekvátak az „országos átlaggal”, a tanári stresszel kapcsolatos kutatások általános tapasztalataival.

Az iskolánkban dolgozó 22 osztályfőnök megítélése szerint a legerősebb stressz – tényezők közé kaptak besorolást az alábbi tényezők: az alacsony fizetés, a tanítást zavaró diák, a konfliktus a kollégákkal, a pihenésre szánt idő rövidsége és az iskolai ünnepély szervezése. Mind az alsó, mind a felső tagozatos osztályfőnökök a pedagógusok anyagi megbecsülésének hiányát tették az első helyre. A válaszadók többsége szerint a végzett munka nehézsége és társadalmi fontossága nem áll arányban a jövedelemmel. Sokak számára erős stressz a túlterheltség, a testi – szellemi regenerálódásra szánt idő rövidsége. Komoly feszültséget okoz a tanulók közönye, passzivitása, valamint az a tény, hogy a diákok figyelmét egyre nehezebb a hagyományos módszerekkel felkelteni, fenntartani. A tudás értékének devalválódása is csökkentette a tanulók egy részének ismeretszerzés iránti motivációját. Előzetes várakozásomnak az is megfelelt, hogy a tanulók fegyelmezetlen magatartását, illetve annak kezelését jelentős stresszként élik meg az osztályfőnökök. A konfliktus a kollégával – tényező előkelő helyezése problematikus kollegiális viszonyokra, nem teljesen felhőtlen tantestületi légkörre enged következtetni.

Természetesen az élet az iskola falain kívül sem mentes a stressztől. Miért lenne az egy iskolában, ráadásul a problémákkal teli, minden oldalról lojalitást és tökéletes tanáregyéniséget kívánó, nagyon szerteágazó osztályfőnöki munkakörben?

Maximálisan helytálló a téma szakértőjének számító Bagdy Emőke alábbi megállapítása:

„A pedagógus szakma »személyiségfogyasztó« szolgálat. Magányos foglalkozás, a nevelő felnőtt társak nélkül, elkülönülten végzi a tanítás munkáját. Erős autonómiaigény, fokozott felelősségi szorongás, a kollegiális segítségkérés elutasítása, a tanári önértékelési bizonytalanság, a munka sikerélményének szűkössége, perfekcionista igényrendszer, idealizáló normatívák, irreálisan magas lelki követelményrendszer jellemzi a pedagógusok többségét.” (forrás: Új Pedagógiai Szemle 1996. / 2.)

A tanulmány megjelenése óta eltelt öt esztendőben egyre növekvő publicitást kaptak a szaksajtóban a pedagógusok mentálhigiénéjével kapcsolatos kérdések. Örömteli, hogy ma már számos akkreditált program és egyéb képzési forma áll a kollégák rendelkezésére. A téma aktualitását jelzi a vele való kormányszintű törődés. Az Oktatási Minisztériumon belül Mentálhigiénés Szakértői Bizottság működik, amelynek célja a pedagógusok mentálhigiénés szemléletét megalapozó, a hivatásbeli képességeket fejlesztő programok kidolgozása. A mentális eredetű problémák – többek között a pedagógus – stresszel összefüggő problémák – hatékony orvoslása érdekében célszerű lenne az oktató – nevelő intézményeket a jelenleginél fokozottabb mértékben ellátni speciális szakemberekkel, akiknek tevékenysége segítené az iskolai nevelőmunkát, valamint professzionálisabb alapokra helyezné a tanári stressz prevencióját és kezelését.

Addig is merítsünk erőt Erich Kastner – nemcsak tanítványainknak megszívlelendő – frappáns gondolatából: „A tanár nem varázsló, hanem kertész. Gondoz és ápol benneteket. Felnőni azonban nektek, magatoknak kell.”

Gerstenbrein (Till) Judit

--

Mi jelent stresszt a pedagógusnak?

(Kérdőív)

Instrukció: Kérjük, hogy állapítsa meg, milyen erős stresszhatást jelentenek a következő dolgok! Az egyes stressztényezők után a következők szerint írja a megfelelő számot!

  • nagyon erős stresszt jelent = 5
  • erős stresszt jelent = 4
  • közepes stresszt jelent = 3
  • gyenge stresszt jelent = 2
  • nem jelent stresszt = 1
  1. Magas osztálylétszám
  2. A gyerekek passzivitása
  3. Zaj a tanáriban
  4. Az igazgató óralátogatása
  5. Időhiány a szépirodalom olvasására
  6. Kirándulás az osztállyal
  7. Iskolai ünnepély szervezése
  8. Rongálás az osztályban
  9. A szülők közömbössége
  10. A pihenésre szánt idő rövidsége
  11. A tanításhoz szükséges eszközök hiánya
  12. Az alacsony fizetés
  13. A tanítást zavaró diák
  14. Szülői értekezlet tartása
  15. Időhiány az egyéni beszélgetésre
  16. Az osztályok közötti verseny
  17. Erdei iskola
  18. Év végi osztályozás
  19. A kollégák panasza az osztályra
  20. A magas óraszám
  21. Lopás az osztályban
  22. Szülői fogadóóra
  23. Időhiány a szakirodalom olvasására
  24. A kolléga óralátogatása
  25. A gyerekek házi feladatának hiánya
  26. A szülők elégedetlensége az iskolával
  27. Váratlan iskolai feladatok
  28. Színház-, mozilátogatás az osztállyal
  29. Konfliktus a kollégával
  30. Az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága
  31. Jutalomosztás
  32. Bombariadó
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek