OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2020. január 29.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

OFOE Filmklub – Kilenc hónap háború

Az OFOE Filmklub következő vetítésén a Kilenc hónap háború című, 2019-ben készült magyar dokumentumfilmet nézzük meg.

A vetítés időpontja: február 4. (kedd), 18 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A vetítést követő beszélgetésnél vendégünk a film rendezője: Csuja László. Moderátor: Jakab György, történelem-és médiatanár.

A Kilenc hónap háború egy anya-fiú történetet mesél el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A magyar nemzetiségű Jani (24) félárva, egyke gyerek. Egy nyugat-ukrajnai kisvárosban, Beregszászon él. Elege van szülővárosa unalmas mindennapjaiból, fulladozik anyja, Erzsike szeretetétől. Amikor besorozzák az ukrán hadseregbe, megkéri kedvese, Zsani kezét. Elmenekülhetnének az országból, de Jani inkább az 1500 km-re lévő háborút választja. A film arra keresi a választ, hogy a katonaság tud-e egy fiúból férfit nevelni, ahogy azt Jani reméli. Két markáns vizuális világ jelenik meg a filmben: a szülőváros vidékies unalma, és a háború szélsőségei. Jani az identitását keresi életének párhuzamos hadszínterein (port.hu).

Részletek a filmről készült írásokból

A KILENC HÓNAP HÁBORÚ egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani társaival ellentétben nem menekül el a katonai behívó elől, hanem bevonul, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan a háború első vonalában találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig.

Csuja László rendező első dokumentumfilmjében érzékenyen és sokrétűen ragadja meg egy fiatal férfi belső küzdelmét, melyben az intim családi pillanatok és a mobiltelefonos selfie-kultúra hatására testközelbe kerül a háború.

A Kilenc hónap háború világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját (Toldi Mozi)

Csuja László dokumentumfilmje a hitelesség olyan magas fokára lép fel, amit a legtöbb háborús mű, már csak a fikciós volta miatt is, képtelen elérni. Pedig igazából semmi újat nem mond el: van a Jani, aki kalandvágyból, vagy talán az otthontól való függetlenedés szándékából, de elmegy háborúzni. Rögtön látszik rajta, hogy nem fogta fel, mire vállalkozik. A fronton fokozatosan fagy le az arcáról a mosoly, fokozatosan foszlik le róla a vagányság álcája, és veszi át a helyét a frusztráció, az apátia.

Rengeteg ilyen történetet láttunk már, de az alkotók a formai invencióival eléri, hogy érdekeljen minket ez a kárpátaljai srác. Az is fontos persze, hogy Csuja remek érzékkel választott főhőst, Jani mellett nagyon gyorsan azt lehet érezni, hogy egy haverunk mesél arról, hogyan kenték össze borotvahabbal a részegen hortyogó katonatársát, vagy hogy milyen monoton és lélekölő tud lenni a frontszolgálat. Vagy hogy milyen érzés, ha melletted hal meg valaki. Sokszor még beszélnie sem kell, az arca elárulja, hogy milyen érzések kavarognak benne.

A Kárpátalján felvett jeleneteket jó minőségben rögzítették, a kelet-ukrajnai frontról szóló beszámolók viszont rázkódó mobilvideók. A képminőség és a képarány állandó váltakozása még szemléletesebbé és átélhetőbbé teszi azt a nagy földrajzi és érzelmi távolságot, ami a fiú és az anyja között tátongott (Varga Dénes: A háború akkor üt igazán, ha mobillal közvetítik – film.hu).

A Kilenc hónap háború attól izgalmas, hogy megmutatja, milyen lett volna a világháború az okostelefonok korában. Ha nemcsak utólag, fekete-fehér archív anyagokat használó dokumentumfilmekből, múzeumokból és tudományos publikációkból tudnánk, milyen egy lövészárok, egy páncélozott ajtajú, föld alatti bunker, mit csinálnak a katonák, amikor épp senki nem lő, és mit, amikor igen. És Csuja – a főszereplővel együtt – ehhez tökéletesen megtalálta a legjobb eszközt, Jani videótudósításait, amelyeket a családjának küld, és amelyekben bemutatja az egymást unalmukban borotvahabbal szívató katonákat, a valószínűleg semmilyen emberi jogi egyezménynek meg nem felelő tábori börtönkamrát, a rosszkor rossz helyen lévő civilek vegzálását, meg egyszerűen azt a hétköznapi életet, amiben nincs az ég adta világon semmi hétköznapi.

És ez is ritkaság, egyedi és – szó szerint – borzasztóan érdekes, pláne hozzáadva azt a tényt, hogy mindez mennyire közel játszódik a nézőkhöz is, akik pedig nyilván (és teljesen természetes módon) elképzelni sem tudják, hogy valaha is hasonló helyzetbe kerülhetnének. A borzasztóan érdekesen túl viszont hatalmas teljesítmény lett volna, ha mindemellé még egy hús-vér ember poklába is be tudott volna vezetni a Kilenc hónap háború. (Kovács Bálint: Ilyen lett volna a második világháború az okostalefonok korában, Cinematrix).

„Éreztem, hogy ebben srácban van kraft” (Részlet a Csuja Lászlóval készült interjúból)

A helyszíni kutatás közben, 2015 nyarán vettem észre, hogy a valamivel korábban kirobbant háború már sokkal jobban foglalkoztatta az embereket, mint a szellemek. Ráadásul kiderült, hogy más nem nagyon foglalkozott ezzel a háborús témával mélységben, inkább csak tévés anyagok készültek. Ezért ettől kezdve célirányosan ebbe az irányba folytattuk a kutatómunkát.

Mennyi időtök volt erre?

Eléggé gyorsan, egy-másfél hónap alatt el kellett döntenünk, mi legyen, mert a háború már zajlott és nem akartam róla lemaradni. Ennyi időnk volt arra, hogy feltérképezzük azokat a családokat, amelyek közvetlenül is érintettek.

Ekkor a koncepció, hogy olyan családot és fiút keresel, aki magyarként vesz részt ebben a háborúban, már világosan megvolt?

Igen. Különösen érdekesnek tűnt az a perspektíva, hogy nem ukrán, nem is orosz, hanem magyar a főszereplő. Vagyis egy olyan, némileg kívülálló harmadik, aki akár el is kerülhette volna ezt az egészet. Így találtunk rá Janira és a családjára.

Több ember közül is választhattál, vagy ahogy találkoztál vele, eldőlt minden?

Nagyon gyorsan rákattantam. Egyrészt a nyitottságuk miatt, és mert éreztem, ha a srác ilyen gyorsan és naivan belemegy ebbe, akkor ebből nagy eséllyel dráma lesz. Éreztem, hogy ebben a srácban van kraft. Annyira gyorsan zajlott akkor a háború, hogy eleve egy picit lekéstünk az elejéről és úgy voltam vele, nem akarok többről lemaradni. Az volt az érzésem, ha akkor és ott nem fogunk meg egy történetet, akkor a legforróbb részéről lemaradunk. Ezért beleugrottunk.

Könnyen belement a család?

Főleg Jani, ő egyből benne volt, de az anyukája is nagyon hamar megszeretett minket. Akkor még nem sejtették, hogy egy ilyen fajta dokumentumfilm mivel jár. Szimpatikusak voltunk, és örültek, hogy jövünk. Jani akkoriban egy olyan srác volt, aki azt akarta, hogy történjenek vele a dolgok. Ez a háborúsdi is ilyen volt neki. Benne volt egy flow-ban, hogy most van az életének az a pillanata, amikor sok mindent történik, történhet vele. Könnyen megtaláltuk a közös hangot, egy-két nap után már haverok voltunk, mindenféle sztorit elmesélt, közben azon volt, hogy minél jobban bemutassa nekünk Beregszászt.

Mennyi ideig követted az életüket?

A forgatás előtt minimális, egy-két hét volt csak, azóta pedig folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A film vége után egy évvel el is mentek dolgozni külföldre, de az már egy másik történet, úgy éreztem, az már nem tartozik ide.

Eleve ilyen, megfigyelő jellegű filmet terveztél, vagy a történések fényében mindig újraterveztél?

A megfigyelő forma határozottan megvolt, viszont az, hogy mobiltelefonos felvételeket is használjunk, menet közben alakult ki.

Mi volt az eredeti terv? Ki akartál menni a frontra is forgatni?

Nagyon gyorsan rájöttem, hogy ez nem fog menni, előzetesen is voltak erről sejtéseim, ezért eleinte az volt a tervem, hogy az adja majd a történet drámaiságát, hogy mi csak a szabadságot mutatjuk, azt pedig nem, hogy mi történik a fronton. De nagyon örülök neki, hogy bejött a mobilos vonal. Nagy Zágon operatőr javasolta, hogy kérjük meg Janit, hogy mondja el, mi volt aznap a legjobb és legrosszabb élménye, mert tudtuk, hogy forgat anyagokat a telójával, csak úgy szórakozásból. Úgy emlékszem, hogy előtte kértem tőle pár felvételt a frontról, hogy el tudjam képzelni, milyen és az érdekes volt. Láttuk, hogy ügyes, tud és akar is beszélni magáról és így alakult ki a végső forma.

Instruáltad őt?

Nem, nem is akartam. Inkább úgy volt, hogy rendszeresen beszélgettünk arról, mi történik körülötte, és mindig mondtam, ha valamit érdekesnek talál, azt vegye fel. Ahogy a kapcsolatunk hajnalán megmutatta nekünk Beregszászt, hogy melyik a kedvenc étterme, hol van a diszkó, ugyanúgy mutatta be az elején az egész katonai közeget is.

Az elején...

Igen, mert idővel nagyon megváltozott minden. Megcsapta őt a front, hogy azért ez nem egy cserkésztábor. Az első szabadságának a második felében változott nagyot. Akkor elég hevesek voltak a harcok, folyamatosan életveszélyben voltak. Érthető módon ekkor kevesebbet filmezett, de az arcán ott volt minden.

Akár előzetesen, akár utólag jóvá kellett hagyatnotok valakivel ezeket a mobilos felvételeket? Hadsereggel, nagykövetségekkel?

Igen, a producerek, Horváth Szabó Ági és Muhi András Pires sokat dolgoztak ezen. Első körben, még a nagykövetség előtt megkérdeztünk néhány szakértőt, nemzetközi jogászt. Megtudtuk, hogy Ukrajnában van egy törvény, ami alapján 3 hónaptól akár 15 évig tartó szabadságvesztéssel is sújtható az, aki háborús folyamatokat akadályoz. Hogy ez mit jelent, azt ők találják ki, kábé bármire rá lehet húzni. De van a Freedom of Speech, ami már nemzetközi jogkörbe esik, az pedig erősebb ennél. Eszerint, ha olyasmit veszel fel, ami közérdeklődésre tarthat számot, akkor ez Strasbourgban megvédhető. Csak minket ugye nem vigasztalt volna, ha Janit négy év börtön után egy nemzetközi perben felmentik.

Neki is voltak aggályai ezzel kapcsolatosan, vagy ez elsősorban a te filmkészítői felelősséged?

Elsősorban az enyém, illetve a producereké. De persze Jani is végiggondolta ezt az egészet és tudta, hogy nem teljesen szabályos, amit csinál. Közben viszont mindenki más is mobilozott, nem csak ő, és elég sokan fel is töltötték a felvételeiket a Youtube-ra. Ezért úgy volt vele, ha nekik nem lett bajuk belőle, neki sem lesz.

Hogy nézett ki az általa és általatok felvett anyagok aránya, és összesen mekkora nyersanyagból dolgoztál?

Amit ő vett fel, az nem sokkal több, mint ami a filmben is látható. Szerintem kb. 30 percnyi anyag van benne, és nagyjából háromszor ennyi lehetett összesen. Az általunk rögzített anyag pedig nagyjából 30 órányi volt.

Ehhez képest viszonylag rövid, mindössze 73 perces a film.

Egy ilyen típusú dokumentumfilmhez képest nem vettünk fel olyan sok anyagot. Jani eleve nem volt sokat otthon. Vannak olyan megfigyelő dokumentumfilmek, ahol, ha lemaradsz valamiről, akkor az megtörténik még egyszer. Úgy vettem észre, az emberek életében bizonyos események ciklikusan ismétlődnek, hacsak nem valami kiemelt eseményhez kötődik, mint ez a katonaság. Ha van el újra és újra. Technikailag és rendezés szempontjából az volt iszonyatosan stresszes ebben az egészben, hogy itt egyszer jön haza a főszereplőd. Akkor és ott neked fel kell venned, amire szükséged van. Ott kell lenned, amikor hazaér, amikor elmegy, amikor veszekednek, mindennél. Közben tehát azért nem tudtunk többet forgatni, mert nem volt otthon Jani, a végén pedig már vége volt a katonai szolgálatnak, ekkor már csak a kulcspillanatokat kellett megtalálnunk, amelyek megmutathatják, milyen állapotba került. (Klacsán Csaba interjúja, Filmkultúra)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek