OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Gerstenbrein Judit írása

Anyatigrisek és hazárdjátékosok

„Görbe tükör” az osztályfőnökökről az osztályozó értekezlet kapcsán

Én nem tudom, hogy máshol (más iskolában) hogy van ez, de én, tizenkét és fél éves pedagógus-pályafutásom során (ebből 11 év osztályfőnökként) évente kétszer, vagyis eddig összesen 25-ször győződhettem meg arról, hogy az első és második félév végén (januárban és júniusban) bekövetkező osztályozó értekezleteken a pedagógusok – elsősorban a felsős osztályfőnökök – valamiféle „módosult tudatállapotba” kerülnek. Az elmúlt években – „megfigyelőként” szemlélve kollégáimat és önmagamat – számos olyan tapasztalatot szereztem, amelyek teljes mértékben alátámasztják az alábbi mondás – iskolára, mint munkahelyre vonatkozó – igazságtartalmát: „Ahhoz, hogy valaki itt dolgozzék, nem kell bolondnak lennie. De az mindenesetre segít.”

1990 szeptemberében, pályakezdőként kerültem jelenlegi munkahelyemre, Budapest X. kerületének egyik önkormányzati általános iskolájába. Ebből adódik, hogy megfigyeléseim meglehetősen „belterjesek”. Ugyanakkor talán bizonyos mértékig általánosíthatók és tanulságosak is. Én nem tudom, hogy máshol (más iskolában) hogy van ez, de nálunk az osztályozó értekezlet bűvös dátumához közeledve, az addig többé-kevésbé normálisnak tűnő osztályfőnökök sajátos személyiségváltozáson, mondhatni torzuláson mennek át. Ez fokozottan igaz a középiskolai felvételi küszöbén álló nyolcadik osztályok „főnökeire”. Náluk ugyanis – miután ép elmével túlélték a felvételi adatlapok és jelentkezési lapok kitöltésével, egyeztetésével, másolásával, vagyis az egész beiskolázási adminisztrációs „cécóval” töltött időszakot (s az azt megelőző, irreális továbbtanulási tervekkel, az azokról való permanens lebeszéléssel, valamint a „Tanuljatok, mert így nem vesznek fel sehova benneteket!” és „Ugye, nem akarsz osztályfőnöki intővel menni a szóbeli felvételire?” – típusú mondatok imamalom jellegű kántálásával terhelt, idegőrlő első félévet) – betegessé fajuló „akut amnézia” is súlyosbítja a helyzetet. Mégpedig annak igen súlyos, fertőző változata, mert a nyolcadik osztályokban tanító kollégáik jelentős része is rögvest produkálja az emlékezetkiesés klasszikus tüneteit.

A kór lappangási ideje meglehetősen rövid (az osztályozó értekezletet megelőző napok, órák), lefolyása rendkívül gyors (az osztályozó értekezlet mintegy kétórás időtartama). E – periodikusan visszatérő, könnyen diagnosztizálható – betegség jellegzetes tünetei a következők:

– Az osztályozó értekezlet előtti napokban az elvetemültebb osztályfőnököket arról lehet halálbiztosan felismerni, hogy gondosan megvonalazott, névsorral, fejléccel ellátott, lepedőnyi papírral loholnak az osztályukban tanító szaktanárok után, s addig nem eresztik, amíg a szerencsétlen flótás ott és azonnal ki nem tölti a rubrikákat az általa javasolt – esetenként ötletszerű – magatartás és szorgalom jegyekkel. Amit persze úgyis tételesen, minden egyes tanulóra lebontva megbeszélnek majd a küszöbönálló osztályozó értekezleten. A „lepedőn” sorakozó érdemjegyeken kívül egyébként mindössze az alábbi „írott források” állnak még az osztályfőnökök rendelkezésére a tanulók magatartásának és szorgalmának félév végi értékeléséhez: ellenőrzőkönyv, magatartásfüzet (helyi specialitás) és osztálynapló. A legszebb az, hogy a kollégák többségének a másnapi, harmadnapi – súlyos mértékű feledékenység esetén akár a „lepedőkitöltést” néhány órával követő – osztályozóértekezleten már halvány fogalma sincs arról, mit javasolt írásban X vagy Y tanulónak, s teljes lelki nyugalommal erősíti az „ellentábort” az esetleges szavazáskor.

– A minden kétséget kizáróan jószándékú és tiszteletreméltóan elszánt nyolcadikos osztályfőnök – feledve a távoli és közeli múlt számtalan kínos pillanatát (pl.: falfirkálás a fiú WC-ben, rendszeres leckehiány, többórányi kollektív késés, szolid ivászat az osztálykiránduláson, tanerő tiszteletlen megszólítása, nyugdíjas járókelő megdobálása a harmadik emeleti ablakpárkányon talált hógolyóval stb.) – bőszült anyatigrisként harcol a gondjaira bízott gyermekek minél jobb magatartás és szorgalom osztályzatáért. Hivatkozási alapként, végső esetben ultimátumként a közelgő felvételivel „revolverezi” az osztályában tanító kollégáit.

– Megfigyelésem szerint csak idő, kitartás és személyes varázs kérdése, hogy a tantestület vonakodó részét mikor sikerül bevonni a „játékba", azaz az osztályfőnöki akaratnak ellenszegülni merészelő tanárokat meggyőzni arról, hogy 18 beírással is lehet valaki „jó” magatartású, vagy attól még igazán szorgalmas az adott nebuló, hogy szeptembertől januárig összesen három oldalt írt az irodalom füzetébe.

– Néhány, e stratégiai terepen még járatlan kolléga drámainak szánt, de összességében erőtlen verbális próbálkozásai (igen jellemzőek nálunk például a „csak a testemen keresztül”, a „visszaadom a diplomámat, ha...”, valamint a „ha az X négyes, akkor az Y legalább kilences” típusú szófordulatok) mindössze színesítik és a „megfigyelő” számára érdekesebbé teszik az osztályozó értekezlet eseményeinek, illetve a tanulók magatartás és szorgalom jegyének alakulását.

– Harcedzettebb kollégák konkretizálják az érveiket. „Hogy a fenébe lehet példás szorgalmú az, aki a múltkor is azt írta a dolgozatában, hogy a magyar nyilaskeresztes mozgalom vezetője Nyilasi Tibor volt, a Ford T-modell tervezőmérnökének pedig Garami Józsefet, az FTC jelenlegi edzőjét titulálta Galamb József helyett?” – dobja be a köztudatba költői kérdését, s néz körbe támogatást remélve a történelemtanár. Minden hiába: az elsőrendű Fradi-műveltséggel rendelkező gyermek osztályfőnöke szemrehányóan néz a „renitensre” és továbbra is kitart a példás szorgalom mellett. Kezek a magasban pro és kontra, többségi alapon működő szavazást tartunk (hiszen demokratikus „iskolaállamban” élünk vagy mi a szösz), az eredmény a vitás esetek többségében előre borítékolható. Az osztályfőnök eredeti álláspontja diadalmaskodik: a diák megkapja a jobbik magatartás vagy szorgalom osztályzatot, pláne ha nyolcadikos az istenadta. Hát ki venné a lelkére, ha tényleg ezen a nyüves jegyen múlna a felvételije? (Bár szerény véleményem szerint: minimum Apáczai Csere János óta nem volt példa erre a magyar iskolatörténetben...)

– Van, aki vérprofi módon csinálja: ő a hazárdjátékos típusú osztályfőnök. E típus „elterjedése” szinte minden évfolyamon megfigyelhető. A típushoz tartozó „egyed” nagyon taktikus: „magasról” indít, hogy legyen miből „engedni”, ha minden kötél szakad. Módszere többnyire célravezető: mire az elsőként megajánlott osztályzat „irreális pimaszságától” elképedt kollégák észbe kapnak, már meg is szavazták a négyes (jó) magatartást vagy szorgalmat annak a csemetének, aki igazából közepest (változót) érdemelne. A felek ilyenkor alapjában véve elégedettek: az osztályfőnök azért, mert sikerült kiharcolnia azt a jegyet, amit eleve akart, a többiek meg azért, mert végül is egyet csak lefaragtak a „példásból”.

Én nem tudom, hogy máshol (más iskolában) hogy van ez, de nálunk az osztályozó értekezleteken mindig ugyanaz a két kérdés képezi – általában meddő – vita tárgyát. Mindkét dilemma – „Mit jelent egyáltalán a példás, a jó, a változó és a rossz magatartás/szorgalom?”, illetve "Mihez, kihez viszonyítsuk az adott diák szorgalmát és magatartását?" – az értékelés kritériumrendszerével kapcsolatos. Félévente szembesülünk azzal, hogy a Házirendbe és egyéb iskolai dokumentumokba foglalt, „egyetemesnek vélt” elveink nem működnek a gyakorlatban. Hiszen minden pedagógusnak (mint minden embernek) más és más az értékrendje, ergo más és más elképzelései vannak például a „példás” vagy a „példátlan” magatartásról és szorgalomról, s ez gyakran vezet olyan – esetenként élénk vitába torkolló – nézetkülönbséghez az osztályozó értekezleten, amikor mindenki a magáét fújja, ráadásul mindenkinek igaza van.

Bonyolítja a helyzetet, hogy alapvetően abban sem értünk egyet, hogy mihez képest példás, jó, változó vagy éppen rossz egy tanuló magatartása és szorgalma. Önmagához képest? Tavalyi önmagához képest? Osztálytársaihoz képest? Más osztály tagjaihoz képest? Saját lehetőségeihez/képességeihez képest? A tavalyi 8. B-hez képest? Az egyes tanárok tűrőképességéhez képest? (A variációk száma végtelen. Az átlagnál éretlenebb, s ebből adódóan komolytalanabb és türelmetlenebb pedagógus kollégák hajlamosak arra az álláspontra helyezkedni, hogy végső esetben viszonyítási alapként szóba jöhet még a dollár pillanatnyi árfolyama, a napi átlagos középhőmérséklet vagy az aktuális BUX-index...) Arról nem is beszélve, hogy zongorázni lehet a különbséget két, „példás” magatartásúnak vagy két, „jó” szorgalmúnak vélt diák között. Nagyon sok mindent (a gyermek érdeke, a várható szülői fogadtatás, a kollégák véleménye, az osztályon belüli erőviszonyok, a továbbtanulás stb.) kell mérlegelnie a tantestületnek és az osztályfőnöknek ahhoz, hogy a lehető legoptimálisabb – valamelyest reális, értékálló és jóindulatú – magatartás és szorgalom érdemjegy legyen a „végeredmény”. Ha létezik ilyen egyáltalán...

Fenti gondolatokat „körön kívüliként”, ha úgy tetszik, „kibicként” vetettem papírra. Jelenleg ugyanis nem vagyok osztályfőnök, egyéves „pihenőmet” töltöm, regenerálódom. Fejben már készülök a következő tanévre, hogy az osztályfőnökök sorát gyarapítva – egyben növelve az eljövendő osztályozó értekezletek potenciális „tudathasadásos” szereplőinek számát – megnyugvással töltsön el az alábbi graffiti rezignált megállapítása: „Nem vagyok komplett őrült. Még néhány darab hiányzik.”

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, szem...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a vilá...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek