OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2020. február 23.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

Az infokommunikációs kor generációi

9. Poszthumán lények

A digitális és infokommunikációs technika megváltoztatta az emberi agy fejlődését és az emberi kapcsolatokat is, de nem újdonság ez. A társadalmi-kulturális változások és a technika fejlődése egymást erősítő és kergető fejlődésben van, és az ember kognitív működése mindeközben folyton újraformálodik.

A mesterséges intelligencia és a kiborgok világa nem a távoli jövő, hanem realitás. Az emberiség exponenciális gyorsulással alakítja át maga körül a világot, az emberi agy képlékenysége pedig versenyt fut a változással. A biológusok kissé besegítenek, de látszik, hogy kizárólag a szokásos biológiai megoldásokkal nem lesz képes elegendő fejlődésre az emberi agy, és ahogy a fizikai, úgy a szellemi erőnk növelésében is a gépekre tesz az emberiség. Vannak már erre utaló jelek, a folyamat elindult, sőt a problémák is látszanak már.

Miközben a gépek egyre hatékonyabban gondolkodnak, és az első gép már átment a Turing teszten, vagyis el tudta adni magát embernek, a gyerekek harmada kap valamilyen kognitív zavarról diagnózist. Növekszik az általános jólét, ami az IQ pontszámok növekedéséhez vezetett, viszont elbutult az internet, mert az emberiség egyre nagyobb része használja.

Minél többek infokommunikációja jelenik meg az információs hálón, annál jobban zuhan annak szellemi szintje. A korábban inkább az elit által használt eszközt birtokba veszi az emberiség. Ugyanez történt a könyvekkel. Kezdetben a könyvírás csak szűk elit privilégiuma volt, de a 20. század végére már szinte bárki írhatott könyvet, még a nyomtatás sem volt gond. Az internet messze súlytalanabb közeg, mint a könyv, sokkal könnyebben írható, szerkeszthető, elérhető, terjeszthető, ezért jobban leképezi az emberiség szellemi tartalmát. Nem lehetünk igazán büszkék az eredményre.

Eljutottunk oda, hogy a telefonunk az „okos”, és a tudásunkat nem a fejünkben hanem a kezünkben, egy kis emberszerűnek (Androidnak) is nevezett eszközben tartjuk. A következő lépés, hogy a kezünkbe került tudást a géppel együtt, amely hordozza, fokozatosan a fejünkbe helyezzük. Először csak a szemünkre és a bőrünk alá, aztán egyre beljebb.

A fizikai-fiziológiai gyengeségeinken, hiányainkon már nem csupán a testünkön kívüli eszközökkel vagyunk képesek változtatni, hanem bionikus testrészekkel, és már annyi rész összejött, hogy végül kirakhatóvá vált egy ember. Richter Walker és Matthew Godden, az angliai Shadow Robot Co. robotistái vezetésével 2012-ben három hónap alatt készült el az első bionikus ember. Protézisekből és mesterséges szervekből jött össze az emberi test kb. kétharmada, amelyet sikeresen szimulálni képesek. Hiányzik még néhány fő szerv, köztük a máj, a gyomor és a belek, amelyek még mindig bonyolultak ahhoz, hogy a laboratóriumban gyárthatók legyenek, de szépen tud lélegezni, és a szíve a vérkeringését mozgatja. Kapott egy chatbotot is a szerkezet, így egyszerűbb beszélgetésekre is képes. Méghozzá az, az „ukrán fiú személyiség” program lett a kiválasztott, amely a Turing teszt szerint képes az emberi gondolkodást olyan mértékben imitálni, hogy az emberek humán lényként azonosítják.

Az AI annyival több adatot tud feldolgozni, mint az emberi intelligencia, hogy ez minőségi különbséget okoz a problémamegoldásban. Olyasmiket láthat meg, amiket mi nem. Korábban a mikrószkóp és a távcső tett ilyet, és rendkívüli módon megnövesztette a tudásunkat a többlet látás által az 1600-as években. Most a kognitív feldolgozásunk és kreativitásunk kap kiterjesztést.

Kai-Fu Lee, tajvani születésű amerikai számítógépes tudós és üzletember szerint az emberiség legfontosabb technikai fejlesztései a gőzgép, az elektromosság, a számítógép és az AI. Tegyük hozzá, hogy az első kettő az izomerőt váltotta ki, és a fizikai lehetőségeinket terjesztette ki, az emberiség második két fejlesztése az elme működését is kiváltja és kiterjeszti.

A helyzet azon etikai vetületeivel most nem foglalkozva, hogy már csak technikai és financiális kérdés, hogy valaki teljesen új testet és kiterjesztett intelligenciát kapjon, elég komoly filozófiai és pszichológiai problémákkal állunk szemben, amelyek a Homo Sapiens gondolkodása és így oktatása szempontjából is kritikusak. Valahogyan viszonyulni kell az embernek az újféle képességekhez és lényekhez.

Már azt sem könnyű meghatározni, hogy milyen ember-gép arány esetén beszélünk emberi lényről, kiborgról, androidról vagy gépről. Az eredeti meghatározásokból lehet kiindulni:

  • Emberi lény: a Homo sapiens biológiai fajba tartozó férfi, nő vagy gyermek
  • Robot: minden olyan mesterséges dolog, amelyet feladatvégzés céljából készítettek. Lehet mechanikus vagy virtuális intelligens ágens, amely automatikusan vagy távirányítással hajtja végre a feladatokat.
  • Android: emberre hasonlító, embert formázó robot.
  • Kiborg: kibernetikus organizmus, biológiai és mesterséges (például elektronikus, mechanikus vagy robotikus) részekkel rendelkező lény.

A „robot” a fő kategória, minden Android és kiborg egyben robot is, de nem minden robot Android vagy kiborg. Viszont az android lehet kiborg, vagy nem kiborg, attól függően, hogy vannak-e biológiai részei. Azt sem könnyű azonban eldönteni, hogy mi a biológiai rész. Például már most bioműanyagot használnak a 3D nyomtatók, viszont megjelent a műanyag hús. A molekuláris biológia és biokémia fejlődésével a határok nagyon haloványok lettek, de a műanyag problémáját másokra hagyjuk, elég kérdés merül fel, ha csak a szellemi oldalt nézzük.

Tehát egy Android kiborgot meddig nevezünk embernek, és mikortól robot? Egyszerű lenne azzal elütni a problémát, amivel a fajok esetében, hogy amennyiben két egyed termékeny utódokat létrehozni képes, akkor egy fajhoz tartozik, de sajnos nem lesz ilyen menekülő utunk. Nem azért, mert lombikban is lehet már utódokat létrehozni, és hogy a lombik hol van, az csak apró technikai kérdés. Attól még nem ad biológiai DNS-t a gép, hogy meg tud szülni egy embergyereket. Az sem perdöntő, hogy a gépek, akár az Androidok is képesek lehetnek önmagukat reprodukálni, és ehhez használhatnak emberi DNS-t, mert ez fizikai/fiziológiai aspektus, és nem a szellemi teljesítmények kérdése. Az már inkább, hogy milyen mértékű mesterséges intellligencia használat jelent már nem emberi intelligenciát? Ha az ember fejébe épül az AI, akkor attól kezdve ez nem különül el. A gépi és humán gondolkodás szintetizációja az első számológéppel is megvalósult már, és azóta a számítógépek által megsokszorozódott ez az együttműködés. Sok esetben már most is legalább szerzőtársnak kellene feltüntetni egy-egy AI-t, olyan mértékű lehet a hozzájárulása egy adott szellemi termékhez.

Minthogy az ember- és társadalomtudományok szinte végzetesen lemaradtak a technika és természettudományok mögött, ezért lekileg és társadalmilag vakrepülésben száguldunk a gép-ember szintézisébe. Tudjuk, hogyan lehet mesterséges humán lényt gyártani, de nem tudjuk, hogy az egyén és a társadalom hogyan viszonyuljon ehhez, és mit kezdjen ezzel a lénnyel, hogy ismét egyensúlyba, harmóniába kerülhessen a fejlődés, és az emberiség egy elfogadható pszichikus egészségszintet érhessen el, amivel képes legalább a túlélésre.

Gyarmathy Éva

Szakirodalom
Derricourt, Robin (2009) "Patenting Hominins—Taxonomies, Fossils and Egos", Critique of Anthropology, Volume 29(2), pp. 195-196, 198.
Harari, Yuval Noah (2014) Sapiens: A Brief History of Humankind. Vintage., London
Kaur, Kalwinder (2013) The World´s First Robot with Functioning Artificial Organs. Saved from URL: https://www.azorobotics.com/Article.aspx?ArticleID=173
Soloveichik, D., Seelig, G. & Winfree, E. (2010) DNA as a universal
substrate for chemical kinetics. Proc. Natl Acad. Sci. USA 107, 5393–5398. Walker, Richard & Godden, Matthew from Shadow Robot 2012, "The Incredible Bionic Man" – First Bionic Man.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek