OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2020. március 8.
» Hozzászólások (0)

Az infokommunikációs kor generációi

10. Pszichikus egészség és a társadalmi elvárások

Julius Wishner, egy pioneer in experimental psychopathology 1960-ban a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontinuumot úgy tekintette, mint annak a hatékonysága, ahogy az egyén a környezet vele szemben támasztott követelményeinek megfelelni képes. Ezt a helyzetet gyakran normalitásnak is nevezik, de némi átgondolásra szorul ez a fogalom, ha a jelen kulturális-társadalmi helyzetben meg akarjuk találni a helyét. Az biztos, hogy nem lehet egy kontinuum mentén gondolkodni a normalitás leírásakor. Sőt, egyre inkább bonyolult összefüggések hálózatát kell átlátnunk, minthogy a 21. században a gépek és ember viszonyát is figyelembe kell venni az ember lelki egészsége és normalitása tekintetében.

A normalitás meghatározások többségének közös jellemzője, hogy a normalitást szinte az alkalmazkodás szinonimájaként írják le a szakemberek. Azaz olyan állapotként definiálják, amely megfelel a társadalmi követelményeknek, a társadalom tekintetében adaptív, valamely normarendszer szerint kívánatos, tipikus, és a többi ember számára követhető, érthető, elérhető.

Ha egy egyén a többségtől eltérő képességekkel, gondolkodással bír, az nem tipikus, és számos nehézsége lesz a tipikusaknak készült közegben. Például a diszlexiások számára a beszédhangoknak betűk sorozatába történő leképezése vagy a nyomtatványok kitöltése egyaránt nagy kihívás, pedig ezek a tipikus idegrendszerű embereknek nem jelentenek problémát. A diszlexiások a szokásostól eltérő információfeldolgozásukkal nem felelnek meg a normáknak és a társadalmi elvárásoknak, bár azt is mondhatjuk, hogy a társadalom többségének megfelelő eszközrendszerek nem megfelelők számukra. A diszlexiás egyének között azonban igen nagy számban vannak a tehetségesek, vagyis olyanok, akik a társadalmi elvárások ellenére kiemelkedő teljesítményeket érnek el. Kívánatos, de nem tipikus populáció.

A tehetséges gyerekek neurológiai alapú teljesítményzavarok nélkül sem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak, normáknak, és nyilvánvaló, hogy sokszor már gyermekkorukban is követhetetlenek a környezet számára: érthetetlenek, illetve elérhetetlenek. Társadalmi szerepük betöltése gyermekkorban ezért még alig lehetséges, sőt, gyakran egész életükben sem sikerül ez. A tehetségek zsenialitását sok esetben csak az utókor igazolja.

Na, most képzeljük el, a gépekkel meghekkelt humán rendszereket! Már most probléma például, hogy a műlábak nem fáradnak el, így a láb hiánya nemhogy nem hátrány, hanem előny is lehet egy sportoló esetében. Konkrétan is felmerült a kérdés, hogy Oscar Pistorius futóbajnok nem elfogadható előnyt élvez riválisaival szemben, mert karbon szálas művégtagokkal fut, amelyek nem fáradnak el, és ezért Pistorius eltiltandó a versenyeken való részvételtől. Másrészről még a legnagyobb gondossággal összeszerelt androidok is még egy ideig igen csak fogyatékos kinézetűek lesznek, sőt, emberi szemmel nézve nagyon is fogyatékosak, lásd Shadow Robot Co. által összerakott robotot, hiszen sok tekintetben nem tudnak megfelelni az emberekkel szemben támasztott elvárásoknak, még ha hét nyelven beszélnek is.

Amikor a normalitás két kritériuma, hogy valami tipikus és kívánatos, egybeesik, az nem okoz problémát, de amikor a kívánatos nem tipikus, és a tipikus nem kívánatos, az zavarokhoz vezethet. Senkit sem tekintenek fogyatékosnak, azért, mert nincsenek szárnyai. A szárnyak nem tipikusak, bár éppenséggel kívánatosak lehetnének. Ha valakinek azonban szárnyai nőnek erős lábak helyett, az abnormálisnak számít, mert a lábak kívánatosak és tipikusak, a szárnyak – bár kívánatosak – nem tipikusak. Nincs, aki megtanítsa a repülést a szárnnyal született humán egyednek. A helyzet megváltozik, ha a kívánatos szárnyak tipikusakká válnak. Ekkor már azok lesznek abnormálisok, akik nem tudnak repülni.

A társadalmi beilleszkedés pszichológiai értelemben az egyén és környezete kölcsönhatásának folyamatában kialakuló tartós, dinamikus egyensúlyi állapot. Az egyensúlyt az egyén és környezete kölcsönhatása határozza meg. Az atipikus egyének ezt az egyensúlyt megbontják, beilleszkedésük nem sikerül, deviánsakká válhatnak.

Robert Merton szerint azonban a deviancia nem abnormális viselkedés, hanem a társadalmi környezet folyamataira adott természetes válasz. Bizonyos társadalmi struktúrák határozott nyomást fejtenek ki egyes egyedekre, melynek következtében ők a szabálykövető magatartással szemben a non-konformis magatartást részesítik előnyben.

Nyilvánvaló, hogy ha ez a társadalmi nyomás egyre több egyént érint, akkor a deviáns egyre tipikusabbá válik. Ha pedig a deviáns válik tipikussá, akkor ez társadalmi-kulturális változást jelent. A normalitás fogalma tehát koronként és társadalmi csoportonként eltérő, és tükrözi az adott társadalom, illetve társadalmi csoport világképét és önképét.

Fogyatékosság és másság

A normalitásnak a fentiektől eltérő szemléletét írta le Gordon Allport, 20. századi amerikai pszichológus, a személyiségpszichológia egyik alapítója. Allport normális, egészséges embernek az érett személyiségű embert nevezi, akire jellemző, hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik, az egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik, gondolkodik, él, örül. Ez a meghatározás függetleníti az egyén normalitását a többség szemléletétől, és az alkalmazkodást nem tekinti kritériumnak. Ezzel Allport igen szélesre tárja a normalitás fogalmát, így akár a diszlexiások, az extrém kreatív tehetségek és a kiborgok is normálisnak tekinthetők.

A szűk normalitás szemléletben azokat a személyeket, akik valamilyen biológiai károsodás vagy sajátosság következtében a társadalom többségének képességeihez igazodó társadalmi elvárásokat nem képesek teljesíteni, fogyatékosnak tekintik. Tehát a fogyatékosság társadalmilag is meghatározott fogalom. A szokásostól eltérő testi vagy szellemi sajátosság gyakran a normálistól való eltérésként is értelmeződik, mert a tartósan létező szokásos dolgokat a közösségek hajlamosak egynek tekinteni a normálissal. A fogyatékosság fogalma így eredetében és tartalmában is hűen tükrözi az éppen adott társadalom és csoport életkörülményeit és értékrendjét. Amilyen módon és mértékben eltér az egyes korok és csoportok normalitáseszménye, úgy tér el egymástól a korok és csoportok fogyatékosság fogalma is.

Mint fentebb már volt róla szó, a pozitív sajátosságok is akadályozhatják a beilleszkedést. A szárnyak is fogyatékosságnak tekinthetők, ha a földön kell járni. „Byron-nak hatalmas szárnyai voltak, amelyekkel magasba szállhatott, de akadályozták a földön való járásban.” – írta Babits Mihály.

Az idegrendszeri különbözőség, neurodiverzitás (neurodiversity) fogalma az atipikus neurológiai fejlődést is normális emberi különbözőségnek, biológiai eltérésnek tekinti, és mint ilyen, a túlélés szempontjából lényeges az emberiség számára. A fogalmat először az autistákra használták, de most már az egyéb neurológiai alapú teljesítményzavarok (tanulási, figyelem, hiperaktivitás zavar) esetére is kiterjedt.

Akár fizikai, akár kognitív eltérésről van szó, a technika egyre több tekintetben tud segítséget nyújtani. Művégtagok, műszív, hallókészülék, felolvasó program, és egyre többféle és hatékonyabb segítő technika állrendelkezésre, hogy teljes életet tudjon élni ember, vagyis olyat, amely az allporti normalitás fogalomnak megfelel. A segítő technika azonban csak a nulladik fázis, az emberi hiányok és gyengeségek mesterséges eszközökkel történő fejlesztésében. A lehetőség transzformálódik, és megjelenik az emberi képességek kiterjesztéseként. Az assisitive technology tól a totális artificial működésig a már ismert fázisok vezetnek. Vegyünk most kognitív képességbeli példát:

  1. segítő technológia – például szöveg-beszéd, fordító programok, számológép vagy arcfelismerő programok azok számára, akik fogyatékossággal élnek ezen a területen,
  2. a mesterséges képességek megjelennek – az olvasó, a fordító vagy az arcfelismerő programok extra képességeket biztosítanak,
  3. sokak számára rendelkezésre állnak a mesterséges képességek, széles körben elterjedtek – sokan használnak felolvasó és fordító programokat, számológépet és arcfelismerő applikációkat,
  4. a mesterséges képességek az egyének pénzügyi lehetőségeitől függően differenciálódnak és személyre szabhatók – eltérő minőségű és szintű digitális eszközök állnak rendelkezésre, képességeket választhat az egyén,
  5. a mesterséges képességek az emberi megismerés természetes részévé válnak – az olvasó, fordító, számológép és / vagy arcfelismerő programok genetikailag beépítettek.

Minden hasonló fejlődésmenetben a 0.0 verzió átalakul, és egy új megoldás születik. Az utolsó, a 4.0 valamelyik szakaszában lényegében megszűnik önálló entitás lenni a képesség, mert beépült a kognitív szerkezetbe. Vagyis a segítő technikából képességkiegészítések lesznek, majd ezek az emberi képességrendszerbe épülve, annak természetes részévé válnak. Ez a folyamat is elindult már, és nagyon nagy jelentősége van a humán kognitív fejlődés és ezáltal az oktatás jövője szempontjából.

Gyarmathy Éva

Szakirodalom
Allport, G.W. (1980) A személyiség alakulása. Gondolat, Budapest. Merton, R. (1980) Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat Kiadó, Budapest. Wishner, J. (1960) Reanalysis of "Impressions of personality." Psychological Review, 67, 96-112. Walker, Richard & Godden, Matthew from Shadow Robot 2012, "The Incredible Bionic Man" – First Bionic Man.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek