OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2020. április 8.
» Hozzászólások (0)

Az információs kor generációi

12.Az emberiség sikerének titkai

Az ember fizikailag/fiziológiailag alapvetően igen esendő lény. Mégis, lassan már alig van más élőlény, amely igazán veszélyeztetné az emberiséget. Még a gépek, robotok és AI sem, csak az emberiség jelent veszélyt másokra és önmagára is.

A sikernek legalább három oka van: az emberre jellemző:

  • a rendkívüli lustaság,
  • rendkívül képlékeny agy,
  • rendkívüli infokommunikációs hatékonyság.

A lustaság fél siker a szellemi megküzdésben. Az ember jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy könnyebbé tegye az életét. A tudásának növekedése ebből fakad. (A sötétebb oldalon pedig az ember gyávasága és az ebből fakadó végtelen hatalomvágya a harcászati technika által növeli a tudást.)

Mindaz, amit az emberiség létrehoz, hogy könnyebbé tegye az életét, megváltoztatja a környezetét, majd az ember képlékeny agya ettől kezdve az új környezethez alkalmazkodva fejlődik, és újabb lehetőségekre tesz szert. A Föld többi élőlénye nem rendelkezik ezzel a képlékenységgel, így a jelen állapotok szerint rájuk a kihalás vár, kivéve azokat a lényeket, amelyekre az embernek szüksége van. Eleddig ezzel a rövidlátó megküzdési stratégiával élt az emberiség, de újra kell gondolni a korábbi megoldásainkat.

Eddig sem biztos, hogy nagyon jól jártunk a lustaságunkkal, bár tagadhatatlanul új képességeink alakultak ki, ahogy egyre bonyolultabbá tettük az életünket. Amikor úgy tízezer évvel ezelőtt meguntuk, hogy az erdőn-mezőn kell kutakodnunk és szaladgálnunk a bogyók, gombák és egyéb préda után, és bevezettük a gazdálkodást, hogy helyben legyen nekünk mindenünk, meg kellett tanulnunk keményen, módszeresen, időbeosztásban dolgozni és földet túrni, vizet hordani, stb. Aztán, hogy könnyebb legyen az életünk, feltaláltuk az ekét, és a hasonló szerkezeteket, amelyekkel még többet lehetett dolgozni. Ideje volt valamit ismét kitalálni, hogy könnyebb legyen az életünk, feltaláltuk hát a gőzgépet majd az elektromosságot, amelyeknek a használatához új készségeket kellett kifejlesztenie az embereknek. Így aztán annyira sok mindent kellett már tudnunk, hogy közben megtanultunk írni-olvasni, hogy ne kelljen mindent a fejünkben tartani, majd feltaláltuk a felolvasógépet, hogy ne kelljen olvasnunk.

Mostanra már olyan összetett lett az ember élete, hogy nem csak a fizikai munkára, de a szellemi munkára is gépeket alkot. Rengeteget dolgozunk a lustaságunk miatt. És a sok munka mellett, amikor végre szabadságra megyünk, mit teszünk? Megyünk kirándulni az erdőbe, a vízpartra, csónakázni, horgászni, túrázni, lovagolni, gombászni, éppen, mint nomád őseink, mert igazából erre készültünk.

Az emberiség a változás gyorsuló spiráljába került, és ez már az ember lelki alkalmazkodásának határait feszegetheti. Az agy természetes képlékenysége véges, de ez feloldható a gépek végtelen képlékenységével, ugyanis a gépek fizikai, kémiai és biológiai háttere szabadon fejleszthető. Az embernek a gépekkel való kapcsolata jelentős szellemi fejlődéshez vezethet, de nem mindegy, hogy kinek a fejlődése lesz ez.

Legalább két fő út bontakozik ki, és ezek variációi: az egyik, hogy az emberiség átadja az irányítást a gépeknek, a másik, hogy a gépek által még nagyobb önirányításra tesz szert a gyors változás által növekvő bizonytalanság kezeléséhez. Vagyis a fő gond, ami mindig is a fő probléma volt, hogy kinél van a kontroller, ki kit irányít? A variációk abban állnak, hogy az emberiség, vagy az emberiség kisebb csoportjai jutnak hozzá a kontrollerhez.

Ideje átgondolni, merre tovább, és ha lehet, felnőni a feladathoz, mert a mostani újabb lépésünk, a gépekkel való összekapcsolódás minőségi változás lesz az eddigiekhez képest. Bill Gates, 1995-ben megfogalmazta, hogy az üzleti életben használt bármely technológia első szabálya az, hogy az eredményes működésre épített automatizálás növeli ezt az eredményességet. A második szabály az, hogy az eredménytelen működésre alkalmazott automatizálás növeli az eredménytelenséget.

Miközben az AI-t fejlesztik a kutatók, a kutatásnak arra is ki kell térnie, hogy az ember pszichés és szociális működése eredményesnek tekinthető-e. Ha nem, akkor bajban leszünk, tehát át kell gondolni az ember és technika kapcsolatának hozadékait.


A kép forrása

Máté evangélista gondolata és a 21. század

Bill Gates mondatai összecsengenek egy majd kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott gondolattal, amelyet ebben a sorozatban már idéztünk. Máté evangéliumában két helyen is olvashatjuk azt a mondatot, ami úgy szól, hogy „Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.” (Máté, 25, 29-30.)

A Máté hatásként elhíresült jelenség az élet szinte minden terén hat. Máté evangélista a tehetősségről és a tehetségről szóló példázatban írta le a mondatokat, és a közgazdaságtan és tudomány használták először a hivatkozást, de mostanában egyre gyakrabban kerül elő, mert a változás irányának problémájával foglalkozik.

Változásból pedig most exponenciálisan kijut, de ahogy többek között Ray Kurzweil jelezte, a gyorsulás nem tarthat örökké, hanem egy ponton eléri a szingularitást, és ekkor forradalami változás, válság alakul ki. A 2050-es évekre jósolja Kurzweil ennek bekövetkeztét az ember-gép szintézisével.

A Máté effektust sokféle területen azonosíthatjuk. A bill-gates-i gondolatot továbbvíve a gépek is azokat segítik, akik megfelelően felkészültek, a lemaradók pedig nagyon rosszul járnak, mert a lemaradás éppen annyira exponenciális sebességgel történik, mint az előrelépés. Az eredményesség és eredménytelenség, amelyet az automatizálás növel sokféle forrásból eredhet. A kérdéses forrás lehet anyagi és szellemi. Az anyagi részt a közgazdászokra hagyhatnánk azzal, hogy mi a szellemi területtel foglalkozunk, de ezek a területek elválaszthatatlanul összefonódnak.

Az triviális tény, hogy akinek pénzügyi forrásai vannak, hozzáfér az új technikákhoz, de nem csak a technikákhoz, hanem a tudáshoz is, sőt képességekhez is. A jobb szociokulturális hátterű családok biztosítani tudják az utódaiknak a jobb képzést, és az akár kevésbé jó képességekkel rendelkező gyerekeik is többet érhetnek el, mint azok, akik nem tudnak képzéshez jutni, mert a családnak nincsen lehetősége ezt megadni. A tehetségvizsgálatok által azonosított tehetségek között alulreprezentáltak a hátrányos szociokulturális rétegekbe tartozó gyerekek, a családi háttér meghatározza az életben elért siker nagyságát.

Lewis Terman és munkatársai követéses kutatásukba az 1920-as években a Stanford Egyetemen kidolgozott IQ teszt segítségével válogattak magas intelligenciájú tizenéves gyerekeket. A „Termite”-ok mind 140 feletti IQ ponttal rendelkeztek, és a feltevés szerint a jövő tehetségei voltak. Az élet azonban nem igazolta a hipotézist, mert nem a legintelligensebbekből lettek a legsikeresebbek. Az elért teljesítmények a családi háttérrel korreláltak. Még keményebb volt, amit Pitirim Sorokin orosz származású amerikai szociológus mutatott ki. Egy informális összehasonlító vizsgálatban bizonyította, hogy a Termanék által kiválasztott, magas IQ-szintű gyermekek csoportjához hasonló családi háttérrel rendelkező, de véletlenszerűen összeválogatott gyermekcsoport ugyanolyan teljesítményeket ért el, mint Terman IQ teszttel azonosított tehetségcsoportja. „Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, ....”

Lehet földbe, bankba, vállalkozásba és utódba fektetni a pénzt, ha megfelelően történik ez, akkor igaz a Máté-hatás. Vagyis az akarat és a szorgalom lényeges, és szükséges, de nem elégséges feltétele a többlet létrehozásának. Számos kis angyali és ördögi kerék hajtja előre és fogja vissza a fejlődés motorját, de a változást semmi nem tudja megállítani, akármilyen irányban is halad.

Szakirodalom
Oden, M. L. (1968): "The fulfillment of promise: 40-year follow-up of the Terman gifted group". Genetic Psychology Monographs.77 (1): 3–93.
Pitirim A. Sorokin (1956): Fads and Foibles in Modern Sociology and Related Sciences. Chicago: Henry Regnery Co.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.27.
A szakképzési iskolák kiléphetnek június 2-től a digitális oktatásból az intézményvezető döntése alapján
Schanda Tamás elmondta, hogy a kormánynak kiemelten fontos a szakképzés. Az országnak és a gazdaságának jó szakemberekre van szüksége. Ahhoz, hogy továbbra is eredményesek lehessünk, elengedhetetlen...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.27.
Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést
A Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki egyben a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke is, elmondta: az eddigi rendszerben nem volt egyértelmű, hogy a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.27.
Katasztrofális bukást hozott az online oktatás
zunyiné Bertalan Judit egykori köznevelésért felelős államtitkárt a miniszterelnök ciklus közben volt kénytelen meneszteni, miután még az elődjénél, Hoffmann Rózsánál is nagyobb pedag...
(Forrás: Pesti Bulvár)
--
2020.05.27.
Alapítványi formában működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám folyamatos növekedése ellenére sem változott. Az intézmény társadalmi-gazdas...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek