OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2020. április 25.
» Hozzászólások (0)

Az információs kor generációi

14. A digitális kor tudása és az ehhez vezető út

A 6K felbontású oktatás

Az igen nagy képfelbontások közé tartozik jelenleg a körülbelül 6000 (6K) vízszintes képfelbontás. A tanításban is a nagy felbontást, vagyis a tanulás nagyon pontos megközelítését jelentheti a 6K.

Ha ugyanis az ideális iskoláról kérdezik meg a diákot, szülőt, pedagógust, és egyéb szakembereket, elég jó eséllyel valamilyen formában mindenki megemlíti a 6K elemeit:

  1. Kezdeményezés, önállóság, a választás lehetősége
  2. Keretek, közösen kialakított szabályok
  3. Kavalkád, sokféleség
  4. Kommunikáció, együttműködés, társas helyzetek
  5. Kreativitás, alkotó tevékenység
  6. Kritikai gondolkodás, értelmezés, saját tudás kialakítása

Az így összerakott jellemzők egy a digitális generációk tanulását kiválóan segítő iránymutatást adnak. Ennek a vezérvonalnak a követésével, és ehhez persze rengeteg felkészüléssel, erőfeszítéssel, bárki 21. századi tanulás szervezővé válhat.

A szürke eminenciás

A pedagógus szakma tanulásszervezői szakértéssé alakul. A gyerekek vezetése helyett a gyerekek haladásának, fejlődésének, útjának egyengetése a feladat a digitális nemzedékek tanításában. Ezért a pedagógus egyre inkább a háttérbe húzódik, és afféle szürke eminenciásként mozgatja a szálakat. Inkább egy tutorhoz hasonlóvá lesz a munkája. Ez azzal jár, hogy sokkal aktívabb tanórán kívül, mint a tanórán. A cél, hogy a tanórán a tanulók legyenek aktívak. Ez akkor érhető el, ha a tanórára úgy készül a tanár, hogy ott nagyon sokféle diák lesz, akik sokféle képességgel, tudással és érdeklődéssel érkeznek.

A tanuló aktivitásszintjét a tanár befolyásolja. Minél jobban a háttérbe vonul, annál jobban nő a tanuló aktivitása. Ahhoz azonban, hogy ez az aktivitás eléggé célirányos legyen, megfelelő háttérmunkát kell végezni. A tanuláshoz:

  • tevékenységeket kell biztosítania,
  • sokféle képességre építő feladatokat kell adnia,
  • meg kell figyelnie a tanulók erős és gyenge oldalait, hogy az erősségekre építő tanulást és a gyenge oldalak erősítését elérje,
  • sokrétű társas helyzeteket kell kialakítani, hogy a diákok egymást tanítsák,
  • irányt és irányító visszajelzéseket kell adnia, hogy saját tempójában és módján, önállóan is tanulhasson minden tanuló.

Az informatika óra, mint prototípus

Az informatika tanítása kiváló példa a 21. századi tanításra, mert ez a tantárgy a digitális kultúrában jött létre. Tulajdonképpen így prototípusnak tekinthető.

Az informatika-számítástechnika tanulása alól a specifikus tanulási zavarokkal küzdő diákoknak és egyéb „papíros” gyerekeknek nincs szüksége felmentésre, mert a hiperaktivitás és a figyelemzavar sem hátrány, sőt a kiemelkedő képesség sem probléma, ha a pedagógus nem próbálja a régi módon tanítani ezt az új tudományt. Amint felmentésekre van szükség informatikából, az azt jelzi, hogy ez a tantárgy is visszarendeződött a régi szemléletbe, ami végképp a fából vaskarika esete.

Egy mai informatika órát megfigyelve a jövő tanóráinak egyik megjelenési formáját láthatjuk. Az informatika-számítástechnika tárgyban a tanulók

  • sokféle szinten állnak ismereteik és érdeklődésük tekintetében, amikor a tanításuk megkezdődik,
  • egymást hatékonyan tanítják, és egyedül is szívesen tanulnak,
  • audio-vizuális-kinesztetikus helyzetben tanulnak,
  • egy adott irányba figyelnek, miközben több párhuzamos feladatot végeznek,
  • a tapasztalat során tanulnak, az elmélet ezt mélyíti el, teszi tudatossá,
  • összetett feladatokat, projekteket végezhetnek, amikor egy-egy területen már elegendő ismerettel rendelkeznek.

Ezek a paraméterek jellemzőek a hatékony tanulásra, és különösen a digitális kultúrában ezek a szükséges és lehetséges útjai a tanításnak. A digitális kor pedagógusa az informatikát tanítókra hasonlít leginkább, akár egyetlen digitális eszköz használata nélkül is. Az informatika-számítástechnika tárgyban tanító személy

  • a tanítást megelőzően előkészíti a tanulási helyzetet a tanulóknak, így a tanítás előtt aktívabb, mint a tanórán,
  • más tantárgyakhoz, tudományterületekhez köthető feladatokat is ad, illetve a megszerzett készségek, tudás máshol is alkalmazható,
  • önálló feladatokat is ad, amelyeket különböző szinten lehet megoldani,
  • alkalmazkodik a tanulókhoz, nincs kidolgozott, merev tananyag,
  • a diákok egymást is tanítják, sőt a tanító is tanul diákjaitól,
  • lépést tart a fejlődéssel, mert a terület gyorsan fejlődik.

A tanításnak meg kell küzdenie azzal a ténnyel, hogy az ismeretek könnyen elérhetővé váltak, és azzal, hogy a gyerekek a korábbiaktól eltérő képességrendszerrel érkeznek az iskolába. Ehhez viszont a pedagógusoknak a korábbiaknál tudatosabban kell a gyerekek kognitív képességeit fejleszteni, amellett, hogy különböző gondolkodásmódokra tanítanak. A tanítás fejlesztő tanítássá alakul, és nem csupán a kisgyerekek tanítása, hanem az élethosszig tartó tanulás támogatása is összetett folyamat, amely kompetenciák fejlesztésére irányul.


A kép forrása

Kompetenciák a digitális korban

A kompetencia szó hozzáértést jelent, vagyis összefoglalja mindazokat az ismeretek, készségek és attitűdöket, amelyek adott területen való sikeres tevékenységhez szükségesek.

A tanításban már régóta megjelent a fogalom, de az alkalmazás szintjén való terjedését gátolja a rendszer változatlansága. Amíg a tanítás tantárgyakban történik, és ezeket minősíti a tanár, addig nem lehet szó kompetencia alapú oktatásról. A legfontosabb gát, hogy a kompetenciákat nehéz minősíteni, mert összetett konstruktumok. A 21. századi szemlélethez illően nem is kategóriákban, hanem értékekben mérhető.

Hivatalos és nem hivatalos leírásokban számos kompetencia terület kerül felsorolásra. Lényegében bármilyen emberi tevékenységterület lehet kompetencia, amihez ismeretek, készségek és attitűdök tartoznak. A kulcskompetenciák olyan fontos csomópontok az emberi tevékenységekben, amelyek transzferálhatók különféle célok, problémák megoldására, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyén a személyiségét és saját lehetőségeit kifejlessze, ami által sikeres lehet a társadalomban. A kulcskompetenciák lényegében egy adott kultúrában az eladható tudás hátterét adják.

Nyilván azok lesznek könnyedén sikeresek, akiknek a legfőbb egyéni kompetenciái megfelelnek a kulcskompetenciáknak, ezért minden korban lesznek előnyös és még előnyösebb egyéni kompetenciák. A tanítás gyakorlatához a kulcskompetenciákat szükséges meghatározni, amelyek irányt adnak az adott kultúrában a tanulás számára, függetlenül az egyéni kompetenciáktól. Az egyéni kompetenciák ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül, mert a személyre szabott tanulásban ezek kiváló motivációs hátteret jelentenek, és jól használhatók a tanulás katalizálására.

Álljon itt összefoglalva a digitális bennszülöttek és a digitális kor elemzése alapján levezetett kulcskompetencia listajavaslat:

  • Mozgás, testi kompetencia
  • Művészi önkifejezési kompetencia
  • Önálló és társas tanulási és munkavégzési kompetencia
  • Matematikai kompetencia
  • Informatikai, digitális kompetencia
  • Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs kompetencia
  • Természettudományos kompetencia
  • Társadalomtudományi, állampolgári kompetencia
  • Pszichológiai kompetencia
  • Pénzügyi és gazdasági kompetencia

A tanórai anyag, projekt, probléma feldolgozása során a fenti kompetenciák mentén értékelheti a diákok tevékenységét a pedagógus. Értelemszerűen ez akkor lehetséges, ha olyan anyagokon dolgoznak a tanulók, amelyek során a különböző kompetenciák közül valamelyikek használatára szükség van.

Összefoglalva

A 21. századi pedagógus a háttérből irányítja a tanulást. A tanuló aktív az órán, a pedagógus ennek előkészítésében tevékeny. Nem tantárgyakban, hanem kompetenciákban gondolkodik, és a sokrétű tevékenységek során ezek mentén értékeli a diákjait.

Gyarmathy Éva

Szakirodalom
Gyarmathy Éva (2012) Diszlexia a digitális korszakban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.27.
A szakképzési iskolák kiléphetnek június 2-től a digitális oktatásból az intézményvezető döntése alapján
Schanda Tamás elmondta, hogy a kormánynak kiemelten fontos a szakképzés. Az országnak és a gazdaságának jó szakemberekre van szüksége. Ahhoz, hogy továbbra is eredményesek lehessünk, elengedhetetlen...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.27.
Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést
A Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki egyben a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke is, elmondta: az eddigi rendszerben nem volt egyértelmű, hogy a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.27.
Katasztrofális bukást hozott az online oktatás
zunyiné Bertalan Judit egykori köznevelésért felelős államtitkárt a miniszterelnök ciklus közben volt kénytelen meneszteni, miután még az elődjénél, Hoffmann Rózsánál is nagyobb pedag...
(Forrás: Pesti Bulvár)
--
2020.05.27.
Alapítványi formában működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám folyamatos növekedése ellenére sem változott. Az intézmény társadalmi-gazdas...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek