OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2020. május 13.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Pedagógiai jegyzetek a karanténból

3. Az interakciók művészete

Közös tapasztalata a tanároknak, hogy az otthoni oktatás sokkal több időt igényel, mint az iskola, hogy ugyanazt a feladatot előállítani is, instruálni is, kijavítani is, értékelni is jóval több munkával lehet csak, mint az iskolában.

Ennek első oka elég nyilvánvaló: amikor valaki írásban fogalmaz, akkor sokkal pontosabban, igényeseben igyekszik gondolatait megfogalmazni, mint hogyha szóban teszi azt. Az írásos válaszok megmaradnak, kevésbé lehet tehát bennük hibázni. Mi több, az írásos válaszok és értékelések minden szava dicsérő vagy sértő lehet, sokkal inkább, mint a szóbeli válaszé. Az írásban megfogalmazott feladat bármikor a nyilvánosság elé kerülhet, és jó- vagy rosszindulatúan is olvashatják: a szülők megoszthatják egymás között, felháborodottan megmutathatják a munkahelyükön, kikerülhet a Facebookra, és így tovább. Szóval jobban ki van téve a tanár a kritikának, és mivel nagyon sok ilyen szöveget (feladatot, javítókulcsot, instrukciót, ppt-t, rövid összefoglalót) kell készítenie, nyilvánvalóan sok hiba is kerülhet azokba. Lassabban és körültekintőbben ír mindenki, mint ahogy beszél, vagyis ugyanazt a magyarázatot leírni sokszor annyi időt igényel, mint elmondani.

De van egy másik oka is annak, hogy írásban sokkal több időre van szükségük a tanároknak, mint szóban, nemcsak a fent említett okok, az igényesség, a hibátlanságra törekvés vagy a félelem, és ezúttal erről a másik okról szeretnék írni. Az ugyanis, hogy papíron nem kap a tanár visszajelzést arról, mit értenek a gyerekek és mit nem, mikor kell még egy mondattal megtámogatni az előbbi magyarázatot, és mikor elegendő, amit addig leírt. A gyerek nem tud visszakérdezni, nem látható, mikor teszi le a tollat, mert már érti, vagy mert elunta az érthetetlen magyarázatot. A tanár nem tud visszakérdezni egyes szavakra, fogalmakra, kifejezésekre. Nem tud rajzolni a táblára, nem tudja kiemelni a magyarázat vagy feladat egyes elemeit.

Az iskolában, az offline térben mindez teljesen természetesen úgy zajlik, hogy a tanár folyamatosan monitorozza a diákjait, és ha észreveszi, hogy valamit nem értenek, ott megáll, segít, kérdez, feltesz még egy rávezető kérdést. Ha geometriából nem értenek valamit, behúz egy vonalat az ábrába, amitől az értelmezhetővé válik. Ha irodalomból nem vesznek észre valamit egy versben, felhívja a figyelmet egy szóra vagy kifejezésre. Ha eltévednek egy történelmi esemény megértésében, megmutatja a térképen a színhelyeket, és máris logikussá válik a korábbi magyarázat. És folytathatnánk a sort bármelyik tantárggyal, mert mindegyikben az a lényeg, hogy egy-egy apró gesztussal, egy-egy közbevetett kérdéssel rá lehet irányítani a gyerekek figyelmét olyan elemekre, amelyek megértésével már megértik az egészet, vagy föl lehet hívni a figyelmet olyan már tudott ismeretekre, amelyek megmagyarázzák az újat. Ezek az eszközök olyanok, mint egy reflektor: ami addig sötétben volt, azt egy figyelemfelhívó mondat vagy egy rávezető kérdés hirtelen éles fénybe vonja, és ettől a magyarázat vagy feladatmegoldás egésze érthetővé válik.

És a diákokat is lehet arra nevelni, hogy ha elvesztették fonalat, kérdezzenek. Egy osztályt tanítva rendszeresen meg lehet állni és visszakérdezni. Föl tud tenni a tanár három olyan kérdést, amelyből kiviláglik, mennyire tudják követni a gondolatmenetet a gyerekek. Rávezetni lehet, szemléltetni lehet, visszatérni lehet, segítségül kínálkozó korábbi tudásokat lehet előhívni. Magyarázhatnak egymásnak a gyerekek, megbeszélhetnek, vitatkozhatnak, együtt oldhatnak meg feladatokat.

Mindez pedig azt jelenti, hogy az órákon folyamatos interakció zajlik a tanár és a diákok között, sőt, a tanár, a diákok és a tananyag között, meg az egyes diákok között is. A tanárnak pedig nagyon fontos feladata, de egyúttal folyamatosan fejlesztett tanári kompetenciája is, hogy ezt az interakciót mozgásban tartsa, figyelje, a jelzések alapján módosítson, hozzátegyen valamit, elvegyen valamit. Nem kell nagy dolgokra gondolni, egy-egy szó, egy-egy példa, egy-egy felolvasott mondat gyakran elég.

Az iskola nem az egyetemi nagyelőadótermek világa, ahol a tanár beszél, a hallgatók (!) pedig hallgatnak. Hanem a folyamatos interakciók világa, ahol a tanár kifejleszti magában azt a képességet, hogy hamar és jól észlelje és lefordítsa a diákok jelzéseit, és ezek nyomán módosítson, lassítson, gyorsítson, kitérjen vagy ismételjen.

Ez az interakció szóban és gesztusokkal történik, az osztályteremben, élőszóban, egy élő közegben. A tanárok nagy része ezt az élő közeget érti, használja, tudja működtetni, és sokkal inkább, mint az írást. Ha írásban mindazokat a szempontokat, kérdéseket figyelembe akarnánk venni, amelyek minden osztályban óhatatlanul felmerülnek, ha az írásos anyagokba be akarnánk építeni a diákok közötti különbségeket is, akkor végeérhetetlenül hosszú instrukciósorokat és magyarázatokat kellene leírni. A tanárnak tehát az írás során előre kell gondolni arra, mit nem érthetnek majd belőle, mihez kellhet segítség, milyen tévutakra csábít az, amit leírt. Márpedig ez még sokkal koncentráltabb és pontosabb fogalmazást igényel, mint hogyha csak össze akarnának foglalni egy tananyagot.

A tanár tehát egyrészt igyekszik az osztálytermi interakciók várható jelzéseit is beépíteni a leírtakba – de hát ez reménytelenül nagy vállalkozás. És hiába is igyekszik előre mindent kivédeni: egy harminc fős osztályban mindig merülhetnek fel olyan kérdések, kiderülhetnek olyan félreértések, tudáshiányok és tudástöbbletek, amelyekre a tanár nem számít, nem is számíthat. Vagyis nemcsak időigényes és hatalmas munka, és hiába old meg sok felmerülő problémát előre, az összeset úgysem tudja megoldani.

Várjuk tehát ismét a valódi osztálytermet, az élőszóban elhangzó kérdéseket és ellenvetéseket, félreértéseket és kételyeket, amelyekre érdemben és azonnal lehet reagálni. Ezek mindig előrevisznek, mindig segítenek a tanulásban. A tanár pedig végre ismét működtetheti azt a képességét és azt a technikáját, hogy az osztálytermi interakciók gazdag hálózatát használja.

Fenyő D. György

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.27.
A szakképzési iskolák kiléphetnek június 2-től a digitális oktatásból az intézményvezető döntése alapján
Schanda Tamás elmondta, hogy a kormánynak kiemelten fontos a szakképzés. Az országnak és a gazdaságának jó szakemberekre van szüksége. Ahhoz, hogy továbbra is eredményesek lehessünk, elengedhetetlen...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.27.
Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést
A Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki egyben a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke is, elmondta: az eddigi rendszerben nem volt egyértelmű, hogy a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.27.
Katasztrofális bukást hozott az online oktatás
zunyiné Bertalan Judit egykori köznevelésért felelős államtitkárt a miniszterelnök ciklus közben volt kénytelen meneszteni, miután még az elődjénél, Hoffmann Rózsánál is nagyobb pedag...
(Forrás: Pesti Bulvár)
--
2020.05.27.
Alapítványi formában működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám folyamatos növekedése ellenére sem változott. Az intézmény társadalmi-gazdas...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek