OFOE a Facebook-on
Kedves látogatóink! Ma újra elindult a sajtófigyelő, amely egy ideje - személyes okok miatt - szünetelt.
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Bemutatkozik az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE)

A megalakulás előzményei

2000 júniusában került sor a III. Országos Osztályfőnöki Konferenciájának megrendezésére Szombathelyen. A közel. 200 pedagógus a rendezvény zárásakor elfogadta a következő állásfoglalást:

A III. Országos Osztályfőnöki Konferencia állásfoglalása

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy

  • a nevelőmunkának nagyobb hangsúlyt kell kapnia az intézményes (iskolai) tevékenységben;
  • az osztályfőnök az iskolai nevelőmunka kulcsszereplője;
  • az osztályfőnöki tevékenység nem azonos a heti egy órányi (törvényileg szabályozott) óra megtartásával;
  • éppen ezért (is) folyamatosan növelni kell az osztályfőnökök számára biztosított heti egy óra kedvezményt és az osztályfőnöki pótlékot;
  • sürgető igény, hogy a pedagógusképző intézmények a hallgatókat célzottan készítsék fel az osztályfőnöki szerepre;
  • a minisztérium szerepe nem az osztályfőnöki tevékenység tartalmának (a rendelkezésre álló órakeret felhasználásának) a meghatározása, hanem a tevékenység feltételeinek garantálása, ezért sem értünk egyet azzal, hogy az osztályfőnök számára biztosított - amúgy is csekély - óraszám felhasználására (évi 10 óra egészséges életmódra nevelés) kötelező jogszabály rendelkezik majd;
  • nem értünk egyet azzal sem, hogy általánosan megoldatlan nevelési problémákat központilag az osztályfőnök, az osztályfőnöki óra hatáskörébe utalnak;
  • a minisztérium gyűjtesse össze, és szakmai szempontból elemeztesse az iskolákban működő nevelési programokat, projekteket annak érdekében, hogy a felhasználó iskolák tájékozódhassanak azok pontos tartalmáról, minőségéről;
  • kérjük a minisztérium támogatását az országos konferencia rendszeres (legalább kétévenkénti) megrendezésére;
  • szükségesnek tartjuk egy olyan országos szakmai műhely (egyesület) létrehozását, amely folyamatosan figyelemmel kíséri az osztályfőnöki munka feltételeinek, tartalmának aktuális helyzetét, javaslatokat tesz ezek javítására illetve szakmai igényességgel segíti a döntéshozók munkáját.

Szombathely, 2000. június 23.

A konferencián megfogalmazott igény kielégítése érdekében alakult meg az a szűkebb szakmai grémium, amely elhatározta egy az osztályfőnöki munkával foglalkozó egyesület létrehozását. E testület a következő szakmai állásfoglalást hozta nyilvánosságra az Interneten és az Új Pedagógiai Szemle 2000. 12. számában:

Szakmai állásfoglalás az osztályfőnök helyzetéről és a kapcsolódó szakmai feladatokról

Az osztályfőnöki szerep tartalma az elmúlt években egyre bizonytalanabbá vált, konkrét megjelenési formája, működése a NAT bevezetése óta a korábbiaknál is erősebben függ az adott iskola programjától, a helyi lehetőségektől, a fenntartó által biztosított kondícióktól, az aktuális körülményektől.

A Nemzeti Alaptanterv bevezetésével megszűnt az osztályfőnökség központi kodifikációja, e hagyományos funkció konkrét tartalma mellett megőrzésének, modernizálásának felelőssége is átkerült az egyes intézmények hatáskörébe. Annak ellenére, hogy ez a döntés biztosítani látszott az intézmény, a pedagógus szakmai szabadságát, a tapasztalatok azt igazolják, hogy a megszokott központi szintű legitimáció híján - annak ellenére, hogy maga a szerep az iskolák túlnyomó többségében megmaradt – általában elhalványult ennek súlya, csökkent addig sem igazán magas presztízse. Feltételezhető, hogy ennek a 150 esztendeje a személyre szóló törődés ellátására létrejött szerepnek az elsúlytalanodása is jelentős szerepet játszik abban a hazai és nemzetközi kutatásokkal is igazolható negatív folyamatban, amelyet. az iskola világának elszemélytelenedése, érzelmi elsivárosodása, a gyerekek és a pedagógusok mentálhigiénés állapotának romlása, az iskolai szereplők (pedagógus, szülő, diák) egymás iránti bizalmatlansága jellemez.

Az osztályfőnöki munka lényegesen többet jelent az osztályfőnöki órák megtartásánál. Az osztályfőnök Magyarországon hagyományosan az a pedagógus, aki állandóan az arcvonalban állva a legközvetlenebbül tapasztalja meg az osztályába járó gyerekeken és szüleiken keresztül a társadalom valamennyi feszültségét és problémáját. A problémák sokasodása ismét felhívta a figyelmet az iskolai nevelés fontosságára, s ezen belül az osztályfőnöki szerep általános nélkülözhetetlenségére.

Az osztályfőnöki munka ellehetetlenüléséhez nagyban hozzájárult a pedagógusok általános egzisztenciális és szakmai elbizonytalanodása. A megélhetési gondokkal küszködő, állását, iskoláját féltő pedagógustól ugyanis nehezen várható az az őszinte tanítványok felé fordulás, ami nélkül az osztályfőnökség működése nehezen képzelhető el. A helyzeten tovább ront, hogy e feladat ellátására egy méltatlanul alacsony (átlagosan bruttó 1500 és 2500 Ft) közötti pótlék ellenében az iskola bármelyik pedagógusa kötelezhető. Mindenképpen szükség van e feladatkör méltó dotálására, a pótlék jelentős emelésére.

Feltétlenül szükségesnek tartjuk az osztályfőnöki órakeret jelentős megemelését is. Megfelelő időkeret birtokában (és természetesen megfelelő pótlék biztosításával) már elvárható lenne a feladattal megbízott pedagógustól, hogy az adott tanulócsoport szükségleteihez igazodva, az adott iskola pedagógiai programjában szereplő célkitűzéseket is szem előtt tartva, magas színvonalon (professzionális szinten) alakítsa ki, és valósítsa meg nevelési programját. A nevelési programok tartalmát és metodikáját feltétlenül gazdagítaná, ha az osztályfőnököknek módjuk lenne megismerni a kapcsolódó tapasztalatokat, elméleti és módszertani eredményeket. Hiszen hazánkban számos egészségnevelő, mentálhigiénés, az erkölcsi, az állampolgári és a családi neveléssel foglalkozó, környezetvédelmi stb. program működik. Több ezek közül már több éves (esetenként évtizedes) múltra tekinthet vissza. A jó szakmai felkészültség, a színvonalas tevékenység a pedagógusok világában (sem) feltétlenül párosul azonban jó önérvényesítő képességgel és üzleti érzékkel, ezért is lassulhat le értékes tapasztalatok közkinccsé válása. Nagyon fontos lenne megteremteni a anyagi és szakmai feltételeket e tapasztalatok minél teljesebb feltárásához, tudományos igényű elemzéséhez, s az elemzés tapasztalatainak nyilvánosságra hozásához.

Annak érdekében, hogy az iskolai gyakorlatban jelenleg még létező belső tartalékok ne enyésszenek el, feltétlenül szükség lenne a közoktatás irányítás vezetőinek, a pedagógia elméleti szakembereinek, a pedagógiai szolgáltatásokat nyújtó, illetve a pedagógusképzést és továbbképzést ellátó intézményeknek a folyamatos kommunikációjára ás kooperációjára a feltételteremtés és a segítségnyújtás összehangolt, a valós szükségleteket szem előtt tartó megvalósítására. A kialakult helyzetért ugyanis a maguk módján a felsorolt tényezők valamennyien felelősek, s a kiutat is csupán együtt találhatják meg.

A III. Országos Osztályfőnöki Konferencián megjelenő osztályfőnökök viszonylag magas száma (több mint 200 pedagógus volt jelen) jelzi, hogy az iskolai életnek e sok megpróbáltatást megélt szereplői körében még mindig lenne késztetés a tanítványaikkal való személyes törődésre. Még mindig sokan vannak, akik hivatásként élik meg a pedagógus pályát, értelmét látják az osztályfőnök nevével fémjelzett funkciórendszernek.

  • A jelzett problémák megoldása érdekében kezdeményezték a szombathelyi konferencia résztvevői egy az osztályfőnöki munkával kapcsolatos országos szakmai testület létrehozását.

A jelzett állásfoglaláshoz a helyszínen a következő szakemberek csatlakoztak:

  • dr. Aszmann Anna, gyermekorvos, Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság elnökségi tagja, az Országos Közegészségügyi Központ főosztályvezetője;
  • Fenyő D. György, tanár, Berzsenyi Gimnázium, Budapest;
  • Földes Petra, mentálhigiénikus, Zöld Kakas Líceum, Budapest;
  • dr. Havas Péter, igazgató, Országos Közoktatási Intézet;
  • dr. Galicza János, tanszékvezető egyetemi docens, Veszprémi Egyetem;
  • Kósáné dr. Ormai Vera, iskolapszichológus, Budapest, XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet;
  • Ligeti György, szociológus, Kurt Lewin Alapítvány, Budapest;
  • dr. Meleg Csilla, tanszékvezető egyetemi docens, Pécsi Egyetem;
  • Padányi Zsoltné dr. , igazgatóhelyettes, Vas megyei Pedagógiai Intézet;
  • dr Sallai Éva, egyetemi adjunktus, Veszprémi Egyetem;
  • dr. Szabó László, igazgató, Vas megyei Pedagógiai Intézet;
  • dr. Szekszárdi Júlia, egyetemi docens, Veszprémi Egyetem.

E kezdeményezés nyomán jött létre az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete.

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének megalapítása

Az egyesület (továbbiakban OFOE) alapító közgyűlése 2000 októberében fogadta el az alapító okiratot és választotta meg az öttagú vezetőséget. A szervezet bejegyzése 2001 áprilisában történt meg.

Az Alapító Okirat alapján az Egyesület neve: Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete.

Székhelye: 1051 Budapest, Dorottya u. 8.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes– és jogi személyek adományaiból fedezi. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el. Pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat a választásokon.

Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai és társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

Az Egyesület célja:

  • az iskolai nevelőmunkát érintő gyakorlati és elméleti kérdésekkel történő foglalkozás,
  • az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos projektek kezdeményezése, kísérleti kipróbálása, tapasztalatainak közzététele,
  • folyamatos információcsere az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos elméleti, gyakorlati kérdésekről a pedagógiai szaksajtó (kiemelten az Új Pedagógiai Szemle) valamint az Internet útján,
  • a hazai és nemzetközi tudományos kutatások, pedagógiai kísérletek eredményeinek a gyakorlat szempontjából történő elemzése és a hasznosítható tapasztalatok hozzáférhetővé tétele,
  • regionális, illetve országos tanácskozások, konferenciák rendszeres szervezése,
  • az osztályfőnöki munkát érintő továbbképzési és nevelési programok, projektek szakmai minősítése;
  • a mindenkori oktatásirányítási szervek, nevelési-oktatási intézmények felkérésére az iskolai (osztályfőnöki) neveléssel kapcsolatos szakmai anyagok készítése, illetve véleményezése,
  • folyamatos együttműködés a nevelési, valamint pedagógusképzésért és továbbképzésért felelős intézményekkel, civil pedagógiai szakmai szervezetekkel, valamint a társtudományok képviselőivel,
  • nemzetközi kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és tapasztalatcsere.

A vezetőség tagjai:

Dr. Szekszárdi Júlia, egyetemi docens (elnök)
Kósáné dr. Ormai Vera, iskolapszichológus
Ligeti György, szociológus (titkár)
Dr. Sallai Éva, egyetemi adjunktus
Stanglné Pintér Márta, pedagógus

Ügyintéző:

Karajz Elvíra, pedagógus

Az OFOE tervezett tevékenysége

  • foglalkozik az iskolai nevelőmunkát érintő elméleti kérdésekkel, a gyakorlat szemszögéből elemzi, s a pedagógusok számára hozzáférhetővé teszi a tudományos kutatások, pedagógiai kísérletek a praxis számára közvetlenül is felhasználható tapasztalatait;
  • az illetékesek felkérésére véleményez az osztályfőnöki nevelő munkájával kapcsolatos szakmai anyagokat;
  • az igényeknek megfelelően szakmai szempontból értékeli, "márkajelzéssel" látja el a gyakorlatnak szánt továbbképzési és nevelési programokat, projekteket;
  • gondoskodik a legfontosabb elméleti és gyakorlati információknak a pedagógusokhoz történő eljuttatásáról (pedagógiai folyóiratok, első sorban az Új Pedagógiai Szemle közvetítésével, esetenként az Interneten keresztül, saját honlap működtetésével;
  • megteremti az alkalmi szakmai konzultáció feltételeit;
  • rendszeresen kezdeményezi a gyakorló osztályfőnökök számára országos, illetve regionális tanácskozások, konferenciák létrehozását;
  • munkája során együttműködik a pedagógusképzésért és továbbképzésért felelős intézményekkel, illetve az érintett civilszervezetekkel.

Az OFOE működési szabályzata (pdf, 183 KB)
Belépési nyilatkozat magánszemélyeknek (pdf, 25 KB)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.12.
A szülő felelősségévé tenné a KDNP, hogy szakmát szerezzen a gyerek
Az új szakképzési törvényhez nyújtott be a kereszténydemokrata Hollik István módosító javaslatot. Ez – osztrák példára hivatkozva – a szülők (vagy a kiskorú tanuló törvényes ké...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.12.
Nem kötelező, de nagy előnyt jelent felvételinél a nyelvvizsga
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez, de azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával,...
(Forrás: infostart)
--
2019.11.12.
Részletek a szakképzés átalakításáról
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása -...
(Forrás: infostart)
--
2019.11.12.
Készíts te is digitális tananyagot - Prievara Tiborral!
A tanfolyam előadója Prievara Tibor, a #school létrehozója, a TanárBlog írója, A 21. századi tanár és A 21. századi iskola című könyvek (társ)szerzője, aki Nádori Gergellyel együtt imm...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2019.11.12.
Nem született még döntés a nulladik osztályról
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan semmiféle új információt nem hozott nyilvánosságra, mivel a dokumentummal kapcsolatosan nem született még dönt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.12.
Háromszázezret érhet egy jó vizsga
Csaknem négyszeresére emelkedik az ösztöndíjasok száma a szakképzésben: míg az idén 33 ezren kaphatnak juttatást, 2021-ben már 110 ezernél is több diá­kot fog támogatni az állam. A kezdetben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.12.
Visszaüt a migránspropaganda: Ferencvárosban az Erdogan-féle magániskolától féltik a lányokat
Az emberekben nyomott hagyott a migránsok elleni propaganda, és már Erdogan magániskolájával kapcsolatban is olyan félelmek jelennek meg a helyiek körében, hogy lányokat fognak megerőszakolni...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.12.
A Nemzeti Bántalmazás Rendszere
Kiverték két fogát és eltörték több bordáját egy 15 éves fiúnak egy fiatalkorú banda tagjai a Széll Kálmán téren, kés is volt náluk. De ez a riport nem róluk szól. Nem is arról a...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.12.
A belügyminiszterhez fordult Baranyi Erdoganék iskolája miatt
Pintér Sándor belügyminisztertől kért tájékoztatást hétfőn Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a kerületben helyet kapott török alapítványi Maarif Általános Iskola és Gimn...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek