OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Dr. Sallai Éva

Pedagógusnak lenni a mai iskolában

(Az előadás összefoglaló leírása)

Mit jelent pedagógusnak lenni egy olyan világban, amely tele van ellentmondással, nehezen értelmezhető változásokkal, hatalmas feszültségekkel? Nem mondhatjuk, hogy ez a szakma olyan mindennapokat ad a pedagógusoknak, ahol könnyen eligazodnak, jól kiérlelt módszerekkel eredményesen dolgozhatnak, és az erkölcsi, anyagi megbecsülés mértékével elégedettek lehetnek.

Napjainkban a pedagógia nagyon összetett társadalmi gyakorlattá vált, ezért a változó világ rákényszeríti a gyors megújulást az iskolára is. Ez a nagyon nehéz folyamat meghatározza a pedagógusok szakmai közérzetét, amely tele van egymásnak ellentmondó elvárások feszültségével, bizonytalanságokkal, szorongásokkal. Szerencsére a szakma önjutalmazó sajátosságából fakadóan sok örömet, elégedettséget eredményező helyzettel is találkozunk az iskola világában. Alkalmanként az is elég az örömhöz, hogy egy szakmai beszélgetésben megmutatkozhasson, hogy sokan, sokféleképpen, de azonos felelősséggel gondolkodunk az iskolaügyről, ebben például a pedagógusok felkészültségének fontosságáról.

Néhány szempontot kiválasztva próbálom megmutatni azokat a nagyon is hétköznapi helyzeteket, amelyek szerintem jelentősen befolyásolják a pedagógusok gondolatait, érzéseit.

Állandó változás

1. A szaktanári munkát érintik az oktatás tartalmához, módszereihez kapcsolódó változások. Új tantárgyak születnek, amelyek tartalmi bizonytalanságaival gyakran találkozunk. Legyenek-e önismereti órák, és hogyan osztályozzuk? Ki tanítsa az etikát, médiaismeretet? Milyen veszélyek vannak? Lehet-e új tárgyakat régi módszerekkel tanítani? Mit jelent a tanárok tankönyvválasztási szabadsága? Ennek milyen következményei vannak, amikor új tanár veszi át az osztályt?

2. Az életminták változása magával hozza a szokatlan iskolai helyzeteket is. Soha nem tapasztalt különbségek vannak az egy osztályba járó diákok életmódjában. Csak felsorolás szintjén: festett hajú 6–10 évesek, „fogyókúrázó” óvodások; vallási nézetek miatt nem ehet a születésnapi tortából a 8 éves kisgyerek, nem készülhet a közös műsorban az ünneplésre; SMS-ek az órán, a tanár fényképezése mobiltelefonnal, vagy félmeztelen 12-13 éves kislányok fényképezik egymást a WC-ben és elküldik a fiúknak a képeket; éhezéstől összeeső középiskolás diák, az italozó, drogozó diákok jelenléte. A felsorolt helyzetek nem rosszak vagy jók, hanem feszültséget teremtenek, és a megoldásuk nehéz helyzet elé állítja a pedagógusokat.

3. Az iskola mint szervezet is megújulásban van. Más típusú házirend, másféle jogi szabályozás érvényes napjainkban. A pedagógusokat érinti a minőségbiztosítási őrület is. Az iskola világában a minőségbiztosítás fontos, de a jelenlegi értelmezésben sok formális, a munka minőségét nem emelő adminisztrációval jár. Az iskola szervezeti zártsága is oldódott, pl. az iskolaszék és a diákönkormányzat beleszólásának megerősödésével.

Elvárások kereszttüze

1. A gyerekek olyan iskolákra vágynak, ahol érdekes dolgok történnek velük. Ahol a tanárok olyan légkört tudnak teremteni, amelyben nem kell szorongani, nem kell félni, ahol lehet hibázni. De legfőképpen olyan tanárokra vágynak, akiktől lehet sok elismerést, dicséretet, támogatást kapni.

2. A szülők többnyire olyan iskolát szeretnének, ahol a lehető legtöbb tudást belegyömöszölik a gyerekük fejébe, amivel simán bejuthatnak a következő iskolatípusba. Vagy legalábbis szeretnék, hogy ne kelljen foglalkozni a gyerek iskolai előmenetelével. Ne kelljen különórára vinni, az iskola adjon sok idegen nyelvet és informatikát. Már az első osztályba így toboroznak az igazgatók. A szülő szeretné, ha visszaigazolná az iskola a „jó szülőségét”. Nem időt ad a gyerekének közös élményekkel, hanem jó iskolát, néha anyagilag erején felül teljesítve.

3. A szakmai elvárások is feszítőek. A pedagógus tudjon hatékonyan dolgozni úgy, hogy a feltételek nem adottak. Dolgozzon bontott csoportokban, jó módszerekkel, jó pszichés állapotban, amelyek számon is kérhetőek rajta. A szakma által körülírt jó tanár kritériumaival összehasonlítva a munkáját, saját szakmai önértékelése is meginog az eredménytelenségek láttán. Még akkor is, ha ezek az osztálytermek zárt ajtaja mögött történnek.

4. Az iskola-fenntartók pedig a legolcsóbban működő iskolát szeretnék. Ahol nem kell emelni a pedagógusok fizetését, olyan kollégát lehet elküldeni, akinek a bérén spórolni lehet, úgy lehet összevonni iskolát, hogy költségeket lehessen megtakarítani. „Nem érdekelnek a szakmai kérdések, csak a költségek adatai” – mondja az önkormányzat. Ennek a következményeit láthatjuk nap mint nap.

5. Az oktatásirányítás, oktatáspolitika pedig lassan naponta dob be minden előkészítettséget nélkülöző és komoly szakmai kérdéseket felvető elvárásokat. Itt beszélhetünk a titoktartási törvénytől a szöveges értékelés mentén a testnevelési osztályzatok eltörlési törekvéséig. De megfogalmazható az a kétely is, hogy mit szeretnénk az élethosszig tartó tanulásért és a kooperativitás erősítéséért tenni egy olyan iskolakultúrában, ahol a gyerekek döntő többsége nem szeret iskolába járni, a tanulás szóhoz a szorongás társul, illetve a kooperativitás nincs benne a tanári módszertani kultúrában.

Szellemi intimitás hiánya

1. Az iskola világában nagyon sok motiválatlan diákkal és motiválatlan, munkakedvét elvesztett tanárral találkozhatunk. A tanuláshoz nem kapcsolódik a kíváncsiság kielégítése, és mint kötelező rosszat viselik el az iskolai mindennapokat. Itt a szellemi tudás „adásának és kapásának” elértéktelenedését tapasztalhatjuk.

2. Ahol az erős tanulási motivációval rendelkező diákok örömre adhatnának okot, ott pedig egyre gyakrabban találkozunk olyan légkörrel, amelyben csak a tanár tudásának használata a fontos, és nem alakul ki a közös szellemi munka öröme. Például egy közös kiállítás látogatásában a tanár csak az információ forrása a megbeszélt egy órára.

3. A legjellemzőbb mégis az, hogy az iskola nem tudja megszólítani a diákok tömegeit sem a tanítás tartalmával, sem a tanórán kívüli aktivitásaival. Nem tud vonzó lenni, vagy legalább jó érzésekkel elviselhető. A kultúra-azonos pedagógiától is nagyon messze van a pedagógiai gyakorlat.

Erős szereptúlterhelés

1. Az elnőiesedett pedagógus szakma sajátos kérdések végiggondolására is kényszerülne. A nőpedagógusok túlterheltsége (szorongást okozó szakmai feladatok özöne) bizony éppen azt a pozitív jelenséget gyöngíti, amelyet a nők erősebb empátiakészsége jelent az iskolai munkában.

2. Napjainkban az anyai szerep – egyáltalán a szülői szerep – is megnehezedett, így a saját családi feszültségek is befolyásolják a pedagógusok pszichés állapotát. Gondolunk-e annak a következményeire, hogy a diákok érdeklődésére adott válaszok elmaradása milyen következményekkel járhat?

3. A szereptúlterheléshez hozzájárulhat a kollegialitás nehézsége is. Sokféle szemlélet, a szakmai kommunikáció nehézségei. A tanári szobák hangulata, pszichoszociális légköre nem segíti a feszültségek csökkentését. A tipikus női problémakezelés: az agresszió, szexuális szabadosság túlreagálása.

Pszichés megterhelés

1. Tanítás közben figyelni a logikus kifejtésre és figyelni az osztálytermi történésekre egyidejűleg pszichésen is megterhelő. A már elmondottak miatt nehéz a csoport figyelmét megragadni, és még nehezebb megtartani.

2. Ha a pedagógus közel kerül érzelmileg is a diákokhoz, sokszor mesélnek neki, kérdezni fogják, időt kérnek tőle, belevonódik a problémáikba, akár a megoldásban is segítséget kérnek. Ezt elkerülni csak úgy lehet, ha a tanár csak a tanító közlésekre szorítkozik, és megerősíti magában azt a szemléletet, hogy ő egy szaktanár. Az ő dolga a matematika tanítása, a többi az osztályfőnöké vagy a szülőé.

3. Ez a leszegényített kapcsolat viszont a diákok negatív visszajelzéseinek formáját is befolyásolja. Sokkal nyíltabban fogalmazzák meg azt, hogy nem jók a gyakorlatok, hogy nem érdekes az óra. Ezeknek, de a más helyzetekben születő negatív visszajelzéseknek a feldolgozásával is nagyon magára hagyottak a pedagógusok. Ehhez kapcsolódnak a minőségbiztosításban megjelenő diák- és szülői értékelések, amelyek szakmai értelmezéséről sokkal többet kellene beszélgetnünk.

Nem vitatható, hogy napjainkban a teljesebb mesterségbeli tudás egyre értékesebbé válik. Az új tanítási módszerek, a kapcsolati és irányítási készségek, a konfliktusmegoldás feszültségeket csökkentő módjai elengedhetetlenül a sikeres szakmai munka feltételeivé váltak. Ezekhez a feltételekhez sorolhatjuk még a reflektivitás képességét, a szakmai önértékelés forrásainak átgondolását, a változni tudás képességét és a kreativitás szükségességét, a viselkedés-repertoár gazdagságát.

„...a munkahelyi stressz leggyilkosabb formája az, ha senki sem érdeklődik eredményeink és céljaink iránt" – írta Csikszentmihályi Mihály. Mindannyiunk figyelmébe ajánlom.

Az előadás csak néhány szempontot kínál a „mit jelent ma pedagógusnak lenni” témához.

(Az előadás elhangzott az „Elvárások kereszttüzében” című IV. Országos Osztályfőnöki Konferencián, 2004. november 26-án.)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek