|
2005. szeptember 16.
„Ma nem igazán jó szülőnek, pedagógusnak, gyereknek lenni”
Kedves Anna!
Mivel hozzánk küldött leveledben sokakat foglalkoztató gondokat vetettél fel – utólagos engedelmedet remélve – közreadjuk soraidat, és nem a Tanácsadó rovatban, hanem a honlapunk főoldalán foglalkozunk az Általad megfogalmazott problémákkal. Mivel nem titkos, hanem publikus választ kértél, úgy véljük, Te sem kívántad kizárni a nyilvánosságot.
Íme a levél:
19 évig dolgoztam tanítóként. Gyerekkori álmom volt, hogy gyerekekkel foglalkozzam. Számtalan továbbképzés, tanfolyam van a hátam mögött, mert az emberségemen kívül szakmailag is a legtöbbet szerettem volna adni a gyerekeknek. Kiváló pedagógus elismerést kaptam nyolc évvel ezelőtt. Boldog voltam, hogy elismerik a munkámat. Aztán jött egy igazgató, aki úgy látta, a politika fontosabb, mint a szakmaiság, és én lettem az első, akit leépített. Három éve munkanélküli vagyok. Most is továbbképzem magam, rendszeresen látogatom ezt az oldalt is.
Amikor állásinterjúra megyek, soha nem a szakmáról kérdeznek, hanem arról, mennyit tud az iskola megspórolni, ha engem alkalmaz. Tegnap pl. egy napközis állásra jelentkeztem, ahol közölte a kedves igazgatónő, ragaszkodnak a pályakezdőhöz, mert így jár jobban az iskola. Itt tartunk. Amit én előnyömnek tartok, a sok évi tapasztalatot, a minőségi munkát, az mára már utolsó szempont lett a sorban. A pénz, melyik párthoz tartozol, van-e ismerősöd az ilyen-olyan testületben, stb. Velem nem jártak el jogellenesen sehol. Betartották a jogszabályokat. Mégis nagyon jogtalannak érzem, ami nap mint nap történik velem. Nem vagyok elkeseredett, most elkezdtem angolul tanulni, hogy az energiáim ne vesszenek el. De nagyon csalódott vagyok. Igen, ez ma Magyarország. Ez a trendi: átgázolni a másikon, ha az érdek úgy kívánja, jogszabályok mögé bújtatni az embertelenséget, vagy be sem tartani a jogot, a munkaügyi pert is évekig lehet húzni... Számtalan példa van erre az én környezetemben is. Nem vagyok én fiatal ellenes, nekem is majdnem felnőtt gyerekeim vannak. De én mire várjak? Az elkövetkező több mint tíz évben vajon mi vár rám, amíg nyugdíjba vonulhatok? Így milyen nyugellátást kapok majd? Kedves Petra, tudom, a választ hiába is remélem tőled. Nem tudom, mi változtatná meg ezt a szemléletet. Én abban hiszek, hogy mi. Mi közösen. Ha igazán akarjuk. Ha hisszük még, hogy akarhatunk, hogy tehetünk.
Volt tanítványaim megismernek az utcán, mindig van néhány kedves szavunk. Eljönnek, meglátogatnak és kipanaszkodjuk magunkat. Ma nem igazán jó szülőnek, pedagógusnak, gyereknek lenni. Elveszünk a sok jogszabály között, mi, emberek.
Úgy tapasztalod tehát, hogy a politikai és gazdasági szempontok, a gyakran formálissá silányuló jogszabályok sok esetben háttérbe szorítják a szakmai meggondolásokat. Ez pedig az iskolában, ahol a társas kapcsolatok alakulása a működés lényegét határozza meg, különösen súlyos következményekkel jár. Az elszemélytelenedés, az általános bizalomvesztés, a kölcsönös szolidaritás hiánya a pedagógusok, gyerekek és szülők között sajnos nem csupán megérzés, hanem (akár kutatási adatokkal is alátámasztható) valóság. S az sem ment fel senkit a felelősség alól, hogy nevezett jelenség nem korlátozódik az iskola világára.
Évek óta tapasztaljuk az emberi kapcsolatok minőségének általános romlását. Az iskola világába is behatoló s ott is elszemélytelenedést eredményező tendencia részben azzal magyarázható, hogy háttérbe szorult a hazánkban hagyományosan az osztályfőnök szerepével lefedett szakmaiság. Az a szemlélet, amelynek alapján foglalkozni kell az iskolában kialakuló társas kapcsolatokkal és azok minőségének javításával, biztosítani az iskolában folyó szocializáció személyi feltételeit. Ehhez azonban biztosítani kellene azt is, hogy az intézményben ne csupán megfelelő szakmai felkészültséggel, hanem megfelelő lelki egészséggel is rendelkező pedagógusok működhessenek. Egy olyan pedagógus, akinek a munkanélkülivé válástól kell rettegnie egy olyan intézményben, amely a létéért és működése alapfeltételeinek megteremtéséért küzd, nehezen tudja megőrizni és „munkaeszközként” mozgósítani ép személyiségét. Úgy tapasztaljuk, hogy ezt a hiányt sok helyen a jog eszközeivel próbálják helyettesíteni. A jogszabály ugyanis látszatbiztonságot ad, el lehet rejtőzni mögötte, nem kell megfejteni a gyerekek, kollégák, beosztottak, szülők viselkedésének indítékait, rövid úton jöhet az „intézkedés”, s a következmények terhe alól felmentést ad a paragrafus. Igazad van, Anna, a jogszabályok között valóban könnyen elveszünk mi, emberek. Ezzel a jelenséggel hozható kapcsolatba – többek között – az is, hogy honlapunk tanácsadó rovatában, amelyet a pedagógiai, pszichológiai jellegű problémák számára hoztunk létre, az utóbbi időben hihetetlen mértékben megszaporodtak a jogi, főleg a munkajogi kérdések. Az ezekben megnyilvánuló bizalom jólesik ugyan, de meghaladja a kompetenciánkat, ezért tervezzük, hogy a közeljövőben külön rovatban (és speciális szakember bevonásával) foglalkozunk majd az ilyen jellegű problémákkal.
Úgy véljük, hogy a helyzet javítása érdekében mindenki a saját helyén és saját kompetenciaterületén teheti a legtöbbet. Mi például abban tudunk segíteni, hogy nyilvánossá tesszük az általatok felvetett problémákat, és teret adunk egy kapcsolódó vitának. Közös erővel sikerülhet tisztázni például azt a sokunkat foglalkoztató kérdést, hogy milyen szerepet játszhat az iskolában a jog, mi az a határ, ameddig biztonságot ad, és mely pontokon válik a felelősség elhárításának és az elembertelenedésnek adminisztratív eszközévé.
Megtisztelő bizalmadat köszöni, és szeretettel üdvözöl az OFOE szerkesztői nevében:
Szekszárdi Júlia |
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
Gyimesi Krisztina Kedves OFOE!
Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).
Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta
--
Láng Róbert T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm
--
Szodrai Csilla Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla
--
OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése