OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. október 5.
Címkék:
   

Beszélgetés saját konfliktusainkról

Az osztályban előforduló konfliktusok akár hasznára is lehetnek a pedagógusnak, ha ezeket olyan jelzésekként értelmezi, amelyek lehetőséget adnak rejtett problémák kibeszélésére, szőnyeg alá söpört feszültségek enyhítésére. Nem is szólva arról, hogy milyen sokat lehet tanulni ezekből az általában látványos esetekből tanárnak, gyereknek! Segítségükkel szembesülhetünk saját tévedéseinkkel, jobban megismerhetjük önmagunkat és tanítványainkat, gyerek és felnőtt mintát kaphat a problémák eredményes kezelésére stb. A következő gyakorlat megtörtént konfliktusélmények felszínre hozásához és feldolgozásához kíván segítséget nyújtani.

Alkalmazását 10 évesnél idősebb gyerekekből álló tanulócsoportban javasoljuk.

A gyakorlat menete

1. Bizonyára előfordult már veled is, hogy kisebb-nagyobb problémád adódott valamelyik osztálytársaddal, vagy tanúja voltál társaid veszekedésének. Ezek a történések rendkívül tanulságosak lehetnek. Ezért kérlek, hogy írj le röviden egy olyan konfliktushelyzetet, amelyik az osztályodban történt.

Megjegyzés: Hangsúlyozni kell, hogy nem dolgozat készül, és hogy a lapokat a tanár nem szedi össze: az élmény felidézése csak az egymással történő megbeszélést vezeti fel. Erre azért van szükség, mert különben a nehezen író gyerekek nagy valószínűséggel eleve kilépnek a szituációból, és tartva a kudarctól, nem vesznek részt a munkában. Ne adjunk 5-6 percnél hosszabb időt az egyéni felidézésre!

2. Alkossatok 3-4 fős kiscsoportokat, olvassátok/meséljétek el egymásnak röviden a felidézett esetet, és beszélgessetek ezekről!

Megjegyzés: A csoportszervezés történhet mechanikusan, ülésrend szerint, de elképzelhető szabad választással is. Ha a bútorzat nem mobil, időtakarékosság miatt célszerű az ülésrend szerinti szerveződést választani.

3. Válasszatok ki egyet a csoport konfliktusai közül, és annak az elemzését a csoport megválasztott szóvivője ismertesse az egész osztállyal.

Megjegyzés: A szóvívőt a csoport válassza ki. Ügyeljünk arra, hogy ne ő egyedül dolgozzon, és valóban csoportban történtek alapján tartsa meg az ismertetőt.

Az ismertetés során a következő kérdésekre adjatok választ:

  • Kik között játszódott le a konfliktus?
  • Miért robbant ki?
  • Milyen következményei voltak?
  • Most hogyan ítélitek meg az adott helyzetet?
  • El lehetett volna kerülni az ütközést?
  • Elképzelhető lett volna más megoldás?
  • Milyen tanulságai vannak ennek a konfliktusnak?
Megjegyzések: A szempontok kerüljenek az osztályban egy jól látható helyre (táblára, poszterre, kivetítőre), esetleg kapja meg őket minden csoport írásban.
Az egyes beszámolók után adjunk lehetőséget a hozzászólásra, vitára. Vigyázzunk azonban arra, hogy a beszélgetés keretek között maradjon, ne térjenek el a tárgytól, és ami a legfontosabb: ne legyen személyeskedő a hangvétel.

4. Fejezzétek be a következő mondatot:

A mai óra tanulsága számomra az volt, hogy...

Megjegyzés: Ezt a feladatot mindenképpen érdemes írásban elvégeztetni, és a lapot összeszedni. Az ott olvasottak segíthetnek a pedagógusnak abban, hogy a következőkben milyen módon folytassa a témát. Segítségére van továbbá annak megítélésében, hogy mennyire volt sikeres a beszélgetés, milyen arányban mozgatta meg a gyerekeket, hol vannak az érzékeny pontok, hiányok, mélyebb ellentétek. A lapokra nem szükséges felíratni a neveket!

Néhány tanács a gyakorlat lebonyolításhoz

E gyakorlat sikerének feltétele a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló, értékelésmentes légkör. A tanulók merjenek szabadon megnyilatkozni, ne kelljen félniük a rossz jegytől, az elmarasztalástól, a többiek gúnyos megjegyzéseitől. Fontos, hogy mindenkit megmozgasson a feladat. Ezért a pedagógus érzékeltesse, hogy minden véleményre őszintén kíváncsi, és ebben az esetben nem az a lényeg, hogy az illető tud és szeret-e fogalmazni, milyen a helyesírása stb.

A hasonló típusú foglalkozásokon (többek között az osztályfőnöki órákon) tanácsos közös szabályokat működtetni. Amikor is tanár és osztály megállapodik például abban, hogy senki sem vág a másik szavába, nem minősítik egymást, jelzik, ha hozzá akarnak szólni, betartják az időkereteket stb.

A közös szabályok alkotásában segíthet a tanulócsoport saját magáról alkotott képének vizsgálata.

Az osztály önarcképe

Mélyebb, a valósághoz közelebb álló képet kaphat a pedagógus a tanulócsoportról, ha a vizsgálatba bevonja ennek tagjait, érdekeltté teszi őket önmaguk megismerésében és fejlesztésében. A tanulók számára főként a prepubertás és a pubertás idején rendkívül fontos, hogy jól érezzék magukat az osztályban, és ezért is könnyen motiválhatók a saját magukról alkotott kép elkészítésére.

Példák a módszer alkalmazására

Az osztályönarckép elkészítésének egy lehetséges menete

A tanulók először egyénileg írják fel, hogy melyik öt pozitív és melyik öt negatív tulajdonság jellemzi az osztályukat. Ezt követően párokat alkotnak , és társukkal konszenzusra jutnak az öt-öt jellemző tulajdonságot illetően. Ezután két-két csoport (négy fő) jut közös nevezőre az öt-öt pozitív, illetve negatív tulajdonság kérdésében. Majd (az összlétszámtól függően) két-három nagyobb (7, 8 vagy 9 fős) csoport jön létre. Ezek mindegyike – egymással a csoporton belük konszenzusra jutva – létrehozná a maga két öttagú listáját, s ezeket felírja egy nagy méretű poszterre. E posztereket mindenki számára jól látható helyre kifüggesztik a teremben, s elkezdődhet a vélemények most már osztályméretű egyeztetése, és ennek során elkészül a közös lista. Elképzelhető, hogy a vitát a csoportokban megválasztott szóvivők bonyolítják le. A megbeszélés végeredményeként elkészül a közös, tehát a mindenki által elfogadott osztályjellemzők jegyzéke.

Néhány szempont a megbeszélés lebonyolításához

– A végső listán szereplő tulajdonságok számát már nem kell limitálni. Akárhány jellemző vonás felkerülhet.
– Fontos, hogy minden gyerek tisztában legyen a listára került jellemzők pontos tartalmával. Tehát, ha valami nem világos, kérdezzenek rá, törekedjenek a közérthető és pontos megfogalmazásra.
– Minden véleménynek jelen kell lennie a végső képben. Nem a többségi szavazás dönti tehát el, hogy mi kerül a listára. Olyan tartalmak és megfogalmazások kerülhetnek csak oda, amelyekkel kivétel nélkül mindenki egyetért.
– Meg kell kérdezni, hogy az elkészült listát mindenki jellemzőnek tartja-e az osztályra, illetve hiányoznak-e lényeges vonások. Bárki javasolhat kiegészítést, ha javaslatát el tudja fogadtatni a társaival.

További munka az „önarcképpel”

Készítsen el az osztályfőnök is egy – lehetőleg – öt-öt jellemző vonásból álló listát, hasonlítsa össze ezt az osztály véleményével. Vitassák meg az eltérések okait, és gyűjtsék össze a további együttes munka feltételeit.
Tartson az osztály közvéleménykutatást arról, hogy ki milyen osztályban érezné igazán jól magát. A véleményeket ezzel megbízott tanulók szedjék össze és összesítsék, majd készítsenek róla egy újabb posztert. Ezt összevetve az osztályt jellemző tulajdonságokat tartalmazó listával, meg lehet beszélni, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az osztályban. Miben kell változniuk, illetve mely tulajdonságaikat kell megerősíteniük? Milyen közös szabályokat kell betartaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek az együttélésre és az együttműködésre?
Az osztályfőnök is elmondja, hogy ő mit vár az osztálytól, hogy elérhesse velük, amit szeretne, s a gyerekek is elmondják, hogy mit várnak az osztályfőnöktől. Olyan megállapodásra kell jutniuk, amely mindkét fél számára megfelelő.

Egy nyolcadik osztály közös szabályai

Az alábbi példát azért választottam, mert nagyon jól tükrözi a gyerekek aktuális igényeit, az iskolai élet egészével kapcsolatos problémáit, valamint azt a törekvést, hogy szükségleteiket a lehetőségek szerint összehangolják az adott intézmény egészének követelményeivel, feltételeivel. A szabályzat csak az adott osztályban és az azt aláírni hajlandó pedagógusok körében érvényes.

Szabályok, amelyeknek az osztályunkban érvényesülnie kell:

  1. Minden szünetben ehetek, de vállalom azt, ha a tanárok szólnak, befejezem.
  2. Órán jelentkezem, felszólítás után beszélek.
  3. Az osztályteremben és az udvaron nem szemetelek, de más szemetét sem szedem fel.
  4. A hetes nem verekszik.
  5. A hetes háromszor figyelmeztet a szabályok betartására, utána ír fel.
  6. Nem firkálok a padokra, ha mégis megteszem, letörlöm.
  7. A jelző csengetéskor megkapjuk, mi a házi feladat, kicsengetéskor elhagyjuk az osztályt.
  8. Olyan játékot hozhatok az iskolába, amivel nem veszélyeztetem mások testi épségét.
  9. A magyar tanteremben nézhetek tévét, de lekapcsolom, ha szólnak miatta.
  10. Ildi néni előre szól, hogy a következő órán (irodalom, nyelvtan) ki felel.
  11. Óra alatt olvashatok könyvet, míg a másik felel.
  12. A természetvédelmi területet rendszeresen gondozom (hétfőn – fiúk, pénteken – lányok)
  13. Ünnepélyeken, rendezvényeken nem rontom a légkört.
  14. Irodalom- és nyelvtanórákon minden félévben egyszer mondhatom azt, hogy „passz”.
  15. Novemberben felülvizsgáljuk a megvalósulást!

(A novemberi felülvizsgálat utáni új szabályok)
+ A hetesi füzetbe a hetesek beírnak minden szabályszegést.
+ A naptári hónap végén állapítjuk meg a magatartás- és a szorgalomjegyeket.
(Dátum)
A szerződést megkötöttük.
(Aláírások)

Ajánlott szakirodalom

Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest, 1989.
Horváth Attila: Kooperatív technikák. IFA-OKI IFK, 1994. ALTERN sorozat.
Kalló Sándorné – Fehér Ildikó: Konfliktusok megelőzése, megoldása Gordon-módra. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 57-71.o.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek