Tanácsadó rovatába az utóbbi időben egyre több olyan üzenet érkezik, amelyről azt gondoljuk, nem maradhat a kérdező és a kérdésre választ adó magánügye. Merthogy fontos kérdés, sokunkat mélyen érintő. Így volt ez a „Káosz” jeligével küldött levéllel is, melynek írója többek között azt a kérdést feszegeti, vajon mi a teendő akkor, ha egy tantestületben állásféltésből senki nem mer fellépni az egyéni és a kollektív jogok védelme érdekében. Ezúttal a szerkesztőség két tagja is reflektál az üzenetre.">
 
 
OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. október 16.

Válaszok „Káosznak”

A honlap Tanácsadó rovatába az utóbbi időben egyre több olyan üzenet érkezik, amelyről azt gondoljuk, nem maradhat a kérdező és a kérdésre választ adó magánügye. Merthogy fontos kérdés, sokunkat mélyen érintő. Így volt ez a „Káosz” jeligével küldött levéllel is, melynek írója többek között azt a kérdést feszegeti, vajon mi a teendő akkor, ha egy tantestületben állásféltésből senki nem mer fellépni az egyéni és a kollektív jogok védelme érdekében. Ezúttal a szerkesztőség két tagja is reflektál az üzenetre.

Íme a levél, szöveghű formában:

Küldő: káosz

Kedves Petra!
Végigolvastam az eddigi összes kérdést és választ. 99%-ban tanulságos volt... igen ám, de ott az az 1% – amiben írod, hogy az iskolákban minden egyes döntés előtt egyeztetni kell a tantestülettel, KT-vel... stb. Ez lenne a normális, DE és itt a kérdésem: mi van abban az esetben, ha van az intézményben KT, de semmi joga nincs, vagyis az igazgató és helyettese öntörvényt gyakorol, mondhatnám félelemben tart mindenkit (munkájuk elvesztése miatt nem mernek véleményt nyilvánítani) azt hangoztatják, hogy ők törvény ismerők, de a tantestületnek és KT-nek CSAK véleményezési joga van... tehát az lesz, ahogy ők döntenek. A tantestület többsége természetesen nem ért a döntésekkel egyet. Ebben az esetben hová fordulhatunk segítségért? – a fenntartóhoz nem, mert ők nevezték ki, és a mondás szerint ...holló a hollónak nem...

Várom mielőbbi válaszod!
Tisztelettel: káosz

Kedves Kollégánk!

Nagyon nehéz egy konkrét kérdésre a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül reflektálni. Ilyen esetekben óhatatlanul a saját közvetlen tapasztalatok, élmények hatására formálódik a válasz, s ez nem feltétlenül érvényes az adott szituációban...

Nézzük tehát a részleteket.
„Mi van abban az esetben, ha van az intézményben KT, de semmi joga nincs?” – kérdezed. Szinte magától adódik a kérdés: miért nincs elegendő joga a Közalkalmazotti Tanácsnak a Ti esetetekben? Kik választották meg a tagjait, és hogyan ellenőrzik a tevékenységüket? Nem fordult-e elő itt is az a gyakori eset, hogy a tantestület tagjai nem vették igazán komolyan a választást, örültek, hogy volt, aki vállalta, és nem számoltak az őket érintő következményekkel?

Általános tapasztalatom, hogy nagy a bizalmatlanság és a közömbösség minden formális üggyel, tevékenységgel szemben, legyen szó tisztségviselő megválasztásáról, helyi szabályzat készítéséről.

Miért nem képes érdekérvényesítésre a KT? Mögötte áll a tantestület ennek a szerencsés esetben maga választotta szervezetnek? Nem a testület megosztottsága ad lehetőséget az iskolavezetőnek az öntörvényűségre? Az oszd meg őket és uralkodj elve már oly gyakran bevált...

Ismét csak saját tapasztalataimat sorolhatnám a tantestületek megoszthatóságáról, sőt e megoszthatóság lehetőségének erősödéséről... Az egzisztenciális bizonytalanság, a munkanélkülivé válás víziójának egyre gyakoribb megjelenése és reális közelségbe kerülése sok esetben aláássa a kritikusi hajlandóságot. Az állandósult szorongás pedig, mint ahogyan erre Szatmáry Nóra is utalt írásában (Ennyi azért kevés a rendrakáshoz), szinte lehetetlenné teszi, hogy a hierarchia különböző grádicsain elhelyezkedő kollégák dialógust folytassanak, és esély legyen a megegyezésre, főként, ha a helyzettel a jobb pozícióban lévő vezetők visszaélnek. Sőt, ha ehhez a tantestületből sikerül híveket szerezni.

Mi a helyzet Nálatok? Nincs lehetőség a tantestületen belüli dialógusra? Elképzelhetetlen egy nyílt, egymás jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartó vita az igazgatóval? Annyira elmérgesedett már a helyzet, hogy csak kívülről várható segítség? Mint látod, a tények alapos ismerete nélkül az ügyről nehéz érdemben nyilatkozni, a kérdések felvetésénél szinte lehetetlen messzebbre jutni. Az azonban bizonyos, hogy első lépésként érdemes lenne érintett kollégáiddal közösen átgondolni a fentieket, hogy kiderüljön, hol érzitek szükségét a változtatásnak, milyen esélyt láttok erre, milyen következménye lehet az erre való igény nyílt felvállalásának…

Kíváncsian várom a fejleményeket.

Szekszárdi Júlia

--

Kedves „Káosz”!

Súlyos problémát társz elénk, melynek akár rémületes mélységei is lehetnek. Rémületes, mondom, mert egészen szélsőséges esetben az is kiderülhet, hogy a helyzet totálisan reménytelen. De mivel nagyon kevés konkrétumot árulsz el az üggyel kapcsolatban, a sötétben való tapogatózásnál, néhány alapvető dilemma felvetésénél nemigen lehet messzebbre jutni. Az ugyanis bizonyos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit, de hogy milyen irányban lehet elindulni, az számtalan apró körülmény és persze a szereplők egyéni megfontolásának a függvénye.

Jó lenne tudni például, hogy mekkora kör érintett a problémában: a tantestület egy része, annak egésze, netán a teljes iskolai közösség (az is előfordulhat ugyanis, hogy csupán egy szűk kört érintő rossz munkahelyi közérzetről van szó). Milyen súlyú és jellegű ügyekben érhető tetten a probléma: ezek jobbára szakmai, nehezen megragadható etikai kérdések, vagy paragrafusokkal leírható, törvénytelen munkáltatói döntések? Miért érzed eleve reménytelennek a helyzet helyi szintű rendezését, csak külső segítségben bízva: azért, mert történtek már kísérletek a probléma tantestületen belüli megoldására (de ezek ilyen vagy olyan okból kudarcba fulladtak), vagy mert a félelem olyan mértékű, hogy eleve fel sem merül a konfliktus nyílt vállalásának lehetősége?

Nem mindegy továbbá az sem, milyen településtípusban található az intézmény. Mennyi időre szól az igazgató megbízatása; milyen körülmények között került az iskola élére, mekkora támogatottságot élvez helyi és fenntartói szinten? Mi motiválja a döntéseit? Nem élt-e át az iskolai közösség valami komoly traumát a közelmúltban, illetve nem várható-e a közeljövőben efféle (átszervezés, nagyobb mértékű leépítés, a gyereklétszám drasztikus csökkenése stb.), amely mind-mind hatással lehet az általános közérzetre...? Működik-e szakszervezet az intézményben? Létezik-e SzMSz, Kollektív szerződés? Tisztában vannak-e a tanárok ezek tartalmával? És persze még sorolhatnám...

A leveled végén megfogalmazott konkrét kérdéssel kapcsolatban kétféle választ adhatok: egy hivatalosat és egy, a személyes érintettség által motivált magántermészetűt. Hivatalos válaszom, hogy több fórum is létezik, ahová fordulhattok: (1) felvehetitek a kapcsolatot valamelyik pedagógus szakszervezet településszintű szervével, onnan konkrét jogi tanácsokat, adott esetben képviseletet is kaphattok, illetve segíthetnek a helyi érdekképviselet létrehozásában. (2) Az iskola működését érintő törvényességi és szakmai ügyekben az Önkormányzat Oktatási Bizottságához lehet panaszt benyújtani. (3) A törvénytelen vagy annak vélt munkáltatói döntésekkel szemben a munkaügyi bíróság nyújt jogorvoslatot. (4) Jogsérelem vagy annak veszélye esetén rendelkezésre áll még az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, ahol az oktatás bármely résztvevője panaszt emelhet minden olyan egyedi ügyben, melyben a bírósági eljárás kivételével már kimerültek a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek.

Kevésbé hivatalos válaszom pedig az, hogy bár a fenti fórumok elvben valóban rendelkezésre állnak, ezek igénybevételét csak akkor javaslom, ha az ügyet felvállaló tanár vagy tanárcsoport élvezi a tantestület túlnyomó többségének támogatását, és van remény a probléma higgadt, konstruktív, jó szándékú (s ezt a jó szándékot az iskola vezetése számára is egyértelművé tevő), együttes fellépésre. Mert ellenkező esetben a konfliktust felvállaló kevesekre hamar rásütik a „hőzöngő” bélyeget, és akár évekig elhúzódó viszállyá nőhet az ügy, amit csak biztos hátországgal és erős erkölcsi támogatással lehet elviselni, és ami legrosszabb esetben valóban egyesek egzisztenciális ellehetetlenülésével végződhet. Továbbá nem szabad elfelejtkezni arról a paradoxonról sem, hogy egy ilyen huzavona hosszú távon éppen pedagógiai munkánkat teszi lehetetlenné – vagyis azt, amelynek érdekében felvállaltuk... Bármennyire is nehezemre esik kimondani, még az is elképzelhető, hogy a helyzet annyira súlyos és reménytelen, hogy az ügy felvállalása helyett egyszerűen fel kell állni és el kell hagyni a terepet...

Javaslatom tehát az, hogy első körben gondold át kollégáiddal a fentieket, és ha szükségét érzed, tájékoztass bennünket a részletekről a honlap Tanácsadóján keresztül (akár publikus formában, akár e-mail címed megadásával titkos kérdésen keresztül), hogy továbbléphessünk.

Üdvözlettel:

Szatmáry Nóra

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek