Tanácsadó rovatába az utóbbi időben egyre több olyan üzenet érkezik, amelyről azt gondoljuk, nem maradhat a kérdező és a kérdésre választ adó magánügye. Merthogy fontos kérdés, sokunkat mélyen érintő. Így volt ez a „Káosz” jeligével küldött levéllel is, melynek írója többek között azt a kérdést feszegeti, vajon mi a teendő akkor, ha egy tantestületben állásféltésből senki nem mer fellépni az egyéni és a kollektív jogok védelme érdekében. Ezúttal a szerkesztőség két tagja is reflektál az üzenetre.">
 
 
OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. október 16.

Válaszok „Káosznak”

A honlap Tanácsadó rovatába az utóbbi időben egyre több olyan üzenet érkezik, amelyről azt gondoljuk, nem maradhat a kérdező és a kérdésre választ adó magánügye. Merthogy fontos kérdés, sokunkat mélyen érintő. Így volt ez a „Káosz” jeligével küldött levéllel is, melynek írója többek között azt a kérdést feszegeti, vajon mi a teendő akkor, ha egy tantestületben állásféltésből senki nem mer fellépni az egyéni és a kollektív jogok védelme érdekében. Ezúttal a szerkesztőség két tagja is reflektál az üzenetre.

Íme a levél, szöveghű formában:

Küldő: káosz

Kedves Petra!
Végigolvastam az eddigi összes kérdést és választ. 99%-ban tanulságos volt... igen ám, de ott az az 1% – amiben írod, hogy az iskolákban minden egyes döntés előtt egyeztetni kell a tantestülettel, KT-vel... stb. Ez lenne a normális, DE és itt a kérdésem: mi van abban az esetben, ha van az intézményben KT, de semmi joga nincs, vagyis az igazgató és helyettese öntörvényt gyakorol, mondhatnám félelemben tart mindenkit (munkájuk elvesztése miatt nem mernek véleményt nyilvánítani) azt hangoztatják, hogy ők törvény ismerők, de a tantestületnek és KT-nek CSAK véleményezési joga van... tehát az lesz, ahogy ők döntenek. A tantestület többsége természetesen nem ért a döntésekkel egyet. Ebben az esetben hová fordulhatunk segítségért? – a fenntartóhoz nem, mert ők nevezték ki, és a mondás szerint ...holló a hollónak nem...

Várom mielőbbi válaszod!
Tisztelettel: káosz

Kedves Kollégánk!

Nagyon nehéz egy konkrét kérdésre a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül reflektálni. Ilyen esetekben óhatatlanul a saját közvetlen tapasztalatok, élmények hatására formálódik a válasz, s ez nem feltétlenül érvényes az adott szituációban...

Nézzük tehát a részleteket.
„Mi van abban az esetben, ha van az intézményben KT, de semmi joga nincs?” – kérdezed. Szinte magától adódik a kérdés: miért nincs elegendő joga a Közalkalmazotti Tanácsnak a Ti esetetekben? Kik választották meg a tagjait, és hogyan ellenőrzik a tevékenységüket? Nem fordult-e elő itt is az a gyakori eset, hogy a tantestület tagjai nem vették igazán komolyan a választást, örültek, hogy volt, aki vállalta, és nem számoltak az őket érintő következményekkel?

Általános tapasztalatom, hogy nagy a bizalmatlanság és a közömbösség minden formális üggyel, tevékenységgel szemben, legyen szó tisztségviselő megválasztásáról, helyi szabályzat készítéséről.

Miért nem képes érdekérvényesítésre a KT? Mögötte áll a tantestület ennek a szerencsés esetben maga választotta szervezetnek? Nem a testület megosztottsága ad lehetőséget az iskolavezetőnek az öntörvényűségre? Az oszd meg őket és uralkodj elve már oly gyakran bevált...

Ismét csak saját tapasztalataimat sorolhatnám a tantestületek megoszthatóságáról, sőt e megoszthatóság lehetőségének erősödéséről... Az egzisztenciális bizonytalanság, a munkanélkülivé válás víziójának egyre gyakoribb megjelenése és reális közelségbe kerülése sok esetben aláássa a kritikusi hajlandóságot. Az állandósult szorongás pedig, mint ahogyan erre Szatmáry Nóra is utalt írásában (Ennyi azért kevés a rendrakáshoz), szinte lehetetlenné teszi, hogy a hierarchia különböző grádicsain elhelyezkedő kollégák dialógust folytassanak, és esély legyen a megegyezésre, főként, ha a helyzettel a jobb pozícióban lévő vezetők visszaélnek. Sőt, ha ehhez a tantestületből sikerül híveket szerezni.

Mi a helyzet Nálatok? Nincs lehetőség a tantestületen belüli dialógusra? Elképzelhetetlen egy nyílt, egymás jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartó vita az igazgatóval? Annyira elmérgesedett már a helyzet, hogy csak kívülről várható segítség? Mint látod, a tények alapos ismerete nélkül az ügyről nehéz érdemben nyilatkozni, a kérdések felvetésénél szinte lehetetlen messzebbre jutni. Az azonban bizonyos, hogy első lépésként érdemes lenne érintett kollégáiddal közösen átgondolni a fentieket, hogy kiderüljön, hol érzitek szükségét a változtatásnak, milyen esélyt láttok erre, milyen következménye lehet az erre való igény nyílt felvállalásának…

Kíváncsian várom a fejleményeket.

Szekszárdi Júlia

--

Kedves „Káosz”!

Súlyos problémát társz elénk, melynek akár rémületes mélységei is lehetnek. Rémületes, mondom, mert egészen szélsőséges esetben az is kiderülhet, hogy a helyzet totálisan reménytelen. De mivel nagyon kevés konkrétumot árulsz el az üggyel kapcsolatban, a sötétben való tapogatózásnál, néhány alapvető dilemma felvetésénél nemigen lehet messzebbre jutni. Az ugyanis bizonyos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit, de hogy milyen irányban lehet elindulni, az számtalan apró körülmény és persze a szereplők egyéni megfontolásának a függvénye.

Jó lenne tudni például, hogy mekkora kör érintett a problémában: a tantestület egy része, annak egésze, netán a teljes iskolai közösség (az is előfordulhat ugyanis, hogy csupán egy szűk kört érintő rossz munkahelyi közérzetről van szó). Milyen súlyú és jellegű ügyekben érhető tetten a probléma: ezek jobbára szakmai, nehezen megragadható etikai kérdések, vagy paragrafusokkal leírható, törvénytelen munkáltatói döntések? Miért érzed eleve reménytelennek a helyzet helyi szintű rendezését, csak külső segítségben bízva: azért, mert történtek már kísérletek a probléma tantestületen belüli megoldására (de ezek ilyen vagy olyan okból kudarcba fulladtak), vagy mert a félelem olyan mértékű, hogy eleve fel sem merül a konfliktus nyílt vállalásának lehetősége?

Nem mindegy továbbá az sem, milyen településtípusban található az intézmény. Mennyi időre szól az igazgató megbízatása; milyen körülmények között került az iskola élére, mekkora támogatottságot élvez helyi és fenntartói szinten? Mi motiválja a döntéseit? Nem élt-e át az iskolai közösség valami komoly traumát a közelmúltban, illetve nem várható-e a közeljövőben efféle (átszervezés, nagyobb mértékű leépítés, a gyereklétszám drasztikus csökkenése stb.), amely mind-mind hatással lehet az általános közérzetre...? Működik-e szakszervezet az intézményben? Létezik-e SzMSz, Kollektív szerződés? Tisztában vannak-e a tanárok ezek tartalmával? És persze még sorolhatnám...

A leveled végén megfogalmazott konkrét kérdéssel kapcsolatban kétféle választ adhatok: egy hivatalosat és egy, a személyes érintettség által motivált magántermészetűt. Hivatalos válaszom, hogy több fórum is létezik, ahová fordulhattok: (1) felvehetitek a kapcsolatot valamelyik pedagógus szakszervezet településszintű szervével, onnan konkrét jogi tanácsokat, adott esetben képviseletet is kaphattok, illetve segíthetnek a helyi érdekképviselet létrehozásában. (2) Az iskola működését érintő törvényességi és szakmai ügyekben az Önkormányzat Oktatási Bizottságához lehet panaszt benyújtani. (3) A törvénytelen vagy annak vélt munkáltatói döntésekkel szemben a munkaügyi bíróság nyújt jogorvoslatot. (4) Jogsérelem vagy annak veszélye esetén rendelkezésre áll még az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, ahol az oktatás bármely résztvevője panaszt emelhet minden olyan egyedi ügyben, melyben a bírósági eljárás kivételével már kimerültek a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek.

Kevésbé hivatalos válaszom pedig az, hogy bár a fenti fórumok elvben valóban rendelkezésre állnak, ezek igénybevételét csak akkor javaslom, ha az ügyet felvállaló tanár vagy tanárcsoport élvezi a tantestület túlnyomó többségének támogatását, és van remény a probléma higgadt, konstruktív, jó szándékú (s ezt a jó szándékot az iskola vezetése számára is egyértelművé tevő), együttes fellépésre. Mert ellenkező esetben a konfliktust felvállaló kevesekre hamar rásütik a „hőzöngő” bélyeget, és akár évekig elhúzódó viszállyá nőhet az ügy, amit csak biztos hátországgal és erős erkölcsi támogatással lehet elviselni, és ami legrosszabb esetben valóban egyesek egzisztenciális ellehetetlenülésével végződhet. Továbbá nem szabad elfelejtkezni arról a paradoxonról sem, hogy egy ilyen huzavona hosszú távon éppen pedagógiai munkánkat teszi lehetetlenné – vagyis azt, amelynek érdekében felvállaltuk... Bármennyire is nehezemre esik kimondani, még az is elképzelhető, hogy a helyzet annyira súlyos és reménytelen, hogy az ügy felvállalása helyett egyszerűen fel kell állni és el kell hagyni a terepet...

Javaslatom tehát az, hogy első körben gondold át kollégáiddal a fentieket, és ha szükségét érzed, tájékoztass bennünket a részletekről a honlap Tanácsadóján keresztül (akár publikus formában, akár e-mail címed megadásával titkos kérdésen keresztül), hogy továbbléphessünk.

Üdvözlettel:

Szatmáry Nóra

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek