OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. október 27.
Címkék:
 

A politika iskolai jelenlétének kívánatos határai

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ajánlásai

Közelednek az országgyűlési választások, s a több oldalú kampány is nagy hévvel beindult. Az ehhez kapcsolódó események óhatatlanul beépülnek napi élményeink közé, s akarva akaratlan véleménynyilvánításra késztetik az iskola különböző szereplőit is. Az előző választások alkalmával számos negatív tapasztalatot szerezhettünk direkt politikai manipulációkról, amelyek lehetőségét a jövőben feltétlenül ki kellene zárni az iskola világából.

A szabad véleménynyilvánítás mindenkinek (pedagógusnak, szülőnek, diáknak is) alkotmányos joga. A pluralizmusból következően vállalhatók az egymástól olykor gyökeresen eltérő, sőt egymással szemben álló meggyőződések, elköteleződések, az értékkonfliktusok jelenléte tehát természetes. A gyerekek és fiatalok eligazítása a gyorsan változó világ aktuális eseményeiben, a saját világkép alakításában az osztályfőnöki szerep fontos része. A feladat végrehajtása azonban számos buktatót rejt.

Az iskolában – akár akarjuk, akár nem – lecsapódik mindaz, ami a társadalom egészében történik. Ezért is aktuális most az az állásfoglalás, amelyet a politika iskolai jelenlétének kívánatos határairól fogalmazott meg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (elnöke dr. Majtényi László). Ehhez az állásfoglaláshoz most szakmai szervezetként, illetve magánszemélyként egyaránt csatlakozni lehet. Tervezzük, hogy az OFOE november 26-ra tervezett közgyűlésén mi is megfontoljuk a csatlakozást. Addig is szíves figyelmükbe ajánljuk és szakmai vitaindítónak javasoljuk a szöveget.

Az Eötvös Károly Intézet ajánlásai a politika iskolai jelenlétéről

Az ajánlás megfogalmazói és az ahhoz csatlakozók egyetértenek abban, hogy

  • az iskolai nevelés fontos célja, hogy a tanulókat képessé tegye a tájékozódásra a politikában, a megalapozott egyéni vélemények kialakítására és okos képviseletére, ezáltal a demokratikus közéletben való tudatos és felelős részvételre;
  • az iskola tartós, kényszerű közösség, a tanulók pedig kényszerhallgatóság, az oktatási szereplők között formális és informális függőségi viszonyok léteznek, ezért a politikai kommunikáció az iskolában csak sajátos korlátok között gyakorolható;
  • az életkoruknál és érettségüknél fogva kiszolgáltatott, tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek politikai kommunikációval kapcsolatos jogainak érvényesüléséért és a jogszerűtlen politikai kommunikációval szembeni védelmükért a felnőtt oktatási szereplők felelősséggel tartoznak;
  • a politikai kommunikációval kapcsolatos szabályokat a gyermekek emberi méltóságát, gondolat- és véleményszabadságát tiszteletben tartva, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy a lehetőségek közül az érdekeiket jobban szolgálót kell választani.

1. A politikai kommunikáció megengedett

1.1. Az oktatási szereplőket (tanulókat, szülőket, pedagógusokat) az iskolában is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a politikai kommunikáció joga, amely kiterjed a politikával kapcsolatos tényközlés és értékítélet szóban vagy más formában történő kinyilvánítása és az attól való tartózkodás szabadságára is.

1.2. Az oktatási szereplők e jogaikat csak

a) a jogszabályok, így különösen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseinek megfelelően, az ott szabályozott tilalmakra figyelemmel,
b) az iskolai oktatás és nevelés céljaival összhangban,
c) az oktatási szereplők – különösen a tanulók – függőségi helyzetére, a gyermekek életkori és egyéb sajátosságaira tekintettel gyakorolhatják.

2. A pedagógus politikai véleményszabadsága korlátozott

2.1. A pedagógus a politikai kommunikációhoz fűződő jogai gyakorlása során köteles az Alkotmány értékrendjével összhangban a politikával kapcsolatos ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítésére, az eltérő politikai értékítéletek lehetőségeinek bemutatására.

2.2. A pedagógus világnézetét, politikai meggyőződését nem köteles eltitkolni, de pártkötődéséről lehetőleg nem beszél.

3. A pártpolitika tilos

3.1. „A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.” [Ktv. 39. § (4) bekezdés]

3.2. Pártpolitikai tevékenységnek tekintendő az olyan megnyilvánulás is, amely a politikai környezetben valamely párttal úgy hozható kapcsolatba, hogy az párt(ok) melletti vagy elleni meggyőzésnek, mozgósításnak minősülhet.

3.3. A tevékenység pártpolitikai jellegéről az adott eset valamennyi körülményének mérlegelése alapján kell dönteni.

4. A kommunikáció terei és eszközei célhozkötöttek

4.1. Az oktatási szereplők közötti hagyományos vagy elektronikus kommunikációs csatornák sem a gyermekek, tanulók felügyelete ellátásának ideje alatt, sem azon kívül nem használhatók fel pártpolitikai célra, illetve olyan politikai kommunikációra, amely nem kapcsolódik az iskola oktatási és nevelési céljaihoz.

4.2. Ilyen kommunikációs csatornának tekintendő mindaz az oktatási szereplők közötti kommunikációs lehetőség, amelyet az oktatásra vonatkozó jogszabályok vagy az iskola hoznak létre, így például a tanítási óra, a hirdetőtábla, a szülői értekezlet, az ellenőrző könyv, az üzenőfüzet, valamint a szülők elérhetőségének nyilvántartása, az intézményi e-mail címek, az iskolához kapcsolódó levelezőlista.

5. A hátrányokozás tilos

5.1. A tanulót és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése [Ktv. 41. § (4) bekezdése alapján], annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt.

5.2. Hátránynak minősül bármely, a tanuló vagy a szülő számára kedvezőtlen következmény, amely az érintett jogai gyakorlásával, kötelezettségei teljesítésével, a tanuló értékelésével, fegyelmezésével, a közösségi helyzetével függ össze.

6. A hallgatás jog, a manipuláció tilos

6.1. A tanuló és a szülő nem késztethető politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására [Ktv. 41. § (3) bekezdése alapján], ideértve azt, ha az érintettet politikai véleménye kinyilvánítására, nézeteivel ellentétes megnyilvánulásra, azok megváltoztatására késztetik, illetve, ha véleménye jogszerű kinyilvánítását akadályozzák.

6.2. Késztetésnek minősül az is, ha a tanuló vagy a szülő alappal tarthat attól, hogy hátrány éri azért, mert valamit tesz vagy nem tesz. Késztetésnek tekintendő továbbá minden olyan cselekedet vagy magatartás, amely az érintettet az oktatási és nevelési eszközöket, az iskolai függőségi viszonyokat, a gyermek életkorát vagy a pedagógusokkal való bizalmi viszonyát felhasználva befolyásolja.

6.3. Olyan iskolai feladat nem adható, amely politikai véleményt, meggyőződést közvetít, vagy ilyen kinyilvánítását igényli.

7. Az iskolának vannak feladatai

7.1. A politikai kommunikációhoz fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy e jogok az iskolában érvényesüljenek. Az intézményvezető és a pedagógus köteles megelőzni, illetve megakadályozni, hogy más magatartása jogsértéshez vezessen.

7.2. A pedagógusnak a politikai véleményformálás és -ütköztetés képességének fejlesztése érdekében úgy kell biztosítania a tanulók számára a politikai kommunikáció lehetőségét, hogy – az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítésével, az eltérő vélemények lehetőségének bemutatásával – arra törekedjen, hogy a tanulók egymás jogait tartsák tiszteletben.

7.3. Az iskola támogatja a tanulók egyéni és csoportos önképzését, tájékozódási törekvéseit, amelyek a politikai eszmék történetére vagy jelenkori kínálatára is kiterjednek.

7.4. Az intézményvezető és a pedagógus köteles a tanulók és a szülők számára a megfelelő tájékoztatást megadni a politikai kommunikáció lehetőségeiről és korlátairól.

--

Az ajánlás nem kötelező, ahhoz bármely oktatási szereplő, illetve nem oktatási szereplő személy és szervezet csatlakozhat.

Budapest, 2005. szeptember 15.

Dr. Majtényi László
az Eötvös Károly Intézet elnöke

--

Kapcsolódó linkek

Csatlakozás az ajánláshoz
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, szem...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a vilá...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek