OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Vajon miért „tartunk be” a törvényeknek, ahelyett hogy betartanánk őket?

Szekszárdi Júlia írása

„Hová tűnt az erkölcsi halál?” – vetette fel a kérdést már évtizedekkel ezelőtt Popper Péter, amikor egy börtönből kiszabadult csalót népes társaság ünnepelt. Azóta ez a tendencia erősödött, alapvető erkölcsi normák hitelessége kérdőjeleződött meg, tabuk dőltek le, s több ok miatt egyre nehezebb alapvető emberi értékek, normák érvényesítése. A közgondolkodásba egyre inkább beépül a cinizmus. E gondolatot már több ízben felvetettük ezen a honlapon is.

A cinizmusnak a serdülők gondolkodásában is tapasztalható erősödését igazolja az az országos vizsgálat is, amelynek tapasztalatait honlapunkon folyamatosan közöljük (Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról).

E jelenség mélyebb megértéséhez, továbbgondolásához, az esetleges megoldás irányainak megtalálásához jelenthet segítséget az Élet és Irodalomban megjelent két izgalmas írás Czike Bernadett és Fleck Zoltán tollából.

„Tíz éve hosszabb ideig a volt Nyugat-Berlinben éltünk – írja Czike Bernadett. – A kis tó a lakásunk mellett jó lehetőséget adott arra, hogy a meleg nyári napokon kicsit lehűtsük magunkat. Derengett ugyan, mintha lenne valahol egy felirat, hogy »fürödni tilos«, ezt azonban értelmetlen és hülye szabálynak definiáltuk már az első pillanattól fogva, és boldogan úszkáltunk a vízben. Egyszer kis csónakjában megjelent egy helyi lakos, és ránk szólt: »itt tilos fürödni!« Jellemző módon, első reakcióként ezt kérdeztem: »bist du Polizei?« (...és később is nagyon büszke voltam bátor kérdésemre). Fel sem merült bennem, hogy a helyi lakos azért szól rám, mert interiorizálódott benne a táblán olvasható szabály. Az is lehet, hogy előzékenyen – hátha nem vettük észre a tiltást – egyszerűen informálni szeretett volna minket erről a szabályról. Akkori felfogásommal azt meg különösen nem tudtam elképzelni, hogy a táblán lévő tiltás betartatása egy helyi lakos feladata is lehet. Bunkónak, sőt, ennél rosszabb, besúgónak tartottam azt az embert, pedig utólag úgy gondolom, a »baj« csupán az volt vele, hogy ő – velem ellentétben – demokráciában nőtt fel, magáévá tette, elfogadta a szabályokat, és így nem tartotta azokat eleve »felülről« érkezett marhaságnak.”

Eltelt néhány évtized, hazánk mégiscsak keresztül ment egy demokratizálódási folyamaton, ennek ellenére a jelenlegi társadalom többsége (nem csupán a fiatalok!) még ma is úgy reagál a szabályokra, mint annak idején a berlini tóban lubickoló gyerekek. „Az itt élők mintha »elvesztették« volna a lelkiismeretüket. Hiszen a lelkiismeret lenne hivatott megszólalni, azaz »figyelmeztetni« az embert minden egyes szabályszegés előtt. Ettől remélhetnénk, hogy megszólalása legalábbis megfontolásra ösztökélné őt, mielőtt cselekszik.”

Mivel napi tapasztalat a normaszegő és normakövető magatartás sajátos keveredése, életünk egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Ez pedig alaposan megrendíti valamennyiünk biztonságérzetét. Szemléletes példát hoz erre Fleck Zoltán említett válaszcikkében: „A legalább három súlyos közlekedési szabálysértést elkövető autóvezető, miután a záróvonalon, villamossínen áthajtva a megfordulni tilos tábla ellenére a zebrához ért, ahol éppen a piroson sétáltak át a gyalogosok, éktelen dudálásba kezdett. Még nem fejezte be azt a mozdulatot, amivel nyilvánvalóan áthágta a szabályokat, felháborodva utasította vissza azt a szabályszegést, ami őt akadályozta.”

Gondolkodjunk el azon, hogy vajon miért vált térségünkben elfogadott, pozitív, „vagány”, a civilkurázsit igazoló cselekedetnek a normaszegés.

Az a hobbes-i világképen alapuló etatista hagyomány, amely tiltásokkal, parancsokkal, követhetetlen és nehezen értelmezhető írott szabályokkal próbálja helyreállítani a rendet, minden erőfeszítés ellenére alacsony hatásfokkal működik (lásd erről például a tanári titoktartással kapcsolatos vitát.) Hiszen az emberek nem tekintik sajátjuknak az ilyen módon rájuk eröltetett normákat, nem szólal meg a lelkiismeretük, ha megszegik ezeket. Az etatista erőlködés legmaradandóbb eredménye mégis az, hogy az állam olyan „iskola”, amely durva és következetlen rendszert tart fenn, ráadásul semmi tekintélye nincs, mert erővel akarja elérni céljait.

Szemben az elrettentésalapú szabályozással, amelynek hagyományai ma is élnek, és őrzik, sőt erősítik a hatalom iránti általános bizalmatlanságot, eredményesebb lehet a másik megközelítési mód. Ennek megfelelően törekedni kell arra, hogy a társadalmi (az erkölcsi) és a jogi szabályozás összhangba kerüljön egymással. A jog tehát alkalmazkodni próbál a társadalom elvárásaihoz, miközben bízik a társadalom alakíthatóságában. Abban tehát, hogy a többség elfogadja ezeket a szabályokat, és segíti ezek működését.

„Minél rendezetlenebb a világ, annál nagyobb rendetlenségre vagyunk mi is hajlandók, de ebből nem következik, hogy egy erőszakosan rendteremtő hatalom sikeresen tud működni, bár a csábítás nagy.”

Az idézett cikkek szerzői szerint mindenkinek (nekünk, nevelőknek is) magunkon kellene elkezdeni a dolgok helyrebillentését. Vajon mi betartjuk-e a szabályokat? Elég hitelesen képviseljük-e a szabálykövető magatartást? Megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy a diákok sajátjuknak érezzék, bensővé tegyék a legalapvetőbb szabályokat? Megismertetjük-e velük saját élményként a közös szabályalkotás folyamatát, ráébresztjük-e őket az ezek működtetéséért való személyes felelősségre?

SZJ

--

Kapcsolódó linkek:

Czike Bernadett: Betartani a törvényt? (ÉS, 2005/15.)
Fleck Zoltán: Kedves Detti! (ÉS, 2005/16.)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.05.18.
Ebbe az iskolába járatja gyerekeit a budai elit: 10-szeres a túljelentkezés, tandíj nincs
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszer...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.05.18.
Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását
Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leíró...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.18.
Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket
A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.17.
Robotdiák helyettesít egy beteg gyereket a tanórákon Bécsben
Egy különleges diák, egy 30 centis robot is jár az osztrák főváros egyik általános iskolájába, a Volksschule Neilreichgasséba. Az AV1 névre hallgató robot az egyik tanulót, Dominikot helyettes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Csak a politika szintjére ne süllyedjen le a vita – történelemtanítás másképp
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készs...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Az ombudsman szerint alapjogokba ütközik a kötelező nyelvvizsga bevezetése
Az intézkedés veszélyeire korábban többek között Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is felhívta a figyelmet, szerinte a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása tö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.14.
Ahelyett, hogy megvédenék, büntetik a prostitúcióra kényszerített gyerekeket
Április végén egy gyermekprostitúciós ügyben a bíró szigorúbb ítéletét azzal indokolta, hogy az elkövetés helyszínén az utóbbi években megsokasodtak az ilyen bűncselekmények. A helysz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.14.
Rettegtek a gyerekek a súlyos lelki traumákat okozó óvónőtől, de semmi nem történt, amíg egy szülő feljelentést nem tett
Az olyan panaszokat, ahol nincs látható nyom, külső sérülés, sajnos nagyon nehéz bizonyítani – nyilatkozta a Népszavának Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Tapasztalatai szerint az é...
(Forrás: népszava)
--
2019.05.14.
Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást
Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek