OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. november 4.

Miért baj, hogy nem olvasnak?

Az egykor oly népszerű irodalom tantárgy ma már a legkevésbé kedveltek közé tartozik. A jelenségről hallva hajlamosak vagyunk a médiát (a kereskedelmi csatornákat, újabban az internetet) okolni, hárítva az iskola felelősségét. Pedig – ahogy Kádár Judit is írja Ki az a Hemingway? című ÉS-beli cikkében – e nagy közös probléma megoldásának a kulcsa mégiscsak az iskolában keresendő.

„Az irodalom meghalt, éljen a könyvpiac”

(Márai Sándor)

Kádár Judit Ki az a Hemingway? című írása az Élet és Irodalom 49/43. számában ismételten rádöbbent arra a mindenki számára ismert helyzetre, hogy a hagyományos értelemben vett irodalmi műveltség még a humán szakra jelentkező fiatalok esetében is évről évre zsugorodik. Évek óta panaszolják magyar szakos tanárjelöltekkel foglalkozó oktatók, hogy a jövendő irodalomtanárainak többségével képtelenség elolvastatni egy-egy hosszabb regényt. Az idegen nyelv (és irodalom) szakosok általában egyre kevésbé érdeklődnek annak a népnek a kultúrája, irodalma iránt, amelynek nyelvét jól ismerik, sőt oktatni kívánják. Az irodalom tantárgy, amely a korábbi évtizedekben a legnépszerűbbek közé tartozott, mára már a legkevésbé kedveltek közé csúszott vissza. A jelenségről hallva hajlamosak vagyunk a médiát (a kereskedelmi csatornákat, újabban az internetet) okolni mintegy elhárítva az iskola felelősségét. Pedig – ahogy Kádár Judit is írja – itt nem csupán egy tantárgy presztízsének hanyatlásáról van szó, hanem egy nagy közös problémáról, s a megoldás kulcsa mégiscsak az iskolában, az iskolai oktatásban keresendő. Mint ahogy a helyzet kialakulásában is komoly felelősség terheli a közoktatást.

Avatott, kiváló és elismert magyartanárok nyilvánították már ki véleményüket és sorakoztattak fel szakmai érveket a jelenlegi általános irodalomtanítási gyakorlattal szemben (lásd például Az olvasóvá nevelés problémái az ezredfordulón. ÚPSZ, 2000. július-augusztus). Ennek ellenére még mindig túlsúlya van az általános és középiskolákban is a lexikális tudásnak, az irodalomtörténetnek és -elméletnek. Az olvasás mint örömforrás szinte teljesen megszűnt létezni, a gyerekek nagy része kényszer hatására ismerkedik a korábbi generációk számára felejthetetlen és megrendítő élményt jelentő művekkel, pontosabban ezek megfilmesített vagy zanzásított változatával. Szinte lehetetlen elérni, hogy főként az általános iskolákban tanító magyartanárok ne ragaszkodjanak a hagyományos kötelező olvasmányokhoz, holott ezt központi tanterv már nem írja elő. Továbbra is szokás maradt az olvasónaplók elkészíttetése, holott közismert tény, hogy ez a tanulóknak csak viszonylag kis hányada számára tölti be eredeti funkcióját. A naplók a szülők, az idősebb barátok, testvérek segítségével készülnek, sok esetben az internetről töltik le ezeket (vö. Mihalicz Csilla cikksorozata a Nők Lapja 2004. júniusi számaiban a kötelező olvasmányokról).

Ma már evidenciának számít, hogy ebben az érzékeket szüntelenül bombázó, felgyorsult világban másképp kellene diákjainkat motiválni az értékes irodalmi művek megismerésére, egyáltalán az olvasásra, mint a korábbi lassabb, az elmélyülésre több alkalmat és időt hagyó korokban. (Kétlem, hogy ezen a helyzeten érdemben segíteni fog a Gutenberg-galaxist népszerűsíteni kívánó Nagy Könyv című adássorozat. E témához kapcsolódik Sümegi Csilla: Sztárok és csillagok című írása a Heti Válasz 2005/18. számában.) Az irodalmi művek iránti fogékonyság pedig meglenne a mai gyerekekben is, ha nem szürkítenénk magolós, túlzsúfolt és életidegen tantárggyá az irodalmat. Márpedig jelenleg ez történik, s az említett cikket olvasva arra a szomorú következtetésre kell jutnunk, hogy a jövő irodalomtanárai (irodalomoktatásunk outputjának reprezentánsaiként) tovább rontanak majd a jelenleg sem biztató helyzeten.

S itt nem csupán az a baj, hogy a gyerekek nem olvasnak eleget, és szabadidejük javarészét más tevékenységek foglalják el. (A KSH adatai szerint 1986 és 1999 között minden korosztályban csökkent az olvasásra fordított idő.) Az olvasás háttérbe szorulásával valami nagyon fontos lehetőség marad ki a felnövekvő generáció életéből. Valami, ami fejleszthetné érzelmi kultúrájukat, és segíthetné őket a világ dolgaiban történő eligazodásban. Az irodalom nyújtotta élmények nélkül nem csupán a szókincsük lesz szegényesebb és fantáziaviláguk színtelenebb, hanem elesnek olyan élethelyzetek megismerésétől, amelyek segíthetnék őket saját személyes döntéseik meghozatalában. S még egy veszedelmes (nem csupán az irodalomoktatást érintő) hiány, amelyet Kádár Judit különös súllyal említ tanulmányában:

„Köztudott, hogy a zsúfolt tananyag (és az egyes korszakok értékelésének bizonytalanságai) miatt a középiskolák többségében a történelem tantárgy keretében is kevés időt szánnak az elmúlt évszázadra, különösen a második világháborút követő időszakra. Nem meglepő, hogy a rendszerváltozás óta érettségizett diákok jó részének fogalma sincs hazánk múlt évszázadbeli történelméről, kultúrájának (irodalmának) sajátos vonásairól – ennek következtében jelenéről, és a múltból megörökölt, máig megoldatlan problémáiról sem. Persze, az irodalomoktatásban sok tekintetben azonos okokból – kronologikus sorrendben tárgyalt adathalmaz, politikailag kényes időszakok – korábban sem volt jobb a helyzet. (...) Így hát, hosszú évtizedek óta egymást követik a tudatlan(ságban tartott) generációk, akiket most már, a rendszerváltozás óta, kényes kérdésekben a választási urnákhoz szólítanak – s ők az elmúlt korszakok alapos és árnyalt ismerete nélkül döntenek mindnyájunk jövőjéről.”

Szekszárdi Júlia

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek