OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. november 6.

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 23.

A túlélés szabályai

William Golding A legyek ura című regényében egy csapat különböző életkorú gyerek egy lakatlan szigetre vetődik. Nincs velük egyetlen felnőtt sem, maguknak kell úrrá lenni a helyzeten. Az itt közölt részletből megtudhatjuk, hogy röviddel a szigetre érkezés után miként próbálják megszervezni közös életüket. A résztvevőket jól érzékelhetően összekapcsolja a közös kultúrához való kötődés, az azonos szocializációs háttér. Ekkor a szavazásnak, a közös szabályalkotásnak még megvan a kellő súlya, a kisebbségben maradók kötelezőnek tekintik, s egy darabig törvényként követik a többségi döntést.

William Golding: A legyek ura
(Részlet)

Röfi, aki Ralph mellett biztonságban érezte magát, félénken megszólalt:
– Ralph azért hívta össze a gyűlést – mondta -, hogy elhatározhassuk, mi a teendő. A neveket már tudjuk. Ez itt Johnny. Azok ketten ott ... azok ikrek, Sam és Eric. Melyik is Eric? ... te? Nem, te a Sam vagy...
– Én vagyok Sam...
– ...én meg Eric.
– Jobb is volna – vélte Ralph –, ha mind megmondanók a nevüket. Engem Ralphnak hívnak.
– Most gyűjtik össze a neveket – mondta Röfi. – Épp azon voltunk...
– Ez így gyerekesség – mondta Merridew. – Miért volnék én Jack? Merridew vagyok.
Ralph gyorsan feléje fordult. Megérezte: ez a fiú tudja, hogy mit akar.
– Aztán – folytatta Röfi – ez a fiú itt... de ezt elfelejtettem...
– Sokat jár a szád gömböc – mondta Jack Merridew. – Csukd be!
Nevetés hallatszott.
– Nem gömböc a neve – kiáltotta Ralph. – Röfi az igazi neve.
– Röfi!
– Röfi!
– Jaj, Röfi!
Viharos nevetés hallatszott, még a legkisebbek is belesikoltoztak. Egy pillanatra a gyerekek a kölcsönös rokonszenv szoros áramkörébe záródtak, amelyen Röfi kívül maradt; pipacsvörösre válva lehajtotta fejét, s újra megtisztogatta a szemüvegét.
Aztán a nevetés lassanként elhalkult. A gyerekek sorban megmondták a nevüket. Az énekkar tagjai között nagyságban Jack után közvetlenül Maurice következett, egy széles vállú, örökké vigyorgó gyerek. Egy vékony, törékeny termetű, alamuszi fiú is volt köztük, akit senki nem ismert, s aki szinte szenvedélyes hévvel őrködött egyénisége benső titka fölött; Rogernak hívják, mormolta, aztán újra elnémult. Bill, Robert, Harold, Henry... Az imént elájult fiú is felült, hátát egy pálmafának támasztva, halovány arccal Ralphra mosolygott, s közölte, hogy Simonnak hívják.
Jack megszólalt.
– Most el kell határoznunk – mondta –, hogy miképp szabadulunk innét.
Zúgás támadt. Henry, az egyik kisebb gyerek közölte, hogy haza akar menni.
– Csönd! – mondta Ralph szórakozottan. Felemelte a kagylót. – Úgy vélem, első dolgunk az legyen, hogy vezért válasszunk, aki meghatározza a tennivalókat.
– Vezért! Vezért!
– Nekem kell vezérnek lennem – mondta Jack egyszerű gőggel – mert én vagyok a kórusvezető s az első énekes. A magas cét is ki tudom vágni.
Újabb zúgás.
– Hát akkor... – mondta Jack.
Egy pillanatig habozott. Roger, a sötét bőrű fiú, végre megmozdult.
– Szavazzunk!
– Úgy van, Szavazzunk!
– Szavazzunk!
Ez a játék majd oly mulatságos volt, mint a kagyló. Jack épp tiltakozni akart, amikor egyszerre kiderült, hogy a vezérválasztás közhangulata időközben megfordult: a tömeg közfelkiáltással Ralpot óhajtotta vezérének választani. A fiúk közül egyik sem tudta volna megokolni elhatározását; ami értelmes dolog eddig történt, azt Röfinek köszönhették, s vezérnek nyilvánvalóan Jack látszott a legrátermettebbnek. De Ralph körül, ahogy a pálmafa tönkjén üldögélt, valamilyen különös csönd sűrűsödött, amely kijelölte szerepére: magas termete, vonzó arca is hozzájárult, s homályosan, de annál behatóbban a kagyló! Az a lény, amely ezt megszólaltatta, s aztán térdén himbálva a szép, kényes játékot, nyugodtan megvárta, amíg valamennyien össze nem gyűlnek, ennek a különös lénynek külön helye volt közöttük.
– Az, akinél a kagyló van!
– Ralph! Ralph!
– Az a trombitás legyen a vezér!
Ralph felemelt kezével csöndet parancsolt.
– Rendben van! Jacket meg ki akarja vezérnek?
Az énekkar tagjai tompa engedelmességgel felemelték kezüket.
– S engem?
Az énekkar tagjain s Röfin kívül mindenkinek a keze azonnal a magasba lendült. Aztán Röfi is kelletlenül felemelte a magáét.
Ralph számolt.
– Akkor én vagyok a vezér.
Körös-körül a fiúk egyszerre tapsolni kezdtek. Még a kórus is tapsolt. Jacknek a megaláztatástól kigyulladt az arca, szeplői elfakultak. Felugrott, majd hirtelen meggondolta magát, s újra leült, körülötte még zúgott a levegő. Ralph ránézett. Szerette volna valamivel megajándékozni.
– A kórus persze a tiéd.
– Az lesz a hadsereg...
– Vagy vadászok...
– Lehetnek...
A vörösség leolvadt Jack arcáról. Ralph újra csöndet kért.
– Tehát Jack felelős az énekkarért. Ők lesznek... Te mit akarsz, mik legyenek?
– Vadászok.
Jack és Ralph szemérmesen egymásra mosolygott, látni való volt, hogy megkedvelték egymást.

Feldolgozási, megbeszélési szempontok (12 évesnél idősebb tanulók számára)

Bibliográfiai adatok: William Golding: A legyek ura. Európa Könyvkiadó, 1970. Fordította: Déry Tibor, 20-22. o.

Kérdések és feladatok

1. Ralph

  • Milyen érzései támadhatnak Ralphnak a megismert részletben?
  • Mi a véleményetek az ő szerepéről és alakjáról?
  • Vajon mi az ő véleménye Jackről? És Röfiről?
  • Vajon miért választják meg éppen őt vezérnek?
  • Hogyan viselkedik Ralph Jack-kel a választás után?

2. Jack

  • Mit érezhet Jack a jelenet közben?
  • Mi a véleményetek az ő alakjáról, szerepéről?
  • Vajon hogyan vélekedik ő Ralphról és Röfiről?
  • Mit jelent számára, hogy nem őt választják vezérnek? Miért érzi magát megalázottnak?
  • Miért gondolja, hogy neki kellene vezérnek lennie?
  • Mivel sikerül őt Ralphnak – átmenetileg – megnyernie?

3. Röfi

  • Mi a véleményetek Röfi alakjáról?
  • Milyen szerepet játszik a jelenetben?
  • Miért olyan fontos számára, hogy létezzen törvény a szigeten?
  • Miben más ő mint a többiek?
  • Vajon milyen módon éli át ő a jelenetet? Mit érez, mit gondol, mitől tart és mit szeretne elérni?

4. A szigetre vetődött gyerekcsapat

  • Mit jelent a gyerekek számára a szabály, a törvény?
  • Vajon miért szavazás útján döntik el Jack és Ralph vetélkedését a vezéri címért?
  • Honnan ismerik szavazást mint vitás kérdést eldöntő „szabályt”?
  • Miért szavaz a többség Ralphra?
  • Miért nem gondolnak arra, hogy Röfire szavazzanak?
  • Miért van szükség szabályozott rendre a szigeten? Miért nem csinálhatja mindenki azt, amit akar?
A gyakorlat lehetséges menete

A tanulók egyénileg elolvassák a fenti szemelvényt. Ezt követően 4 kiscsoport alakul. Mindegyik kap vagy húz egyet a fenti feladatlapok közül, és megvitatja az azon található kérdéseket. Ezután a csoport képviselője ismerteti az egész osztállyal, hogy mire jutattak, és közösen megbeszélik a felmerülő problémákat.

Megvitatható kérdések

Mi kapcsolja össze a regényben szereplő gyerekeket?

Milyen feszültségek érzékelhetők közöttük már most?

A kagyló itt az összetartozás és a törvényesség jelképévé vált. Milyen hasonló jelképeket ismernek a tanulók?

Ha jelen lennének a szigeten, kihez csatlakoznának? Kit választanának vezérül?

Ismernek-e olyan könyveket, filmeket, ahol A legyek ura történetéhez hasonlóan kerülnek különleges helyzetbe a szereplők. Ott milyen szabályokat alkotnak, s hogyan működtetik ezeket (Pl.: Defoe: Robinson, Verne: Kétévi vakáció, Merle: A sziget)?

Tanácsok a pedagógusnak

A legyek ura egyike azoknak az irodalmi műveknek, amelyek több témához is jól felhasználhatók (kapcsolatok, rivalizálás, erőszak, kiközösítés, felelősségvállalás stb.). A teljes regény ismeretében az is megfigyeltethető, hogy milyen következményekkel jár a szabályok eltűnése, az önbíráskodás, az erőszak elhatalmasodása. Érdekes lehetőség a regény összevetése például Verne Kétévi vakáció című művével, ahol a szigetre vetődő angol iskolásfiúk nem vadulnak el, hanem mindvégig hűek maradnak a civilizációs szokásokhoz.

Maga a szavazás problematikája, a többség szavának döntő szerepe is kiemelhető külön témaként. Beszélgetni lehet arról, hogy milyen esetekben van jelentősége a szavazásnak, hol játszik ez szerepet az osztály, az iskola, a társadalom életében.

Érdemes gyűjtetni olyan helyzeteket, amelyekben nem szabad a többségi szavazással eldönteni bizonyos kérdéseket. Amikor a szavazás következtében igazságtalan, méltánytalan helyzet alakul ki. (Például a focicsapat kikap a bajnokságon, és a többség megszavazza, hogy jól elverik a kapust, aki nem védte ki a gólokat. Itt hiába érvényes a többségi szó, a döntés maga a túlerővel való visszaélést jelenti.)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek