OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. november 6.

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 23.

A túlélés szabályai

William Golding A legyek ura című regényében egy csapat különböző életkorú gyerek egy lakatlan szigetre vetődik. Nincs velük egyetlen felnőtt sem, maguknak kell úrrá lenni a helyzeten. Az itt közölt részletből megtudhatjuk, hogy röviddel a szigetre érkezés után miként próbálják megszervezni közös életüket. A résztvevőket jól érzékelhetően összekapcsolja a közös kultúrához való kötődés, az azonos szocializációs háttér. Ekkor a szavazásnak, a közös szabályalkotásnak még megvan a kellő súlya, a kisebbségben maradók kötelezőnek tekintik, s egy darabig törvényként követik a többségi döntést.

William Golding: A legyek ura
(Részlet)

Röfi, aki Ralph mellett biztonságban érezte magát, félénken megszólalt:
– Ralph azért hívta össze a gyűlést – mondta -, hogy elhatározhassuk, mi a teendő. A neveket már tudjuk. Ez itt Johnny. Azok ketten ott ... azok ikrek, Sam és Eric. Melyik is Eric? ... te? Nem, te a Sam vagy...
– Én vagyok Sam...
– ...én meg Eric.
– Jobb is volna – vélte Ralph –, ha mind megmondanók a nevüket. Engem Ralphnak hívnak.
– Most gyűjtik össze a neveket – mondta Röfi. – Épp azon voltunk...
– Ez így gyerekesség – mondta Merridew. – Miért volnék én Jack? Merridew vagyok.
Ralph gyorsan feléje fordult. Megérezte: ez a fiú tudja, hogy mit akar.
– Aztán – folytatta Röfi – ez a fiú itt... de ezt elfelejtettem...
– Sokat jár a szád gömböc – mondta Jack Merridew. – Csukd be!
Nevetés hallatszott.
– Nem gömböc a neve – kiáltotta Ralph. – Röfi az igazi neve.
– Röfi!
– Röfi!
– Jaj, Röfi!
Viharos nevetés hallatszott, még a legkisebbek is belesikoltoztak. Egy pillanatra a gyerekek a kölcsönös rokonszenv szoros áramkörébe záródtak, amelyen Röfi kívül maradt; pipacsvörösre válva lehajtotta fejét, s újra megtisztogatta a szemüvegét.
Aztán a nevetés lassanként elhalkult. A gyerekek sorban megmondták a nevüket. Az énekkar tagjai között nagyságban Jack után közvetlenül Maurice következett, egy széles vállú, örökké vigyorgó gyerek. Egy vékony, törékeny termetű, alamuszi fiú is volt köztük, akit senki nem ismert, s aki szinte szenvedélyes hévvel őrködött egyénisége benső titka fölött; Rogernak hívják, mormolta, aztán újra elnémult. Bill, Robert, Harold, Henry... Az imént elájult fiú is felült, hátát egy pálmafának támasztva, halovány arccal Ralphra mosolygott, s közölte, hogy Simonnak hívják.
Jack megszólalt.
– Most el kell határoznunk – mondta –, hogy miképp szabadulunk innét.
Zúgás támadt. Henry, az egyik kisebb gyerek közölte, hogy haza akar menni.
– Csönd! – mondta Ralph szórakozottan. Felemelte a kagylót. – Úgy vélem, első dolgunk az legyen, hogy vezért válasszunk, aki meghatározza a tennivalókat.
– Vezért! Vezért!
– Nekem kell vezérnek lennem – mondta Jack egyszerű gőggel – mert én vagyok a kórusvezető s az első énekes. A magas cét is ki tudom vágni.
Újabb zúgás.
– Hát akkor... – mondta Jack.
Egy pillanatig habozott. Roger, a sötét bőrű fiú, végre megmozdult.
– Szavazzunk!
– Úgy van, Szavazzunk!
– Szavazzunk!
Ez a játék majd oly mulatságos volt, mint a kagyló. Jack épp tiltakozni akart, amikor egyszerre kiderült, hogy a vezérválasztás közhangulata időközben megfordult: a tömeg közfelkiáltással Ralpot óhajtotta vezérének választani. A fiúk közül egyik sem tudta volna megokolni elhatározását; ami értelmes dolog eddig történt, azt Röfinek köszönhették, s vezérnek nyilvánvalóan Jack látszott a legrátermettebbnek. De Ralph körül, ahogy a pálmafa tönkjén üldögélt, valamilyen különös csönd sűrűsödött, amely kijelölte szerepére: magas termete, vonzó arca is hozzájárult, s homályosan, de annál behatóbban a kagyló! Az a lény, amely ezt megszólaltatta, s aztán térdén himbálva a szép, kényes játékot, nyugodtan megvárta, amíg valamennyien össze nem gyűlnek, ennek a különös lénynek külön helye volt közöttük.
– Az, akinél a kagyló van!
– Ralph! Ralph!
– Az a trombitás legyen a vezér!
Ralph felemelt kezével csöndet parancsolt.
– Rendben van! Jacket meg ki akarja vezérnek?
Az énekkar tagjai tompa engedelmességgel felemelték kezüket.
– S engem?
Az énekkar tagjain s Röfin kívül mindenkinek a keze azonnal a magasba lendült. Aztán Röfi is kelletlenül felemelte a magáét.
Ralph számolt.
– Akkor én vagyok a vezér.
Körös-körül a fiúk egyszerre tapsolni kezdtek. Még a kórus is tapsolt. Jacknek a megaláztatástól kigyulladt az arca, szeplői elfakultak. Felugrott, majd hirtelen meggondolta magát, s újra leült, körülötte még zúgott a levegő. Ralph ránézett. Szerette volna valamivel megajándékozni.
– A kórus persze a tiéd.
– Az lesz a hadsereg...
– Vagy vadászok...
– Lehetnek...
A vörösség leolvadt Jack arcáról. Ralph újra csöndet kért.
– Tehát Jack felelős az énekkarért. Ők lesznek... Te mit akarsz, mik legyenek?
– Vadászok.
Jack és Ralph szemérmesen egymásra mosolygott, látni való volt, hogy megkedvelték egymást.

Feldolgozási, megbeszélési szempontok (12 évesnél idősebb tanulók számára)

Bibliográfiai adatok: William Golding: A legyek ura. Európa Könyvkiadó, 1970. Fordította: Déry Tibor, 20-22. o.

Kérdések és feladatok

1. Ralph

  • Milyen érzései támadhatnak Ralphnak a megismert részletben?
  • Mi a véleményetek az ő szerepéről és alakjáról?
  • Vajon mi az ő véleménye Jackről? És Röfiről?
  • Vajon miért választják meg éppen őt vezérnek?
  • Hogyan viselkedik Ralph Jack-kel a választás után?

2. Jack

  • Mit érezhet Jack a jelenet közben?
  • Mi a véleményetek az ő alakjáról, szerepéről?
  • Vajon hogyan vélekedik ő Ralphról és Röfiről?
  • Mit jelent számára, hogy nem őt választják vezérnek? Miért érzi magát megalázottnak?
  • Miért gondolja, hogy neki kellene vezérnek lennie?
  • Mivel sikerül őt Ralphnak – átmenetileg – megnyernie?

3. Röfi

  • Mi a véleményetek Röfi alakjáról?
  • Milyen szerepet játszik a jelenetben?
  • Miért olyan fontos számára, hogy létezzen törvény a szigeten?
  • Miben más ő mint a többiek?
  • Vajon milyen módon éli át ő a jelenetet? Mit érez, mit gondol, mitől tart és mit szeretne elérni?

4. A szigetre vetődött gyerekcsapat

  • Mit jelent a gyerekek számára a szabály, a törvény?
  • Vajon miért szavazás útján döntik el Jack és Ralph vetélkedését a vezéri címért?
  • Honnan ismerik szavazást mint vitás kérdést eldöntő „szabályt”?
  • Miért szavaz a többség Ralphra?
  • Miért nem gondolnak arra, hogy Röfire szavazzanak?
  • Miért van szükség szabályozott rendre a szigeten? Miért nem csinálhatja mindenki azt, amit akar?
A gyakorlat lehetséges menete

A tanulók egyénileg elolvassák a fenti szemelvényt. Ezt követően 4 kiscsoport alakul. Mindegyik kap vagy húz egyet a fenti feladatlapok közül, és megvitatja az azon található kérdéseket. Ezután a csoport képviselője ismerteti az egész osztállyal, hogy mire jutattak, és közösen megbeszélik a felmerülő problémákat.

Megvitatható kérdések

Mi kapcsolja össze a regényben szereplő gyerekeket?

Milyen feszültségek érzékelhetők közöttük már most?

A kagyló itt az összetartozás és a törvényesség jelképévé vált. Milyen hasonló jelképeket ismernek a tanulók?

Ha jelen lennének a szigeten, kihez csatlakoznának? Kit választanának vezérül?

Ismernek-e olyan könyveket, filmeket, ahol A legyek ura történetéhez hasonlóan kerülnek különleges helyzetbe a szereplők. Ott milyen szabályokat alkotnak, s hogyan működtetik ezeket (Pl.: Defoe: Robinson, Verne: Kétévi vakáció, Merle: A sziget)?

Tanácsok a pedagógusnak

A legyek ura egyike azoknak az irodalmi műveknek, amelyek több témához is jól felhasználhatók (kapcsolatok, rivalizálás, erőszak, kiközösítés, felelősségvállalás stb.). A teljes regény ismeretében az is megfigyeltethető, hogy milyen következményekkel jár a szabályok eltűnése, az önbíráskodás, az erőszak elhatalmasodása. Érdekes lehetőség a regény összevetése például Verne Kétévi vakáció című művével, ahol a szigetre vetődő angol iskolásfiúk nem vadulnak el, hanem mindvégig hűek maradnak a civilizációs szokásokhoz.

Maga a szavazás problematikája, a többség szavának döntő szerepe is kiemelhető külön témaként. Beszélgetni lehet arról, hogy milyen esetekben van jelentősége a szavazásnak, hol játszik ez szerepet az osztály, az iskola, a társadalom életében.

Érdemes gyűjtetni olyan helyzeteket, amelyekben nem szabad a többségi szavazással eldönteni bizonyos kérdéseket. Amikor a szavazás következtében igazságtalan, méltánytalan helyzet alakul ki. (Például a focicsapat kikap a bajnokságon, és a többség megszavazza, hogy jól elverik a kapust, aki nem védte ki a gólokat. Itt hiába érvényes a többségi szó, a döntés maga a túlerővel való visszaélést jelenti.)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek