OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. november 21.

Földes Petra

Egy nemlétező műfaj: a pedagógiai tanácsadás

Valószínűleg maga a kifejezés is magyarázatra szorul; s miért is lenne másképp, hogyha egyszer nemlétező műfajról beszélünk, annak ellenére, hogy Bagdy Emőke és Telkes József már 1988-ban megjelent, „Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában” című könyvében felhívja a figyelmet a pedagógusok mentális támogatásának szükségességére, és önálló fejezetet szentelnek a pedagógiai konzultációnak.

A képlet roppant egyszerűnek látszik: a tanácsadó (segítő) értő figyelmet kínál, s a problémafeltárás és problémamegoldás felé vezető úton támogatja a hozzá forduló pedagógust; ezzel oldva feszültségét, erősítve kompetenciáját. Ám a pedagógiai konzultáció nem varázslás: azzal, hogy a segítő rámutat a konfliktus mélyén húzódó problémára, éppen hogy visszaadja a felelősséget. A problémát ugyanis az érintetteknek kell megoldaniuk...

Olyan szolgáltatásról van tehát szó, amely egy érettebb, emberibb pedagógiai munka támogatásának reményében további felelősséget ruház a pedagógusokra. „Segítek, hogy jobb lehess” – hirdethetné a pedagógiai konzulens (ha lenne ilyen) védett szerepének biztonságából; ám – érthető módon – korántsem biztos, hogy ezzel az ajánlattal osztatlan sikert aratna a napi konfliktusokkal küzdő pedagógusok körében. Többek között ezért is nehéz a pedagógiai tanácsadás adekvát helyét az iskola világában megtalálni. S nehéz azért is, mert az iskola mai struktúrája egyáltalán nem támogatja a pedagógiai párbeszédet. Ott, ahol a szakmai munka alapegysége a szaktárgyi munkaközösség, egészen biztos, hogy az egy csoportba tartozó tanárok véletlenül sem tanítják ugyanazt a gyereket. Ott, ahol a tanáriban két hosszú sorban vannak elrendezve az asztalok (vajon ki írta elő, hogy egy tanári szobát csak így szabad berendezni?!), spontán beszélgetés jóformán nem alakulhat ki. S ott, ahol nem tudják, hogy beszélgetni „lehet”, vajon hogyan ágyazódhatna be a mindennapi létezésbe a pedagógiai konzultáció? A problémák száműzése egy „titkos szobába” pontosan azt a csodavárást erősítené, amivel a pedagógiai tanácsadás nem tud és nem is akar mit kezdeni...

Adott tehát egy megközelítés, egy módszer, egy lehetőség, amely egyelőre nem találja a helyét az iskolában. Hogy nyitottság és igény lenne rá, annak ékes bizonyítéka az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének tanácsadása. A tanácsadó rovat két éve működik, jobb híján (vagy éppen nagyon is szerencsés módon?) internetes on-line formában.

A tanácsadó rovatról

Lehet, hogy valóban szerencsés a tanácsadás internetes működtetése. Technikai előnye, hogy gyors és mind többek számára hozzáférhető, tartalmilag pedig a spontaneitás és anonimitás biztosításával segíti a kérdések őszinte megfogalmazását, a problémák vállalását. Egyetlen gond vele, hogy nem ad módot az esetek hosszabb követésére (illetve a tanácsot kérők nem élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen nekik kellene újra jelentkezniük); ők azonban mintegy eltűnnek az egyszeri kérdésre kapott egyszeri válasszal, éppen a tanácsadót hagyva ezzel bizonytalan helyzetben.

Pontosan azért, mert a követésre nincsen mód, nagyon fontos, hogy az internetes tanácsadás még a személyes konzultációhoz képest is kevésbé direkt, sokkal inkább a nézőpontok felvillantásával, semmint konkrét javaslatok megfogalmazásával operál, a kérdezőre bízva nemcsak a cselekvést magát, de a mérlegelés és a döntés felelősségét is. A nyilvánosságot vállaló kérdező problémája a válasszal együtt olvasható a rovatban, így azok, akik tanácsot kérnek, pontosan tudják, mire számíthatnak.

Nagyon biztató és a tanácsadó számára inspiráló az a tapasztalat, hogy egy-egy sok szempontú, ám konkrét megoldást nem sugalmazó válasz után a rovatban megszaporodnak az intim és összetett kérdések, bizonyítván, hogy a kérdezőket nem a csodavárás, hanem az együttgondolkodás szándéka motiválja.

Kérdések, problémák, nézőpontok

A tanácsadó rovathoz eljutott problémák cseppként a tengerben mutatják a pedagógusokat foglalkoztató problémákat, és nem csak tartalmukban, de a megközelítés módjában is. A levelekben megjelenik a pedagógus mint szakember (önképzéssel, továbbképzéssel, szakmai anyagokkal kapcsolatos konkrét kérdések); mint munkavállaló (juttatásokra vonatkozó kérdések, konfliktusok az igazgatóval); mint nevelő (konfliktusok, problémák, elgondolkodtató helyzetek gyerekekkel); mint érzékeny magánember (a környezetben adódó iskolai és nem iskolai problémák, magánélet, gyermeknevelés).

Már ebből a sok szerepből is látszik, hogy pedagógusnak lenni (iskolában és iskolán kívül) nem egyszerű; különösen nem, ha a fent említett szerepek keverednek (hol van a diákokkal való kapcsolatban a magánélet és a sajátosan iskolai tanár-diák viszony határa; hogyan képviselhető az igazgató ellenében egy kifejezetten szakmai álláspont, amikor ő a munkaadó; hogyan rendezhető a szakmai elhivatottság és a megélhetési nehézségek konfliktusa stb.).

A megközelítés módjában sajnos általános (és nem csak a tanácsadó rovatban), hogy az emberek akkor kérnek tanácsot, amikor problémájuk már eljutott a kiélezett konfliktushelyzetig. Ilyenkor nagyon nehéz a tanácsadás, hiszen a „Ki a hibás?” és a „Kinek van igaza?” kérdések szinte kizárják a tudatból a konfliktus tényleges feloldását garantáló „Hogyan tovább?” kérdését.

Kinek van igaza?

Az ilyen típusú probléma megfogalmazása jogi köntösben jelentkezik, ami a jogtudatos magatartás örömteli megerősödésére (legalább is ennek szándékára) utal, ám a jognak valamiféle mágikus erőt tulajdonítva azt feltételezi, hogy a kérdés jogszabályi megválaszolásával a konfliktus automatikusan rendeződni fog. Sajnos azonban abban a fázisban, amikor a kérdezők a problémájukkal jelentkeznek, olyan kiélezett a helyzet, hogy már nem elég a megfelelő paragrafusra rámutatni (nem beszélve arról, hogy az iskola bonyolult világát szabályozó közoktatási törvény, végrehajtási rendeletével együtt, maga is meglehetősen bonyolult törvényi rendszert képez, és a megfejtés általában nem egy paragrafusban, gyakran még csak nem is egy fejezetben található; nem beszélve arról, hogy a szemben álló felek egyike vélhetőleg jobban ismeri ezeket az összefüggéseket...).

Így nem kizárható annak a veszélye, hogy a konfliktushelyzetben kezdett jogértelmezési procedúra – bár a jogállami működés szempontjából dicséretes – csak tovább élezi az amúgy is meglévő feszültségeket. Mindebből következik, hogy egy iskolában törvényes módon, normálisan működni sokkal egyszerűbb, mint az – akár törvénytelen működésből keletkezett – konfliktusokat kizárólag a törvényi paragrafusokra támaszkodva megoldani; a normális működésben ugyanis megvan a törvényes keretek megtartásához szükséges idő és nyugalom, míg a konfliktushelyzet pontosan ezt a kettőt szünteti meg... Vagyis a törvényt nem a konfliktusok megoldására, hanem megelőzésére – azaz a működés kereteinek biztosítására – kellene használni, minthogy arra való...

A pedagógiai tanácsadás szempontjából ez azt jelenti, hogy sokkal szerencsésebb akkor rámutatni a jogszerű működés sérülésére, amikor még nincs konfliktushelyzet. Ehhez azonban a tanácsot kérők részéről kifinomult jogérzékenységre van szükség; azaz észre kell venni, ha egy helyzet, egy megoldás jogi értelemben „gyanús”. Szerencsére akadtak a rovatban ilyen levelek is. Ám a válasz, a tanács még ilyenkor sem lehet egyszerűen a megfelelő paragrafus citálása. Mert az sem véletlen, hogy vajon mi hajtotta a „vétkest” a törvénytelen működés irányába, hogyan lehetne megszüntetni az okot, hogy ez a késztetés a továbbiakban véletlenül se merülhessen fel.

Ki a hibás?

A megközelítés másik jellemző módja az eszmei igazságszolgáltatás kérése. Akár érzéketlenségnek is tűnhet, amikor a plasztikusan megjelenített sérelem, ordító méltánytalanság láttán a tanácsadó egy kicsit hátralépve elemezni kezd, megvonva ezzel a teljes és feltétlen mentális támogatást a hozzá fordulótól. Valami más történik ilyenkor: a kiszolgáltatottságban való megértés és elfogadás (sőt megerősítés) helyett a felelősség felmutatása, a kritika éppen hogy megnyitja a cselekvés terét; ha az áldozat is hibázott, ha ő is felelős a történtekért, akkor nem kiszolgáltatott, hiszen ő maga cselekedhet jobban, ezzel előmozdítva a konfliktus rendeződését. Mert a hosszan elnyúló, hónapokig (évekig) fennálló konfliktushelyzeteket a szereplők együtt hozzák létre; bármennyire is „pikkelős” a tanár, nem véletlen, hogy éppen melyik gyerekre pikkel évek óta; s akármilyen váratlan a 18 éves lány otthonról való elköltözése, ezt a történetet az egész család, éspedig 18 év alatt készítette elő...

Hosszan elnyúló konfliktusban csak az segít, ha megértjük, hogy a konfliktushelyzeteket együtt teremtjük és együtt tartjuk fenn, ezért a rendeződés érdekében mindenkinek meg kell keresnie a maga felelősségét. S bár zaklatottan, kiszolgáltatva, tehetetlen áldozatként talán nem kellemes, ha ilyesféle feladattal ruházzák fel az embert, mégis ez vezet a konfliktusból való tanuláshoz, önismerethez, s ezen keresztül egy harmonikusabb élet lehetőségéhez.

Kísérletek pedagógiai tanácsadásra

Nyilvánvaló, hogy egy interneten olvasott levél nem lehet alkalmas ilyesféle érési folyamatok katalizálására, s fenntartásukra még kevésbé. Ezért lenne fontos, hogy a bevezetőben említett nehézségek ellenére a pedagógiai tanácsadás attitűdje jelen legyen az iskolákban. Példákat ismerünk iskolapszichológus, illetve szociális munkás alkalmazásán kívül regionális iskolapszichológusi hálózat működtetésére, pedagógus esetmegbeszélő csoportok szervezésére, a gyermekjóléti szolgálat családgondozóinak pedagógusokat támogató jelenlétére az iskolákban. S nem utolsósorban akár önsegítő pedagógiai tanácsadásnak is nevezhetőek az alternatív (és nemcsak alternatív) iskolák pedagógus műhelyei, ahol téma lehet mindaz, amiről a fentiekben beszéltem. Akikhez pedig mindez a szolgáltatás nem jut el, azoknak marad az internet, mert az is jobb, mint a semmi...

(Forrás: Iskolakultúra, 2005. április)

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek