OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. november 21.

A SÉTA médiaprogramról

A 2003/2004-es tanévtől kötelező a mozgókép és médiakultúra oktatása a középiskolákban. Az új tantárgyban azonban nem kapott szerepet az írott sajtó. Ezt az űrt hivatott betölteni a Zala, Vas, Veszprém és Fejér megyében működő SÉTA (Sajtó és Tanulás) médiapedagógiai program. A projekt célja, hogy a magyar közoktatásban jelenjen meg az újság mint oktatási eszköz. A következőkben Bakonyi Anikó programvezető tanár összegzi a program tapasztalatait.

A Pannon Lapok Társasága (PLT) lelkes munkatársai – elgondolkodva egy németországi mintán – kidolgoztak egy olyan oktatóprogramot, melynek keretein belül az újságolvasást szeretnék megkedveltetni a tizenévesekkel. Maguk is meglepődtek azon, hogy milyen érdeklődéssel és nyitottsággal fogadták az iskolák a SÉTA programot. Az elnevezés, mely a Sajtó és Tanulás címből fakad, rendkívül találó: könnyed kikapcsolódást ígér, mégis magában foglalja a szellemi gyarapodás lehetőségét.

Harmadszor indult útjára a Pannon Lapok Társasága SÉTA médiaprogramja, amikor ránk talált a Magániskolában. A szervezők – Barták Péter főszerkesztő és Kováts Anna programvezető – ígéretének megfelelően élményekben gazdag „kirándulásban” volt részünk: 2004 őszén IX. osztályos, majd 2005 tavaszán XII. osztályos gimnazista tanítványaimmal megismerhettük az írott sajtó rövid történetét, mai helyzetét, az újságszerkesztés körülményeit, kialakíthattuk/megváltoztathattuk újságolvasási szokásainkat, megkülönböztettük, majd magunk írhattuk a különféle műfajú cikkeket, kritizálhattuk a neves zsurnaliszták írásait, sőt később a mieinket is...

Igazán felejthetetlen élményt a gyakorlati foglalkozások jelentettek a tanulóknak, melyeket Ármás János (ÁJ) újságíró vezetett csütörtökönként. „János Úr”-nak szólítják őt a gyerekek. Ebben az elnevezésben szerintem benne van az a közvetlenség, amivel ÁJ és a tanulók munkakapcsolata jellemezhető, valamint az iránta és a szakma iránt tanúsított tisztelet.

Főként az keltette fel tanítványaim érdeklődését, hogy maguk is megjelenhettek írásaikkal az újság hasábjain. Szívesen írtak az őket érintő témákról: iskolai eseményekről, tervekről, generációs különbségekről, művészetekről, tehetségekről, házi kedvencekről… Türelmetlenül várták hétfőnként a SÉTATÉR megjelenését, hogy saját szövegeiket viszontlássák, de szinte minden reggel böngészték a Naplót, figyelték, melyik rovat milyen meglepetést tartogat. (A programok ideje alatt – 6 héten keresztül – reggelente minden résztvevő megkapta az aznapi lapot.)

Az osztály fele naponta találkozik otthonában is a Naplóval. Most mégis másként olvassák ők is az újságot: figyelmesebben, kritikusabban, hozzáértéssel. Megtanultak bánni a lappal és a bennük szunnyadó újságírói hajlammal. Olyan képességegyüttes birtokába jutottak, amely egyszerre alkalmassá teszi őket az értő újságolvasásra, a kritikus szemléletmódra, a publicisztikai szövegek megformálására, gondolataik közlésére. Motivációjuk az volt, hogy újszerű feladatokat oldjanak meg, tájékozódjanak a világ történéseiről, információkat szerezzenek, egyéni ötleteket valósítsanak meg.

2005 őszén a X. osztály tagjaival folytatjuk a tavaly megkezdett ismerkedést a lapkészítés apróbb fortélyaival. Betekintést nyerhetünk a szerkesztői feladatokba, az újságírók, fotósok, nyomdászok napi munkájába. A nyomdalátogatás estéjén kezünkbe vehetjük a másnapi újságot! Közel kerülhetünk az újságkészítés minden eleméhez, mélyebben megismerhetjük az egyes munkafolyamatokat. Ez a lehetőség sokkal több gondolatot vet fel tanítványaimban, így sorra születnek a színesebbnél színesebb írások, csak győzzük továbbítani őket a szerkesztőségbe!

A SÉTA nagy tetszést aratott a diákok körében. Igazolásul álljon itt néhány idézet egy-egy programértékelésből:

„Jó volt látni, hallani, hogyan keletkezik az újság.”

„Először tetszett az újságíró bőrébe bújni, de aztán rá kellett jönnöm, milyen nehéz ez a feladat.”

„Más volt, mint magyarórán dolgozatot írni, hiszen szabadabban tudtam gondolkodni.”

„Eddig csak az újság elejét és végét olvastam, mostantól minden betűje érdekel.”

„Kipróbálhattuk magunkat, megjelenhettünk az újságban, ott láthattuk a nevünket, írásunkat!”

„Számomra értelmet nyert egy óra, amivel eddig nem tudtam mit kezdeni.”

Olvasási szokásaim nem változtak, csak megerősödtek, hiszen eddig is olvastam.”

„Megtanultam, hogy sokat kell újságot olvasni, hogy az íráshoz jó trükköket lessek el, de az írást igazán csak gyakorlat közben lehet elsajátítani.”

Munkája elismeréseképpen legtehetségesebb tanítványom, Marton Dóra (IX.B. osztályos tanulóként) 2004 decemberében külön jutalomban részesülhetett: a Parlamentben átvehetett egy, a nevére gravírozott tollat Mesterházy Attila államtitkártól. Az ő elismerése mintájára Sós Gergő XII. osztályos tanítványomat, aki a 2005 tavaszán megrendezett SÉTA legtermékenyebb és legjobb tollú írója volt (s aki ma már boldog egyetemista), tiszteletbeli „aranytollassá” nyilvánítottuk.

Kellemes hangulatban, oldott légkörben töltöttük el a SÉTA-heteket is, mint általában a magyarórákat. Elbúcsúztattuk a „naplós” órákat, de tovább publikálunk az iskolaújság hasábjain, nem állunk meg. Folytatjuk üdítő SÉTÁ-nkat!

Bakonyi Anikó
programvezető tanár
Képesség- és Tehetségfejlesztő
Magániskola, Várpalota

A program keretében minden diák és tanár hét héten keresztül a SÉTA saját terjesztőhálózatán keresztül reggelente megkapja a megyei napilapot. A tanulók számára a szerkesztőségek közreműködésével elméleti és gyakorlati ismerteket is kínálnak. Minden iskolába több alkalommal is ellátogatnak a helyi szerkesztők, akik megismertetik a diákokat az újságírás alapjaival. A diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a szerkesztőségben látogatást tegyenek, és a veszprémi nyomda munkájába is bepillanthatnak.

A program ideje alatt a diákoknak publikálási lehetőséget biztosítanak: a Dunaújvárosi Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Napló, a Vas Népe és a Zalai Hírlap szerkesztősége minden héten a terjesztési területükön tanuló diákok írásaiból állítja össze a SÉTATÉR oldalt. A program végén a legkiemelkedőbb írásokból az öt megyei lap közös mellékletet jelentet meg SÉTATÉR címmel.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek